Nemeskocs község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, továbbá az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban : OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§(3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I.Fejezet

1.§

A Képviselő Testület ezen rendeletben Nemeskocs Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

2.§

(1)  A rendelet hatálya Nemeskocs község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni a 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK)^[1]​, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései és egyéb vonatkozó jogszabályok szerint szabad.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott hatósági engedély kiadása során az OTÉK normáitól eltérni abban az esetben lehet, ha természeti katasztrófa, természeti csapás következtében válik szükségessé az engedélyezési eljárás alá tartozó helyreállítási, illetve újjáépítési tevékenység, és csak ilyen módon valósítható meg, továbbá a központilag kiadott többször használatos tervek alapján történik.

A község területének tagolása jogalkalmazási  szempontból:

(4) A község közigazgatási területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

Szabályozási elemek

3.§

(1) A Szabályozási Terven kötelezönek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) belterület és külterület határát

b) a közterületet nem közterülettöl elválasztó vonalat (szabályozási vonal)

c) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat

d) az övezeti jellemzőket

e) a kötelező építési vonalat

f) terülletfelhasználási  módok határát

g) beilltetési kötelezettséget jelölő vonalat.

(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:

- telekhatárokat                                                                                        .

Az (1) bekezdés a), b), e), f) pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a d), e), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.

(3) Ahol  a terv  új szabályozási  vonalat  nem jelöl  ott, a meglévő  közterillethatárát  szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.

Területfelhasználás

4.§

A község közigazgatási területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

(1) A község közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre  nem szánt területre van felosztva.

(2) Az igazgatási terület

a) beépítésre  szánt  területeit  az  építéshasználatuk általános  jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:

1. lakóterület:

    1.1. falusias

         Lf jelű

2. üdülőterület

    2.1. hétvégiházas

         Üh jelű

3. gazdasági terület

    3.1. mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató

         Gksz jelű

4. különleges terület

    4.1. temető

          K-T jelű

    4.2. bánya

          K-B jelű

b) beépítésre nem szánt területeit:

1. közlekedési és közmű terület

    1.1. közúti közlekedési terület

    1.2. kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület

          KÖk jelű

    1.3. közmű terület

          KM jelű

2. zöldterület

    2.1. zöldterületi közkert

          Z-Kk jelű

    2.2. sport terület

          Z-S jelű

3. erdőterület

    3.1. gazdasági célú

          Eg jelű

    3.2. védelmi célú

          Ev jelű

4. mezőgazdasági terület:

   4.1. általános

          Má jelű

5. Vízgazdálkodási terület

          V jelű

területfelhasználási egységbe sorolja.

Építési övezetek általános elóírásai

6.§

(1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt mérete figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre  és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni,  a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3) Bányászati tevékenységet csak az országos elöírásokkal, a szabályozási tervvel és helyi építési szabályzattal összhangban, a helyi jegyző hatóságként való egyedi elbírálása alapján lehet végemi.

(4) A község területén az OTÉK 42.§-ban előírt számú személygépkocsi elhelyezésének lehetőségét gazdasági területen saját telken belül kell biztosítani. Lakóterületen területen az OTÉK 42.§ (10) bekezdésének megfelelően a gépjármű elhelyezési kötelezettség legfeljebb 50 %-ban csökkenthető. Az OTÉK 42.§ (11) bekezdésének megfelelően a parkoló megváltás engedélyezhető.

(5) A természetes terepfelszín történő 0,5 m-t meghaladó feltöltés nem engedélyezhető .

(6) Állattartó épület építésének tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

7.§

(1) A település közforgalomnak megnyitott közlekedési, közmű, zöldterületei a település közterületeit alkotják.

(2) A település közterületein elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélöfülke

f) szelektív gyűjtő sziget

g) zöldterület e rendelet 26.§ szerinti építményei.

(3) A helyi védelem alatt álló utcaképben, csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer köztisztasági eszköz, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között - az erre vonatkozó helyi rendelet hatálybalépéséig - környezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezhető el.

(4) A helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. „óriás reklám"­ nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.

(5) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy csak a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.

(6) Az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken az üzembe helyezés csak a - kertészeti terv alapján megvalósuló - növényültetési kötelezettség teljesítését követően engedélyezhető.

(7) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

(8) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közlekedés biztonságának fenntartása mellett telepített növényzettel takarva lehet elhelyezni, egyéb hatósági és jogszabályi előírások megtartásával.

