Porpác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006. (X.16.) önkormányzati rendelete
Porpác község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2018. 12. 20Porpác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006. (X.16.) önkormányzati rendelete
Porpác község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2018. 12. 20
Porpác község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet
1.§
A Képviselő Testület ezen rendeletben Porpác Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.
2.§
A bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a 31. § (2) bekezdés a)-c) pontjai határozzák meg.
Szabályozási elemek
3.§
(1)
(2)
(3)
Területfelhasználás
4.§
(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.
(2) A beépítésre szánt területeket a használatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:
a) falusias lakóterület Lf jelű
b) ipari gazdasági terület Gip jelű
c) különleges temető terület K-T jelű
terület-felhasználási egységbe sorolja.
(3) A beépítésre nem szánt területeket
a) közlekedési és közmű terület
aa) közlekedési terület, ezen belül közúti, kötöttpályás KöK jelű,
ab) közmű terület Km jelű,
b) zöldterület
ba) zöldterületi közpark közkert Z-Kk jelű,
bb) sport terület Z-S jelű,
c) erdőterület
ca) gazdasági célú Eg jelű,
cb) védelmi erdő Ev-h; Ev-i; Ev-b jelű,
d) mezőgazdasági terület
da) általános Má jelű,
db) korlátozott használatú Mko jelű.
e) vízgazdálkodási terület V jelű
terület-felhasználási egységbe sorolja.
Telekalakítás
5. §
A község területén nyeles telek nem alakítható ki.
Építési övezetek általános előírásai
6. §
(1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.
(2) Minden építési telekre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni.
(3) A meglévő természetes terepfelszínt 0,5 m-t meghaladó mértékben a telek be nem épített területen nem tölthető fel, kivéve ha a feltöltés árvíz és belvíz veszély elhárítását szolgálja.
(4) A zöldfelületek legkisebb arányát az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet, és a helyi sajátosságok alapján a rendelet az egyes övezeti előírásai alapján kell meghatározni.
(5) Terepszint alatti építmények mindegyike elhelyezhető a községben.
(6)
Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok
7. §
(1) A település közterületein elhelyezhető:
a) hirdető (reklám) berendezés,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút, szakrális emlék,
e) távbeszélőfülke
f) a rendelet 23. §-ban meghatározottak.
(2) A helyi védelem alatt álló épületen csak a környezet arculatához illeszkedő hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, köztisztasági eszköz helyezhető el.
(3) A helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. „óriás reklám”- nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.
(4)
(5)
(6) A közterületeket csak a rendeltetésüknek megfelelő, az Étv. 54. §-a szerint a használat érdekében szükséges mértékig lehet burkolt felületekkel ellátni.
(7) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel takarva, a védett épületektől legalább 15 m-re lehet kialakítani a 097 és 099 hrsz utak kereszteződésében.
(8)
Környezetvédelem
8. §
(1)
A vizek védelme
(2) Élővízfolyáshoz, tóhoz 100 m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások, tavak, vízbázis védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos!
(3) A csatornázatlan területeken minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz csatornahálózatra csatlakozva, annak hiányában a gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.
(4)
Hulladék ártalmatlanítása
(5)
(6)
(7)
A levegő védelme
(8)
(9)
(10)
(11)
Földvédelem
(12)
Zaj és rezgés elleni védelem
(13)
(14)
(15)
Örökségvédelem
9. §
(1)
(2)
(3) Régészeti érdekű terület:
A porpáci régészeti lelőhelyek a Rátka-patak és a Hosszú-víz völgyét követő alacsony kiemelkedések lejtőin foglalnak helyet.
(4)[1]
(5)[2]
(6) [3]
(7)
II. fejezet
Beépítésre szánt területfelhasználási egységek
építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
10. §
Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között járműközlekedésre alkalmas kapcsolat(ok) létesíthető(k), egyenként legfeljebb 6,5 m szélességben.
11. §
Kerítés létesítés szabályai
(1)
(2) A telek utcavonalán csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.
(3) Helyi védelem alatt álló területen és utcaképben, kialakult esetben utcavonalon tömör kerítés is létesíthető, tömör fakapuzattal.
(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.
(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés is létesíthető 1,40-1,80 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal.
