Mersevát Község Önkormányzata képviselő-testületének 7/2001. (VIII.13.) önkormányzati rendelete

a temetőkről és a temetkezés rendjének helyi szabályairól

Hatályos: 2001. 08. 13- 2019. 04. 16

Mersevát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésekről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján, figyelemmel a temetőkről és a temetkezésekről szóló törvény végrehajtására kiadott 145/1ööö- (X.1.) sz. Kormányrendeletben (a továbbiakban: Rendelet), az egészségügyről szóló 1977. évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezéseiben, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999. (IX.24.) BM-EüM-IM együttes rendeletben foglaltakra az alábbiak szerint rendelkezik:


Általános rendelkezés


1. §



(1) Temető: a község közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak felekezeti, faji hovatartozás nélküli eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak vagy használtak, a község területén, önkormányzati tulajdonban lévő temető: 177 hrsz.


(2) Temetési hely: a temetőben, vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, szóróparcella.


(3) Kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékhely, épületen elhelyezett emléktábla.


(4) Sírjel: a temetési hely megjelölésére használt különféle eszközök, építmények, tárgyak.


(5) Kegyeleti közszolgáltatás: a temető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.


(6) Temetőfenntartás és üzemeltetés: a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint zöldfelületek karbantartása, felújítása és gondozása, továbbá az 1999. évi XLIII. törvény 16. §-ában meghatározott üzemeltetői feladatok ellátása, melyet az önkormányzat képviselő-testülete saját maga lát el.


(7) Temetési hely feletti rendelkezési jog: az eltemettető által szerzett, a temetési hely használatára irányuló jogosultság, mely tartalmazza a jogosultnak a temetési helyre helyezhető személyek meghatározására, sírjel állítására és mindezek gondozására irányuló jogosítványait, valamint ezzel összefüggésben, a rendeletben meghatározott körű kötelezettségek teljesítését.


(8) Temetkezési szolgáltatás: a temetőben végzett kegyeleti közszolgáltatás körén kívül eső, temetkezéssel kapcsolatos, a következőkben felsorolt szolgáltatások: temetésfelvétel, halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése és temetési kellékekkel való ellátása, ravatalozás, búcsúztatás, a sírba helyezés, a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás és újratemetés, amely tevékenységek díjazására a Temetkezési Szolgáltató és a Megrendelő szabad megállapodása irányadó.

2. §


(1) A rendelet hatálya kiterjed a Mersevát község területén lévő temetőre, temetési helyre, kegyeleti emlékhelyre, továbbá ezek fenntartásával, üzemeltetésével és a temetésekkel kapcsolatos összes tevékenységre.

3. §


(1) Mersevát község közigazgatási területén temető létesítése, bővítése, temető vagy temetőrész lezárása, megszüntetése az önkormányzat feladata.

Temetkezési helyek és szabályok


4. §


(1) Az elhunytat temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített temetési helyen kell eltemetni. Hamvasztásos temetés esetén a hamvak urnában helyezhetők el, illetőleg a temető arra kijelölt helyén – a kegyeleti igények betartásával – szétszórhatók.


(2) A temetőt sírhelytáblákra, valamint – igény esetén – a hamvak szétszórására alkalmas területekre kell felosztani. Külön sírhelytáblát kell kijelölni a mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére.


(3) A sírhelytáblákat sorokra, a sorokat temetési helyekre kell felosztani. A sírhelytáblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket a nyugvási idő elteltével – szabályszerű eljárás mellett – fel lehet számolni és újabb temetés céljából igénybe lehet venni.


(4) A sírhelytáblákat, sorokat és a temetési helyeket számozni kell, a sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni. A díszsírhelyeket külön kell megjelölni.


(5) Az üzemeltető a temetőről köteles térképet (vázrajzot) készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. A köztemető térképét ki kell függeszteni és a változásokkal legalább évente ki kell egészíteni. A térkép mellett a köztemető bejáratánál kell kifüggeszteni a temető nyitvatartási idejére és rendjére vonatkozó rendelkezéseket.


(6) A temetési helyeket a temetés alatt álló sírhelytáblákban a temető üzemeltetője képviseletében eljárva a polgármester jelöli ki, a sírhelyeket – fő szabályként – folytatólagos sorrendben kell felhasználni.