II.Fejezet

Beépítésre szánt területfelhasználási egységek épitési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

8.§

Általános előírások.

(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető. 

(3) A területen épület akkor helyezhető el, és építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyébjogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a) építmény eleget tesz az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak,

b) részleges közművesítettség biztosítható,

c) kialakult jellegzetes területfelhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.

Ezen előírásokat meglévő épilletek, építmények építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, használati módjának megváltozásakor is alkalmazni kell.

(4) Valamennyi építési övezetbe illetőleg övezetben elhelyezhető az OTÉK 32.§-ban rögzítettek.

(5) Állattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség csak azokon az övezetekben és olyan célra létesíthető, ahogy az önkormányzat állattartási rendelete azt megengedi.

(6) A telekre előírt zöldfelület kialakítása, növényzet telepítése, véderdő telepítése a használatba vételi engedély megadásának feltétele.

9.§

Telekalakítás szabályai:

(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb az ingatlant érintő építéssel vagy rendeltetésváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

(2) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének gépjármű-közlekedésre alkalmas köz- és magánterülethez kell csatlakoznia.

(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.

(4) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezöbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.

(5) A szabályozási terven nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) telekalakítás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

(6) Telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak megfelel.

(7) Telekcsoport újraosztás eseté illetve ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik telekalakítási tervet kell készíteni. Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető. A telekalakítás során az utak és közművek létesítésére, a költségek viselésére külön megállapodást kell kötni.

(8) A beépítésre szánt tertllet céljára kijelölt telek újraosztásnál a telkeket egyesíteni kell, az egyesített füldrészekből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

(9) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - közforgalom céljára megnyitott területként  és a közterületekre  vonatkozó  rendelkezések  szerint  kerül  kialakításra,  önálló helyrajzi számmal és művelési ága „út" megjelöléssel.

(10) A 16,0 m-es, vagy szélesebb, tervezett új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a domborzati viszonyok és a talajmechanikai állapotok, vagy a forgalomtechnikai megoldások indokolttá teszik, a telekalakításokat megelőzően út engedélyes terv igazolja.

10.§

Kerítés létesítés szabályai:

(1) A telek határvonalain kerítés létesíthető.

(2) Kerítést ott kötelező létesíteni, illetve elbontani, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44.§ (2} alapján az építési hatóság elrendeli vagy megtiltja.

(3) A telek  utcavonalán:  

- tömör  kerítés  a Petőfi  utcában  létesíthető  legfeljebb  1,80 m magassággal;

- Rákóczi, Vasút, Kossuth és tervezett utcákban áttört kerítés létesíthető és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazat alakítható ki.

Áttört  kerítés: felületének  legalább  60 %-ban faléc, farács, fémháló kitöltö mezövel,  átszellőzést biztosító kerítés.

(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés is létesíthető 1,40-1,80 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal.

(6) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.

11.§

Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) Előkertet a település egyéb területén a szabályozási terven jelölt beépítési vonalnak, annak hiányában az utca kialakult beépítési vonalának megfelelően, vagy legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.

(2) Épületeket a telken a 3. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.

(3) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, 60 cm-t meghaladó előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített  területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(4) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság fele, de min. 4,5 m.

(5) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét 6,0 m-ben, meglevő beépítésnél 4,5 m-ben kell meghatározni.

(6) Az OTÉK hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen -az oldalhatáron álló falat kivéve -az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10- 10cm mértékig csökkentheti.A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.

(7) A falukép harmonizálása érdekében zártsoní, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén a környezetbe illesztés bemutatására ábrázolni kell a szomszédos épületek nézeteit.^[2]1 Az építési engedélyezési tervdokumentáció kiegészítendő az építési telek és szomszédos beépítéseket is ábrázoló fénykép felvétellel.^[3]2

(8) A község területén csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel. A Petőfi utca utcaképileg védett szakaszán utcafronton csak teljesen kontyolt épület helyezhető el.

(9) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK 43.§-ban meghatározott mértékig az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Szálláshely szolgáltatásként lakókocsi, vagy sátor csak építési engedély alapján helyezhető el. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni.

Falusias lakóterület

12.§

Általános előírások:

(1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:^[4]3

1. lakóépület telkenként legfeljebb 2 lakásegységgel^[5]4

2. mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

4. szálláshely szolgáltató épület

5. kézműipari építmény

6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

7. sportépítmény.

