1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése, megőrzése és a gyermekek védelme érdekében meghatározza Sitke község Önkormányzata által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

2. § (1)¹ E rendelet hatálya – az 5. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – Sitke község közigazgatási területén² az Szt. 3. §-ában és a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre, valamint a község közigazgatási területén tartózkodó hajléktalanokra terjed ki.

(2) Az e rendeletben meghatározott önkormányzati szociális és gyermekvédelmi feladat- és hatásköröket:

3. §³ (1)⁴ A hatáskör gyakorlója az e rendeletben megállapított jövedelemhatároktól az önkormányzati segély és a tanévkezdési támogatás esetén 20%-kal emelt mértékig, a közgyógyellátás esetén 30%-kal emelt mértékig eltérhet.

(2)⁵ Az (1) bekezdés szerinti méltányosságra okot adó körülmény, ha a kérelmező

4. § (1)⁶ A képviselő-testület, vagy átruházott hatáskör esetén a polgármester hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi, illetve szociális ellátásra irányuló kérelmet szóban, vagy írásban Sitke Község Önkormányzata hivatalos helyiségében és a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodájánál lehet előterjeszteni.

(2)⁷ Természetbeni ellátásra vonatkozó kérelem a személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetőjénél is előterjeszthető, aki azt – sürgős és kellően méltányolható esetben – azonnal teljesíti. Egyidejûleg az írásba foglalt kérelmet az irodához juttatja.

4/A. §⁸ A szociális pénzbeli támogatási ügyekben elektronikus kapcsolattartásnak³ helye nincs, kivéve, ha azt jogszabály valamely ügyben , eljárási cselekményben kötelezővé teszi.

5. § (1)⁹ A képviselő-testület (illetve átruházott hatáskör esetén a polgármester) hatáskörébe tartozó szociális , illetve gyermekvédelmi ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles családja jövedelmi , vagyoni viszonyairól a kérelem előterjesztésére rendszeresített nyomtatványon nyilatkozni , és a nyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságát – amennyiben azt a jövedelem jellege nem zárja ki - irattal ( pl.: nyugdíjszelvény , munkáltatói igazolás , szerződés ) igazolni. ¹⁰A szociális , illetve a gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeli ellátások esetében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az igazolás az Szt.10. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott időszakra vonatkozóan az Szt. 4. §(1) bekezdése szerinti jövedelmet tartalmazza. Az igazolásokat a kérelmező a kérelemmel egyidejűleg nyújtja be, illetve ha az ügyfél kéri, akkor az ellátást megállapító szerv szerzi be.

(2)¹¹

(3)¹²

(4)¹³ Az Szt. 7. §.(1) bekezdése szerinti ellátásoknak a rászorulók – ide értve az Szt. 3. §.(2) bekezdésében meghatározott rászorulókat is – részére történő biztosításáról, intézkedések megtételéről a polgármester gondoskodik.

(5)¹⁴

(6)¹⁵

6. §¹⁶ (1) Amennyiben a segély, a támogatás folyósításának a rendjét jogszabály eltérően nem szabályozza, az eseti jelleggel adott segélyt, támogatást a határozat végrehajthatóvá válásának napját követő 5 napon belül a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodája utalja, vagy fizeti ki.

(2) Fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság, illetve egyéb indokolt esetben (különösen, ha a jogosult életét, testi épségét a késedelmes folyósítás veszélyeztetné) a segély, a támogatás a végrehajthatóvá váláskor házipénztárból is kifizethető.

7. § (1)¹⁷ A képviselő-testület a szociális és gyermekvédelmi hatásköreit az e rendeletben az egyes ellátások vonatkozásában meghatározott részletszabályokban nevesített szerveire ruházza át.

(2)¹⁸

8. §¹⁹ (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b) - c) pontjaiban meghatározott személyek vonatkozásában az együttműködés intézményi feltételeiről a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulással (a továbbiakban: Társulás) kötött megállapodásban rögzített szerv (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) útján gondoskodik.

