Bögöt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014(XI.25.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 30- 2019. 12. 31Bögöt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014(XI.25.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 30- 2019. 12. 31
Bögöt Község Önkormányzata Képviselő-testületének
6/2014. (XI.25.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Bögöt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. §[1]
Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Bögöt Község Önkormányzata. Az Önkormányzat székhelye: 9612 Bögöt, Assisi Szent Ferenc utca 2. A. épület.
2. §
A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza
a) a Képviselő-testület munkatervére,
b) a képviselő-testületi ülés összehívására,
c) a Képviselő-testület ülésére,
d) a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére,
e) a közmeghallgatásra,
f) a Képviselő-testület bizottságaira,
g) az önkormányzati rendeletre és határozatra,
h) a vagyonnyilatkozat kezelésére,
i) a képviselői kötelezettségszegés következményeire és
j) a helyi népszavazásra
vonatkozó szabályokat.
2. A Képviselő-testület munkaterve
3. §
(1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik (a továbbiakban: munkaterv). A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit.
(3) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
3. A képviselő-testületi ülés összehívása
4. §
(1) A polgármester a Képviselő-testület ülését általában írásos meghívóval hívja össze. Sürgős esetekben az ülés összehívása telefonon is történhet.
(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, amennyiben azok a meghívó kiküldésekor rendelkezésre állnak.
(3) Írásban kell megküldeni
a) a rendelettervezetet,
b) a költségvetést,
c) a zárszámadást és
d) az átfogó programterveket.
(4) A meghívót lehetőség szerint úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább három nappal az ülés időpontja előtt kézhez kapják. Sürgős ügy tárgyalása esetén az ülés három napon belüli időpontra is összehívható.
(5) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.
(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.
4. A Képviselő-testület ülése
5. §
(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök vezeti.
(2) Az ülésvezető
a) megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét,
b) megnyitja az ülést,
c) előterjeszti a napirendi javaslatot,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelettervezeteket,
f) megállapítja a szavazás eredményét,
g) biztosítja a képviselők kérdezési és bejelentési jogának gyakorlását,
h) beszámol az átruházott hatáskörben hozott határozatokról, valamint a két ülés között végzett tevékenységéről,
i) az ülést berekeszti.
6. §
(1) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a hozzászólásra kapott időintervallumot túllépte, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt az ülésen, közmeghallgatáson jelenlévő választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
d) az ülés elhagyására kötelezheti azt a választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
(2) A ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
(3) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.
7. §
(1) A Képviselő-testület ülésén a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek van hozzászólási joga.
(2) A Képviselő-testület ülésén a bögöti székhellyel működő társadalmi szervezetek a tevékenységüket érintő kérdésekben tanácskozási joggal vesznek részt.
(3) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódóan a polgármester engedélyével kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak.
(4) A Képviselő-testület ülésének időtartama alkalmanként a négy órát nem haladhatja meg.
8. §
(1) A Képviselő-testület tagjai nyílt szavazásnál szavazatukat kézfelemeléssel adják le.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak.
9. §
(1) A titkos szavazáshoz a Képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára szavazatszámláló bizottságot választ.
(2) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazatszámláló bizottság tagjainak jelenlétében történik, oly módon, hogy a bizottság tagjai a leadott szavazatokat nem láthatják.
(3) A titkos szavazás szavazólapján fel kell tüntetni a határozati javaslatot, továbbá az „igen” a „nem” és a „tartózkodom” feliratot. A szavazás a feliratok valamelyikének aláhúzásával történik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen egyik felirat sincs aláhúzva, vagy amelyiken kettő vagy annál több felirat van aláhúzva.
(4) A képviselő a szavazólapot urnában helyezi el.
(5) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazás eredményét, és tájékoztatja arról a polgármestert. A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.
10. §
(1) A napirendi pontok megtárgyalása után a képviselők bejelentést tehetnek, kérdést intézhetnek a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz.
(2) A bejelentésre, kérdésre a választ lehetőleg a Képviselő-testület ülésén azonnal, ha ez nem lehetséges, nyolc napon belül írásban kell megadni.