(3) A  lakóterületen  a  tömbök  szabályozási  tervtől  eltérő  belső  felosztása  esetén  a  telek utcafrontjának hossza maximum 30 m lehet.          .

(4) A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz beépítés esetén 16,0 m.

13.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság építésivonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) Előkert létesítését a rendelet 11.§.(1) szabályozza.

(3) Az Lf lakóterületre vonatkozó övezeti előírás:

(4) A kialakult és meglévő beépítéssel rendelkező, az övezeti előírásnál keskenyebb telkek építési teleknek tekintendők, út céljára való teleklejegyzés kivételével a telekalakítás során az övezeti előírásnak megfelelő telket kell kialakítani.

(5) Az övezetek  területén  a kialakult  építészeti  hagyományok  alapján  az  övezeti  előírásnál magasabb kialakult építmények bontásukig megtarthatók.

(6) Az övezetek  területén  építmények  a szabályozási  előírások  és  a telek  beépítési  mintalapok, valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(7) A  telek  területére  előírt  zöldfelület   30%-át  fásftva  kell  kialakítani. Többszintes növény telepítése esetén sem csökkenthető a minimális zöldfelület mértéke.

Üdülóterületek

14.§

(1) Az üdülóterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőterület lehet:

1. hétvégi házas terület

(3) Az üdülőterületen állattartó épület - ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével - és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék­ és gáztároló melléképítmény -a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével -nem helyezhető el.

(4) A területen közművesítési szempontból építési engedély csak akkor adható, ha a jelen szabályozási előírás 23.§ (6) bekezdésének d) pontjában előírt közműellátás és a közművesítettség az OTÉK 8. §.b.) pontjában rögzítetteknek megfelelően biztosítható.

(5) A területen az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiányában az OTÉK 35.§ (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kell megtartani.

(6) Többszintes növényállomány telepítése esetén sem csökkenthető az előírt legkisebb zöldfelület mértéke.

(2) Hétvégi házas területen az OTÉK 31.§(2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők:

     - a terület használóinak ellátását szolgáló kereskedelmi és vendéglátó építmények

(3) Hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el.

(4) A hétvégi házas terület övezeteiben megengedett alakítható legkisebb telekterUlet méretet, alkalmazható beépítési módot, a megengedett beépítettség mértékét, a megengedett maximális építmény-, illetve homlokzatmagasságot az alábbi táblázat tartalmazza

(5) Az SZTK jelöléssel ellátott területen üdülőterületet kialakítani csak az adott tömbre elkészített szabályozási terv alapján lehet.

Mezőgazdasági,kereskedelmi,szolgáltató gazdasági terület

16.§

Általános előírások:

(1) A Mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú építmények, mező- erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Gksz jelű üzemi jellegű területen önálló épületbe vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

2. mező- erdőgazdasági építmények

3. gazdasági  tevékenységi  célú  épületen  belül  a  tulajdonos,  a  használó  és  a személyzet számára szolgáló lakások

4. igazgatási és egyéb irodaépület

5. parkolóház, üzemanyagtöltő

6. sportépítmény.

(3) A Gksz mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31.§(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők:

1. egyéb közösségi szórakoztató épület.

17.§

Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek elsősorban beépítettségük karakteri különbségük, esetenként szerepkörük alapján övezetre tagozódik.

(2) A megengedett legkisebb építménymagasság épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezet egyedi és részletes előírásai:

(4) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételét, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell. Az oldalkert mérete min. 10,0 m, a hátsókert mérete minimum 15,0 m legyen.

(5) A terület megközelítését a tervezett kiszolgáló útról vagy ahhoz csatlakozó forgalomnak megnyitott útról kell biztosítani.

Különleges terület

18.§

Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a rendelet 12.§; 13.§; 14.§; 15.§; 16.§; 17.§-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

    4.1.temető

           K-T jelű

    4.2.bánya

           K-B jelű.

(3) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:

1. kegyeleti célú építmények

2. egyházi épület

3. terület fenntartását szolgáló épület

4. szobor,dísztárgy

5.pihenést szolgáló.

(4) A K-B jelű bánya különleges területen elhelyezhető építmények:

Elhelyezhető  építmények:

Az övezetben csak a kavics bányászatához szükséges bányászati építmények helyezhetők el. Az építmények elhelyezésénél  figyelembe kell venni a terület rekultivációjára készített bányászati tájrendezési tervben foglaltakat is.Lakóépület nem létesíthető.