(7) A betelt sírhelytáblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárás tényét hirdetményben kell közölni, melyet tájékoztató táblán, vagy a ravatalozón ki kell függeszteni. A lezárt sírhelytáblába koporsós temetés csak sírboltba, vagy sírhelybe rátemetéssel engedélyezhető.

5. §


(1) Az elhamvasztott halott hamvait tartalmazó urnát a temetőn belül koporsós temetési helyen, urnasírban, vagy sírboltban lehet elhelyezni, illetve a hamvakat a temető arra kijelölt részén szétszórni.


(2) Az eltemettető, vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát – az átvétel egyidejű igazolása mellett – ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.


(3) Lezárt temetőből és sírhelytáblából a holttest maradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni használatban lévő temetőbe. Az exhumálást csak az illetékes tiszti főorvos engedélye és előírásai szerint lehet elvégezni, lezárt temetőből történő elszállításához az üzemeltető külön engedélye is szükséges.

6. §


(1) A temetőben új sírhelytábla nyitása esetén kialakítandó temetési helyek méretei:


a) felnőtt egyes sírhely          2,10 m hosszú         2,00 m mély  1,00 m széles

b) felnőtt kettes sírhely          2,10 m hosszú         2,00 m mély  2,00 m széles

c) gyermeksírhely                  1,30 m hosszú         2,00 m mély  0,70 m széles


d) urna sírhely                         0,60x0,80 m a mérete         0,50 m mély


e) kétszemélyes sírbolt          3,00 m hosszú         1,70 m mély  2,00 m széles

    négyszemélyes sírbolt        3,00 m hosszú         1,70 m mély  3,00 m széles

    a sírbolt maximális magassága:                                     3,50 m


(2) A sírok egymástól való oldaltávolságának legalább 60 cm-nek, a gyermeksíroknál pedig 30 cm-nek kell lennie. A sírdombok magassága legfeljebb 30 cm lehet, a sírhelyeken sírbolt kialakítása, felhantolása nem kötelező.


(3) Mélyített felnőtt sírhelybe még egy koporsó temethető. A sírgödröt úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó alja legalább 160 cm mélyre kerüljön. Mélyített egyes sírhely esetén az üzemeltető engedélyével legfeljebb további egy elhunyt temethető.


(4) Felnőtt sírhelybe a koporsón kívül 6, gyermek sírhelybe a 2 urna is elhelyezhető az üzemeltető engedélyével.


(5) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír – sírbolt felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható. A fertőző, vírusos betegségekben elhunytak temetési helyének megnyitására csak az elhalálozástól számított egy év elteltével adható engedély.


(6) A sírhelyeket kifalazni, kibetonozni nem lehet, a sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes – a talajban lebomló – anyaggal burkolni lehet.

7. §


(1) A sírboltokat legalább kettő koporsó befogadására alkalmas al- és felépítményenként lehet megépíteni az üzemeltető hozzájárulása és építési engedély alapján. A síremlék és tartozékai tervét az elhelyezés előtt a temető üzemeltetőjének be kell mutatni.


(2) A sírbolt és síremlék fenntartásáról, annak létesítője köteles gondoskodni. A sírbolt vagy a síremlék felújítására, helyreállítására a temető üzemeltetője felszólíthatja a temetési hely felett rendelkezni jogosultat. Ha a felhívás eredménytelen marad, az önkormányzat elrendeli a sírbolt, síremlék eltávolítását, illetőleg a sírboltba történő további temetkezést megtilthatja.


(3) Közvetlen veszély fennállása esetén a felhívás kötelező. A felhívást a temetési hely megjelölésével a temető kapuján és a parcella sarkán a veszély megszüntetéséig megtilthatja.


(4) A sírbolt felett rendelkezőnek az tekinthető, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott. Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőknek a sírbolt könyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók. Intézkedés hiányában a sírboltba az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetőek.


(5) Síremléket csak szilárd talajra lehet építeni. A síremlék nem foglalhat el sírhelynél nagyobb területet és meg kell, hogy feleljen a temető esztétikájának, közízlést nem sérthet.


(6) Sírhelytábla, vagy egész temető lezárásáról vagy kiürítéséről az önkormányzat képviselő-testülete dönt. A temető kiürítését megelőzően azt három alkalommal egy országos lapban és a helyi sajtóban, valamint a temető kapuján közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel a kiürítés előtt 6 hónappal, a továbbiak pedig kéthavonta történjenek.

Temetési helyekkel kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlása


8. §


(1) Az elhunyt hozzátartozójának, illetve eltemetésre kötelezettnek a nyilvántartásba vétel céljából bejelentési kötelezettséggel tartozik az üzemeltető irányába. Az egyes temetési helyek feletti rendelkezési jog megszerzéséért díjat nem kell fizetni.


(2) Ha a rendelkezési jog megszerzésétől számított 30 év alatt nem történik második betemetés, a sírhely további használati jogát csak az (1) bekezdésben foglalt eljárással lehet újabb 30 évre biztosítani.


(3) Az 5. § (4) bekezdése szerinti urnaelhelyezés esetén a rátemetésnél díjat nem kell fizetni, ezen temetési mód azonban a sírhely használati idejét nem hosszabbítja meg.


(4) A temetkezési hely feletti rendelkezési jog egyszeri megváltásának időpontja:


             egyes sírhely                                                                30 év

kettős sírhely                                                                30 év

     urnasírhely                                                                    30 év                         

     sírbolt esetén az utolsó rátemetés                                30 év

                     napjától számított                                                          30 év


(5) A temetkezési hely feletti rendelkezési jog meghosszabbítható, s ez esetben a meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések az irányadóak.


(6) A rendelkezési jog meghosszabbítása csak akkor tagadható meg, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetkezési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.


(7) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve a temetési hely megszűnik. A temető üzemeltetője a lejárat napjától számított egy év elteltével jogosult intézkedni a temetési hely újbóli felhasználására. A síremlékek ez esetben a temető tulajdonosának tulajdonába mennek át.


(8) A temetkezési helyek használati jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet.

Temetkezési és temetői szolgáltatások


9. §


(1) A temető üzemeltetőjének feladata annak vizsgálata, hogy a temetkezési szolgáltatók, illetve vállalkozók a szolgáltatás végzése során rendelkeznek-e a jogszabályokban előírt követelményekkel.


(2) Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatást végző vállalkozók részére – a kifejtett szolgáltatás tekintetében – köteles azonos feltételeket biztosítani, tiszteletben tartva a versenysemlegesség elvét.


(3) A temetkezési szolgáltató csak a temető üzemeltetőjével történő egyeztetés után végezheti tevékenységét.


(4) A temetőbe történő belépés, látogatás, a temetési hely gondozásához szükséges öntözővíz használata díjtalan.

10. §


(1) A temetés módjára, illetve a hamvasztásra az elhunytnak életében tett nyilatkozata, ennek hiányában a temetésről (hamvasztásról) gondoskodó személy rendelkezése az irányadó.


(2) Az eltemettető külön kívánságára a felravatalozott koporsót a búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani az oszlási, vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját. A koporsót a földbe helyezés előtt le kell zárni.


(3) A fertőző betegségben elhunytak koporsóját légmentesen lezárt állapotban kell felravatalozni és azt felnyitni nem szabad. A gyászolók a koporsóval nem érintkezhetnek.

A temetési helyek, sírhelyek fenntartása


11. §


(1) A temetőben munkát végezni az e rendeletben és a temetői szabályzatban foglaltak szerint lehet.


(2) A temetési hely felett rendelkezési joggal rendelkező által végezhető munkák:


a) egynyári, vagy évelő lágyszárú dísznövények, talajtakaró növények, alacsony cserje ültetése, ápolása

b) cserepes, vágott, élő és művirág, koszorú elhelyezése

c) fák ültetését az üzemeltető engedélyével a temetői szabályzatban foglaltak alapján lehet elvégezni.


(3) A temetési hely felett rendelkezési joggal bíró köteles a sírhely 30 cm-es körzetének gondozását rendszeresen elvégezni, amennyiben ezen kötelezettségét az üzemeltető általi 5 éven át, évente történő felszólítás ellenére sem teljesíti, a temetési hely feletti rendelkezési jog az üzemeltetőre száll vissza.


(4) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését – a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni.


(5) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

Temetői nyilvántartások vezetése


12. §


(1) Elhunytat csak halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről az üzemeltető köteles gondoskodni.


(2) A temető fenntartója, üzemeltetője az új sírhelytáblák megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és annak a jegyző által történő jóváhagyásáról. A temetőtérképet a temető-nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni.


