Sitke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2007. (III.14.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Sitke Község Önkormányzati Képviselő-testülete /továbbiakban: képviselő-testület/ a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. Tv. /továbbiakban: Ötv./ 18.§. /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a szervezeti és működési rendjére /továbbiakban: SZMSZ/ - a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§.

A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

2.§.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sitke község Önkormányzata

                                                                          /továbbiakban: önkormányzat/

(2) Az önkormányzat székhelye: 9671 Sitke, Hunyadi u. 1.

(3) Az önkormányzat bélyegzőjén a hivatalos megnevezés és a Magyar Köztársaság címere található.

(4) Sitke község jelképeit /zászló, címer/ és azok használatának módját a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

II. FEJEZET

3.§.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre átruházhat.

4.§.

A helyi önkormányzatok és szerveik részletes feladat- és hatásköri jegyzékét központilag kiadott hatásköri jegyzék tartalmazza.

5.§.

A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Ötv. 10.§-ban felsoroltakon túlmenően:

a) a képviselő-testület munkatervének elfogadása,

b) hitelfelvétel és kötvénykibocsátás,

c) az önkormányzati ingatlan és vagyonügylet.

6.§.

(1) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg beszámoltathatja.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő ülésen beszámol.

7.§.

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.

8.§.

A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak nyilvántartását, ellenőrzését és vizsgálatát 3 tagú „Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság” végzi.

9.§.

(1) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

A vagyonnyilatkozatba a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság egy tagjának jelenlétében az önkormányzat hivatalában bárki betekinthet. A betekintést az arra vonatkozó igény bejelentésétől számított három munkanapon belül kell biztosítani.

(2) A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottságnál írásban bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. Az eljárás eredményéről a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság az eljárás befejezését követő első ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul, de legkésőbb a felhívás kézhezvételét követő három munkanapon belül a Bizottsággal írásban közölni. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás befejezését követő nyolc napon belül törölni kell.

(5) A képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát a képviselői tisztség fennállása alatt az önkormányzat hivatalában kell ellenőrizni, a tesztség megszűnését követő tizenöt napon belül pedig a volt képviselőnek át kell adni.

(6) A Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan részletszabályokat állapíthat meg.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

10.§.

(1) A települési képviselő Sitke község egészéért vállalt felelőséggel képviseli választóinak érdekeit.

(2) A képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(3) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(4) Az eskü szövege: „Én … esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megőrzöm, megbízásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Sitke javát szolgálom.”

11.§.

(1) A képviselő jogai:

            a) igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására,

b) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,

c) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

d) igényelheti Sárvár város Polgármesteri Hivatalától (továbbiakban: polgármesteri hivatal) a képviselői munkájához szükséges feltételek biztosítását, közérdekű ügyben intézkedést kezdeményezhet,

e) képviselői fórumot szervezhet.

(2) A képviselő köteles:

a) a választóival rendszeres kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

b) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni,

c) a képviselő-testület munkájában, a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban részt venni,

d) a képviselői megbízatásához méltó magatartást tanúsítani,

e) a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,

f) bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettségét,

g) a képviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

A KÉPVISELŐ JÁRANDÓSÁGAI

12.§.

A képviselőket külön rendeletben megállapított tiszteletdíj, természetbeni juttatás illeti meg.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

13.§.

A képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester és a Polgármesteri Hivatal útján, valamint a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

14.§.

(1) Az önkormányzat képviselő-testületének tagja a négy választott települési képviselő (köztük az alpolgármester) és a polgármester.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést nyolc napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKATERVE

15.§.

(1) A képviselő-testület éves munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze. A munkatervben meg kell tervezni a munkatervi időszakot követő év első képviselő-testületi ülésének napirendjét is.

(3) A munkatervhez javaslatot kell kérni:

            a) a települési képviselőktől,

            b) a jegyzőtől,

            c) a település önszerveződő közösségeitől.

(4) A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

(5) A munkaterv tartalmazza:

            - a képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,

            - a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,

            - a tervezett napirendi ponthoz meghívandók körét.

(6) A jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján.

ELŐTERJESZTÉSEK

16.§.