19.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

A Szabályozási Terv a területfelhasználási egységet tervezett vagy meglévő hasznosítás figyelembevételével:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő épület esetén 3,0 m.

Temető

(2) A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:

(3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 1OO%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni

(4) A temetőben 100 m2 -ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).

Bánya terület

(5) A K-B bánya területre vonatkozó övezeti előírás:

(3) A telek területére előírt zöldfelület 30%-át fásítva kell kialakítani.

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének gépjárműközlekedésre alkalmas köz­- vagy magán területhez kell csatlakoznia., valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.

Közlekedési és közmű területek

21.§

Általános előírások:

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint közlekedési és KM jelű közműterületbe sorolja.

(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(3) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos kötlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédök, szobrok, térbútorok és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉK 26.§ bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.

(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás,  a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.

(7) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

(8) A KÖk jelű vasúti közlekedési területek használata, kialakítása:

a) Vasúti területeken a vasúti közlekedés létesítményei, a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el;

b) A vasúti terület állomási szakaszán az előzőeken kívül elhelyezhetők raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épülettel, szolgálati lakás, és az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási, raktározási épületek, építmények is;

c) Az állomás területén az épületelhelyezés és kialakítás feltételei a következők:

1. legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

2. beépítési mód: szabadonálló

3. az utazóközönséget kiszolgáló és ellátó funkciók (váróterem, kereskedelem, szolgáltatás) csak az állomásépületen belül helyezhetők el.

22.§

A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

(1)

(2) Mezőgazdasági kiszolgáló utak szabályozási szélességétől eltérni akkor lehet, ha útszakaszonként készített egységes közlekedési paramétereket és útkialakítást tartalmazó út engedélyezési terv a telekalakítást megelőzően ezt igazolja.

(3) Országos közutak mentén tervezett falusias lakóterület kialakításának feltétele a járda és közvilágítás  kiépítése.

(4) A OTÉK 26.§ (2) bekezdésében  szereplő építési területektöl kisebb szélességű utcák esetében a eltérésből adódóan kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.

(5) Közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület a közlekedési  területek azon része, amely jármű vagy gyalogos forgalommal nem érintett, és a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja. Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság toronyszerű építmények kivételével 4,5 m.

(6) Közterületeket,  azok  burkolatát,  bútorzatát  a kialakult  környezeti  kép jellegzetességeinek  és karakterének megtartásával kell kialakítani .

Közműterületek és létesitmények

23.§

Általános elöírások

(1) A  közüzemi  közműhálózatokat és közműlétesítményeket elsősorban közterületen, magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelö ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény -épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közmülétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél  a meglevő  közművezetéke vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak -szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani,felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(5) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(6) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK 8.§ (2) bekezdésének b) pontjának megfelelően a részleges közművesítettség biztosítható.

(7) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill.meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a 13-as bekezdésnek  megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a 16-17., a felszíni vízrendezés a 18. bekezdésben a beépítésre nem szánt terilletre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.

(8) A közlekedés fejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(9) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(11) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(12) A termikus energiaigények kielégítése az intenzívebb beépítésű ill. egyéb okokból védett körzetekben, a levegőtisztaság védelme érdekében, távlatban a vezetékes energiahordozóval való ellátás biztosítandó.

Vízellátás

(13) A vízvezetékek a védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(14) A beépítésre nem szánt bel- és  a  külterületen lakás céljául szolgáló, vagy keresk delmi, vendéglátási célú, vagy  szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglévő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

(15) A magas talajvíz állásos, mélyfekvésü, árvízveszélyes területre építkezni csak talajmechanikai és VIZIG szakvélemény alapján szabad, az abban előírtakat kötelező betartani.

Vízelvezetés

(16)A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg -rövid időre- sem engedélyezhető.

b) A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történö szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c) A településen a csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.

d) Új telekalakítással, tömbfeltárással kialakításra kerülő telkekre és valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területre javasolt egyéb övezetbe tartozó épület építésére engedély csak akkor adható, ha korszerű, zárt, szivárgás mentes gyűjtő van kialakítva.

