Cák község Önkormányzati Képviselő-testületének

5/2008.(V.16.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

[A 7/2009. (VIII.28.), 3/2010.(II.12.),és a 15/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelettel módosított és kiegészített, egységes szerkezetbe foglalt szöveg.]

Cák község Önkormányzati Képviselő-testülete ( a továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – a szociális igazgatás 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1.§-ának (2) bekezdésében, a 10.§ (1) bekezdésében, a 25.§ (3) bekezdésében, a 26.§-ában, a 32.§ (3) bekezdésében, a 37D.§ (5) bekezdésében, a 38.§ (1) bekezdés c) pontjában, és (9) bekezdésében, a 43/B.§ (1) bekezdésében, 45.§-ában, a 46.§-ában, az 50.§ (3) bekezdésében, a 92.§ (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja, alapelvei

1.§

(1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. Által előírt szabályozási kötelezettségnek, a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.

A rendelet hatálya

2.§

A rendelet hatálya a Sztv. 3.§-ában foglaltakra terjed ki.

Hatásköri és eljárási rendelkezések

3.§

(1)[1] E rendelet az Sztv-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. Rendelettel, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993.(II.17.) Korm. Rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2)[2] Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal Kőszegszerdahelyi Kirendeltségén (9725 Kőszegszerdahely, Kossuth u. 5.), továbbiakban: Kirendeltség, lehet előterjeszteni.

4.§

(1) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére a Sztv. 4.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jövedelem számításánál az Sztv. 10.§-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló okiratokat (a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott igazolás, egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, igazolás, szerződés, stb.)

(4)[3] Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Kirendeltség nyilvántartásaiban fellelhetők.

(5) A pénzbeni és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. Rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. Rendelet 1. számú mellékletében szereplő vagyonnyilatkozatot kell alkalmazni.

5.§

(1) A döntésre jogosult szerv a döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint környezettanulmány alapján köteles meghozni.

(2) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10.§ (2) bekezdése szerint felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembevételével kell megállapítani.

Pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély

Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek együttműködése

6.§

(1) Az aktív korú, nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Kőszegi Gondozási Központtal. (9730 Kőszeg Dózsa György utca 24.) (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv)

(2) A nem foglalkoztatott személy köteles

- megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül,

- a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedési programról 30 napon belül megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,

- az esetleges akadályoztatásáról a kijelölt szervet előzetesen értesíteni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül igazolni.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv a nyilvántartásba vételt követően:

a)tájékoztatást ad a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés elmulasztásának következményeiről,

b)a nem foglalkoztatott személlyel közösen kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot, amelyről az ügyféllel 30 napon belül megállapodást köt,

c)a nem foglalkoztatott személlyel a megállapodásban foglaltak szerint kapcsolatot tart, jelzi az önkormányzatnak a nyilvántartásba vétel megtörténtét,

d)jelzi, ha a nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettséget megszegi.

(4) A beilleszkedési program típusai:

a) munkavállalási tréning

b) munkakeresési tréning

Az együttműködési kötelezettség megszegése

7.§

(1) Együttműködési kötelezettségét megszegi a segélyezett, ha:

a)e rendelet 7.§ (2) bekezdésében maghatározott kötelezettségét nem teljesíti,

b)a felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el,

c)a felajánlott munkalehetőséget elfogadja, de a meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg.

(2) Az együttműködési kötelezettségét súlyosan megszegi, aki

- a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy

- az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a segély összegét 6 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani az (1) bekezdésben foglalt esetekben.

(4) Az együttműködési kötelezettségnek a (2) bekezdésében foglalt súlyos megszegése esetén a segély folyósítását meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

8.§

A képviselő-testület az Sztv. 38-39.§-aiban meghatározott lakásfenntartási támogatást normatív lakásfenntartási támogatásként nyújtja.

