Sitke község Önkormányzati Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló  1997. évi XXXI. tv. felhatalmazása alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:

I. A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése, megőrzése és a gyermekek védelme érdekében meghatározza Sitke község Önkormányzata által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

II. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya  – az 5. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével –  Sitke község közigazgatási területén az Szt. 3. §-ában és a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre, valamint a község közigazgatási területén tartózkodó hajléktalanokra terjed ki.                                             

(2) Az e rendeletben meghatározott önkormányzati szociális és gyermekvédelmi feladat- és hatásköröket:

a) az  Önkormányzati Képviselő-testület,

b) a polgármester,

c) személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője gyakorolja.

3. § (1) E rendeletben megállapított jövedelemhatároktól  – méltányosságra okot adó esetben –  az átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és tanévkezdési támogatás esetén a képviselő-testület 20%-ban emelt mértékig, közgyógyellátás esetén a jegyző 30%-ban emelt mértékig eltérhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti méltányosságra okot adó körülmény, ha a kérelmező egyedül élő nyugdíjas, vagy nyugdíjas házaspár, (ide értve az  élettársakat is), vagy gyermekét egyedül nevelő szülő (ide értve a más törvényes képviselőt is).

III. Eljárási rendelkezések

(2) Természetbeni ellátásra vonatkozó kérelem a személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetőjénél is előterjeszthető, aki azt  – sürgős és kellően méltányolható esetben –  azonnal teljesíti. Egyidejûleg az írásba foglalt kérelmet az irodához juttatja.

4/A. § A szociális pénzbeli támogatási ügyekben elektronikus kapcsolattartásnak helye nincs, kivéve, ha azt jogszabály valamely ügyben , eljárási cselekményben kötelezővé teszi.

5. § (1) A képviselő-testület (illetve átruházott hatáskör esetén a polgármester) hatáskörébe tartozó szociális , illetve gyermekvédelmi  ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles családja jövedelmi , vagyoni viszonyairól a kérelem előterjesztésére rendszeresített nyomtatványon nyilatkozni , és a nyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságát – amennyiben azt a  jövedelem jellege nem zárja ki -  irattal ( pl.: nyugdíjszelvény , munkáltatói igazolás , szerződés ) igazolni .

A szociális , illetve a gyermekvédelmi  pénzbeli,  természetbeli  ellátások esetében - ha jogszabály másként nem rendelkezik -  az igazolás az Szt.10. § (2)-(3) bekezdésében  meghatározott időszakra vonatkozóan az Szt. 4.§(1) bekezdése szerinti jövedelmet tartalmazza. Az igazolásokat a kérelmező a kérelemmel egyidejűleg nyújtja be, illetve ha az ügyfél kéri, akkor az ellátást megállapító szerv szerzi be.

(2)

(3)

(4) Az Szt. 7.§.(1) bekezdése szerinti ellátásoknak a rászorulók – ide értve az Szt. 3.§.(2) bekezdésében meghatározott rászorulókat is – részére történő biztosításáról, intézkedések megtételéről a polgármester gondoskodik.

(5)

(6)

6. § (1)

(2) 

(3)

7.§ (1) A képviselő-testület a szociális és gyermekvédelmi hatásköreit az e rendeletben az egyes ellátások vonatkozásában meghatározott részletszabályokban nevesített szerveire  ruházza át.

(2)

IV. Pénzben fizetendő ellátások

Aktív korúak ellátása

8. § (1) Az Szt. 37.§ (1) bekezdés b) - c) pontjaiban meghatározott személyek vonatkozásában az együttműködés intézményi feltételeiről a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulással (a továbbiakban: Társulás) kötött megállapodásban rögzített szerv (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) útján gondoskodik.

(2) Az együttműködési eljárás szabályai a következők:

A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél köteles megjelenni, magát nyilvántartásba vetetni. Ezzel egyidejűleg az együttműködésre kijelölt szerv részletesen tájékoztatja az együttműködési kötelezettség feltételeiről , menetéről , illetve lényeges tartalmáról , az együttműködés elmulasztásának következményeiről, a beilleszkedést segítő program elkészítésének céljáról, menetéről , a programok típusairól.

Az együttműködésre kijelölt szerv a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül az érintett bevonásával az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot készít, melyben személyre szabottan kerülnek meghatározásra az együttműködés elemei. A beilleszkedést segítő programról, annak tartalmáról, a jogokról, kötelezettségekről a felek személyre szabott, közösen kidolgozott megállapodást kötnek. A nyilvántartásba vétel megtörténtéről, vagy elmaradásáról, továbbá ezek okairól az együttműködésre kijelölt szerv az ellátást megállapító szervet haladéktalanul tájékoztatja . 

