Nemeskocs község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, továbbá az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban : OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§(3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I.Fejezet

1.§

Hatályon kívül helyezve.

2.§

Hatályon kívül helyezve.

Szabályozási elemek

3.§

Hatályon kívül helyezve.

Területfelhasználás

4.§

A község közigazgatási területének tagolása a Szabályozási Terven jelöltek szerint kerül meghatározásra.

Építési övezetek általános elóírásai

6.§

(1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt mérete figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre  és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni,  a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3) Hatályon kívül helyezve.

(4) Hatályon kívül helyezve.

(5) A természetes terepfelszín történő 0,5 m-t meghaladó feltöltés nem engedélyezhető .

(6) Hatályon kívül helyezve.

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

7.§

(1) A település közforgalomnak megnyitott közlekedési, közmű, zöldterületei a település közterületeit alkotják.

(2) A település közterületein elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélöfülke

f) szelektív gyűjtő sziget

g) zöldterület e rendelet 26.§ szerinti építményei.

(3) Hatályon kívül helyezve.

(4) A helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. „óriás reklám"­ nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.

(5) Hatályon kívül helyezve.

(6) Hatályon kívül helyezve.

(7) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

(8) Hatályon kívül helyezve.

II.Fejezet

Beépítésre szánt területfelhasználási egységek épitési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

8.§

Általános előírások.

(1) Hatályon kívül helyezve.

(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető. 

(3) A területen épület akkor helyezhető el, ill. építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá a részleges közművesítettség biztosítható.

(4) Hatályon kívül helyezve.

(5) Hatályon kívül helyezve.

(6) Hatályon kívül helyezve.

9.§

Telekalakítás szabályai:

(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani.

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.

(4) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezöbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.

(5) Hatályon kívül helyezve.

(6) Hatályon kívül helyezve.

(7) Hatályon kívül helyezve.

(8) Hatályon kívül helyezve.

(9) Hatályon kívül helyezve.

(10) Hatályon kívül helyezve.

10.§

Kerítés létesítés szabályai:

(1) A telek határvonalain kerítés létesíthető.

(2) Kerítést ott kötelező létesíteni, illetve elbontani, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44.§ (2} alapján az építési hatóság elrendeli vagy megtiltja.

(3) A telek utcavonalán tömör kerítés a Petőfi utcában létesíthető legfeljebb 1,80 m magassággal;a Rákóczi, Vasút, Kossuth és tervezett utcákban áttört kerítés létesíthető és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazat alakítható ki.

(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés is létesíthető 1,40-1,80 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal.

(6) Hatályon kívül helyezve.

11.§

Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) Előkertet a település egyéb területén a szabályozási terven jelölt beépítési vonalnak, annak hiányában az utca kialakult beépítési vonalának megfelelően, vagy legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.

(2) Épületeket a telken a 3. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.

(3) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, 60 cm-t meghaladó előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített  területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(4) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság fele, de min. 4,5 m.

(5) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét 6,0 m-ben, meglevő beépítésnél 4,5 m-ben kell meghatározni.

(6) Az OTÉK hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen -az oldalhatáron álló falat kivéve -az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10- 10cm mértékig csökkentheti.A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.

(7) Hatályon kívül helyezve.​

(8) A község területén csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel. A Petőfi utca utcaképileg védett szakaszán utcafronton csak teljesen kontyolt épület helyezhető el.

(9) Lakókocsi, és sártor csak az OTÉK-ban meghatározott mértékig az LF jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni.

Falusias lakóterület

12.§

Általános előírások:

(1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

a) lakóépület telkenként legfeljebb 2 lakásegységgel

b) mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

d) szálláshely szolgáltató épület

e) kézműipari építmény

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

g) sportépítmény.

(3) A  lakóterületen  a  tömbök  szabályozási  tervtől  eltérő  belső  felosztása  esetén  a  telek utcafrontjának hossza maximum 30 m lehet.          .

(4) A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz beépítés esetén 16,0 m.

13.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság építésivonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) Előkert létesítését a rendelet 11.§.(1) szabályozza.

(3) Az Lf lakóterületre vonatkozó övezeti előírást a HÉSZ 4. melléklete tartalmazza.

(4) A kialakult és meglévő beépítéssel rendelkező, az övezeti előírásnál keskenyebb telkek építési teleknek tekintendők, út céljára való teleklejegyzés kivételével a telekalakítás során az övezeti előírásnak megfelelő telket kell kialakítani.

(5) Az övezetek  területén  a kialakult  építészeti  hagyományok  alapján  az  övezeti  előírásnál magasabb kialakult építmények bontásukig megtarthatók.