(6) Áttört kerítés: felületének legalább 80 %-ban faléc, farács, fémháló kitöltõ mezõvel, átszellőzést biztosító kerítés.
(7) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.
12. §
Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai
(1) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén az előkert helye a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy az előírt előkert méretnek, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelő vagy legfeljebb 5,0 m.
(2) Épületeket a telken a 4. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, illetve a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.
(3) Építési határvonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá ’lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel’ nem létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.
(4)
(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság mértékénél. Ha az oldalkert mérete a kialakult állapot esetén az előírtnál kisebb méretű, akkor a kialakult állapotnak megfelelő méretet, vagy az övezeti előírás építménymagasságát kell figyelembe venni.
(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert mérete legalább 4,5 m.
(7) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáronálló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.
(8)
Falusias lakóterület
13. §
Általános előírások
(1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az Lf területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:,
a) telkenként max. 1 db lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel
b) mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
d) szálláshely szolgáltató épület
e) kézműipari építmény
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
g) sportépítmény
A terülteken a felsorolt rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát kiegészítő vagy kiszolgáló tároló (gépkocsi, tüzelő, szerszám), háztartási (nyárikonyha, fűtő, barkácsműhely), gazdasági (fészer, magtár, pajta, szín, kemence) épületek elhelyezhetők melléképületként.”
(3)
(4) A lakóterületen főépületként létesülő utcavonali épület csak magas tetős épületként létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel.
(5) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem növekedhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.
(6) A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 18,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m.
(7)
14. §
Építési övezetekre vonatkozó előírások
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (4) bekezdés szerint.
(2)
(3) Az Lf lakóterületekre vonatkozó övezeti előírásokat az 5. melléklet szabályozza.
(4) Az Lf jelű övezetben az előírt legkisebb telek területénél 50 %-ban nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75 %-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épületben kell megvalósítani.
(5) A falusias lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza Lf övezetben maximum 25 m-nél szélesebb nem lehet.
(6) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.
(7) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok (2. sz. melléklet), valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.
Gazdasági terület
15. §
(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület egyéb ipari terület lehet.
Egyéb ipari terület
16. §
A Gip egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozó övezeti előírásokat a 6. melléklet szabályozza.
Különleges terület
17. §
A K-T jelű temető különleges területen
a) kegyeleti célú építmény
b) egyházi épület
c) terület fenntartását szolgáló épület
d) szobor, dísztárgy
e) pihenést szolgáló épület
helyezhető el.
18. §
Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.
Temető
(2) A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:
a) beépítés módja szabadonálló,
b) beépítettség legfeljebb 8 %,
c) legnagyobb építménymagasság 4,5 m,
d) legkisebb zöldfelület aránya 70 %,
e) szintterület sűrűség telekre 0,05
(3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 50%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni
(4) A temetőben 100 m2 -ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).
III. Fejezet
Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek
övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
19. §
Általános előírások
(1)
(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.
(3) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.
Közlekedési és közmű területek
20. §
Általános előírások
(1) A közlekedési és közmű területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint
a) közúti közlekedési
b) kötöttpályás (vasút) közlekedési
c) Km jelű közmű
területbe sorolja.
(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.
(3) A közlekedési és közmű elhelyezési terület az országos és helyi közutak és vasúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.
(4)
(5) Építménymagasság a sajátos építménynek minősülő toronyjellegű építmények kivételével legfeljebb 4,5 m.
(6)
(7)
(8) A vasúti közlekedési területeken
a) a vasúti közlekedés létesítményei, a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek,
a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára lakások helyezhetők el,
b) a legnagyobb építménymagasság 7,5 m,
c) a beépítési mód szabadonálló.
21. §
(1) A közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét a 7. melléklet szabályozza
(2)
(3) A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában – 7,0 méter . A fenti legkisebb szabályozási szélesség egynyomú útként kialakítható, 200-300 m-enként kitérőkkel, melynek helyigénye minimum 10 m, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás az adott helyen igazolható.
(4)
(5)
(6) A Km jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (szennyvíztisztító). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság víztorony kivételével 4,5 m.
Közműterületek és létesítmények
22. §
Általános előírások
(1)
(2)
(3)
(4) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(5)
(6)
(7)
(8) Közművezetékek telepítésére (átépítés, új vezeték létesítése) gazdaságos területhasználat mellett kerülhet sor.