(3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed:

a) az együttműködésre kijelölt szervvel való folyamatos - legalább 3 havonta személyes - kapcsolattartásra,

b) az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, illetve munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre.

(4) A (3) bekezdés a.) és b.) pontjaiban meghatározottak időpontját  az együttműködésre kijelölt szerv írásbeli felhívásban közli a rendszeres szociális segélyben részesülővel, oly módon, hogy a felhívást legalább 5 nappal korábban kézhez kapja. Az írásbeli  felhívás mellőzhető, ha a jelenlévő személlyel a soron következő megjelenési időpontot legalább öt nappal korábban  írásban rögzített módon közlik.   A rendszeres szociális segélyben részesülő köteles az írásbeli  felhívásban , illetve a szóbeli közlésben  meghatározott helyen és időpontban a programban való részvételre,  közreműködésre alkalmas állapotban megjelenni, minden tőle elvárhatót megtenni a program sikeres végrehajtása érdekében. Az esetleges akadályoztatásról az együttműködésre kijelölt szervet előzetesen értesíteni, illetve az akadályoztatás okát igazolni köteles.  Az együttműködésre kijelölt szerv az ellátást megállapító szerv részére szükség szerint, de legalább a rendszeres szociális segélyre való jogosultság éves felülvizsgálatakor megküldi a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról készített írásos értékelést, amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával- módosítja a programot. Az együttműködési kötelezettség megszegéséről az együttműködésre kijelölt szerv haladéktalanul tájékoztatja az ellátást megállapító szervet .

(5) A (2) és (4)  bekezdésekben foglaltak megszegése , elmulasztása az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti, kivéve, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő a  kötelezettség megszegését, illetve a mulasztást a (7) bekezdésben foglaltak szerint megfelelően igazolta. Az együttműködés súlyos megszegésének minősül az Szt.-ben meghatározott eseteken túl, az együttműködésre kijelölt szervnél történő nyilvántartásba vétel céljából való megjelenési kötelezettség elmulasztása,  illetve az is, ha az együttműködésre kijelölt szerv (4) bekezdés szerinti  felhívására ismételten nem jelenik meg, feltéve, hogy mulasztását a (7) bekezdés szerint nem igazolta.

(6) Beilleszkedési program típusai: munkavállalási tréning (erősségek, gyengeségek, készségek fejlesztése), munkakeresési tréning (önéletrajzírás , állásinterjúra jelentkezés), önsegítő csoport   (érdekérvényesítés), kommunikációs készségek fejlesztése, konfliktuskezelő tréningek, problémaelemző és megoldó technikák, taktikák, mediáció, mindennapi életvezetési készségek tréningje (napi teendők szervezése , tanítása , tanácsadás) , családi szocializáció elősegítése;  rehabilitációs, habilitációs program az Integrált Foglalkoztatóval együttműködve.

(7) A (2) , illetve (4) bekezdésekben meghatározottakon való részvételt akadályozó körülményként   a háziorvos , kezelőorvos által igazolt  betegség (az ellátott , illetve  kiskorú gyermekének betegsége)  , állampolgári kötelezettség teljesítése , hozzátartozó temetése , szülői felügyelettel , gyámsággal , gondnoksággal kapcsolatos kötelezettség teljesítése fogadható el .  Egyéb , az előzőekben fel nem sorolt  ok akkor fogadható el , ha  az nyilvánvalóan az érintett önhibáján kívüli okból következett be. 

Időskorúak járadéka

9. §

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

10. §

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása

11. § - 13. §

Ápolási díj

​

14.§.

(1) 

(2) A képviselő-testület annak a nagykorú hozzátartozónak állapíthatja meg az ápolási díjat , akinek  családjában  az  egy  főre  jutó nettó jövedelem  nem haladja meg az öregségi    nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, egyedülálló esetén, 150%-át, és 18. életévét betöltött, tartósan beteg személyt gondoz..

(3) A képviselő-testület által az Szt.43/B.§-a alapján megállapított ápolási díj havi összegét az Szt. 44.§ (1) bekezdés c) pontja határozza meg.

(4) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül , ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási , ápolási igényének kielégítéséről , az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról , az esetleges veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzéséről .

(5) 

(6) 

Átmeneti segély

​

15. § (1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére átmeneti segélyt nyújt.

(2) Kérelmére átmeneti segélyben kell részesíteni azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és a kérelmező 70 évesnél magasabb életkorú.

(3) Átmeneti segélyben részesíthetők kérelemre vagy hivatalból azok, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadásuk - különösen betegség, elemi kár - miatt anyagi segítségre szorulnak és családjukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 150%-át.

(4) A képviselő-testület átmeneti segélyt nyújthat annak  a rászoruló személynek is, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át.

(5) Az átmeneti segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 100 %-áig terjedő összegben lehet megállapítani.

16. § 

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

​

17. § (1) A polgármester a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti - kérelemre vagy hivatalból -, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.

(2) A képviselő-testület különösen indokolt esetben rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújthat azon rászoruló gyermek részére is, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében annak 250 %-át.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 100 %-áig terjedő összegben lehet megállapítani.

(4) A polgármester, illetve a képviselő-testület döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás  gyermekek tankönyv és tanszerellátásának támogatása, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, ill. egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

Tanévkezdési támogatás 

17/A. § (1) A Képviselő-testület minden év július hónapban tanévkezdési támogatást állapíthat meg annak az általános illetve középiskolai tanulmányokat folytató gyermeknek, valamint a felsőfokú oktatási intézmény elsőéves hallgatójának, akinek családjában a beiskolázással együtt járó költségek önálló fedezése nehézséget okoz, és a családban az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetében a 360% -át nem haladja meg.

(2) Azon (1) bekezdésben említett személyek, akik tanúlói/hallgatói jogviszonyuk fennállását – a beiratkozás vagy egyéb ok miatt – tárgyév július hónapban tartandó képviselő-testületi ülés napjáig igazolni nem tudják, az igazolást és támogatás iránti kérelmet tárgyév szeptember 30-áig nyújthatják be. Ebben az esetben kérelmüket a képviselő-testület október havi ülésén bírálja el.

(3) A tanévkezdési támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át.

Temetési segély

18. § (1) A polgármester temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A temetési segélyre az a kérelmező jogosult, akinek családjában  az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg.

V. Természetben nyújtott szociális ellátások

Lakásfenntartási támogatás

19. §

(1)

(2)

(3) 

(4)

(5)

(6)

20. § 

(1)

(2)

(3)

21. §

Köztemetés

22. § (1) A polgármester – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül -  köteles gondoskodni  annak a Sitke község közigazgatási területén elhúnyt személynek közköltségen történő  eltemettetéséről, akinek                 

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésére köteles személy, vagy

b) az eltemettetésére köteles személy az eltemettetéséről nem gondoskodik.

2. A köztemetés a helyben   szokásos legolcsóbb temetés a szükséges kellékekkel és egy élővirág koszorúval.

(3)  A polgármester az Szt. 48.§ (3) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség alól akkor mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj minimumának 150%-át és a kötelezettség teljesítése a család mindennapi megélhetését veszélyeztető, aránytalan terhet jelent.

Közgyógyellátás

23. § (1) Az Szt-ben felsorolt eseteken túl közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg azon személynek, akinek havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át eléri és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg.

(2)

(3)

(4) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, közgyógyellátásban részesíthetők azok a szív-, vese-, tüdő-, máj-, csontvelő átültetésen átesett személyek is, akiknek  havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az (1) bekezdésben meghatározott összeget,  és családjuk jövedelme meghaladja ugyan az (1) bekezdésben említett jövedelemhatárt, de  nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

Természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás

24. § (1) A rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás – legfeljebb az Szt.47.§ (2) bekezdésében meghatározott mértékig - természetbeni ellátás formájában nyújtható, ha a segélyben, támogatásban részesülő családban a Gyvt.68.§-ában meghatározott védelembe vett gyerek él. 

(2) Természetbeni ellátás formájában a rendszeres szociális segélyt és foglalkoztatást helyettesítő támogatást a gyermek lakóhelyéül is szolgáló lakás fenntartásával összefüggő költségek ( pl.: bérleti díj, lakáshitel törlesztés, közüzemi díjak) , illetve gyermek napközbeni ellátását, oktatását, nevelését biztosító intézmény térítési és egyéb díjainak ( különösen az étkezésért, tankönyvért fizetendő díjaknak) fedezésére kell biztosítani. 

