Cák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Hatályos: 2003. 08. 06- 2021. 08. 24

Cák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról[1]

Cák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében (továbbiakban: Gytv.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet célja, hatálya, ellátási formák

1. § A rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához – a helyi sajátosságokat figyelembevéve – a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Cák község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező

- magyar állampolgárságú,

- állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt,

- a magyar hatóságok által menekültként elismert

gyerekekre és fiatal felnőttekre, valamint szüleikre.

(2) E rendeletet kell alkalmazni az (1) meghatározott személyeken kívül a község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyerekek esetében is, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(3) Az önkormányzat – lakóhelyétől függetlenül – rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít a község közigazgatási területén tartózkodó, arra rászoruló gyermek részére, feltéve, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné.

3. § A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:

  • a) pénzbeli és természetbeni ellátások:

- rendszeres gyermekvédelmi támogatás,

- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

- tankönyvtámogatás,

b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

- gyermekjóléti szolgálat,

- gyermek napközbeni ellátása érdekében, működtetett óvoda, általános iskolai napközi.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

4. § (1) Az önkormányzat a gyermeket támogatásként rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a Gytv. 19. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

(2) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi átlagát kell figyelembe venni kivéve, ha a jövedelmi viszonyokban igazolhatóan tartós romlás következett be. Ez esetben a kérelem benyújtását megelőző 2 hónap havi átlagát kell figyelembe venni.

(3) A jövedelem számításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A kérelemben valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódiságának megállapítása érdekében a döntéshozatalt megelőzően környezettanulmányt kell végezni. Amennyiben a környezettanulmány megállapításai vagy az önkormányzat hivatalos tudomása szerint a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban foglaltaknak, a Gyvt. 19. § (5) bekezdése szerint vizsgálni kell a családi vagyoni körülményeit is.[2]

(5) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összegét a Gyvt. 20. § (2) bekezdés szerint kell megállapítani.

(6) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás jogerős megállapítása esetén az a kérelem benyújtása napjától esedékes. A folyósítás a feltételek fennállásáig tart. A jogosultság feltételeit az önkormányzat évente egyszer – a megállapítást követő 11. hónapban – felülvizsgálja.

(7) Az önkormányzat a fiatal felnőttet rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, illetve a nagykorúság elérése előtt részére megállapított támogatást tovább folyósítja, ha középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Ezen ellátás addig az időpontig folyósítható, ameddig a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennáll, legfeljebb azonban a 25. életé betöltéséig. A támogatás feltételeit az önkormányzat évente kétszer (szeptember és március hónapokban) felülvizsgálja.[3]

(8) A támogatás folyósításának megszüntetéséről határozatot kell hozni. Ha a jogosultság a tárgyhónapot követő 16. napját megelőzően szűnik meg, a megállapított ellátás összegének 50 %-át, egyéb esetben a teljes összeget kell folyósítani a megszűnés hónapjában.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

5. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (pl. a gyermek tartós beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása).

(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egyszeri alkalommal nem haladhatja meg a 20.000 forintot.

(4) Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek legfeljebb 40.000 forint erejéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.

(5) Az a gyermek, akinek rendszeres gyermekvédelmi támogatást állapítottak meg, egy naptári éven belül csak legfeljebb 10.000 forint erejéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.

(6) Sürgős szükség esetén, illetve ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól, illetve az (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

Tankönyv támogatás

6. § (1) Az önkormányzat – hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a települési közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező általános iskolai a tanulmányuk folytatásával járó anyagi terhek enyhítése érdekében tankönyvtámogatást biztosít.

(2) Az önkormányzat által fenntartott általános iskolába járó tanulók részére a támogatást az önkormányzat természetben nyújtja úgy, hogy a tanulók számára ingyenesen biztosítja tankönyveket.

(3) Azon általános iskolai tanulók részére, akik a szaktanácsadói hálózat által javasoltan nem az önkormányzat által fenntartott általános iskolába járnak, pénzben kell kifizetni a támogatást, melynek összege azonos a (2) bekezdés szerinti, az adott évfolyamra az önkormányzat által természetben biztosított tankönyvek árával.

Természetben nyújtott ellátások

7. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátások különösen:

- gyermekintézményi étkeztetési térítési díj átvállalása,

- élelmiszerutalvány biztosítása.

(3) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról a döntéshozó az összes körülményt figyelembe véve határoz.

(4) A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

- a kérelem természetbeni támogatásra irányul,

- a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) támogatására irányul

vagy

- az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

Pénzbeli és természetbeni ellátások szabályai

8. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban vagy írásban a körjegyzőségen terjesztheti elő a szülő vagy más törvényes képviselő. A szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles csatolni:

  • a) a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokkal együtt,
  • b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetőleg a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó – az illetékes gyámhivatal által készíttetett – megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet,
  • c) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
  • d) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében – ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást – az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához az (1) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, illetve fiatal felnőtt kérelme esetén az (1) bekezdés d) pontja szerinti igazolást is be kell csatolni.

(4) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt jövedelemnyilatkozatot kell becsatolni. Ha kétség merül fel a becsatolt nyilatkozat és igazolások valóságtartama tekintetében, elő kell írni a Gyvt. 19.§ (5) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozat benyújtását.

9. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegét a tárgyhónapot követő hó 5. napján kell kifizetni az önkormányzatnak a körjegyzőségen kezelt házipénztárából. Amennyiben a kifizetés napja munkaszüneti napra esik, a kifizetésre az azt megelőző munkanapon kerül sor.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a pénzben fizetett tankönyvtámogatás kifizetésének időpontjáról és módjáról az azt megállapító határozatban kell rendelkezni.

(3) Ha a rendszeres gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában állapították meg, úgy a támogatás összegét az önkormányzat az illetékes intézménynek utalja át, illetve az élelmiszer utalvány a tárgyhót követő 5. napjáig vehető fel az önkormányzatnak a körjegyzőségen kezelt házipénztárban.

(4) Amennyiben a támogatás összege nem fedezi az étkezésért fizetendő díjat, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie. Ha a megállapított támogatás összege nagyobb, mint a fizetendő díj, a különbözet pénzben kerül kifizetésre az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha természetbeni támogatást valamilyen okból nem lehet biztosítani (pl. az étkeztetést biztosító gyermekintézmény zárva tartása, betegség stb.).

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

10. § Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

  • a) gyermekjóléti szolgálat,
  • b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, iskolai napközis foglalkozás.

Gyermekjóléti szolgálat

11. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat Bozsok, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely és Velem községek önkormányzatával kötött társulási megállapodás alapján közösen megbízás alapján foglalkoztatott családgondozóval biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.

(3) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.

(4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.

Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás

12. § Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. § (1) Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések intézményi térítési díjának mértékét az önkormányzat éves költségvetési rendelete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület által évente megállapított intézményi térítési díjról az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül az intézményvezető értesíti az igénybevevőt.

(4) A képviselő-testület egyéni rászorultság alapján, az intézményvezető által megállapított személyi térítési díjat legfeljebb 50 %-kal csökkentheti, ha térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri le az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben a jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

14. § (1) E rendelet 2003. év augusztus hó 6. napján lép hatályba. Rendelkezéseit – amennyiben az a kérelmező számára előnyösebb – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Gyvt. továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997.(VII.29.) Korm. rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.


[1] Az önkormányzati rendeletet a Cák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte 2021. augusztus 25. napjával.