Cák Község Önkormányzata Képviselő- testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Cák község közigazgatási területén a 1281,1283,1284 hrsz. ingatlanok ellátását szolgáló önkormányzati beruházás keretében megvalósuló közműépítésre, az ahhoz történő utólagos csatlakozásra.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra.

(3) Amennyiben a tulajdonos a tulajdonát képező ingatlant kiszolgáló, önkormányzat által létesített közműhálózat fejlesztéséhez pénzbeli befizetéssel nem járul hozzá, az érdekeltségi egységnek megfelelő összeg megfizetésére köteles.

Fogalom-meghatározások

2. §

(1) Közműhálózat fejlesztése: a közművesítetlen közterületen új közmű létesítése, valamint a közterületi közműhálózat és az ingatlan közötti csatlakozó vezeték megépítése.

(2) Közműfejlesztési hozzájárulás: az a befizetési kötelezettségként megállapítható pénzösszeg, amelynek nagyságát a beruházó képviselő- testület a közmű által kiszolgálandó ingatlanok tekintetében megállapított.

(3) Önkormányzati beruházás: minden olyan beruházás, melyben az önkormányzat – a költségviselés mértékétől függetlenül – részt vesz.

(4) Közművel ellátott ingatlan: az az önálló helyrajzi számmal rendelkező telek, amelyre a hatályos jogszabályi előírások szerint az ingatlan előtt meglévő közműgerinc-vezetékről a bekötés kivitelezhető.

(5) Utólagos csatlakozó: az az ingatlantulajdonos, aki közmű létesítésekor a költségekhez bármely oknál fogva nem járult hozzá, az együttműködésből bármely oknál fogva kimaradt, vagy szándékát késve jelezte.

(6)   Érdekeltségi egység: egy érdekeltségi egységnek számít nem lakáscélra hasznosított ingatlanok esetében minden olyan ingatlan, amely a közműves ivóvízellátás szempontjából egy önálló fogyasztási helynek számít, lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében minden olyan ingatlan, amely a közműves ivóvízellátás szempontjából egy önálló fogyasztási helynek számít, így különösen:

a) azon ingatlan, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi szám alatt tartanak nyilván (pl. egy családi házas ingatlan vagy egy társasházi lakás) ide nem értve a még be nem épített lakótelket;

b) minden olyan önálló helyiség-csoport, amit egy egy helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanon belül önálló lakásként birtokolnak és használnak;

c) több szomszédos, külön helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan, amelyet természetben egy lakóingatlanként birtokolnak és használnak.

(7)   Nem lakáscélú helyiség: a helyiség nem lakáscélú, ha kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célt szolgál.

A közműfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezések

3. §

(1) A beruházással érintett területen közművesítésbe bevont ingatlanokat terhelő közműfejlesztési hozzájárulás mértéke a meglévő szennyvíz közmű hálózatra történő utólagos csatlakozás esetében 250.000 Ft/ingatlan.

(2) A közműfejlesztési hozzájárulás megfizetése alól felmentés nem adható.

4. §

(1) A közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettség és annak mértékének megállapítása tárgyában a jegyző jár el, döntését az érintettekkel határozatban közli.

(2) A hozzájárulást a beruházás üzembe helyezését követően, az 5 § (1) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára kell megfizetni.

(3) A fizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, tulajdonközösség esetén a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában egyetemlegesen terheli.

(4) A közművesítésbe bevont ingatlant érintő tulajdonos változás esetén, az ingatlan korábbi és új tulajdonosa egyetemlegesen felel a hozzájárulás megfizetéséért.

(5) A hozzájárulást megállapító határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani a képviselő- testülethez.

(6) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a képviselő- testület a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésére legfeljebb 3 év időtartamra részletfizetést engedélyezhet, vagy 50 % mértékű kedvezményt biztosíthat, ha a kérelmező magánszemély ingatlantulajdonos és családja tartós létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen, ha haláleset, elemi kár váratlan kiadást okoz és a kérelmező emiatt a hozzájárulás összegének megfizetésére nem képes, feltéve, hogy az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedül élő esetén a kétszeresét.

5. §

A víziközmű beruházások esetében alkalmazandó egyéb rendelkezések:

a) A hozzájárulások megfizetésére kötelezett a már meglévő közmű hálózatra mindaddig nem csatlakozhat rá, amíg a hozzájárulás teljes összegét az Önkormányzat javára meg nem fizeti, illetve a részletfizetési kérelme nem került elbírálásra.

b) A hozzájárulás címén meghatározott összegek nem tartalmazzák a hálózatra történő rákötés kivitelezési munkáinak költségeit, melyet igénylő köteles finanszírozni.

Záró rendelkezések

10. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A közműfejlesztési hozzájárulás kivetése önkormányzati hatósági ügy, amely eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

                Paukovics Józsefné                                                                                  Dr. Vaskó János

                polgármester                                                                                                  jegyző

Záradék:

A rendelet 2017. július 10. napján kihirdetésre került.

Dr. Vaskó János jegyző