(1) A képviselő-testület által tárgyalandó napirendi pontokhoz írásos előterjesztést kell készíteni. Az előterjesztés készítése, az érdekeltekkel történő egyeztetése a napirendi pont előadójának feladata.

(2) A polgármester esetenként engedélyezheti a szóbeli előterjesztést.

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

            - a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

- az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,

- a jogszabályi felhatalmazást,

- több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,

- költségkihatásokat,

- a határozati javaslatot.

(4) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszerűségi észrevételt követően a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA

17.§.

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését az Ötv-ben foglalt esetekben össze kell hívni. Ezekben az esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított öt napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

(4) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább négy nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.

(5) Halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testület ülése szóbeli meghívással, illetve telefonon is összehívható.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy időben – a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével történik.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉSRE MEGHÍVNDÓK KÖRE

A MEGHÍVÓ TARTALMA

18.§.

A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

            - a jegyzőt

            - az egyéni választókerületi országgyűlési képviselőt,

            - akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

19.§.

(1) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívó tartalmazza:

            - az ülés helyét, kezdési időpontját

            - a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit,

            - utalást arra, ha az előterjesztés szóban történik.

(2) A meghívóban a napirendet a polgármester által megállapított sorrendben kell szerepeltetni.

20.§.

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet és engedély alapján fel is szólalhat.

(2) A képviselő-testület:

a) zárt ülést tart a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitűntetési ügy tárgyalásakor,

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3) Zárt ülést a képviselő-testület általában vita nélkül, nyílt szavazással rendeli el.

(4) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő, valamint a jegyző által – a polgármester egyetértésével – a kijelölt hivatali dolgozók vehetnek részt.

NAPIREND MEGÁLLAPÍTÁSA

21.§.

(1) Az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő-testület – általában vita nélkül – dönt.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

22.§.

A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület a napirend tárgyalása előtt – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló tájékoztató elfogadásáról.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK VEZETÉSE

23.§.

(1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester akadályoztatása esetén a korelnök látja el az ülésvezetéssel kapcsolatos feladatokat. 

24.§.

(1) A polgármester feladatai és jogosítványai a képviselő-testületi ülés vezetésével kapcsolatban:

a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést,

b) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörbe tett intézkedésekről,

c) előterjeszti a napirendi javaslatot,

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

e) a hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását.

f) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,

h) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor és az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti,

i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A polgármesternek az ülés vezetése körében a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett – az SZMSZ-ben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem szabad.

A FELVILÁGOSÍTÁS-KÉRÉS SZABÁLYAI

25.§.

(1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől – önkormányzati feladatkörökbe tartozó témákban – írásban vagy szóban felvilágosítást kérhetnek.

(2) A felvilágosítás-kérésnek a kérdés, illetve probléma felvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg 3 nappal az ülés előtt kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást-kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésen dönt.

(5) Az ülésen a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik és ha azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás tárgyának részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

26.§.

(1) A „kérdezés” minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre, stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható a felvilágosítás-kérés fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(2) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(3) A kérdés felvetésére és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a képviselő-testület esetenként határozza meg.

A VITA ÉS DÖNTÉSHOZATAL MÓDJA

27.§.

A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

28.§.

A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

29.§.

A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

30.§.

A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességével kapcsolatban észrevételt kíván tenni.

31.§.

A polgármester a vita lezárása után elsőként a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. 

32.§.

(1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).

(2) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges az Ötv. 15.§-án, 18.§ (3) bekezdésében, valamint a 33/B.§ (1) bekezdésén túlmenően:

            - hatáskör gyakorlás átruházásához és visszavonásához,

            - helyi népszavazás kiírásához,

            - hitelfelvételhez és kötvénykibocsátásához.

33.§.

(1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A képviselő-testület a jelenlevő képviselők egynegyedének indítványára, valamint az Ötv. 18.§. (3) bekezdése esetében névszerinti szavazást rendelhet, illetve rendel el.

(2) A névszerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A polgármester a névszerinti szavazás eredményét kihirdeti. A névszerinti szavazatokat tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A nyílt szavazás eredményét a jegyző közreműködésével a polgármester állapítja meg.