9.§

(1) A normatív lakásfenntartási támogatást kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az Sztv. 38.§ (2) bekezdésében meghatározott személy

(2) A kiegészítő lakásfenntartási támogatás összege 2500 forint/hónap.

Ápolási díj

10.§

(1) Az Sztv. 43/B.§ (1) bekezdésére figyelemmel a képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, a ki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója ápolását, gondozását végzi, feltéve hogy

a)a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene,

b)és a kérelmező családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át nem haladja meg.

(2) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-a.

Önkormányzati segély[4]

11. §[5]

(1)Rendkívüli élethelyzet, valamint tartós létfenntartási gondok esetén önkormányzati segély elsősorban annak a kérelmezőnek nyújtható, akinél az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át , egyedül élő esetén 150 %-át.

Fentiekre tekintettel nyújtott önkormányzati segély háztartásonként évente legfeljebb négy alkalommal állapítható meg. Az önkormányzati segély felhasználását - a támogatást megállapító felhívására - megfelelő módon igazolni kell.

(2)Az alkalmanként megállapított önkormányzati segély gyógyszervásárlási, vagy tüzelővásárlási utalvány formájában is megállapítható.

(3)Az önkormányzati segély összege – kivéve a 11. § alapján nyújtott segély – alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum összegét.

(4)Az egyedül élők és az egy háztartásban élők részére egy naptári évben kifizethető alkalmanként adható önkormányzati segély összege – az elhunyt személy eltemettetésének költségéhez nyújtott önkormányzati segélyen felül – nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(5)Kivételes méltánylást érdemlő esetekben (különösen elemi kár, baleset) a (3) bekezdésben megállapítottnál nagyobb összeg is megállapítható, ez esetben a (4) bekezdés szerinti összeghatár is túlléphető.

(6)Ha a kérelmező kéri, vagy a rendeltetésszerű felhasználás úgy biztosítható, a pénzbeni támogatás helyett természetbeni ellátás is nyújtható.

(7)Ha az önkormányzati segélyt közüzemi díj megfizetése céljából igénylik, a segély közvetlenül a közüzemi szolgáltató részére történő átutalással is folyósítható.

(8)A gyermeket gondozó család létfenntartási problémáinak megoldásához a gyermeket nevelő szülőt (törvényes képviselőt) önkormányzati segélyben lehet részesíteni az (1)-(7) bekezdésekbe foglaltak alapján, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, azzal a különbséggel, hogy a természetben nyújtott önkormányzati segélyt elsősorban intézményi térítési díj átvállalására kell fordítani.”

12.§[6]

A képviselő-testület kérelemre évente egy alkalommal az öregségi nyugdíjminimum háromszorosáig terjedő mértékű önkormányzati segélyt nyújthat kamatmentes kölcsön formájában annak a rászorulónak

a)akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élőnél a 200 %-át,

b)aki nem kaphat alkalmankénti önkormányzati segélyt, vagy élethelyzetének kezelésére az nem alkalmas,

c)rendelkezik olyan rendszeres, vagy eseti jövedelemforrással, ami biztosítékot jelent a kamatmentes kölcsön legfeljebb hat havi futamidejű visszafizetésre.”

13.§[7]

(1)Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez önkormányzati segély annak a kérelmezőnek nyújtható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum háromszorosát, egyedül élőnél négy és félszeresét és az eltemettetés költségeinek viselése létfenntartását veszélyezteti.

(2)A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 200.000 Ft.

(3)Az önkormányzati segély összege minimum a (2) bekezdés szerinti összeg 10 %-a, de annak összege elérheti a (2) bekezdés szerinti összeget.

(4)Nem állapítható meg temetési segély, ha a temetés számlával igazolt összege a 400.000 Ft-ot meghaladja, vagy a kérelem a számla kiállítását követő 60 napon túl kerül benyújtásra.