(3) A képviselő köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni, képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani.
(4) A képviselő távollétét - indokaival együtt - az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.
5. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
11. §
(1) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza a polgármester, valamint a jegyző aláírását.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az írásos előterjesztések egy példányát és a jelenléti ívet.
(3) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet ügyfélfogadási időben a jegyzőnél bárki megtekintheti.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell tárolni és megőrizni.
6. Közmeghallgatás
12. §
(1) A közmeghallgatást a polgármester készíti elő és hívja össze.
(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjeiről az Önkormányzat hirdetőtáblájára a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább öt nappal kifüggesztett írásos hirdetmény útján kell értesíteni a lakosságot.
12/A. §[2]
(1) A lakosságot, illetve a község fejlesztését jelentősen érintő testületi döntések előtt, azok sokoldalú előkészítése érdekében, jelentős közérdekű ügyekben, valamint a község egyes összefüggő részein élő állampolgárokat érintő közszolgáltatási kérdésekben, továbbá a lakosság bizonyos szempontok szerint (pl.: kor, foglalkozás) homogén rétegeket érintő ügyekben a lakosság, valamint a társadalmi szervezetek, a lakosság önszerveződő közösségei tájékoztatása és véleményének megismerése céljából lakossági fórumokat lehet szervezni.
(2) A lakossági fórumok összehívását kezdeményezheti:
a) képviselő,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző.
(3) A lakossági fórumok szervezéséről a polgármester dönt.
(4) A lakossági fórumokat a polgármester hívja össze. A polgármester lakossági fórum összehívására felhatalmazhatja az alpolgármestert.
(5) A lakossági fórumokat a polgármester, felhatalmazása, illetve felkérése alapján az alpolgármester vezeti.
(6) A lakossági fórumok helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő ügyekről az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán és a megyei napilapban /Vas Népe/ tájékoztatást kell közzétenni. Szükség szerint egyéb közzétételi mód is alkalmazható.
7. A Képviselő-testület bizottságai
13. §
(1)[3]
(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága az ügyrendi bizottság, melynek létszáma 3 fő.
14. §
Az ügyrendi bizottság feladata:
a) önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése,
b) az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálás
c) a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása.
15. §
(1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
(2) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.
(3) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.
15/A. §[4]
(1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását. A vizsgálatot mellőzni kell, ha nem tartalmazza a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.
(2) A bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.
(3) Hiányos bejelentés esetén a bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.
(4) Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés olyan mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
(5) A bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról.
(6) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik a felhívásra, a bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás 15/B. § szerinti folytatásáról.
15/B. §[5]
(1) A bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.
(2) A bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.
(3) Ha a bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.
(4) A bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület összehívására.
15/C. §[6]
A képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyet tárgyaló ülésén a határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.
15/D. §[7]
A méltatlansági eljárásra e rendeletnek az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
8. A polgármester, az alpolgármester és a jegyző
16. §
(1)[8] A polgármester a tisztségét főállásban az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2)[9] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Humánpolitikai Irodájának irodavezetője látja el.
(3) A jegyző a tudomására jutását követően haladéktalanul jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
9. A közös önkormányzati hivatal
17. §[10]
A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal.
10. Az önkormányzat társulásai
18.§
Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátására az alábbi társulásban vesz részt:
a) Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás.
11. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
19. §
(1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköreit
a) pályázat benyújtása közfoglalkoztatási támogatás igénylésére, közfoglalkoztatási szerződés megkötése, közfoglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása,
b) közterület használat engedélyezése,
c)[11]A szociális ellátásokhoz kapcsolódó hatáskörök:
ca) az arra rászorulónak – hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül – rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosít, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti (1993. évi III. törvény 7. §),
cb) dönt a gyermekek egyszeri támogatásáról,
cc) dönt az időskorúak támogatásáról,
cd) dönt a köztemetésről (1993. évi III. törvény 48. §),
ce) dönt a települési támogatásról,
cf) dönt a rendkívüli települési támogatásról
d) az önkormányzat alkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása,
e) a Képviselő-testület által nyújtott szociális alapszolgáltatások közül a szociális étkeztetést kérelemre a polgármester engedélyezi
f) a képviselő-testület az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadását a nyomvonal jellegű létesítmények esetén a polgármesterre ruházza át,
g) közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása.
