Mersevát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§

(1) Mersevát Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 8/2007. (VI.19.) önkormányzati rendelet ( a továbbiakban: HÉSZ)  7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OTÉK alapján, a falusias lakóterületen elhelyezhető épületek, építmények legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal létesíthetők.”

(2) A HÉSZ 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A falusias lakóterületi építési övezetekbe tartozó területeken a telkek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be. A telekalakítás és beépítés feltételeit (beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettsége, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani:

a) LF-O-K szabályozási jelű, kialakult, zömében beépített falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, oldalhatáron álló és max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül, vagy a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 800 m². Az építmények közötti legkisebb távolság a kialakult beépítésre figyelemmel nem lehet kisebb, mint 4,5 m.

b) LF-O-4,5 szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, oldalhatáron álló és max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül, vagy a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 900 m².

c) ​LF-Sz-4,5 szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, szabadon álló és max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, min. 5 m mélységű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 900 m².

d) LF-Z-K szabályozási jelű, kialakult, zömében beépített falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, az utcai telekhatártól 12 m mélységig zártsorúan összeépíthető, és a szomszédos épület homlokzatmagasságától legfeljebb 0,5 m-rel eltérő, de max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül. Az építési telek legkisebb területe 700 m².

e) LF-Ikr-K szabályozási jelű, kialakult, zömében beépített falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, ikres beépítésű és a szomszédos épület homlokzatmagasságától legfeljebb 0,5 m-rel eltérő, de max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül, vagy a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 700 m².”

2. §

A HÉSZ 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A településközpont vegyes területen az előírt legkisebb zöldfelület aránya 20 %. A telekalakítás és beépítés feltételeit (beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani:

a) VT-O-4,5 szabályozási jelű, településközpont vegyes területi építési övezethez tartozó, kialakult, zömében beépült területeken egyedi telkes, a Szabályozási terv jelölése szerinti oldalhatáron álló, max. 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, előkert nélkül. Az építési telek legkisebb területe 700 m², legnagyobb beépítettsége 30 % lehet.

b) VT-O-K szabályozási jelű, településközpont vegyes területi építési övezethez tartozó, kialakult, zömében beépült területeken egyedi telkes, a Szabályozási terv jelölése szerinti oldalhatáron álló, a szomszédos épület homlokzatmagasságától legfeljebb 0,5 m-rel eltérő, de max. 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, előkert nélkül. Az építési telek legkisebb területe 550 m², legnagyobb beépítettsége 30 % lehet.

c) VT-Sz-K szabályozási jelű, településközpont vegyes területi építési övezethez tartozó, kialakult, zömében beépült területeken egyedi telkes, szabadon álló és a szomszédos épület homlokzatmagasságánál legfeljebb 0,5 m-rel magasabb, de max. 6,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 700 m², legnagyobb beépítettsége 20 % lehet.”

3. §

(1) A HÉSZ 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Gazdasági területen belül a kereskedelmi, szolgáltató terület nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető még a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakóépület (lakások), igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény.”

(2) A HÉSZ 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A gazdasági területen a megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6; a legnagyobb beépítettség 30 % lehet, az előírt legkisebb zöldfelület 40 %, amelybe beszámítható a lakóterületek irányába telepítendő min. 15 m-es szélességű véderdősáv. A legkisebb telekméret kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen 1500 m², amelyen a legfeljebb 6,0 m építménymagasságú épületek szabadon álló beépítéssel helyezhetők el.”

4. §

(1) A HÉSZ 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A község területén lévő üzemelő temető (177 hrsz.) a község igényeinek megfelelő. Bővítési lehetősége a 0127 hrsz. terület terhére biztosítható. Az új temető esetében, a szomszédos ingatlanok felé, saját telken belül 30 m széles védőfásítást biztosítani kell. A Kt-Sz-4,5 szabályozási jelű, temető területen szabadon álló beépítéssel max. 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A kialakult ingatlan tovább nem osztható, legnagyobb beépítettsége 10 %  lehet. A legkisebb zöldfelület a be nem épített és sírhelyeknek fel nem osztott területnek 50%-a.”

(2) A HÉSZ 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Műemléki terület a Bajcsy-Zsilinszky E. u. 8. sz. 218 hrsz. lakóépület területe. A Km-Sz-O szabályozási jelű, műemléki védelem alatt álló területen oldalhatáros beépítéssel, a kialakulthoz igazodóan, de max. 6,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A kialakult építési telek nem osztható, legnagyobb beépítettsége 10 %  lehet. A legkisebb zöldfelület 50 %.”

