Cák község Önkormányzati Képviselő-testületének

6/2006.(IV.26.) számú rendelete

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

[A 6/2011. (VIII.06.), 5/2012.(II.29.), 4/2013. (IV.25.) és a 14/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelettel módosított és kiegészített, egységes szerkezetbe foglalt szöveg.]

Cák község Önkormányzati képviselő-testület (továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján –figyelemmel az Ötv. 79-80.§-aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108-109.§-aiban foglaltakra Cák község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

I.

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1.§^[1]

(1) E rendelet tárgyi hatálya a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott vagyonelemekre terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya az Önkormányzatra, annak szerveire, az Önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre, gazdálkodó szervezetekre terjed ki.

Az önkormányzati vagyon

2.§

(1)^[2] Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon körébe nem tartozó vagyon teljes körűen forgalomképes.

(2)^[3]

(3)^[4]

(4)^[5] A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon működtetésére: saját többségi részesedéssel működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapíthat, vagy a működés időleges jogát - az Nvtv. 12.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át.

(5)^[6]

(7)^[7]

2/A.§^[8]

Az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, és forgalomképes vagyontárgyainak tételes felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2/B.§^[9]

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem kerül meghatározásra.

Vagyonnyilvántartás és leltár

3.§

(1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.

II.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

4.§

(1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, azonban az egyes tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet 10.§-a szerint saját szerveire ruházza át.

(2)^[10]

(3)^[11]

(4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül- a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(5) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(6)^[12]

(7) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.

(8) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.

(9)^[13] Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a közös önkormányzati hivatal, az önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.

(10) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy (polgármester) köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

4/A. §^[14]

(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyontárgyait a helyi önkormányzatokról, továbbá az államháztartásról szóló törvényben meghatározott módon vagyonkezelési szerződéssel bízza az Nvtv. 3. § 19. b) és c) pontjában meghatározott önkormányzati feladatot ellátó vagyonkezelőre (továbbiakban vagyonkezelő). A vagyonkezelő a vele kötött vagyonkezelési szerződéssel összhangban, a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat az Nvtv. 11. §. (8) bekezdésében meghatározott kivétellel és teljesíti a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.

 (2) A vagyonkezelő köteles a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.

(3) A vagyonkezelő jogosult, illetve köteles a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak

a)            birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,

b)           a bérbeadásra, egyéb hasznosításra,

c)            a közterhek viselésére.

(4) Az (3) bekezdésében meghatározott jogokat e rendelet 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell gyakorolni.

(5) A vagyonkezelő köteles a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(6) A vagyonkezelő beruházást, felújítást csak az önkormányzat költségvetési rendeletében szabályozott módon és keretek között végezhet. A szerződéses vagyonkezelő a saját forrásaiból végzett beruházáshoz, felújításhoz köteles előzetesen beszerezni a képviselő-testület pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság átruházott hatáskörben hozott hozzájárulását.

(7) A közös önkormányzati hivatal az önkormányzati tulajdonban lévő intézmények, a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek felújításáról éves tervet köteles készíteni, amelyet a képviselő-testület hagy jóvá az éves költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg. A felújítási tervek végrehajtásáról a zárszámadással együtt kell beszámolni.

(8) Vagyonkezelői jog ingyenesen oktatási-, nevelési-, kulturális-, egészségügyi-, szociális célok megvalósítására biztosítható.

(9) Az önkormányzat azon vagyonelemek listáját, amelyekre az önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet a jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

5.§

(1) Az önkormányzati vagyont 1 000 000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2)^[15] Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a közös önkormányzati hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.

(3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

(4) Az 5 000 000 Ft értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket az Áht. 15/B.§ (1) szerinti tartalommal kötelező közzétenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül. A közzétételről a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6.§

(1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén a névérték alapján,

b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetében 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

7.§

Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése

8.§

(1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni –a törvényben meghatározott eseteken kívül- a következő célra lehet:

a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak,

b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra.

