1. § A Képviselő Testület ezen rendeletben Bögöt Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban: szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

2. §¹ A bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a 33. § (2) bekezdés a)-c) pontjai határozzák meg.

3. §² (1)

(2)

(3)

4. §³ (1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) A beépítésre szánt területeket a használatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint

(3) A beépítésre nem szánt területeket

5. §⁴ (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

6. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden építési telekre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni.

(3) A meglévő természetes terepfelszínt 0,5 m-t meghaladó mértékben a telek be nem épített területen nem tölthető fel, kivéve, ha a feltöltés árvíz és belvíz veszély elhárítását szolgálja.

(4)⁵ A zöldfelületek legkisebb arányát az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet és a helyi sajátosságok alapján a rendelet az egyes övezeti előírásai alapján kell meghatározni.

(5) Terepszint alatti építmények közül pince, garázs helyezhető el a községben.

(6)⁶

7. § (1) A település közterületein elhelyezhető

(2)⁷ A helyi védelem alatt álló épületen a környezet arculatához illeszkedő hirdetőberendezés , egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, köztisztasági eszköz helyezhető el.

(3) A helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon – az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó – ún. „óriás reklám” – nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.

(4)⁸

(5)⁹

(6)¹⁰ A közterületeket csak a rendeltetésüknek megfelelő használat érdekében szükséges mértékig lehet burkolt felületekkel ellátni.

(7)¹¹ A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, növényzettel takarva, a védett épületektől legalább 25 m-re lehet kialakítani, a védett utcakép és építmény megjelenésének zavarása nélkül.

(8)¹²

8. § (1)¹³

(2) Élővízfolyáshoz 100m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások, tavak, vízbázis védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos!

(3) A csatornázatlan területeken minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz csatornahálózatra csatlakozva, annak hiányában a gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása kijelölt helyre szállítással történik.

(4)¹⁴

(5)¹⁵

(6)¹⁶

(7)¹⁷

(8)¹⁸

(9)¹⁹

(10)²⁰

(11)²¹

(12)²²

(13)²³

(14)²⁴

(15)²⁵

9. § (1)²⁶

(2)²⁷

(3) Régészeti érdekű terület: A bögöti régészeti lelőhelyek a Kőris-patak, Bögöti-árok (Kis-kuti-patak), Hosszú-víz völgyét kísérő alacsony kiemelkedéseken helyezkednek el. A hasonló adottságú területek alkalmasak voltak az emberi megtelepedésre, ezért a patakok ártere melletti 4-500 m széles sáv, a bel- és külterületen egyaránt, a jelenleg ismert régészeti lelőhelyeken kívüli részeken is régészeti érdekű terület.

(4)²⁸

(5)²⁹

(6)³⁰

(7)³¹

10. §³² Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között járműközlekedésre alkalmas kapcsolat(ok) létesíthető(k), egyenként legfeljebb 6,5 m szélességben.

11. § (1)³³

(2) A telek utcavonalán csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.

(3) Helyi védelem alatt álló utcaképben, kialakult esetben utcavonalon tömör kerítés is létesíthető, tömör fakapuzattal.

(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés is létesíthető 1,40-1,80 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal.

(6) Áttört kerítés: felületének legalább 80%-ban faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel, átszellőzést biztosító kerítés.

(7) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.

12. § (1)³⁴ Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén az előkert helye a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy az előírt előkert méretnek, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelő vagy legfeljebb 15,0 m.

(2)³⁵ Épületeket a telken a 4. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, illetve a Szabályozási Terven jelölt módon kell elhelyezni.

(3) Építési határvonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá ’lábon álló kerti tető legfeljebb 20m² vízszintes vetülettel’ nem létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(4)³⁶

(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság mértékénél. Ha az oldalkert mérete a kialakult állapot esetén az előírtnál kisebb méretű, akkor a kialakult állapotnak megfelelő méretet, vagy az övezeti előírás építménymagasságát kell figyelembe venni.

(6)³⁷ Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert mérete legalább 4,5 m.

(7)³⁸ Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáronálló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.

(8)³⁹⁴⁰ Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

13. § (1)⁴¹ A falusias lakóterület lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál, sajátos jellege alapján általános lakóterület, Lf jelű.

(2)⁴² Az Lf területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek

(3)⁴³ A lakóterületen főépületként létesülő utcavonali épület csak magas tetős épületként létesíthető 34-45°közötti tető hajlásszöggel.

(4) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem növekedhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építménymagassága az övezeti előírás szerinti értéket nem haladhatja meg.

(5) Az új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 18,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m.

(6)⁴⁴

14. § (1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (4) bekezdés szerint.

(2)⁴⁵

(3)⁴⁶ Az Lf lakóterületekre vonatkozó övezeti előírásokat az 5. melléklet szabályozza.

(4) Az Lf jelű övezetben az előírt legkisebb telek területénél 50%-ban nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75%-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épületben kell megvalósítani.

(5) A falusias lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza Lf övezetben maximum 25 m-nél szélesebb nem lehet.

(6) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.

(7)⁴⁷ Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok (4. melléklet), valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

15. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló, rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.

(2)⁴⁸ A Vt jelű területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti építmények helyezhetők el.