(3) A HÉSZ 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A község sportpályája, a 38-39 hrsz-ú ingatlanon létesült. Vízisport terület céljára a 315 hrsz. ingatlan hasznosítható. A Ks-Sz-4,5  szabályozási jelű, sport- és szabadidős területen szabadon álló beépítéssel max. 4,5 m építménymagasságú, a sportpályát illetve a vízisport-telep üzemelését szolgáló, öltöző, mosdó, illemhely épületek, építmények helyezhetők el. Az építési telek legkisebb területe 3000 m², legnagyobb beépítettsége 10 % lehet. A legkisebb zöldfelület a be nem épített és a sportpályák által el nem foglalt területnek 50 %-a.”

(4) A HÉSZ 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szennyvíztisztító a 04/5, 05/5, 022/1 hrsz. területekből kialakítandó építési telken létesítendő. Saját telken belül biztosítani kell 15 m széles védőfásítást. A Kv-Sz-4,5 szabályozási jelű, vízmű és szennyvíztisztító üzemi területen, szabadon álló beépítéssel max. 4,5 m építménymagasságú, az üzemelést biztosító épületek, építmények helyezhetők el. Az építési telek legkisebb területe 3000 m², legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. A legkisebb zöldfelület a be nem épített területnek 50 %-a, amelybe a védőfásítás területe is beszámít.”

(5) A HÉSZ 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6)  Bányaterület a 0130/3 és 0130/12 hrsz. homokbánya, mint üzemelő bánya és a 04/15-17 és 04/19 hrsz. terület, mint tervezett tőzegbánya (bányatelek):

a) A bányászattal érintett területeken az ásványanyag kitermelésének – több szakaszban történő kitermelés esetén az egyes szakaszok – befejezését követően a terület rekultivációjáról gondoskodni kell. A rekultivációt a homokbánya esetében erdőtelepítéssel, a tőzegbánya esetében természetes hatású tó létesítésével kell megvalósítani. A bányászati tevékenységgel összefüggésben esetlegesen okozott károk megtérítésére, valamint a rekultiváció megvalósítására megfelelő garanciát kell igazolni.

b) A bányaterületet saját telken belül, a telekhatár mentén legalább 15 m szélességű védőfásítással kell körülvenni.

c) A bányaterületen csak ideiglenes építmény (konténer) helyezhető el, a munkavégzési feltételek biztosítása céljából.”

5. §

(1) A HÉSZ 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

  „(3) Az utak hierarchiája, tervezési osztályba sorolását a HÉSZ 3. melléklete   tartalmazza.”

(2) A HÉSZ 11.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A község területén a közutak és közterületek számára az OTÉK-ban meghatározott, a Szabályozási tervlapon (SzT-1) jelölt, alább felsorolt építési területeket kell biztosítani. A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, csomópontjai, műtárgyai, tartozékai, környezetvédelmi berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. A gyalogos közlekedés számára az út-keresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat, illetve gyalogutakat kell biztosítani.

a) Országos mellékutak:

aa) 8404 j. Pápa-Sárvár összekötő út átkelési szakaszán: 18-30 m

ab) 8455 j. Mersevát-Kemenesszentmárton összekötő út                  

                  átkelési szakaszán: 18-30 m

b) Kiszolgáló utak szabályozási szélessége min.: 12 m

c) Mezőgazdasági utak: hálózati szerepkörrel rendelkező külterületi utak építési szélessége: 12 m, az egyéb mező egyéb mezőgazdasági utak építési szélessége:7 m, s legalább 150 m-ként kerülőt kell kialakítani, 12 m építési szélességgel.

(3) A HÉSZ 11.§ (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az OTÉK-ban meghatározott parkolási igényt elsődlegesen a saját telken, illetve a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, vagy a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználásával kell kielégíteni.”

6. §

A HÉSZ 12.§ -a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. §

(1) A belterületen lévő, illetve tervezett közműlétesítmények elhelyezéséről a közműellátási tervek és a vonatkozó szakági előírások szerint kell gondoskodni.

(2) A közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint az ide vonatkozó szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közműveket és a közműlétesítményeket közterületen kell elhelyezni.

(3) Utak alatt a közművek elhelyezésénél a távlati összes közmű, elektromos és hírközlési kábel elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára a legkedvezőbb nyomvonalú fektetési helyet szabadon kell hagyni.