h)[12] dönt az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról esetenként 500 e Ft összeg erejéig.
i) dönt az önkormányzat számláin lévő átmenetileg szabad pénzeszközök
ia) elkülönített (lekötött) betétként történő elhelyezéséről,
ib) államilag garantált forgatási célú értékpapírok vásárlásáról.
j)[13]a partnerektől beérkezett vélemények tisztázása érdekében a véleményező partnerrel meghívásos egyeztető tárgyalás keretében további egyeztetés kezdeményezhet (Ör. 3.§ (4) bek.)
k)[14]a beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásáról vagy el nem fogadásáról javaslatot tesz a képviselő-testület felé
l)[15] Önkormányzati saját forrást, önerőt nem igénylő pályázatok benyújtása a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett,
m) 100.000 forintot meg nem haladó összegű követelésről történő lemondás”
n) az önkormányzat beszerzési és közbeszerzési szabályzata alapján
na) ellenjegyzi a Kbt. előírásai szerinti hirdetményeket a fizetési kötelezettség teljesítése érdekében, amennyiben a külön jogszabályban foglaltak alapján a hirdetmény vonatkozásában ellenőrzési díj megfizetése kötelező, vagy az ellenőrzést az Önkormányzat kérelmezi,
nb) megköti a Képviselő-testület döntései szerinti szerződéseket,
nc) képviseli az Önkormányzatot a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárások során,
nd) keretmegállapodás esetén a keretszerződés hatálya alatt a Hivatal illetékes irodájának javaslata alapján kibocsátja az aktuális megrendeléseket,
ne) képviseli az Önkormányzatot a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd és az innovációs partnerség alkalmazása esetében a tárgyaláson, illetőleg a párbeszéden,
nf) a Képviselő-testület utólagos tájékoztatásával módosíthatja a szerződés azon elemeit, amelyek nem érintik a bírálati szempontokat, így különösen a szerződő Fél neve, székhelye, képviselőjének neve, bankszámlaszáma, adószáma, cégjegyzékszáma, valamint előre nem látható ok miatt beállt rendkívüli sürgősség esetén a teljesítés határideje,
ng) jóváhagyja a Kbt. 56. -a szerinti kiegészítő tájékoztatást,
nh) ellátja a szabályzat IV. Fejezete szerint hatáskörébe utalt feladatokat.”
11/A. A Képviselő-testület jegyzőre átruházott hatásköre
19/A. §[16]
A jegyző ellenőrzi a települési támogatás felhasználását.
12. Az Önkormányzat kormányzati funkciói
20. §
Az Önkormányzat kormányzati funkcióit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
13. Az önkormányzati rendelet és határozat
21. §
(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a képviselő,
b) a bizottság,
c) a polgármester vagy
d) a jegyző.
(2) A képviselő-testület tagja által írásban a polgármesterhez benyújtott rendeletalkotási-, illetve határozati javaslatot a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ismertetni köteles.
(3) A képviselő a Képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével illetőleg a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével is kezdeményezheti rendelet megalkotását.
(4) A képviselő-testület a javaslat ismertetését követően meghozott határozatával bízza meg a jegyzőt a rendelet-tervezet előkészítésére.
(5) A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző lehetőség szerint a Képviselő-testület ülésén állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(6) Az önkormányzati rendeletek előkészítése a jegyző feladata.
(7)[17] A rendeleteket az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán való kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(8) A rendeletekről a jegyző minden évben 1-gyel kezdődő sorszámozással nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet számát és címét.