(6) Az övezetek  területén  építmények  a szabályozási  előírások  és  a telek  beépítési  mintalapok, valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(7) A  telek  területére  előírt  zöldfelület   30%-át  fásftva  kell  kialakítani. Többszintes növény telepítése esetén sem csökkenthető a minimális zöldfelület mértéke.

Üdülóterületek

14.§

(1) Az üdülóterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőterület hétvégi házas terület lehet.

(3) Az üdülőterületen állattartó épület - ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével - és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék­ és gáztároló melléképítmény -a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével -nem helyezhető el.

(4) A területen közművesítési szempontból építési engedély csak akkor adható, ha a jelen szabályozási előírás 23.§ (6) bekezdésének d) pontjában előírt közműellátás és a közművesítettség az OTÉK 8. §.b.) pontjában rögzítetteknek megfelelően biztosítható.

(5) A területen az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiányában az OTÉK 35.§ (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kell megtartani.

(6) Többszintes növényállomány telepítése esetén sem csökkenthető az előírt legkisebb zöldfelület mértéke.

(2) Hétvégi házas területen az OTÉK -ban előírtak figyelembevételével a terület használóinak ellátását szolgáló kereskedelmi és vendéglátó építmények kivételesen elhelyezhetők.

(3) Hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el.

(4) A hétvégi házas terület övezeteiben megengedett alakítható legkisebb telekterület-méretet, alkalmazható beépítési módot, a megengedett beépítettség mértékét, a megengedett maximális építmény-, illetve homlokzatmagasságot a HÉSZ 5. melléklete tartalmazza.

(5) Az SZTK jelöléssel ellátott területen üdülőterületet kialakítani csak az adott tömbre elkészített szabályozási terv alapján lehet.

Mezőgazdasági,kereskedelmi,szolgáltató gazdasági terület

16.§

Általános előírások:

(1) A Mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú építmények, mező- erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Gksz jelű üzemi jellegű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

b) mező- erdőgazdasági építmények

c) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a  személyzet számára szolgáló lakások

d) igazgatási és egyéb irodaépület

e) parkolóház, üzemanyagtöltő

f) sportépítmény.

(3) A Gksz mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK- ban előírtak figyelembevételével kivételesen egyéb közösségi szórakoztató épületek elhelyezhetők.

17.§

Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek elsősorban beépítettségük karakteri különbségük, esetenként szerepkörük alapján övezetre tagozódik.

(2) A megengedett legkisebb építménymagasság épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezet egyedi és részletes előírásait a rendelet 6. melléklete tartalmazza. 

(4) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételét, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell. Az oldalkert mérete min. 10,0 m, a hátsókert mérete minimum 15,0 m legyen.

(5) A terület megközelítését a tervezett kiszolgáló útról vagy ahhoz csatlakozó forgalomnak megnyitott útról kell biztosítani.

Különleges terület

18.§

Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a rendelet 12.§; 13.§; 14.§; 15.§; 16.§; 17.§-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

a) temető           K-T jelű

b) bánya            K-B jelű.

(3) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:

a) kegyeleti célú építmények

b) egyházi épület

c) terület fenntartását szolgáló épület

d) szobor, dísztárgy

e) pihenést szolgáló.

(4) A K-B jelű bánya különleges területen elhelyezhető építmények:

Elhelyezhető  építmények:

Az övezetben csak a kavics bányászatához szükséges bányászati építmények helyezhetők el. Az építmények elhelyezésénél  figyelembe kell venni a terület rekultivációjára készített bányászati tájrendezési tervben foglaltakat is.Lakóépület nem létesíthető.

19.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

A Szabályozási Terv a területfelhasználási egységet tervezett vagy meglévő hasznosítás figyelembevételével:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő épület esetén 3,0 m.

Temető

(2) A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:

a) beépítés módja                                                 szabadon álló

b) beépítési %:                                                      20 %

c) legnagyobb építménymagasság:                      4,5 m

d) legkisebb zöldfel. aránya                                  40 %

e) szintterület sűrűség     telekre                               0,05.

(3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 1OO%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni

(4) A temetőben 100 m2 -ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).

Bánya terület

(5)  A K-B bánya területre vonatkozó övezeti előírás:

a) beépítés módja                                        szabadon álló

b) beépítési %:                                             15 %

c) legnagyobb építménymagasság:             7,5 m

d) kialakítandó legkisebb terület                  1000 m

e) legkisebb zöldfel. aránya                         60 %

f) szintterület sűrűség     telekre                      0,05.

(6) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) Hatályon kívül helyezve.