(4) Ha a szavazás során szavazategyenlőség áll elő ( a jelenlevők fele „igen”-el, a fele pedig „nem”-el szavazott) a polgármester még ugyanazon ülésen elrendeli a szavazás megismétlését. Ismételt szavazategyenlőség esetén a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni.

(5) Ha a szavazásra bocsátott kérdés – a szavazástól tartózkodó képviselők magas száma miatt – nem kapja meg a többségi „igen”-t, érvényes döntés nem született. Ez esetben a szavazás megismételhető vagy az adott téma továbbtárgyalható.

34.§.

(1) A képviselő-testület bármely képviselő-testületi tag javaslatára titkos szavazást rendelhet el.

(2) A képviselő-testület titkos szavazással dönt:

            - az alpolgármester megválasztásáról

            - a fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés (büntetés kiszabása) esetén,

            - azokról az ügyekről, amelyekben a képviselő-testület titkos szavazást rendelt el.

35.§.

(1) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai sorából nyílt szavazással háromtagú, ideiglenes szavazatszedő bizottságot választ, akik maguk közül elnököt választanak.

(2) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.

36.§.

(1) Ha a titkos szavazás eredményeként szavazategyenlőség áll elő, a szavazást ugyanazon az ülésen meg kell ismételni.

(2) Ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésen határoz. 

37.§.

(1) A szavazatszedő bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

A jegyzőkönyv tartalmazza:

            - annak a megjelölését, hogy milyen ügyben történt a szavazás,

            - a szavazás helyét és idejét,

            - a szavazatszedő bizottság elnökének és tagjainak a nevét,

            - a szavazatszedő bizottság szavazás során tett intézkedéseit, döntéseit,

            - a szavazás eredményét.

(2) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság elnöke és tagjai aláírják.

(3) A szavazás eredményéről a szavazatszedő bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

38.§.

(1) A képviselő-testület:

            a) rendeletet alkot,

            b) határozatot hoz

(2) A képviselő-testület a jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozathozatala nélkül dönt:

            - a napirend meghatározásáról,

            - az ügyrendi kérdésekről,

            - a képviselői felvilágosítás-kérésre, valamint

            - a kérdésre adott válasz elfogadásáról,

            - információs, tájékoztató jellegű anyagok tárgyalásáról.

39.§.

(1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését, szószerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

40.§.

A képviselő-testület határozatait és rendeleteit külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell jelölni, feltüntetve meghozatalának hónapját és napját.

RENDELET-ALKOTÁS

41.§.

(1) Rendelet-alkotását a képviselő, a jegyző, a helyi társadalmi szervezet, az állampolgárok bármely közössége írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslataiba felvenni.

(3) Amennyiben a szabályozandó kérdés tárgya lehetővé teszi, a polgármester indítványozza, hogy a képviselő-testület előbb foglaljon állást a rendelet-alkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

(4) A rendelet-tervet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

A RENDELETEK ÉS HATÁROZATOK HATÁLYOSULÁSA

42.§.

(1) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni, a számozott határozatokat pedig jegyzőkönyvi kivonat formájában az érintetteknek meg kell küldeni.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével történik.

(3) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, egyes határozatok közzétételéről, illetőleg közléséről, valamint a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(4) A képviselő-testület négy évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DOKUMENTUMAI

43.§.

A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jegyző és a polgármester ír alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Vas megyei Közigazgatási Hivatal Vezetőjének. (lásd: Ötv. 17.§. (2) bekezdés)

44.§.

(1) A képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelent képviselők és a meghívottak nevét, röviden, tömören, napirendi pontonként a kérdések és az azokra adott választ, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos megfogalmazását valamint a rendeletek és a számozott határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás eredményére, a minősített többséget igénylő döntésre történő utalást (igen, nem, tartózkodott, képviselői kérdés esetén a kisebbségben maradt képviselők nevének feltűntetése).

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

            a) a meghívó,

            b) a jelenléti ív,

            c) a megtárgyalt írásos előterjesztések,

            d) a jegyzőkönyvben nem részletezett rendeletek,

            e) az írásban benyújtott hozzászólások és

            f) egyéb írásos indítványok.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a jegyzőség kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban, továbbá – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – folyamatosan megküldi a helyi könyvtárnak.