(17)A csapadékvíz elvezetését a meglévő és tervezett, az útkeresztszelvények által igazolt elhelyezéssel kialakított, elsődlegesen nyílt árokkal biztosítandó. Amennyiben hely hiányában nem biztosítható a nyílt árkos elvezetés, illetve magán telkeket érint akkor zárt csapadékvíz­ elvezetést kell kialakítani. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelö biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

Villamosenergia ellátás

(18) A  középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.

(19) Községesztétikai szempontból új hálózat kiépítésekor légkábel esetén is az utcai hálózatra való bekötés csak földkábellel készülhet.

(20) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos  lámpatestek  elhelyezése engedélyezhető.

Földgázellátás

(21) A települést ellátó középnyomású vezetékek helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Azt érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A községen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.

(22) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára  szerelhetőek.

Távközlés

(23) Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózatot létesítésekor ill.rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

24.§

Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célrajelölt közterületek.

(2) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1. közkert

         Z-Kk jelű

2. sport

         Z-S jelű.

(3) A Z-Kk jelű zöldterületi közkert övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

1. sportolási, testedzési célú

2. pihenést szolgáló

3. a terület fenntartását szolgáló

4. szobor, dísztárgy

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével A közkertet díszkertként kell kialakítani kertrendezési terv alapján.

(4)  A Z-S jelű sport övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

1. sportolási, testedzési célú

2. pihenést  szolgáló

3. vendéglátó

4. a terület fenntartását szolgáló

5. szobor, dísztárgy

6. reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(5) A területfelhasználási  egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(6) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

Erdőterület

25.§

Általános előírások:

(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

2.1. gazdasági célú

         Eg jelű

2.2. védelmi célú

         Ev jelű

(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben

1. erdő fenntartás

2. vadgazdálkodás

3. védelem

4. szállítás

rendeltetési  egységek  helyezhetők  el,  legfeljebb   a  terület  0,5  %-ának  beépítésével.  Épületet, építményt elhelyezéséhez az illetékes hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.

(4) Védelmi célú Ev jelű  erdőterületek elsődlegesen a gazdasági tevékenységből  eredő káros hatások csökkentésére szolgálnak építményt elhelyezni nem szabad.

(5) Épületek  építési telken,  szabadonálló  beépítési  móddal  helyezhetők  el, építménymagasság  a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.

Mezőgazdasági terület

26.§

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) A Szabályozási  Terv  a mezőgazdasági  területeket  használatuk  és a rajtuk  elhelyezhető építmények alapján:

     1.1 Má általános

(3) Mezőgazdasági területen épület, építmény elhelyezéséhez az illetékes hatóságok előzetes hozzájárulását illetve engedélyét is meg kell szeremi. Az építésügyi eljárás során a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 17.§-a szerint építési engedélyt - termőföldet ill. belterületi mezőgazdasági művelés alatt álló területet érintően - kiadni csak a földhivatali engedély birtokában lehetséges.

27.§

(1) Általános mezögazdasági (árutermelő) övezetben Má:

- Beépíthető telek területe szántó, gyep művelési ág esetén:

lakóépület: min. 10 hatelekterület esetén

gazdasági épület: min. 5 ha telekterület esetén.

- Beépíthető telek területe szőlő, kert, gyümölcs művelési ág esetén:

lakóépület esetén: min. 1 ha telekterület esetén

gazdasági épület: min. 3000 m2 telekterület esetén.

- Beépítettség max 2 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max 500 m2, lakóépület alapterülete max. 200 m2 lehet.

- Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).

- Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.

(2) Nemeskocs község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területét felölelően az Má jelű általános mezőgazdasági övezetre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 10 %-ot.^[6]5

Vízgazdálkodási  terület

28.§

(1) A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:

1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek, árvízvédelmi töltések és műtárgyaik tartoznak.

(2) A V jelű övezetben az OTÉK 30.§(1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.

(3) Az építmények elhelyezésénél, és kialakításánál a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, továbbá a 120/1999.(VII. 6.) és 46/1999. (III.18.) Korm. rendeletek rendelkezéseit kell figyelembe venni.

Zöldfelületek,  természetvédelem

29.§

(1) Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(2) A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok, fasorok):

a) Élő fát kivágni - gyümölcsfa kivételével - csak részletes és engedélyezett fafelmérési és favédelmi terv alapján az illetékes építésügyi hatóság engedélyével szabad.

b) Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali, a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő.