Közlekedési és közmű területek

21.§

Általános előírások:

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint közlekedési és KM jelű közműterületbe sorolja.

(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(3) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos kötlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédök, szobrok, térbútorok és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉK- ban meghatározott építmények helyezhetők el.

(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás,  a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.

(7) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

(8) A KÖk jelű vasúti közlekedési területek használata, kialakítása:

a) Vasúti területeken a vasúti közlekedés létesítményei, a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el;

b) A vasúti terület állomási szakaszán az előzőeken kívül elhelyezhetők raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épülettel, szolgálati lakás, és az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási, raktározási épületek, építmények is;

c) Az állomás területén az épület elhelyezés és kialakítás feltételei a következők:

    ca) legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

    cb) beépítési mód: szabadon álló

   cc) az utazóközönséget kiszolgáló és ellátó funkciók (váróterem, kereskedelem, szolgáltatás) csak az állomásépületen     belül helyezhetők el.

22.§

A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

(1) A közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét a HÉSZ 7. melléklete tartalmazza.

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) Hatályon kívül helyezve.

(4) Hatályon kívül helyezve.

(5) Közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület a közlekedési  területek azon része, amely jármű vagy gyalogos forgalommal nem érintett, és a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja. Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság toronyszerű építmények kivételével 4,5 m.

(6) Közterületeket,  azok  burkolatát,  bútorzatát  a kialakult  környezeti  kép jellegzetességeinek  és karakterének megtartásával kell kialakítani .

Közműterületek és létesitmények

23.§

Általános elöírások

(1) A  közüzemi  közműhálózatokat és közműlétesítményeket elsősorban közterületen, magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelö ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény -épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közmülétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél  a meglevő  közművezetéke vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak -szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani,felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(5) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(6) Hatályon kívül helyezve.

(7) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill.meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a 13-as bekezdésnek  megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a 16-17., a felszíni vízrendezés a 18. bekezdésben a beépítésre nem szánt terilletre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.

(8) A közlekedés fejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(9) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(11) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(12) A termikus energiaigények kielégítése az intenzívebb beépítésű ill. egyéb okokból védett körzetekben, a levegőtisztaság védelme érdekében, távlatban a vezetékes energiahordozóval való ellátás biztosítandó.

Vízellátás

(13) Hatályon kívül helyezve.

(14) Hatályon kívül helyezve.

(15) Hatályon kívül helyezve.

Vízelvezetés

(16) Hatályon kívül helyezve.

(17) Hatályon kívül helyezve.

Villamosenergia ellátás

(18) Hatályon kívül helyezve.

(19) Községesztétikai szempontból új hálózat kiépítésekor légkábel esetén is az utcai hálózatra való bekötés csak földkábellel készülhet.

(20) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezhetők el.

Földgázellátás

(21) Hatályon kívül helyezve.

(22) Hatályon kívül helyezve.

Távközlés

(23) Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózatot létesítésekor ill.rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

24.§

Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célrajelölt közterületek.

(2) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

              a) közkert Z-Kk jelű

              b) sport   Z-S jelű

övezetekbe soroljuk.

(3) A Z-Kk jelű zöldterületi közkert övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

a) sportolási, testedzési célú

b) pihenést szolgáló

c) a terület fenntartását szolgáló

d) szobor, dísztárgy

célú építmények helyezhetők el. A közkertet díszkertként kell kialakítani kertrendezési terv alapján.

(4)  A Z-S jelű sport övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

             a) sportolási, testedzési célú

             b) pihenést szolgáló

             c) vendéglátó

             d) a terület fenntartását szolgáló

             e) szobor, dísztárgy

célú építmények helyezhetők el.

(5) A területfelhasználási  egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(6) A területek kialakítása során az építménymagasság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

Erdőterület

25.§

Általános előírások:

(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

a) gazdasági célú  Eg jelű

b) védelmi célú   Ev jelű

övezetekbe soroljuk.

(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek. Ha a terület nagysága a 100.000 m²-t meghaladja, az övezetben:

a) erdő fenntartás

b) vadgazdálkodás

c) védelem

d) szállítás

rendeltetési egységek helyezhetők el.

(4) Védelmi célú Ev jelű  erdőterületek elsődlegesen a gazdasági tevékenységből  eredő káros hatások csökkentésére szolgálnak építményt elhelyezni nem szabad.

(5) Épületek szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.

Mezőgazdasági terület

26.§

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján Má általános jelöléssel látja el.

(3) Hatályon kívül helyezve.