(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a jegyzőségen az állampolgárok és képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.

(5) A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvben, valamint az ülés írásos anyagába az érintetteken és a 20.§. (4) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni.

V. FEJEZET

A POLGÁRMESTER

45.§.

(1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott társadalmi megbízású tisztségviselő.

(2) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

46.§.

A polgármesterre átruházott hatásköröket az „1. számú melléklet” tartalmazza.

47.§.

(1) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Ötv., más törvények, valamint az SZMSZ tartalmazza.

(2) A polgármester feladatai az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a képviselő-testülettel kapcsolatban – a következők:

a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) a képviselő-testület tevékenységéről évente tájékoztatja a képviselő-testülettel együttműködő szervek vezetőit.

c) segíti a települési képviselők munkáját,

d) meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,

e) kapcsolatot tart a település társadalmi és lakossági szerveivel, annak vezetőivel,

f) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

g) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

h) ápolja az önkormányzat kapcsolatait,

i) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben.

48.§.

A polgármester köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

49.§.

A polgármester bélyegzőjén a hivatalos megnevezés és a Magyar Köztársaság címere található.

VII. FEJEZET

AZ ALPOLGÁRMESTER

50.§.

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésér a tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

51.§.

A képviselő-testület által megválasztott alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését.

VIII. FEJEZET

A JEGYZŐ

52.§.

A jegyzői feladatokat Sárvár város Önkormányzati Képviselőtestületével kötött megállapodás alapján Sárvár város Jegyzője látja el.

53.§.

A jegyző az Ötv. 36.§. (2)-(3) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

a) a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,

b) rendszeresen tájékoztatja a testületet az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról,

c) véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, az alpolgármester kérésére jogértelmezési kérdésekben,

d) évente beszámol a Polgármesteri Hivatal Sitke községet érintő önkormányzati államigazgatási ügyintézésének helyzetéről,

e) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

f) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakészen tartásáról,

g) a jegyző vagy megbízottja minden hónap második csütörtökén fogadóórát tart.

54.§.

A jegyző bélyegzőjén Sárvár város Jegyzője és a Magyar Köztársaság címere található.

VIII. FEJEZET

KÖRJEGYZŐI FELADATOK

55.§.

(1) A körjegyzői feladatokat Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületével kötött megállapodás alapján a Városi Jegyző irányításával a Sárvári Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) A körjegyzői feladatokat ellátó Sárvári Polgármesteri Hivatal minden héten csütörtökön 8.00 órától 12.00 óráig a Sitkei Önkormányzat hivatali helyiségében ügyfélfogadást tart.

IX. FEJEZET

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

56.§.

(1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségek számára a helyi ügyekben való részvételre:

            a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

            b) közvetlen tájékoztatásra,

            c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

            a) közmeghallgatás,

            b) állampolgári közösségek rendezvényei.

(3) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyi szervezetek közérdekű kérdést, bejelentést, kezdeményezést, javaslatot tehetnek, önkormányzati rendelet-alkotást kezdeményezhetnek:

a) közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testületi tagok egynegyedének indítványára, illetve legalább 50 állampolgár írásbeli kérésére,

b) a közmeghallgatásra a képviselő-testület működésének rendjére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók,

c) a közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával,

d) a közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű bejelentéseket és javaslatokat az 1977. évi I. tv-ben előírt módon kell intézni.

(4) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, társadalmi szervezetek az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken pedig véleményt nyilváníthatnak. A rendezvényekről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

(5) A lakosság egészét vagy nagyobb csoportjait érintő közteherrel járó helyi közügyekben a döntés előkészítése során, vagy a tervezett intézkedésekről a lakossági (szakmai) érdekképviseletek szerveivel egyeztető tárgyalást kell tartani. Az érdekegyeztetésről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

57.§.

A képviselő-testület – a költségvetésben meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik.

Az együttműködés formái:

            a) fogadóóra

            b) a képviselő-testületi ülésen való tanácskozási jog biztosítása.

58.§.

A képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés feltételeiről, eljárási rendjéről külön rendeletet alkot.