(3) A rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájában való nyújtására irányuló eljárás során be kell szerezni a gyermek gondozását ellátó gyermekjóléti szolgálat családgondozójának javaslatát, amennyiben a segély, támogatás természetbeni ellátás formájában való nyújtására irányuló eljárás nem az ő javaslatára indult. A gyerekjóléti szolgálat javaslata különösen a rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájában való nyújtása szükségességének okait, valamint a természetbeni ellátás javasolt formáit tartalmazza.

 (4) A rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájában való nyújtására irányuló eljárás során a gyermeket gondozó szülőt, gyámot meg kell hallgatni. A meghallgatást úgy kell megtartani, hogy a gyermekjóléti szolgálat javaslatát a szülő, gyám a meghallgatás időpontját megelőzően legalább öt nappal korábban kézhez kapja. A meghallgatáson a szülő a gyerekjóléti szolgálat javaslatára vonatkozóan nyilatkozatot tehet. Ha a szülő, gyám a rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájában való nyújtására vonatkozó, a gyermekjóléti szolgálat által tett javaslattal részben, vagy egészben nem ért egyet, de a természetbeni ellátási formát nem kifogásolja, akkor nyilatkozatában javaslatot tehet a természetbeni rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás formájára.

VI. A támogatások közös szabályai

​

25. §

VII. Szociális szolgáltatások

Alapszolgáltatások

26. § (1) A képviselő-testület az alábbi szociális alapszolgáltatásokat , illetve gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat biztosítja:

a) gyermekek napközbeni ellátása,

b)

c) étkeztetés,

d) házi segítségnyújtás,

e) gyermekjóléti szolgáltatás.

Gyermekek napközbeni ellátása

27. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását a képviselő-testület óvodai, általános iskolai napköziotthonos ellátás formájában biztosítja.

(2) Az intézményvezető dönt a felvétel tárgyában a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, vagy a kiskorú gondozója kérelmére.

Étkeztetés

28. § Étkeztetésre – melyet az önkormányzat főzőkonyha működtetésével biztosít –  az a személy jogosult, aki legalább napi egyszeri meleg étkeztetést önmaga, vagy eltartottja részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága miatt.”

28/A. § 

Házi segítségnyújtás

29. § (1) A képviselő-testület az Szt. 63. §-ban meghatározott személyek részére a házi segítségnyújtást ellátási szerződés útján biztosítja.

(2) A szolgáltatást a házi gondozási körzetben élő, e rendelet hatálya alá tartozó személyek részére biztosítja a szolgáltatást végző. A házi gondozási körzet területe Sitke község közigazgatási területével egyezik meg.

Gyermekjóléti Szolgáltatás

30. § (1) Sitke község Önkormányzati Képviselő-testülete a gyermekjóléti szolgáltatás szervezését, irányítását és összehangolását képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával (továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetésének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszûntetése a családból kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése.

(3) A gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátása során együttmûködik a védőnői szolgálattal, a házi gyermekorvossal, a közoktatási intézményekkel, nevelési tanácsadóval, rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal.

(4) A gyermekjóléti szolgálat intézkedést kezdeményezhet a jegyző, illetve a gyámhivatal felé, ha az alapellátás nem vezet eredményre, vagy attól eredmény nem várható.

Intézményi térítési díj

31. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő fizeti meg. Ha az étkeztetésben részesülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a térítési díj megfizetéséről a törvényes képviselő gondoskodik. A személyi térítési díjat az igénylő szociális helyzete és az intézményi térítési díj figyelembe vételével kell megállapítani.

(2)

VIII. Záró rendelkezések

32. § (1) Egy fő, ill. egy családtag részére nyújtott önkormányzati szociális támogatás naptári évenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb havi összegének tizenkétszeresét.                                                      

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatártól a képviselő-testület az Ör. 3.§ (2) bekezdésében meghatározott méltányosságra okot adó körülmény esetén, legfeljebb 20%-kal eltérhet.

33. §

34. § (1) E rendelet a a kihírdetés napján  lép hatályba, rendelkezéseit 1998. április 1-től kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejûleg Sitke község Önkormányzati Képviselő-testülete többször módosított 3/1998. (IV.07.) számú rendelete hatályát veszti.

S i t k e, 1998. március 26.

                          (: F e s s l e r Magdolna :)                                        (: Dr. R a d i c s    Mihály  :)

                                   polgármester sk.                                                           jegyző sk.

Kihirdetve: 1998. március 30.