(3) Az  utcafásítás  csak  egységes  megjelenést  biztosító  és  a  tájjelleghez  igazodó  fafajokkal valósítandó meg.

(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkomak.

(5) Az élővízfolyásokat és a hozzájuk kapcsolódó, természethez közeli állapotban lévő részek határvonalától számítva 50 m széles vízvédelmi övezet létesül. Az 50 m széles sávban csak szelektív permetet, növényvédelmi szereket szabad használni, amelyeknek minősítését csak növényvédelmi szakember végezheti. Ugyancsak ezen 50 m-es sávban gyomirtószer nem alkalmazható. Szerves mútrágya is csak különös gondossággal használható. Ezen előírásokat a lakott területi szakaszra is érvényesnek kell tekinteni.A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását, ezért a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység céljára szolgáló építményt elhelyezni tilos!

(6) A vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.

(7) A vízfolyások, patakok, csatornák karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.

(8) Rendszeresen víz alá kerülő területen, vízfolyás parti sávjában építményt elhelyezni nem szabad,kivételt képeznek az árvízvédelem érdekében jogszabályban megengedett és a vízügyi igazgatás területi szervének hozzájárulásával létesíthető építmények.

(9) A nem természetes mederállapotú patakok, vízfolyások mederszélétől legalább 6,0 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében. A vízvédelmi terilletsávon belül építmény csak az illetékes vízügyi hatóság előzetes engedélyével létesíthető.

Környezetvédelem

30.§

(1) A település teljes közigazgatási területén állattartás a községi állattartásról megalkotandó rendelet, valamint a jelen elöírások és vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével engedélyezhető.

A vizek védelme

(2) Élövízfolyáshoz, tóhoz 150 m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások,  tavak, vízbázis védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos!

(4) A csatornázatlan területeken minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.

(5) Szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízjárásos, illetve mély fekvésű területeken elhelyezni nem szabad, egyéb területen is csak környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági engedély alapján létesíthető.

Hulladék ártalmatlanítása

(6) A kommunális hulladék gyűjtését, szállítását külön jogszabályban megszabott módon kell végezni.

(7) Település területén az ipari, kisipari, szolgáltató és mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező - vonatkozó jogszabályok szerinti - veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve elszállításig a jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(8) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak intézményes formában, a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások  együttes  figyelembevételével engedélyezhető.

A levegli védelme

(9) A településen hatósági engedélyt csak olyan tevékenységek folytatására, illetve olyan új építmények elhelyezésére szabad, amelyek megfelelnek a technológiai kibocsátási határértékeknek, valamint teljesülnek az építési övezetekre előírt légszennyezettségi határértékek.^[7]6

(10) A településen új, légszennyező forrás létesítésekor, a jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az előírt védelmi övezetet kell kijelölni.

(11) A településen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl.: a felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.

(12) A területen a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el. A meglévő  létesítmény  tevékenysége  korlátozható, vagy  betiltható  a közegészségügyi  hatóság állásfoglalása alapján, környezetvédelmi  hatósági határozattal.

Földvédelem

(13) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld megmentéséről, előzetes letermeléséröl és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodnia kell.

Zaj és rezgés elleni védelem

(14)Amennyiben az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés következtében határérték túllépés következik be, a tulajdonos a védelem, illetve az elhárítás megoldását az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai szerint köteles elvégezni.

Örökségvédelem

31.§

Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:

(1) Műemlékek és egyedileg védett régészeti lelőhelyek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1. fokú építési hatóságként, műemléki környezetben és régészeti lelőhelyen szakhatóságként jár el.

(2) Régészetileg ismert és nyilvántartásba vett lelőhelyek:

Nemeskocs I. lelőhely

Nemeskocs II. lelőhely.

Régészeti örökség védelme érdekében a 2001.évi LXIV törvény II.Rész; 1. Fejezetében leírtakat (A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME c.) be kell tartani.

(3) A kedvező településkép megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet

- Evangélikus templom:55 hrsz;

- Lakóház 148/2 hrsz;

- Lakóház: Petőfi utca 224 hrsz;

- Petőfi utca - Harangtorony.

(4) Helyi védelmet élvező építmények esetén az alábbi védelmi előírásokat tesszük:

- A védett építmények hagyományos kialakítása, beépítési jellege, megjelenése, tetőkialakítása, homlokzatképzése és színének megválasztása, a nyílászáróinak jellege, korhű berendezési tárgyai és felszerelése együtt jelenti az építmények védelmét.

