Mersevát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.§.(4) bekezdésében, 10.§.(1) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§.(1) bekezdés b.) pontjában és (3) bekezdésében, 48.§. (4) bekezdésében, 92.§.(1) és (2) bekezdésében, 115.§.(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a.) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésének 8. és 8 a./ pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

(1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult   családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv-ben. (a továbbiakban: Szt.) és gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (a továbbiakban: Gyvt.) foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális és gyermekjóléti ellátásokról.

Pénzbeli, természetbeni ellátások

Általános eljárási szabályok

2.§

Eljárás megindítása

(1) Az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból.

A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátás iránti kérelmet – ha magasabb rendű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik – szóban, vagy írásban, folyamatosan az erre rendszeresített formanyomtatványon a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez /továbbiakban: jegyző/ kell benyújtani.

A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelemhez mellékelni kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön is előírt dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatokat.

(2) A kérelmező a képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelem benyújtásakor köteles a saját és családja jövedelmi viszonyairól, illetve az Szt.-ben, Gyvt.-ben vagy e rendeletben meghatározott ellátásoknál a saját és családja vagyoni helyzetéről nyilatkozni, valamint azokat igazolni a következők szerint:

a) jövedelemigazolásnak a munkaviszonyból, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyból keletkező rendszeresen mérhető és folyósított jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónapban elért jövedelemből számított, egyéb jövedelmeknél a 12 hónapban elért jövedelemből számított 1 hónapra eső nettó jövedelmet kell tartalmazni,

b) egyéni és társas vállalkozók, szabad foglalkozásúak jövedelmüket a NAV által kiadott igazolással igazolhatják,

c) amennyiben a kérelmező illetve családtagjai jövedelme alkalmi munkából származik, annak összegét büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal kell igazolni,

d) jogviszonyból keletkező ellátásokból – pl. nyugdíj, családi pótlék, munkanélküli járadék stb. – származó jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolással, illetve nyugdíjszelvénnyel és a nyugdíjas igazolvánnyal kell igazolni.

(3) A nyilatkozattételi kötelezettség nemleges esetben – jövedelem hiányában – is fennáll.

A különböző forrásokból származó jövedelmeket egybe kell számítani. Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére – a megfelelő határidőre – nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani.

(4) Ha jövedelmi viszonyaira más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, akkor adóköteles jövedelmére, vagyonára és annak hozzávetőleges értékére büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(5) A szociális rászorultságtól függő ellátások megállapítására irányuló eljárásban azt is vizsgálni kell, hogy a kérelmező meg tesz-e minden tőle elvárhatót, hogy jövedelmi viszonyai javuljanak.

3.§

(1) A szociális és gyermekvédelmi ellátások folyósítása:

a) A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. a kifizetés a jogosult kérelme alapján elsősorban annak bankszámlájára, vagy postai úton lakcímére, valamint az érintett szolgáltató számlájára utalással.

b) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, az a) pontban maghatározottakon túl házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.

c) Az e rendelet alapján célhoz kötötten folyósított pénzbeli ellátások felhasználását a  jegyző a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján eseti jelleggel ellenőrzi.

Jogosultsági feltételek, hatásköri szabályok

4.§

(1) A képviselő-testület a települési támogatást és a rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek elbírását a polgármester hatáskörébe ruházza át.

(2) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntésekről negyedévente tájékoztatja a képviselő-testületet.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátások

Rendkívüli települési támogatás

5.§

(1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg 

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, 

b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

c) a (4) bekezdés alapján nyújtott támogatás esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén a 250%-át.

(2) A rendelet 6.§ alapján nyújtott ellátások – mint alkalmanként jelentkező többletkiadások - tekintetében a kérelmezők jövedelemhatár nélkül jogosultak a rendkívüli települési támogatás igénybevételére az egyéb feltételek fennállása esetén.

(3) A rendkívüli települési támogatás - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

Az alkalmanként nyújtható támogatás egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal adható, melynek összege alkalmanként maximum 10.000 Ft-ig terjedhet, de ugyanazon kérelmező évi segélyezésének együttes összege a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével nem haladhatja meg a 40.000 Ft-ot.

(4) A rendkívüli települési támogatás összege évente egy alkalommal

a) többletkiadás, betegség, elemi kár (tűzkár, vízkár, illetve természeti katasztrófa: a továbbiakban: elemi kár) esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-áig,

b) elemi kár esetén, ha az ingatlan lakhatatlanná válik, vagy a család létfenntartásának biztosítása veszélybe kerül a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszöröséig

terjedhet.

(5) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon terjeszthető elő.

6.§

(1) Az önkormányzat a merseváti állandó lakcímű lakosoknak – akik óvodások , alap, közép és felsőfokú nappali tagozatos tanulók, legfeljebb 25. életévük betöltéséig évi 15.000 Ft beiskolázási támogatást biztosít óvada,- és iskolalátogatás/hallgatói jogviszony igazolás alapján.