(2)^[16] A polgármester a képviselő-testület nevében a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészben az önkormányzatot megillető követelésről:

a)            csődegyezségi megállapodásban;

b)           bírói egyezség keretében;

c)            felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg;

d)           ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető csak;

e)           a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel

f)            peren kívüli megállapodás során

g)            a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetén.

(3)^[17] Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 100.000,-Ft-ot meghaladja, a követelés való részbeni vagy egészben történő lemondásáról a képviselő-testület dönthet.

(4)^[18] A (3) bekezdésben meghatározott összeget el nem érő követelés részbeni vagy teljes körű lemondását a polgármester engedélyezheti, melyről a képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(5)^[19] Az önkormányzat jogait vagy kötelezettségeit érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről a képviselő-testület dönt.

A felajánlott vagyon elfogadása

9.§

(1) Ha  a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

10.§

(1) A törzsvagyon használati jogát azok az intézmények vagy más szervezetek gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítenek, illetve azok, amelyeket a képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít.

(2) Az intézmény csak az alapító okiratában az egyéb szervezet pedig az önkormányzattal kötött ingatlanhasználati vagy feladatátvállalási megállapodásban leírt faladatai ellátásához szükséges ingatlanrészeket jogosult maga használni. Az e célra nem szükséges területekről vagy helyiségekről az intézmény vezetője értesítést köteles közölni.

(3)^[20] A közös önkormányzati hivatal használatában lévő ingatlan tekintetében a hasznosításra a jegyző jogosult.

11.§

(1) Az önkormányzat ingó vagyonainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó, indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó szerv hatáskörébe tartozik. A hasznosítás bevétele a használó szervet illeti meg.

(2)^[21] Az önkormányzat ingó vagyontárgyait használó egyéb szervezetek a vagyontárgyakról tételes és beazonosításra alkalmas leltárt kötelesek naprakész állapotban vezetni, amelynek másolatát minden év január hó 31. napjáig a közös önkormányzati hivatalnál le kell adniuk. A használó szervezet a használatukban lévő ingóságok javításáról, karbantartásáról, szükség esetén pótlásáról maguk kötelesek gondoskodni. A feleslegessé váló ingóságok értékesítésére a polgármester engedélyét kell kérniük.

(3) Amennyiben az ingó vagyontárgy a használó vagyonkezelő szervnél (intézménynél) feleslegessé válik, annak értékesítéséről –a vonatkozó jogszabályokban és belső szabályzatokban foglalt eljárás szerint- az intézmény vezetője gondoskodik. Az így keletkezett bevétel az intézményt illeti meg.

12.§

(1) A forgalomképes ingatlan megszerzéséről, elidegenítéséről, továbbá megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről, vagy tulajdoni viszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a képviselő-testület dönt. A képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.

12/A.§^[22]

A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, cseréjéről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

13.§

(1) Mezőgazdasági földterületek haszonbérbe adása esetén a szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. A szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a rendezési tervet figyelembe kell venni.

(2) A nem mezőgazdasági földingatlanok elidegenítésére a polgármester az éves költségvetés összeállításakor tesz javaslatot. Az egynél több ingatlan tervezett eladásakor a javaslatot közmeghallgatás során a község lakosságával ismertetni kell.

III.

Záró rendelkezések

14.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerinti helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.

Cák, 2006. április 26.

Záradék:

Ez a rendelet 2006. április 27-én kihirdetésre került.

Kőszegszerdahely, 2006. április 27.

Cák község Önkormányzati Képviselő-testületének 6/2006.(IV.26.) önkormányzati rendeletének

1. melléklete^[23]

Forgalomképtelen ingatlanok (Cák)

Korlátozottan forgalomképes ingatlanok (Cák)

Korlátozottan forgalomképes ingatlanok (Kőszegszerdahely)

Forgalomképes ingatlanok (Cák)

Forgalomképes ingatlanok (Kőszegszerdahely)