Védett építményen:                                                              ·

- Épületen toronyszerű tetőkialakítás nem megvalósítható,

- látványt  zavaró  építmény  utcai  homlokzaton  nem  elhelyezhető  (parabola,  klíma,  parapet- konvektor, stb„.)

- épületek nyílások kialakításánál az eredeti utcai nyíláskialakítás megőrzésendő

- épület utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető,

- épületen tetőfedés anyagaként a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól  eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, kék, fekete),

- a  homlokzaton   a  kialakult  építészeti  hagyományokkal   összhangban  lévő  párkány,  tagozat létesítendő, a meglévő  megtartandó, helyreállítandó

- közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani,

- építmény egyedi védelmét megszüntetni csak az építmény megsemmisülése esetén lehet.

(5) A település beépítésre szánt területein óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.

Sajátos jogintézmények

32.§

(1) A község az 1997. évi LXXVIll. tv. 29.§(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

- településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget

- elővásárlási jog.

(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:

- 043/4/5/6 hrsz telkeken a gazdasági épület és lakóterületek elválasztása érdekében É-i oldalról 15,0 m szélességben

- 042 hrsz telkeken a gazdasági terület takarása és temető elválasztására 20.0 m szélességben.

(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:

- terület gyepesítését,

- a terület fásítását legalább közepes növésű fafajok többsoros telepítésével.

(4) Az ültetést a megvalósuló területfelhasználás kezdetétől számított 3 éven belül kell elvégezni.

(5) A település a rendezési tervben elhatározott településközpont megvalósulása érdekében az 59, 60; 61 hrsz területre a települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg.

(6) Az elővásárlás célja a Vasút és Petőfi utca torkolatában a polgármesteri hivatalhoz kapcsolódó faluközpont kialakítása.

(7) Az (5) és (6) bekezdések szerinti elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni. Az elővásárlási jog gyakorlását a 1997. évi LXXVill. törvény 25.§ szabályozza.

Védőtávolságok

33.§

(1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az·illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni

(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:

a) 120 kV-os távvezeték védőtávolsága a szélső fázisvezetőtől 13 m (oszloptengelytől 16,7 m);

b) 20 kV-os távvezeték mentén 3-3 m;

c) 8429 j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;

d) 8459 j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;

e) Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal szélső vágányától 50 m;

f) Nemeskocsi övcsatorna part éleitől 3-3 m;

g) Marcal patak part éleitől 6-6 m;

h) A nagy-középnyomású gázvezeték mentén 7-7 m, középnyomású gázvezeték védőövezete 5-5 m. A fogadó állomás védőövezete 10-10 m. A fogadóállomás 25 fm sugarú környezetében épület nem építhető zajvédelem biztosítása érdekében.

i) az állattartó telepek védőtávolságát a 211200l.(ll.14.) Korm.  rendelet 2. sz. melléklete szerint kell meghatározni;

j) Boba sérülékeny vízbázisának védözónája (900 m)- vízbázisok védelme érdekében a 123/19997.(VII.18.) Korm. Rendelet 5. sz. mellékletében foglaltak az irányadók.

(3) Közutak lakott területen kívüli szakaszának védőtávolságánál, a közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. tv 42/A.§.(1) bek., ill. a tv végrehajtásáról szóló 30/1988.(IV.21.) MT rendelet 31.§.(3). bekezdését figyelembe kell venni.

Záró  rendelkezések

34.§

(1) Nemeskocs község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat a Helyi Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:

- Nemeskocs község 11.Szabályozási Terv Belterület jóváhagyandó              M =1 :2000

- Nemeskocs község  12.Szabályozási Terv Külterület jóváhagyandó             M =1 :20 000

036/02 munkaszámon.

(2) A rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet: A belterület  határának  kiterjesztéséről  valamint  a belterületbe  vonandó  telkek helyrajzi számáról

2. sz. melléklet: A  rendezési tervvel kapcsolatos feladatokról és helyi jogszabályok megalkotásáról

/Intézkedési javaslat/

3. sz. melléklet: Beépítési mintalapok.

(3) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba és hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a „   Rendelet 31. §(3) bekezdés elsö pontja.

Nemeskocs, 2004.

(:László Ervin :)                                                        (:Molnár Anikó:)

polgármester                                                               körjegyző