(2) Az együttműködési eljárás szabályai a következők: A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél köteles megjelenni, magát nyilvántartásba vetetni. Ezzel egyidejűleg az együttműködésre kijelölt szerv részletesen tájékoztatja az együttműködési kötelezettség feltételeiről , menetéről , illetve lényeges tartalmáról , az együttműködés elmulasztásának következményeiről, a beilleszkedést segítő program elkészítésének céljáról, menetéről , a programok típusairól.Az együttműködésre kijelölt szerv a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül az érintett bevonásával az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot készít, melyben személyre szabottan kerülnek meghatározásra az együttműködés elemei. A beilleszkedést segítő programról, annak tartalmáról, a jogokról, kötelezettségekről a felek személyre szabott, közösen kidolgozott megállapodást kötnek. A nyilvántartásba vétel megtörténtéről, vagy elmaradásáról, továbbá ezek okairól az együttműködésre kijelölt szerv az ellátást megállapító szervet haladéktalanul tájékoztatja .

(3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed:

(4) A (3) bekezdés a.) és b.) pontjaiban meghatározottak időpontját az együttműködésre kijelölt szerv írásbeli felhívásban közli a rendszeres szociális segélyben részesülővel, oly módon, hogy a felhívást legalább 5 nappal korábban kézhez kapja. Az írásbeli felhívás mellőzhető, ha a jelenlévő személlyel a soron következő megjelenési időpontot legalább öt nappal korábban írásban rögzített módon közlik. A rendszeres szociális segélyben részesülő köteles az írásbeli felhívásban , illetve a szóbeli közlésben meghatározott helyen és időpontban a programban való részvételre, közreműködésre alkalmas állapotban megjelenni, minden tőle elvárhatót megtenni a program sikeres végrehajtása érdekében. Az esetleges akadályoztatásról az együttműködésre kijelölt szervet előzetesen értesíteni, illetve az akadályoztatás okát igazolni köteles. Az együttműködésre kijelölt szerv az ellátást megállapító szerv részére szükség szerint, de legalább a rendszeres szociális segélyre való jogosultság éves felülvizsgálatakor megküldi a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról készített írásos értékelést, amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával- módosítja a programot. Az együttműködési kötelezettség megszegéséről az együttműködésre kijelölt szerv haladéktalanul tájékoztatja az ellátást megállapító szervet .

(5) A (2) és (4) bekezdésekben foglaltak megszegése , elmulasztása az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti, kivéve, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő a kötelezettség megszegését, illetve a mulasztást a (7) bekezdésben foglaltak szerint megfelelően igazolta. Az együttműködés súlyos megszegésének minősül az Szt.-ben meghatározott eseteken túl, az együttműködésre kijelölt szervnél történő nyilvántartásba vétel céljából való megjelenési kötelezettség elmulasztása, illetve az is, ha az együttműködésre kijelölt szerv (4) bekezdés szerinti felhívására ismételten nem jelenik meg, feltéve, hogy mulasztását a (7) bekezdés szerint nem igazolta.

(6) Beilleszkedési program típusai: munkavállalási tréning (erősségek, gyengeségek, készségek fejlesztése), munkakeresési tréning (önéletrajzírás , állásinterjúra jelentkezés), önsegítő csoport (érdekérvényesítés), kommunikációs készségek fejlesztése, konfliktuskezelő tréningek, problémaelemző és megoldó technikák, taktikák, mediáció, mindennapi életvezetési készségek tréningje (napi teendők szervezése , tanítása , tanácsadás) , családi szocializáció elősegítése; rehabilitációs, habilitációs program az Integrált Foglalkoztatóval együttműködve.

(7) A (2) , illetve (4) bekezdésekben meghatározottakon való részvételt akadályozó körülményként a háziorvos , kezelőorvos által igazolt betegség (az ellátott , illetve kiskorú gyermekének betegsége) , állampolgári kötelezettség teljesítése , hozzátartozó temetése , szülői felügyelettel , gyámsággal , gondnoksággal kapcsolatos kötelezettség teljesítése fogadható el . Egyéb , az előzőekben fel nem sorolt ok akkor fogadható el , ha az nyilvánvalóan az érintett önhibáján kívüli okból következett be.

11. § - 13. §²²

14. § (1)²³

(2)²⁴ A képviselő-testület annak a nagykorú hozzátartozónak állapíthatja meg az ápolási díjat , akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, egyedülálló esetén, 150%-át, és 18. életévét betöltött, tartósan beteg személyt gondoz..