16. §⁴⁹ (1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasságot utcavonalon lévő építményeknél a 6. melléklet szabályozza.

(2) A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírásokat a 6. melléklet szabályozza. A területen

17. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2)⁵⁰ A gazdasági terület kereskedelmi szolgáltató terület lehet.

18. § (1)⁵¹

(2)⁵² A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírásokat a 7. melléklet szabályozza.

(3)⁵³ A 7,5 m építménymagasságnál magasabb építmények legfeljebb 20 m építménymagassággal is elhelyezhetők, amennyiben azt az épület funkciója és az alkalmazott sajátos technológia megköveteli.

19. §⁵⁴ A K-T jelű temető különleges területeken

20. § (1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.

(2)⁵⁵ A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:

(3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 50%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(4) A temetőben 100 m2 – ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).

21. § (1)⁵⁶

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.

22. § (1)⁵⁷ A közlekedési és közmű területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint

(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(3) A közlekedési és közmű elhelyezési terület az országos és helyi közutak, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(4)⁵⁸

(5)⁵⁹ Építménymagasság a sajátos építménynek minősülő toronyjellegű építmények kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6)⁶⁰

(7)⁶¹

(8)⁶² A vasúti közlekedési területeken

23. § (1)⁶³ A közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét a 8. melléklet szabályozza.

(2)⁶⁴ A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége – méretezés hiányában – 7,0 méter. A fenti legkisebb szabályozási szélesség egynyomú útként kialakítható, 200-300 m-enként kitérőkkel, melynek helyisége minimum 10m, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás az adott helyen igazolható.

(3)⁶⁵

(4)⁶⁶

(5)⁶⁷ A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (szennyvíztisztító). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság víztorony kivételével 4,5 m.

(6)⁶⁸

24. § (1)⁶⁹

(2)⁷⁰

(3)⁷¹

(4) Új építésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5)⁷²

(6)⁷³

(7)⁷⁴

(8)⁷⁵

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10)⁷⁶

(11)⁷⁷

(12)⁷⁸ A talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási terültén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.

(13)⁷⁹

(14)⁸⁰

(15)⁸¹

(16)⁸²

(17)⁸³

(18) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(19)⁸⁴ Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózat annak létesítésekor, ill. rekonstrukciójakor földkábelbe vagy alépítménybe, föld alatt vezetve helyezhető el.”

25. § (1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2)⁸⁵ A zöldterületeket a Szabályozási terv rendeltetésük szerint

(3)⁸⁶ A Z-Kk jelű zöldterületi közkert és közpark övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

(4)⁸⁷ A Z-S jelű sport övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(6)⁸⁸ A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagasság a sajátos építménynek minősülő toronyjellegű építmények kivételével legfeljebb 4,5 m.

26. § (1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek.

(2)⁸⁹ Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint

(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

(4)⁹⁰ Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben

(4a)⁹¹ Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el. Építménymagasság a sajátos építménynek minősülő toronyjellegű építmények kivételével legfeljebb 7 m.

(5)⁹² A védelmi (védő) célú Ev jelű erdőterületeket a Szabályozási Terv sajátos jellegük szerint Ev-i jelű tájképvédelmi erdő övezetbe sorolja.

(6)⁹³ Ev-i jelű tájképvédelmi erdő a felhagyott anyagnyerő helyek beültetését és rekultiválását szolgálja. Az erdőtelepítéseknél az őshonos fafajokat kell alkalmazni.

(7)⁹⁴

27. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2)⁹⁵

(3)⁹⁶ A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezkedő építmények alapján

(4)⁹⁷ Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területen:

28. § (1)⁹⁸ Általános mezőgazdasági (árutermelő) Má övezet akkor építhető be, ha

(2)⁹⁹ Kertes mezőgazdasági Mk jelű övezetben

(3)¹⁰⁰ Korlátozott használatú mezőgazdasági Mko jelű övezetben:

(4) Bögöt község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén a kijelölt, Má jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 35%-ot.

29. § (1)¹⁰¹ A vízgazdálkodás területei (V jelű övezet) sajátos használatuk alapján a vízmedrek és azok parti sávja, valamint a vízjárta területek.

(2)¹⁰²

(3)¹⁰³

(4) A település víz és sárral való elöntésének megakadályozására a meglévő övárok rendszer folyamatos karbantartását biztosítani kell.

30. § (1)¹⁰⁴

(2)¹⁰⁵

(3)¹⁰⁶

(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.

(5) Az árkok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.

(6)¹⁰⁷

(7)¹⁰⁸

(8)¹⁰⁹ Egyedi tájérték

31. § (1)¹¹⁰

(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá a 184,185, 186, 187, 188, 189, 190, 191, 192, 194, 195, 196, 197 hrsz-ú ingatlanok Szabályozási Terven meghatározott területei és a 198 hrsz-ú tervezett lakóterület északi telekhatára mentén 20 m szélességű terület tartozik.

(3) A beültetési kötelezettség hatálya alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:

(4)¹¹¹

32. §¹¹² (1)

(2)

33. § (1)¹¹³

(2) A rendelet

(3) A rendelet 2007. november 1-jén lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált, illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.