(2) Az önkormányzat a merseváti állandó lakcímű lakosoknak gyermekük születésekor gyermekenként 50.000 Ft támogatást biztosít születési anyakönyvi kivonat alapján.

(3) Az önkormányzat annak, aki a merseváti állandó lakcímű volt lakos /elhunyt/ eltemettetésérő gondoskodik, egyszeri 10.000 Ft támogatást biztosít halotti anyakönyvi kivonat alapján.

Települési támogatás

Gyógyszerkiadás viseléséhez nyújtott támogatás

7.§

(1) A képviselő-testület havi rendszerességgel települési támogatást nyújt annak a személynek, akinek betegsége miatt megélhetését veszélyeztető mértékű gyógyszerkiadása merül fel és nem jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvény 50.§-a szerinti közgyógyellátásra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult, akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 250 %-át nem haladja meg és a havi Rendszeres gyógyszerköltségének mértéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-át eléri.

(3) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott támogatást egy évre kell megállapítani, melynek egy hónapra jutó összege 1000 Ft.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 3. §-ban meghatározottakon túl a háziorvos igazolását a havonta rendszeresen szedett gyógyszerekről, valamint a gyógyszertár igazolását a havonta rendszeresen szedett gyógyszerek egy havi költségéről.

(5) A gyógyszerkiadás viseléséhez nyújtott támogatást meg kell szüntetni azon hónap végével, amikor a jogosult lakóhelyét vagy tartózkodási helyét megváltoztatta.

Természetben nyújtott szociális ellátások

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatás

8.§

(1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A képviselő-testület támogatást nyújt a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás -és a csatornahasználat költségeihez.

(2) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdésben megjelölt közüzemi szolgáltatások kérelem benyújtását megelőző –a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő személy nevére szóló- havi számláját vagy az előrefizetős fogyasztásmérő feltöltéséről szóló bizonylatot.

(4) Közös háztartásban élőnek kell tekinteni a kérelmezővel azonos lakcímen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyeket.

(5) A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában–közvetlenül a szolgáltatóhoz történő utalással-, a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(6) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:

a) 5000 Ft, amennyiben a kérelmező egy főre jutó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b) 4000 Ft, amennyiben a kérelmező egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege és annak 150%-a között van,

c) 3000 Ft, amennyiben a kérelmező egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a felett van,

(7) A lakásfenntartási támogatást a benyújtást követő hónap 1. napjától egy évre kell megállapítani.

(8) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

III. FEJEZET

A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátások

9.§

(1) Mersevát Község Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében valamennyi szociális alapszolgáltatást és gyermekjóléti alapellátást és egyes szakosított ellátási formákat a Kemenesaljai Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás /továbbiakban: társulás/ által fenntartott Népjóléti Szolgálat útján biztosítja.

(2) Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások:

I.Szociális alapszolgáltatások:

- étkeztetés

- házi segítségnyújtás

- családsegítés,

mint kötelező feladatok,

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

- közösségi ellátások

- támogató szolgáltatás

- nappali ellátás,

mint önként vállalt feladatok.

II. Gyermekjóléti alapellátások:

- gyermekjóléti szolgáltatás,
- gyermekek napközbeni ellátása,

mint kötelező feladatok.

III. Szakosított ellátások, mint önként vállalt feladatok:

a) átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás: Gondozóház Celldömölk, Szalóky S. u. 1. /Népjóléti Szolgálat keretében/

b) bentlakásos ápolást, gondozást nyújtó ellátása:

    Idősek Otthona II. Celldömölk, Szalóky S. u. 1.

    Idősek Otthona Celldömölk, Nemesdömölki u. 15.

(3) Az étkeztetés keretében szociálisan rászorult az a személy, aki az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel:

- 80 év feletti
- akut-, vagy krónikus megbetegedésben szenved
- fogyatékos
- szenvedély- vagy pszichiátriai beteg,
- hajléktalan

szociális étkeztetésben részesül.

Gyermekjóléti szolgáltatás

10.§

(1) Mersevát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekjóléti szolgáltatást a Népjóléti Szolgálat keretein belül működő Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

(2) A Gyermekjóléti Szolgálat feladatainak ellátása során szervezi és koordinálja az érintett szakterületek részéről igénybe vehető segítséget a gyermek érdekében (pl. védőnői szolgálattal, házi gyermekorvossal, közoktatási intézményekkel, nevelési tanácsadóval, rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal).

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

11.§

(1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 8/2013.(XII.17.) és 2/2014.(III.18.) önkormányzati rendeletek.

Mersevát, 2015. február 9.

 Csillag Albert                                                                      Farkas Gábor

 polgármester                                                                             jegyző