(3)²⁵ A képviselő-testület által az Szt.43/B. §-a alapján megállapított ápolási díj havi összegét az Szt. 44. § (1) bekezdés c) pontja határozza meg.

(4)²⁶ Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül , ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási , ápolási igényének kielégítéséről , az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról , az esetleges veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzéséről .

(5)²⁷

(6)²⁸

15. §²⁹ (1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) A polgármester a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg.

(3) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(4) Az önkormányzati segély megállapításánál figyelembe vehető, az egy főre számított havi családi jövedelemhatár – a 15/A. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át, egyedül élő esetén a 250%-át, a gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetén a 250%-át.

(5) Az önkormányzati segélyt a rászorultsághoz igazodóan esetenként – a 15/A. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 100%-áig terjedő összegben lehet kérelemre és hivatalból is megállapítani.

(6) Az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

15/A. §³⁰ (1) A polgármester az elhunyt személy eltemettetésének a költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segélyt állapíthat meg annak, akinek a családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén a 300%-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének a költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének a 10%-ánál. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 210000 forint.

17/A. §³⁴ (1) A Képviselő-testület a beiskolázással együtt járó költségek fedezéséhez való hozzájárulásként pénzbeli tanévkezdési támogatást állapíthat meg.

(2) A tanévkezdési támogatásra az a Sitke község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező gyermek és a fiatal felnőtt jogosult,

(3) A tanévkezdési támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője, fiatal felnőtt kérelmező esetén a fiatal felnőtt nyújtja be.

(4) A tanévkezdési támogatás iránti kérelemhez a (2) bekezdés ab) és ac) alpontjaiban foglalt esetekben mellékelni kell a tanulói vagy a hallgatói jogviszony fennállásának az igazolását. A (2) bekezdés aa) alpontjában foglalt esetben a tanulói jogviszony igazolást az ellátást megállapító szerv hivatalból szerzi be.

(5) A tanévkezdési támogatás iránti kérelmet a (6) bekezdésben foglalt kivétellel tárgyév június 30. napjáig kell benyújtani.

(6) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás benyújtására a tárgyév június 30. napját követően kerül sor, a tanévkezdési támogatás iránti kérelmet legkésőbb a tárgyév szeptember 30. napjáig kell benyújtani.

18. §³⁵ (1) A tanévkezdési támogatás mértékét a Képviselő-testület az Önkormányzat tárgyévi költségvetése ismeretében határozza meg, amely nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 50%-át.

(2) A tanévkezdési támogatás iránti kérelmet a Képviselő-testület

19. §³⁶³⁷ (1)

(2)

(3)³⁸

(4)

(5)

(6)

20. §³⁹⁴⁰ (1)

(2)

(3)

22. § (1)⁴² A polgármester – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - köteles gondoskodni annak a Sitke község közigazgatási területén elhúnyt személynek közköltségen történő eltemettetéséről, akinek

(2) A köztemetés a helyben szokásos legolcsóbb temetés a szükséges kellékekkel és egy élővirág koszorúval.

(3)⁴³ A polgármester az Szt. 48. § (3) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség alól akkor mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj minimumának 150%-át és a kötelezettség teljesítése a család mindennapi megélhetését veszélyeztető, aránytalan terhet jelent.

23. § (1)⁴⁴ Az Szt-ben felsorolt eseteken túl közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg azon személynek, akinek havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át eléri és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg.

(2)⁴⁵

(3)⁴⁶

(4)⁴⁷ Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, közgyógyellátásban részesíthetők azok a szív-, vese-, tüdő-, máj-, csontvelő átültetésen átesett személyek is, akiknek havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az (1) bekezdésben meghatározott összeget, és családjuk jövedelme meghaladja ugyan az (1) bekezdésben említett jövedelemhatárt, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át .

24. §⁴⁹⁵⁰ (1) A rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás – legfeljebb az Szt.47. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig - természetbeni ellátás formájában nyújtható, ha a segélyben, támogatásban részesülő családban a Gyvt.68. §-ában meghatározott védelembe vett gyerek él.

