1. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Örökségvédelmi érték: a védett területek, a védett értékek, az országosan védett örökségvédelmi értékek összefoglaló megnevezése.

(2) Rikító színezés: olyan színhasználat, mely során a színezés a környezetből kirívó, ahhoz képest túlságosan látszó.

(3) Természeti érték: a védelem alatt álló természeti értékek összefoglaló megnevezése (Országos védettségű terület, Egyéb védettségi kategóriák és területek, Ökológiai hálózat).

(4) Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.

2. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében, Nemeskocs Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a közigazgatási területén található, a rendelet 1. mellékletében szereplő, Nemeskocs szempontjából kiemelkedő és országos szintű örökségvédelmi védettséggel nem rendelkező építészeti értékekhelyiegyedi védelmét fenntartja.

(2) A védett értékek védelme a településen működő minden szervezetnek és minden polgárának kötelessége.

(3) A helyi építészeti értékek védelmének feladata különösen:

3. § A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely:

4. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – az Önkormányzathoz írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerül sor.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

5. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érintettnek kell tekinteni:

(2) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érintetteket.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eljárás megindításáról tájékoztatni kell az illetékes építésügyi hatóságot.

(4) Az önkormányzat, a helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét, tájékoztatásul megküldi a kulturális örökségvédelmi hatóságnak.

6. § (1) A Védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amely nyilvános.

(2) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester, az általa megbízott szakember, vagy a főépítész gondoskodik.

7. § A helyi védettség alá helyezésre, módosításra vagy megszüntetésre irányuló kezdeményezésekről, javaslatokról, a főépítész bevonásával,a Képviselő-testület dönt.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó – főépítész által készített – kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését vizsgálóértékvizsgálatnak és az érintettek észrevételeinek. Amennyiben a főépítész megállapítja, hogy a helyi védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgya egyértelműen nem építészeti érték, akkor a kezdeményezésről, főépítész bevonásával, a Képviselő-testület, külön értékvizsgálat nélkül is dönthet.

(2) Az elkészült értékvizsgálatnyilvános dokumentum, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.

(3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érintetteket.

9. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését, elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi értékek használata és fenntartása nem veszélyeztetheti azok építészeti értékeinek megőrzését.

10. § A védettértékek eredetikülső megjelenését:

11. § (1) Ha a védettérték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

(2) Védett érték felújítása során az épület új kortárs építészeti elemmel is kiegészíthető, amennyiben a kiegészítés nem károsítja a védett értéket és ahhoz új építészeti értéket ad.

12. § (1) A védett értékek fennmaradásának és felújításának támogatásáról az Önkormányzat az éves költségvetési rendeletében dönt. Ezen támogatás a védett értékeknek a szokásos karbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő, a tulajdonost terhelő munkálatok részbeni finanszírozására szolgál.

(2) A támogatásról, annak felhasználásáról és az elszámolási szabályokról, az Önkormányzat, a kedvezményezettel támogatási szerződést köt.

13. § (1) A helyi védett értékek felújításával kapcsolatos esetleges adókedvezmény a vonatkozó adójogszabályok keretei között, az ott meghatározott feltételekkel vehető igénybe.

(2) A helyi védett érték felújításának végrehajtását – az esetleges adókedvezmény igénybe vétele céljából – kérelemre a polgármester igazolja.

14. § A védett értékek felújításakor az építési munkák idejére fizetendő közterület-használati díjat külön kérelemre az Önkormányzat részben, vagy egészben elengedheti.

15. § Az Önkormányzat, a településkép szempontjából meghatározó területként, a 2. mellékletben feltüntetett területeket jelöli ki:

16. § (1) A telkek utcai telekhatárán, tömör kerítés, nyersbeton felülettel nem építhető, lábazat anyagaként való alkalmazása megengedett.

(2) Főépület tetőfedésére, bitumenes zsindely, mesterséges pala, alumínium trapézlemez, cserepes lemez, hullámlemez és kék színű tetőhéjalás alkalmazása nem megengedett.

(3) Lakóépületek, a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően, vakolt homlokzati megjelenéssel alakíthatók ki.

17. § Kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

18. § Az épületet az alábbiak alapján kell kialakítani, átalakítani:

19. § (1) A lakótelkek előtti közterületi sávokon önkormányzati engedéllyel ültethető növényzet, a közművek védőtávolságának betartásával.

(2) A lakóterületek megengedett zöldfelületének minden 100 m²-e után legalább egy, nagy lombkoronájú fa ültetése szükséges.