(9)Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
Vízellátás
(10)
(11)
(12)
Vízelvezetés
(13) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
(14) Vállalkozási, gazdasági tevékenységű területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
(15)
Villamosenergia ellátás
(16) A javasolt a község egyéb utcájában a meglévő légvezetékes hálózatának földkábeles hálózatra való átépítése a Kossuth utcában és az új hálózat ilyen módon való kialakítása. Új hálózat kiépítésekor légkábel esetén is az utcai hálózatra való bekötés csak földkábellel készülhet.
(17)
Földgázellátás
(18)
(19) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
Elektronikus hírközlés
(20) Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózat annak létesítésekor, ill. rekonstrukciójakor földkábelbe vagy alépítménybe, föld alatt vezetve helyezhető el.
Zöldterület
23. §
Általános előírások
(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.
(2) A zöldterületeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint
a) közkert Z-Kk jelű
b) sport Z-S jelű
területekbe sorolja.
(3) A Z-Kk jelű zöldterületi közkert és közpark övezetben csak annak rendeltetését szolgáló
a) sportolási, testedzési célú építmények,
b) pihenést szolgáló építmények,
c) a terület fenntartását szolgáló építmények,
d) szobor, dísztárgy,
e) reklám célú építmények
helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.
(4) A Z-S jelű sport övezetben csak annak rendeltetését szolgáló
a) sportolási, testedzési célú építmények,
b) pihenést szolgáló építmények,
c) vendéglátó célú építmények,
d) a terület fenntartását szolgáló építmények,
e) szobor, dísztárgy,
f) reklám célú építmények
helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.
(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.
(6) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagasság a sajátos építménynek minősülő toronyjellegű építmények kivételével legfeljebb 4,5 m.
Erdőterület
24. §
Általános előírások
(1)E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek.
(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint
a) gazdasági célú Eg jelű
b) védelmi célú Ev jelű
övezetekbe sorolja.
(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.
(4) Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben
a) erdő fenntartási célú,
b) vadgazdálkodási célú,
c) védelmi célú
d) szállítási célú
rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével.
(5) Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el. Építménymagasság a sajátos építménynek minősülő toronyjellegű építmények kivételével legfeljebb 7 m.
(6) A védelmi (védő) célú Ev jelű erdőterületeket a Szabályozási Terv sajátos jellegük szerint
a) Ev-h jelű településvédelmi erdő,
b) Ev-i jelű tájképvédelmi erdő
övezetekbe sorolja.
(7) A védelmi erdőterületek elsődlegesen a tájkép megőrzését, a gazdasági tevékenységből, valamint a közlekedésből eredő káros hatások csökkentését szolgálják.
(8) Ev-h jelű településvédelmi erdőt kell telepíteni, a meglévő állományt meg kell őrizni a 095/2 hrsz területen, major környezetében. Az erdőtelepítéseknél az őshonos fafajokat kell alkalmazni.
(9) Ev-i jelű tájképvédelmi erdő a 08 hrsz és 056/18 hrsz egykori dögtér beültetését szolgálja. A 019 hrsz egykori agyaggödör területén tájképvédelmi célú erdőterület létesítendő. Az erdőtelepítéseknél az őshonos fafajokat kell alkalmazni.”
Mezőgazdasági terület
25. §
(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.
(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezkedő építmények alapján
a) Má jelű általános
b) Mko jelű korlátozott
használatú mezőgazdasági övezetbe sorolja.
(3) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területen:
a) nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja,
b) a kialakult gyep művelési ágat fenn kell tartani (fenntartó gazdálkodás folytatása),
c) vízfolyásokat védő zóna minimális szélessége 50 m, vízfolyásnál partjainak szélétől kell számítani,
d) a gyepterületeket évente legalább egyszer kaszálni kell, a kaszálás és a legeltetés időpontjait a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni.
26. §
(1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) Má övezet akkor építhető be, ha
a) a telek területe
aa) lakóépület esetén legalább 2 ha,
ab) gazdasági épület esetén legalább 6000 m2,
b) a telek beépítettsége legfeljebb 3%,
c) a telek beépítési módja szabadon álló, legalább 10 m előkert biztosításával,
d) a megengedett legnagyobb építménymagasság lakó és vegyes rendeletetésű épület esetén 4,5 m.
(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági Mko jelű övezetben:
a) lakó és vegyes rendeltetésű épület nem építhető,
b) nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető,
c) gazdasági épületként csak gyepgazdálkodást szolgáló ideiglenes építmények (szénatároló, karám) létesíthetők,
d) gyepgazdálkodást szolgáló gazdasági épület akkor építhető, ha a telek területe legalább 1 ha,
e) a telek beépítettsége legfeljebb 0,5 %, gazdasági épület maximális alapterülete telkenként legfeljebb 300 m2 lehet,
f) a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m,
g) a beépítési mód szabadon álló,
h) épületnek vízfolyástól legalább 50,0 m távolságban kell lennie.
(3) Porpác község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén a kijelölt, Má jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 35 %-ot.
Vízgazdálkodási terület
27. §
(1) A vízgazdálkodás területei (V jelű övezet) sajátos használatuk alapján a vízmedrek és azok parti sávja, valamint a vízjárta területek.
(2)
(3)
(4) A település víz és sárral való elöntésének megakadályozására a meglévő övárok rendszer folyamatos karbantartását biztosítani kell.
Zöldfelületek, természetvédelem
28. §
(1)
(2) A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok, fasorok):
a) Élő fát kivágni – gyümölcsfa kivételével – csak részletes és engedélyezett fafelmérési és favédelmi terv alapján a jegyző engedélyével szabad.
b) Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali, a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben kétoldali fasor létesítendő.
(3)
(4)A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.
Természetvédelem
(5) Természeti területen – a jogszerűen beépített területek kivételével –tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától 50 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületet, mesterséges létesítmények elhelyezése.
(6)
(7) Egyedi tájértékek
a) Lezárt temető Darázsporpác.
b) Kőkereszt 65 hrsz;
c) Szoborfülke Csókakő major.
(8) A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.
(9)
(10) A nem természetes mederállapotú patakok, vízfolyások mederszélétől legalább 6,0 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében.
Sajátos jogintézmények
29. §
(1)
(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:
a) 135/4/5/6/7/8; 140 hrsz lakóterületen a Rátka-patak irányából (délről) 25 m szélességben,
b) 095/4/5 hrsz Csókakő major tervezett gazdasági terület É-i és K-i határán 25 m szélességben.
(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:
a) terület gyepesítését,
b) a telepítési sávban lakóterület esetében gyümölcs vagy más fafajokkal megvalósítandó növénytelepítéssel, gazdasági terület esetében vegyes faállományú, többsoros fásítással, allergizáló fafajoktól mentesen, a jelölt terület legalább 80 %-án.
(4)
Védőtávolságok
30. §
(1)
(2)
(3)
Záró rendelkezések
31. §
(1)
(2) A rendelet
a) 1. melléklete a belterületi szabályozási tervet M=1:2000; 038/4 munkaszámon; 10. rajzszámon
b) 2. melléklete a külterületi szabályozási tervet M=1:15000; 038/04 munkaszámon; 10. rajzszámon
c) 3. melléklete a belterület határát, valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számát,
d) 4. melléklete a beépítési mintalapokat
e) 5. melléklete az Lf lakóterületekre vonatkozó övezeti előírásokat
f) 6. melléklete a Gip területekre vonatkozó övezeti előírásokat
g) 7. melléklete a közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét
tartalmazza
(3) A rendelet 2006. november 1-én lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 6/2000.(IX.20.) sz. rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat hatályát veszti.
Porpác, 2006. október 16.
(: Boros Béla :) (: Horváthné Sinka Erzsébet :)
polgármester körjegyző
Hatályon kívül helyezte a 15/2018 (XII.19.) önkormányzati rendelet 23.§-a. Hatálytalan: 2018. december 20-tól
Hatályon kívül helyezte a 15/2018 (XII.19.) önkormányzati rendelet 23.§-a. Hatálytalan: 2018. december 20-tól
Hatályon kívül helyezte a 15/2018 (XII.19.) önkormányzati rendelet 23.§-a. Hatálytalan: 2018. december 20-tól