(2) Természetbeni ellátás formájában a rendszeres szociális segélyt és foglalkoztatást helyettesítő támogatást a gyermek lakóhelyéül is szolgáló lakás fenntartásával összefüggő költségek ( pl.: bérleti díj, lakáshitel törlesztés, közüzemi díjak) , illetve gyermek napközbeni ellátását, oktatását, nevelését biztosító intézmény térítési és egyéb díjainak ( különösen az étkezésért, tankönyvért fizetendő díjaknak) fedezésére kell biztosítani.

(3) A rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájában való nyújtására irányuló eljárás során be kell szerezni a gyermek gondozását ellátó gyermekjóléti szolgálat családgondozójának javaslatát, amennyiben a segély, támogatás természetbeni ellátás formájában való nyújtására irányuló eljárás nem az ő javaslatára indult. A gyerekjóléti szolgálat javaslata különösen a rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájában való nyújtása szükségességének okait, valamint a természetbeni ellátás javasolt formáit tartalmazza.

(4) A rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájában való nyújtására irányuló eljárás során a gyermeket gondozó szülőt, gyámot meg kell hallgatni. A meghallgatást úgy kell megtartani, hogy a gyermekjóléti szolgálat javaslatát a szülő, gyám a meghallgatás időpontját megelőzően legalább öt nappal korábban kézhez kapja. A meghallgatáson a szülő a gyerekjóléti szolgálat javaslatára vonatkozóan nyilatkozatot tehet. Ha a szülő, gyám a rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájában való nyújtására vonatkozó, a gyermekjóléti szolgálat által tett javaslattal részben, vagy egészben nem ért egyet, de a természetbeni ellátási formát nem kifogásolja, akkor nyilatkozatában javaslatot tehet a természetbeni rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás formájára.

26. § (1) A képviselő-testület az alábbi szociális alapszolgáltatásokat , illetve gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat biztosítja:

27. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását a képviselő-testület óvodai, általános iskolai napköziotthonos ellátás formájában biztosítja.

(2) Az intézményvezető dönt a felvétel tárgyában a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, vagy a kiskorú gondozója kérelmére.

28. §⁵⁶ Étkeztetésre – melyet az önkormányzat főzőkonyha működtetésével biztosít – az a személy jogosult, aki legalább napi egyszeri meleg étkeztetést önmaga, vagy eltartottja részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága miatt.”

29. §⁵⁸ (1) A képviselő-testület az Szt. 63. §-ban meghatározott személyek részére a házi segítségnyújtást ⁵⁹ ellátási szerződés útján biztosítja.

(2) A szolgáltatást a házi gondozási körzetben élő, e rendelet hatálya alá tartozó személyek részére biztosítja a szolgáltatást végző. A házi gondozási körzet területe Sitke község közigazgatási területével egyezik meg.

30. §⁶⁰ (1) Sitke község Önkormányzati Képviselő-testülete a gyermekjóléti szolgáltatás szervezését, irányítását és összehangolását képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával (továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetésének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszûntetése a családból kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése.

(3) A gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátása során együttmûködik a védőnői szolgálattal, a házi gyermekorvossal, a közoktatási intézményekkel, nevelési tanácsadóval, rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal.

(4) A gyermekjóléti szolgálat intézkedést kezdeményezhet a jegyző, illetve a gyámhivatal felé, ha az alapellátás nem vezet eredményre, vagy attól eredmény nem várható.

31. §⁶¹ (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő fizeti meg. Ha az étkeztetésben részesülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a térítési díj megfizetéséről a törvényes képviselő gondoskodik. A személyi térítési díjat az igénylő szociális helyzete és az intézményi térítési díj figyelembe vételével kell megállapítani.

(2)⁶²

32. §⁶³ (1) Egy fő, ill. egy családtag részére nyújtott önkormányzati szociális támogatás naptári évenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb havi összegének tizenkétszeresét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatártól a képviselő-testület az Ör. 3. § (2) bekezdésében meghatározott méltányosságra okot adó körülmény esetén, legfeljebb⁶⁴ 20%-kal eltérhet.

34. §⁶⁶ (1) E rendelet a a kihírdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit 1998. április 1-től kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Sitke község Önkormányzati Képviselő-testülete többször módosított 3/1998. (IV.07.) számú rendelete hatályát veszti.

35. §⁶⁷ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rend., és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. rendelkezései az irányadók.