20. § A történeti településrész területein, épületeket, az alábbiak betartása mellett lehet kialakítani:

21. § (1) Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó, mobilhálózati bázisállomás, napelem rendszer) a történeti településrész területein, a 28-29. §-ban foglalt előírások figyelembe vételével helyezhetők el.

(2) Önálló antennatartó szerkezet (torony) nem létesíthető.

22. § Az újabb beépítésű területeken, épületeket, az alábbiak betartása mellett lehet kialakítani:

23. § (1) Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó, mobilhálózati bázisállomás, napelem rendszer) az újabb beépítésű területeken, a 28-29. §-ban foglalt előírások figyelembe vételével helyezhetők el.

(2) Önálló antennatartó szerkezet (torony) nem létesíthető.

24. § (1) A helyi értékek korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(2) Védettértékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(3) A védett értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(4) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül biztosítani kell a védett értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló megoldásokat.

(5)¹

(6) Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.

(7) Helyi érték jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése megengedett.

(8) A védett érték alkotórésze, tartozéka, beépített berendezési tárgya – a kivitelezési, restaurálási munkák miatt szükséges ideiglenes eltávolítás kivételével – szakmai konzultáció alapján távolítható el vagy helyezhető át.

(9) Nyílászárók felújításakor, cseréjekor fa anyagút, de legalább fa mintázatút kell alkalmazni.

25. § (1) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.

(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

26. § Helyi értékesetén az önkormányzat kötelezi a tulajdonost:

27. § (1) Az 1. mellékletben megjelölt helyi egyedi védelemmel érintett elemeken a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény homlokzati architektúrája és a homlokzattagolása (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok) védettek. Az ettől való eltérés csak kármegelőzés esetén megengedett. Kötelező a meglévő anyaghasználathoz igazodó, vagy azt kiemelő anyagok beépítése.

(2) A kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések (antenna, klíma külső egység) utcai homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett, közterületről látható homlokzaton pedig 15 méteren belül nem helyezhető el.

28. § (1) Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a faluképi megjelenésre.

(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop nem létesíthető.

(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni.

(4) Gáznyomás-szabályzók csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető, utcai homlokzatra nem.

(5) Kisméretű (maximum 30 cm átmérőjű, 50 cm magasságú hengerbe foglalható) mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon az épületek utcai homlokzatán takartmódon helyezhető el.

(6) Önálló antennatartó szerkezet (torony) és lakóterület között legalább 500 méteres távolságnak kelllennie.

29. § (1) Az utcai homlokzatokon kívül a homlokzati napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy azok igazodjanak az épület nyílásméretéhez, kiosztásához.

(2) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel / napkollektorral lefedhető.

30. § (1)²

(2) Közterületi információs hirdető-berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén, csak egységes kivitelben készülhet.

(3)³

32. § (1) Az épület homlokzatán, az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 darab, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m² felületű, kétoldalas, legfeljebb 15 cm szélességű cégér helyezhető el.

(2) A reklámok, cégérek háttérvilágítással elláthatók, de a villódzó fénytechnika vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

33. § (1) A szakmai konzultációt a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész folytatja le a tervezés kezdeti, vagy az azt megelőző szakaszában, amennyiben nincs tervezés úgy a kivitelezést megelőzően.

(2) A szakmai konzultáció során a polgármester vagy az általa megbízott főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(3) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltak a településképi és kötelezési eljárás során a feleket köti.

(4) Az emlékeztetőt a polgármester aláírva az ügyfélnek és a tervezőnek 15 napon belül postai úton, vagy elektronikus üzenetben megküldi.

(5) Amennyiben a polgármester vagy az általa megbízott főépítész szükségesnek tartja a szakmai konzultáció megismétlését, akkor arra az emlékeztetőben javaslatot tehet, ebben az esetben az építtető és a tervező új szakmai konzultációt kezdeményez.

34. § Az építtetőköteles szakmai konzultációt kérni Nemeskocs polgármesterétől

35. §⁵ Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni rendeltetés vagy a rendeltetési egységek számának megváltozása, továbbá a reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.

36. § Településképi követelmény megszegésének minősül

37. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít annak megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, a polgármester, településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

(3) A szükséges munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezéssel egyidejűleg, a polgármester, az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(4)⁶ Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére, az ingatlantulajdonossal szemben 100.000,- forinttól 200.000,- forintig terjedő, településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el.

(5)⁷

(6) A (3) – (4) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírság kiszabása során a polgármester, illetve a képviselő-testület mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a jogsértések számát és a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát, a jogsértéssel elért előny mértékét.

(7) A (3) – (4) bekezdés szerinti közigazgatási bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

38. § E rendelet 2018. március 1. napján lép hatályba.

39. § Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 16/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet.