Mersevát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdésének b) pontjában, (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésének d) pontjában, 37/A. § (1)- (3) bekezdésében,  45. § (1) és (5)-(6) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésének a)-c) és g) pontjában valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és 29. § (1)-(2) bekezdésében, 148.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes szociális ellátásokról és a gyermekek védelméről a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

(1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv-ben. (a továbbiakban: Szt.) és gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (a továbbiakban: Gyvt.) foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális és gyermekjóléti ellátásokról.

Pénzbeli, természetbeni ellátások

Általános eljárási szabályok

2.§

 Eljárás megindítása

(1) Az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból.

A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátás iránti kérelmet – ha magasabb rendű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik – szóban, vagy írásban, folyamatosan az erre rendszeresített formanyomtatványon a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez /továbbiakban: jegyző/ kell benyújtani.

A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelemhez mellékelni kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön is előírt dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatokat.

(2) A kérelmező a képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelem benyújtásakor köteles a saját és családja jövedelmi viszonyairól, illetve az Szt.-ben, Gyvt.-ben vagy e rendeletben meghatározott ellátásoknál a saját és családja vagyoni helyzetéről nyilatkozni, valamint azokat igazolni a következők szerint:

a) jövedelemigazolásnak a munkaviszonyból, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyból keletkező rendszeresen mérhető és folyósított jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónapban elért jövedelemből számított, egyéb jövedelmeknél a 12 hónapban elért jövedelemből számított 1 hónapra eső nettó jövedelmet kell tartalmazni,

b) egyéni és társas vállalkozók, szabad foglalkozásúak jövedelmüket a NAV által kiadott igazolással igazolhatják,

c) amennyiben a kérelmező illetve családtagjai jövedelme alkalmi munkából származik, annak összegét büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal kell igazolni,

d) jogviszonyból keletkező ellátásokból – pl. nyugdíj, családi pótlék, munkanélküli járadék stb. – származó jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolással, illetve nyugdíjszelvénnyel és a nyugdíjas igazolvánnyal kell igazolni.

(4) A nyilatkozattételi kötelezettség nemleges esetben – jövedelem hiányában – is fennáll.

A különböző forrásokból származó jövedelmeket egybe kell számítani. Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére – a megfelelő határidőre – nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani.

(5) Ha jövedelmi viszonyaira más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy

jövedelme nem mérhető, akkor adóköteles jövedelmére, vagyonára és annak hozzávetőleges értékére büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(6) A szociális rászorultságtól függő ellátások megállapítására irányuló eljárásban azt is vizsgálni kell, hogy a kérelmező meg tesz-e minden tőle elvárhatót, hogy jövedelmi viszonyai javuljanak.

3.§

(1) A szociális és gyermekvédelmi ellátások folyósítása:

a) A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. a kifizetés a jogosult kérelme alapján elsősorban annak bankszámlájára, vagy postai úton lakcímére, valamint az érintett szolgáltató számlájára utalással.

b) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, az a) pontban maghatározottakon túl házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátások

Önkormányzati segély

4.§

(1) Önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

c) a (3) bekezdés alapján nyújtott önkormányzati segély esetén a mindenkori öregségi   nyugdíj legkisebb összegének 200%-át,

(2) Az önkormányzati segély összege - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

Az alkalmanként nyújtható önkormányzati segély egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal adható, melynek összege alkalmanként maximum 10.000 Ft-ig terjedhet, de ugyanazon személy /házastárs/ évi segélyezésének együttes összege a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével nem haladhatja meg a 40.000 Ft-ot.

(3) Az önkormányzati segély összege évente egy alkalommal

a) többletkiadás, betegség, elemi kár (tűzkár, vízkár, illetve természeti katasztrófa: a továbbiakban: elemi kár) esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb     összegének 200%-áig,

b) elemi kár esetén, ha az ingatlan lakhatatlanná válik, vagy a család létfenntartásának biztosítása veszélybe kerül a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszöröséig

terjedhet.

(4) Az önkormányzati segély iránti kérelem az 1. számú melléklet szerinti      formanyomtatványon terjeszthető elő.

Aktív korúak ellátása

5. §

(1) A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – az Szt.-ben meghatározottakon túl – hogy a nem foglalkoztatott személy együttműködjön Kemenesaljai Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás által fenntartott és az együttműködésre kijelölt Népjóléti Szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Csoportjával (továbbiakban: együttműködésre kijelölt intézmény).

(2) Az önkormányzat hivatala:

A kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

• a rendszeres szociális segély folyósításának feltételéről, valamint
  
• az együttműködésre kijelölt intézmény megnevezéséről, elérhetőségéről
  
• az együttműködési szerv számára a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatot a kiadásától számított 10 napon belül megküldi.
  

(3) Az együttműködési kötelezettség tartalma:

I. A nem foglalkoztatott személy köteles

• az együttműködésre kijelölt intézménynél a szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megjelenni nyilvántartásba vétel céljából,
  
• a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedési programról megállapodást kötni, illetve
  
• a megállapodásban foglaltak megvalósulása érdekében együttműködni és folyamatosan kapcsolatot tartani az együttműködésre kijelölt intézménnyel.
  

II. A nem foglalkoztatott személy köteles továbbá az együttműködésre kijelölt intézmény által szervezett szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó alábbi típusú beilleszkedést segítő programokban részt venni:

a) életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson:

• életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó személyes megbeszéléseken
  
• háztartási ismeretek elsajátítására irányuló foglalkozáson.
  

b) munkavégzésre történő felkészülést segítő programokban:

• álláskeresési technikák elsajátítására irányuló oktatáson részvétel.
  

(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy

• a segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt intézményben,
  
• a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül nem köt megállapodást a beilleszkedést   segítő programról, továbbá
• a beilleszkedési programban meghatározottakat nem teljesíti,
• írásos felszólítás ellenére sem tesz eleget együttműködési kötelezettségének neki felróható módon,
• legalább 3 havonta nem keresi fel az együttműködésre kijelölt intézményt, vagy ha előre meghatározott időben nem jelenik meg az az együttműködés megszegésének minősül, melynek következménye az, hogy az Szt. 37/B.§ (2) bekezdése alapján a rendszeres szociális segély megszüntetését vonja maga után.”
  

(5) Az együttműködésre kijelölt intézmény köteles a nem foglalkoztatott személy kötelezettségének megszegéséről 10 munkanapon belül értesíteni a rendszeres szociális segélyt megállapító önkormányzat jegyzőjét.

(6) A mennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát és az akadályoztatás indokát köteles haladéktalanul – személyesen vagy írásban – közölni az együttműködésre kijelölt intézménnyel.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

6.§

(1) Természetbeni ellátásként elsősorban az alábbi ellátási forma nyújtható.

• közgyógyellátás
  

Közgyógyellátás

7.§

Az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdésében szabályozottakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra az Szt. 50. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át egyedül élő esetében 250 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-át eléri.”

IV. FEJEZET

A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátások

8.§

(1) Mersevát Község Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében valamennyi szociális alapszolgáltatást és gyermekjóléti alapellátást és egyes szakosított ellátási formákat a Kemenesaljai Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás /továbbiakban: társulás/ által fenntartott Népjóléti Szolgálat útján biztosítja.

(2) Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások:

I. Szociális alapszolgáltatások:

• étkeztetés
• házi segítségnyújtás
• családsegítés,

mint kötelező feladatok,

• jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
• közösségi ellátások
• támogató szolgáltatás
• nappali ellátás,

mint önként vállalt feladatok.

II. Gyermekjóléti alapellátások:

• gyermekjóléti szolgáltatás,
• gyermekek napközbeni ellátása,

mint kötelező feladatok.

III. Szakosított ellátások, mint önként vállalt feladatok:

a) átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás: Gondozóház Celldömölk, Szalóky S. u. 1. /Népjóléti Szolgálat keretében/

b) bentlakásos ápolást, gondozást nyújtó ellátása:

    Idősek Otthona II. Celldömölk, Szalóky S. u. 1.

    Idősek Otthona Celldömölk, Nemesdömölki u. 15.

(3) Az étkeztetés keretében szociálisan rászorult az a személy, aki az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel

• 80 év feletti
  
• akut-, vagy krónikus megbetegedésben szenved
• fogyatékos
• szenvedély- vagy pszichiátriai beteg,
• hajléktalan
  

szociális étkeztetésben részesül.

Gyermekvédelmi ellátások

9. §

(1) A Gyermekvédelmi törvény 20/C. §-ában foglalt feltételekkel bevezetett óvodáztatási támogatást első alkalommal természetben kell nyújtani.

(2) A természetbeni juttatás formája különösen a gyermek utcai ruhájának, utcai cipőjének, váltóruhájának, tisztasági csomagjának biztosítása, illetve olyan nem pénzbeli juttatás, aminek rendeltetése a gyermek óvodai nevelésének igénybevételét segíti.

(3) A természetbeni támogatást a jegyző a társulás által fenntartott Népjóléti Szolgálat intézményének Gyermekjóléti Szolgálata közreműködésével biztosítja.

Gyermekjóléti szolgáltatás

10.§

(1) Mersevát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekjóléti szolgáltatást a Népjóléti Szolgálat keretein belül működő Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

(2) A Gyermekjóléti Szolgálat feladatainak ellátása során szervezi és koordinálja az érintett szakterületek részéről igénybe vehető segítséget a gyermek érdekében (pl. védőnői szolgálattal, házi gyermekorvossal, közoktatási intézményekkel, nevelési tanácsadóval, rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal).

V. Fejezet

Záró rendelkezések

11.§

(1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2013. december 31. után benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 13/2008.(X.22.) sz., a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló többször módosított 8/2000. (V.15.) sz., a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok intézményi és személyi térítési díjának megállapításáról szóló 4/2013.(IV.16.) önkormányzati rendeletek.

Mersevát, 2013. december 16.

Csillag Albert                                                                                  Farkas Gábor

polgármester                                                                                        jegyző