(3) A nyilvántartó könyvbe minden temetést, illetve urna elhelyezést időrend szerint be kell jegyezni. A bejegyzésnek tartalmaznia kell:

- a folyószámot

- a temetés napját

- az elhalt nevét

- az elhalt születési idejét

- az elhalt utolsó állandó lakcímét

- az elhalálozás napját

- fertőző betegségben elhunytaknál a halál okát

- a sírhelytábla, a sírhely sor és a sírhely számát

- a síremlékre vonatkozó bejegyzéseket.

A nyilvántartó könyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és a sírhelyeik pontos megjelölését tartalmazza. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a rendelkezésre jogosult nevét és címét.


(4) Külön jegyzéket kell vezetni a temetőben elhelyezett halva született magzatról. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született magzat anyjának nevét, az elhantolás, illetve urna elhelyezés időpontját és a föléje tűzött fejfa sorszámát.


(5) A sírboltkönyv a sírboltban elhelyezett halottak bejegyzésére szolgál. A sírboltkönyvet a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni, a sírbolt számának feltüntetésével. A sírboltkönyvbe be kell vezetni a létesítőnek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit.


(6) A nyilvántartási adatokról tájékoztatást – a halott nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével – csak bírósági és hatósági eljáráshoz lehet adni.

A temető rendje


13. §



(1) A temető nyitvatartásának rendjét és a temetői szabályzatot a temető bejáratánál – jól látható módon – ki kell függeszteni.


(2) A temető nyitvatartását az üzemeltetőnek: 0-24 óráig kell biztosítania.


(3) A temetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.


(4) A temetőben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett növényeket, a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.


(5) A sírhelyek gondozása során keletkező hulladék a sírhelyek között nem tárolható. A temető tisztántartásáról az üzemeltető köteles gondoskodni.


(6) A sírok és az urnasírok kerítéssel nem határolhatók körül.


(7) A temető területére kutyát, vagy más állatot bevinni tilos. A kutyákra vonatkozó tilalom nem vonatkozik a vakvezető kutyákra.

14. §


(1)  Építőanyagnak a temetőbe való beszállítására, illetve építési, bontási munkák elvégzésére csak az üzemeltető hozzájárulása alapján kerülhet sor.


(2)  Sírkő, síremlék és fejfa temetőből történő kivitelét – vagyonvédelmi okokból – a temető üzemeltetőjének előzetesen be kell jelenteni, az elszállításra  csak ezt követően kerülhet sor.

15. §


(1) A temetőbe gépjárművel, motorkerékpárral és kerékpárral behajtani és ott közlekedni tilos.


(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a mozgáskorlátozottakra, az engedélyezett munkálatokat végzőkre és – eseti elbírálás alapján – a láthatóan idős betegekre, de a behajtás, illetve a temető területén történő közlekedést az üzemeltetővel előzetesen engedélyeztetni kell.


(3) A temető működtetésével kapcsolatos panaszügyintézés az üzemeltető feladata.


(4) A panaszügyintézést az üzemeltető a székhelyén – Mersevát, Iskola u. 1. – látja el.

Záró rendelkezések


16. §


(1) Szabálysértést követ el és harmincezer forint pénzbírsággal sújtható az, aki:


a) temetőn kívül halottat eltemet, vagy hamvait szétszórja, kivéve a 145/1999.(X.1.) Kormányrendelet 34. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat

b) sírt, vagy sírboltot a szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek vagy az üzemeltető jelenléte nélkül kinyit, abból exhumál

c) sírgödröt le nem bomló anyaggal bélel ki

d) temetkezési szolgáltatást e rendelettel ellentétes módon végez, az üzemeltető hozzájárulása nélkül halottat, hamvakat eltemet, hamvakat helyez el, vagy szétszór

e) engedély nélkül sírboltot létesít, vagy annak fenntartásáról nem gondoskodik;

f) az üzemeltető engedélye nélkül a temetőben síremléket, sírkertet, fedlapot a helyszínen készít el

g) az e rendelet 13., 14., 15. §-ában foglalt előírásokat megszegi.


(2) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.




Mersevát, 2001. augusztus 13.



                              Csillag Albert                                       Baranyai Attiláné dr.

                              polgármester                                                körjegyző