(4) Vízhálózat bővítésnél az üzemelés-biztonsági és vízminőségvédelmi szempontok miatt körvezetékeket kell kialakítani.

(5) A község belterületén az utak mentén a csapadékvíz elvezetését és folyamatos továbbvezetését a minta-keresztszelvények szerinti szakaszokon zárt csapadékvíz-csatornával, másutt a befogadóig kiépített és folyamatosan karbantartott árkok és átereszek segítségével biztosítani kell. A fejlesztési területek felhasználásával párhuzamosan gondoskodni kell a csapadékvíz-elvezető hálózat kapacitásának bővítéséről.

(6) Új telekalakítások, jelentősebb fejlesztések tervezése kezdetén tisztázni kell a közműellátás kapacitásának feltételeit, a lehetséges műszaki megoldását, illetve annak tulajdonjogi A község belterületén az utak mentén a csapadékvíz elvezetését és folyamatos továbbvezetését a befogadóig kiépített és folyamatosan karbantartott árkok és átereszek segítségével biztosítani kell.”

7. §

 A HÉSZ 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. §

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és -tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) Mezőgazdasági területen építményt elhelyezni az OTÉK -ban foglalt feltételek betartása mellett és az alábbi szabályok szerint lehet:

a)A Településszerkezeti terven Mr jellel ellátott területegységeken (rét, legelő) belül táj- és környezetvédelmi okokból épület nem létesíthető.

b)  A Településszerkezeti terven Mk jellel ellátott mezőgazdasági területek kert, gyümölcsös, szőlőművelésre szánt területek. Ezeken a földrészleteken 720 m² területméret alatt épület nem építhető. Az e feletti földrészleten legfeljebb 3 %-os beépítettséggel egy tájba illő, 3,0 m-nél nem nagyobb építménymagasságú gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) építhető. Az Mk jelű területen birtokközpont nem létesíthető.

c) A Településszerkezeti terven Msz jellel ellátott mezőgazdasági területek belterjes művelésre szánt területek. Ezeken a földrészleteken 1 ha területméret alatt épület nem építhető. Az 1 ha feletti földrészleten legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, egy csoportba rendezve helyezhetők el építmények. Az építmények csoportját legalább 10 m szélességű, többszintes védőfásítással kell körülvenni.

d) Állattartó telepet, környezetre zavaró hatású vagy nagy szállítási igénnyel járó mezőgazdasági létesítményt külterületen csak a lakóterülettől legalább 500 m távolságban lehet létesíteni.

(3) A környező mezőgazdasági területek minőségében kár nem keletkezhet. Gondoskodni kell a termőréteg megmentéséről.

(4) A vízfolyások külterületi szakaszán a meder szélétől mért 50 m távolságon belül építmény nem  helyezhető el, kivéve a vízgazdálkodást, árvízvédelmet és közlekedést szolgáló építmények.”

8. §

 A HÉSZ 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A falukép szempontjából jellegzetes, történeti, építészeti, kulturális szempontból jelentősebb építményeket, épületeket önálló helyi önkormányzati rendelet alkotásával védelem alá lehet helyezni és fenntartásuk feltételeit abban rögzíteni. Helyi védelemre javasoltak az SzT-1 Szabályozási terven jelölt épületek, épületegyüttesek, építmények.”

9.§

A HÉSZ a 3. melléklettel egészül ki.

10.§

Hatályát veszti a HÉSZ 1. §-a, a 2. § (2) bekezdése, a 2. § (3) bekezdése, az 5. § (3) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése, a 6. § (3) bekezdése, a 6. § (6) bekezdése, a 6. § (7) bekezdése, a 8. § (2) bekezdése, a 9. § (4) bekezdése, a 11. § (1) bekezdése, a 11. § (4) bekezdése, a 11. § (8) bekezdése, a 13. § (1) bekezdése, a 14. § (1) bekezdése, a 14. § (2) bekezdése, a 14. § (4) bekezdése, a 16. § (3) bekezdése, a 16. § (4) bekezdése, a 16. § (5) bekezdése, a 17. § -a, a 18. §-a ,  a HÉSZ 1. és 2. számú függeléke.

11. §

Záró rendelkezések

E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. 

Mersevát, 2016. december 19.

Csillag Albert                                                                                    Farkas Gábor

 polgármester                                                                                        jegyző