27.§

(1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:

a) Beépíthető telek területe szántó, gyep művelési ág esetén:

    aa) lakóépület:            min. 10 ha telekterület esetén

    ab) gazdasági épület:              min. 5 ha telekterület esetén.

b) Beépíthető telek területe szőlő, kert, gyümölcs művelési ág esetén:

    ba) lakóépület esetén:             min. 1 ha telekterület esetén 

    bb) gazdasági épület:             min. 3000 m² telekterület esetén.

c)  Beépítettség max 2 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max.  500 m², lakóépület alapterülete max. 200 m² lehet.

d)  Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m

e)  Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m. 

(2) Nemeskocs község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területét felölelően az Má jelű általános mezőgazdasági övezetre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 10 %-ot.^[1]5

Vízgazdálkodási  terület

28.§

(1) A vízgazdálkodási területekhez sajátos használatuk alapján V jelű, elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek, árvízvédelmi töltések és műtárgyaik tartoznak.

(2) A V jelű övezetben az OTÉK 30.§(1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.

(3) Hatályon kívül helyezve.

Zöldfelületek,  természetvédelem

29.§

(1) Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) Az  utcafásítás  csak  egységes  megjelenést  biztosító  és  a  tájjelleghez  igazodó  fafajokkal valósítandó meg.

(4) Hatályon kívül helyezve.

(5) Hatályon kívül helyezve.

(6) Hatályon kívül helyezve.

(7) Hatályon kívül helyezve.

(8) Hatályon kívül helyezve.

(9) Hatályon kívül helyezve.

Környezetvédelem

30.§

Hatályon kívül helyezve.

Örökségvédelem

31.§

(1) A kedvező településkép megőrzésének érdekében az alábbi ingatlanok helyi egyedi védelmet élveznek:

a) Evangélikus templom: 55 hrsz;

b) Lakóház 148/2 hrsz;

c) Lakóház: Petőfi utca 224 hrsz;

d) Petőfi utca - Harangtorony.

(2) Helyi védelmet élvező építmények esetén a védett építmények hagyományos kialakítása, beépítési jellege, megjelenése, tetőkialakítása, homlokzatképzése és színének megválasztása, a nyílászáróinak jellege, korhű berendezési tárgyai és felszerelése együtt jelenti az építmények védelmét.

A Védett építményen:

a) Épületen toronyszerű tetőkialakítás nem megvalósítható,

b) látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor, stb...)

c) épületek nyílások kialakításánál az eredeti utcai nyíláskialakítás megőrzésendő

d) épület utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető,

e) épületen tetőfedés anyagaként a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, kék, fekete),

f) a homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, helyreállítandó

g) közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani,

h) építmény egyedi védelmét megszűntetni csak az építmény megsemmisülése esetén lehet.

(3) A település beépítésre szánt területein óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.

Sajátos jogintézmények

32.§

(1) Az Önkormányzat az 1997. évi LXXVIII. tv. alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

a) településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget

b) elővásárlási jog.

(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:

a) 043/4/5/6 hrsz. telkeken a gazdasági épület és lakóterületek elválasztása érdekében É-i oldalról 15,0 m szélességben

b) 042 hrsz. telkeken a gazdasági terület takarása és temető elválasztására 20.0 m szélességben.

(3)  A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:           

a) terület gyepesítését,

b) a terület fásítását legalább közepes növésű fafajok többsoros telepítésével.

(4) Az ültetést a megvalósuló terület felhasználás kezdetétől számított 3 éven belül kell elvégezni.

(5) A település a rendezési tervben elhatározott településközpont megvalósulása érdekében az 59, 60; 61 hrsz. területre a települési önkormányzatot elővásárlási jog bejegyzése kezdeményezhető.

(6) Az elővásárlás célja a Vasút és Petőfi utca torkolatában az önkormányzat hivatali helyiségéhez kapcsolódó faluközpont kialakítása.

(7) Az (5) és (6) bekezdések szerinti elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni. Az elővásárlási jog gyakorlását a 1997. évi LXXVIII. törvény szabályozza.

Védőtávolságok

33.§

Hatályon kívül helyezve.

Záró  rendelkezések

34.§

(1) Hatályon kívül helyezve.

(2) A rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet: A belterület  határának  kiterjesztéséről  valamint  a belterületbe  vonandó  telkek helyrajzi számáról

2. sz. melléklet: A  rendezési tervvel kapcsolatos feladatokról és helyi jogszabályok megalkotásáról

/Intézkedési javaslat/

3. sz. melléklet: Beépítési mintalapok.

(3) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba és hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a „   Rendelet 31. §(3) bekezdés elsö pontja.

Nemeskocs, 2004.

(:László Ervin :)                                                        (:Molnár Anikó:)

polgármester                                                               körjegyző