22. §
(1) A határozatokat évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben az ülés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni
(2) A határozat első részében tartalmazza a Képviselő-testület döntését, második részében végrehajtás felelősét, valamint a végrehajtás határidejét. Nem kell külön határidőt megjelölni azon határozatok esetében, amelyeknél a Képviselő-testület valamilyen tény, esemény tudomásul vételéről döntött, és további intézkedést nem igényel.
14. A vagyonnyilatkozatok kezelése
23. §
(1) A vagyonnyilatkozatokat egy példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban az Ügyrendi Bizottság elnöke részére. A Bizottság elnöke a leadott vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozat őrzésének technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(2) A polgármester illetve a képviselők vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben az Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében tekinthető meg.
(3) A betekintési szándékot írásban a polgármesterhez kell bejelenteni, aki ezt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül továbbítja az Ügyrendi Bizottság elnökéhez. A Bizottság elnöke a betekintőt három munkanapon belül írásban értesíti a vagyonnyilatkozat megtekintésének időpontjáról. Az értesítést úgy kell kézbesíteni, hogy azt a betekintő a betekintés időpontja előtt legalább nyolc nappal megkapja.
(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül az Ügyrendi Bizottság legalább két képviselő tagjának is jelen kell lennie.
15. A képviselői kötelezettségszegés következményei
24. §
(1) Ha a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Képviselő-testület a kötelezettségszegés tényét határozatban állapítja meg, s e határozatát az önkormányzat hirdetőtábláján közzé teszi.
(2) Kötelezettségszegésnek minősül különösen a kétszeri igazolatlan távollét a képviselő-testületi ülésről, a testületi megbízás nem teljesítése, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazás, figyelmeztetés utáni ismételt rendzavarás.
17. Záró rendelkezések
26. §
(1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Bögöt Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003. (VI.4.) önkormányzati rendelete.
Farkas László Feketéné Csajbi Lívia
polgármester jegyző
Kihirdetve: Bögöt, 2014. november 25.
Feketéné Csajbi Lívia jegyző
1. számú melléklet a 6/2014. (XI.25.) önkormányzati rendelethez[19][20]
Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
042180 Állat-egészségügy
045120 Út, autópálya építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
061020 Lakóépület építése
063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
076040 Egészségügyi szakértői tevékenységek
082044 Könyvtári szolgáltatások
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés
107052 Házi segítségnyújtás
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
A rendelet szövegét a 11/2015. (X.1.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2015.október 2-től
Beiktatta a 7/2017 (IX.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. szeptember 27-től.
Hatályon kívül helyezte a 7/2017 (IX.26.) önkormányzati rendelet 3.§-a Hatályátalan: 2017. szeptember 27-től
Beiktatta a 7/2017. (IX.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. szeptember 27-től
Beiktatta a 7/2017. (IX.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. szeptember 27-től.
Beiktatta a 7/2017. (IX.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. szeptember 27-től.
Beiktatta a 7/2017. (IX.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. szeptember 27-től.
A rendelet szövegét a 11/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2019. november 30-tól
A rendelet szövegét a 11/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2019 november 30-tól
A rendelet szövegét a 4/2015. (II.19.) önkormányzati rendelet 2.§-a módosította. Hatályos: 2015.március 1-től
A rendelet szövegét a 13/2015. (X.7.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2015.október 8-tól
A h-i) pontokat beiktatta a 2/2017. (II.13.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2017. február 14-től.
Beiktatta a 11/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos: 2017.december 1-től
Beiktatta a 11/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos: 2017.december 1-től
Az l) -n) pontokat beiktatta a 11/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2019.11.30-tól.
Beiktatta a 4/2015. (II.19.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2015. március 1-től
A rendelet szövegét a 7/2017. (IX.26.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2017. szeptember 27-től
A rendelet szövegét a 7/2017. (IX.26.)önkormányzati rendelet 5 §-a módosította. Hatályos: 2017. szeptember 27-től
A rendelet szövegét a 4/2016. (II.15.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2016.02.16-tól
A rendelet szövegét a 4/2016. (II.15.) önkormányzati rendelet 2.§-a módosította. Hatályos: 2016.02.17-től