13/A. §[8]

Különösen indokolt esetben a polgármester a képviselő-testület ülései között – ha a késedelem súlyos hátránnyal járna – a 11-13. § szerinti önkormányzati segélyt állapíthat meg az arra rászorulónak. A támogatás indokoltságáról és összegéről a képviselő-testület soros ülésén köteles beszámolni.

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

14.§

Az Sztv. 48.§-a szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.

Közgyógyellátás

15.§

(1) Az Sztv 50.§ (3) bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult az a kérelmező, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának a költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Közgyógyellátásra jogosult az a személy,

a)akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj 200 százalékát, egyedülálló esetén havi 250 százalékát nem haladja meg, és

b)a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 10 százalékát meghaladja.

(3) [9] A képviselő-testület a méltányossági közgyógyellátás megállapításának hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

16.§

A személyes ellátást nyújtó ellátások körében a képviselő-testület

(1) Szociális alapszolgáltatásként

a)étkeztetést,

b)házi segítségnyújtást,

c)családsegítést,

d)jelzőrendszeres házi segítségnyújtást

(2) Szakosított ellátásként –átmeneti elhelyezést nyújtó intézményt (időskorúak gondozóháza) nyújt.

17.§

(1) A szociális szolgáltatásokat a Kőszegi Kistérségi Társulási Megállapodás alapján a Társulási Tanács biztosítja a fenntartásában működő Szociális Gondozási Központ útján.

(2) A szociális ellátási formák igénybevételének megkezdésekor   -kivéve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,- a megállapodást az intézmény vezetője köti meg az ellátást igénybevevővel, illetőleg a törvényes képviselőjével.

Alapszolgáltatások

Étkeztetés

18.§

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik ezt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

(2) Elsősorban a 70 év feletti személyek, az I. és II. csoportbeli rokkant nyugdíjasok tekintendők szociálisan rászorultnak.

(3) Az étkezést a Szociális Gondozási Központ az ELAMEN RT. Útján biztosítja.

(4) Az ellátás megállapítása az intézményvezető hatásköre.

Házi segítségnyújtás

19.§

(1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Szociális Gondozási Központ útján biztosítja.

(2) Az ellátás megállapítása az intézményvezető hatásköre.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

20.§

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Megmentő Kft.-vel kötött ellátási szerződés útján biztosítja az önkormányzat.

Családsegítés

21.§

Az Sztv. 64.§-ában foglalt feladatok ellátását a Szociális Gondozási Központ útján biztosítja az önkormányzat.

Idősek klubja

22.§

(1) Az idősek klubja szolgáltatást a Szociális Gondozási Központ útján biztosítja az önkormányzat.

-Kőszeg, Dózsa Gy. u. 24.

(2) Az ellátás megállapítása az intézményvezető hatásköre.

Nappali melegedő

23.§

(1) A nappali melegedő feladatait a Szociális Gondozási Központ útján biztosítja az önkormányzat, a Kőszeg, Sáncárok u. 36. szám alatt.

(2) Az ellátás megállapítása az intézményvezető hatásköre.

Szakosított ellátások

Időskorúak Gondozóháza

24.§

(1) Az Időskorúak Gondozóháza feladatait az önkormányzat Szociális Gondozási Központ útján biztosítja a Kőszeg, Dózsa Gy. u. 24. szám alatt.

(2) Az átmeneti elhelyezés folyamatos időtartama legfeljebb 1 év.

(3) Az időskorúak gondozóházába történő felvételről az intézmény vezetője dönt.

Hajléktalanok éjjeli menhelye

25.§

(1) A Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye a Szociális Gondozási Központ részeként biztosított.

(2) Az ellátás megállapítása az intézményvezető hatásköre.

Térítési díjak

26.§[10]

Záró rendelkezések

27.§

(1) Ez a rendelet 2008. május 16-án lép hatályba

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 4/2006.(IV.26.) számú rendelet.

Cák, 2008. május 15.

Záradék:

Ez a rendelet 2008. május 16-án kihirdetésre került.

Kőszegszerdahely, 2008. május 16.