X. FEJEZET

A TÁRSULÁSOK

59.§.

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások az SZMSZ mellékleteit képezik.

XI. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS

60.§.

A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók.

61.§.

A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt.

62.§.

(1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

(2) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot a közmeghallgatáson évente tájékoztatja.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63.§.

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Egyidejűleg Sitke község Önkormányzati Képviselő-testülete 10/2003. (IV.15.) számú, 2/2003. (I.29.) számú, 11/2002. (XI.4.) számú és 6/1999. (V.7.) számú rendeleteivel módosított, az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/1995. (VI.22.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Sitke, 2007. március 13.

/: Morgós István :/                                                                 /: dr. Szijártó Valéria :/

   polgármester                                                                                  jegyző

Kihirdetve: 2007. március 14.

                                                                                              /: dr. Szijártó Valéria :/

                                                                                                          jegyző

Sitke Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

 6/2007. /III.14./ számú önkormányzati rendeletének

1. melléklete

1. A Polgármesterre átruházott hatáskörök

1.1 gyakorolja a munkáltatói jogokat a falugondnok és a hivatalsegéd tekintetében,

1.2 engedélyezi a községi címer és zászló használatát, intézkedik a kiadott engedély visszavonásáról

/7/1991. /VII.13./ sz. Ör./

1.3a „Sitke község Díszpolgára” címben részesítettnek

1.3.1átadja a díszpolgári oklevelet és az adományozásról szóló igazolványt, valamint a Sitke község címerével díszített plakettet vagy emléktárgyat,

1.3.2 aláírja a „Sitke község Díszpolgárainak Névkönyvébe” történő bejegyzést,

1.3.2 értesíti az érintetteket a cím visszavonásáról

/3/1993. /III.19./ sz. Ör./

1.4a „Sitke község Érdemrendben részesítettnek

1.4.1 átadja az adományozásról szóló okiratot, érdemérmet és pénzjutalmat,

1.4.2 aláírja az adományozásról szóló okiratot,

1.4.3 aláírja a „Sitke község Érdemrenddel Kitüntetettek Névkönyvébe” történő bejegyzést

/3/1993. /III.19./ sz. Ör./

1.5a képviselő-testület által jóváhagyott kiadási előirányzatok között a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig átcsoportosíthat

1.6megköti a szolgáltatóval a települési folyékony hulladék szállítására és ártalmatlanítására vonatkozó közszolgáltatás ellátásáról szóló szerződést

/11/1999. /VI.30./ sz. Ör. 4.§. b/ pont/

1.7megköti a szolgáltatóval a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátására vonatkozó szerződést

/10/1999. /VI.30./ sz. Ör. 3.§. /2/ bek./

1.8kivételes esetben – legfeljebb 6 havi időtartamra – hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására megbízást adhat

/8/2002. /VIII.15./ sz. Ör. 40.§. /3/ bek./

1.9 A szociális és gyermekvédelmi támogatások tekintetében:

1.9.1. önkormányzati segélyt /2/1998. (II.26.) Ör. 15. § (1) és (2) bekezdés, 15/A. § (1) bekezdés/,

1.9.2. köztemetést /2/1998. (II.26.) Ör. 22. § (1) bekezdés/

1.9.3. önkormányzati rendelet alapján szociális célú tűzifa támogatást állapíthat meg.

1.10tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére – köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

/2/1998. /III.26./ sz. Ör. 5.§. /4/ bek./

1.11 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényhez kapcsolódó hatáskörök:

1.11.1. Dönt a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról /Szt. 50. § (4) bekezdés/

2. A hivatalsegéd feladatai:

2.1 Részt vesz a képviselő-testület üléseinek helyi előkészítésében.

2.2 Az önkormányzati hivatalban átveszi a napi küldeményeket, segíti a polgármester munkáját.

2.3 Kifüggeszti a hirdetményeket, figyelemmel kíséri a kifüggesztési határidőket.

2.4 Eljuttatja a lakosságnak a hirdetményeket, tájékoztatókat, meghívókat, adóíveket, stb.

2.5 Kezeli a hulladékgyűjtő edények cseréjét, nyilvántartását, változás-bejelentéseket.

2.6 Vázrajz alapján kijelöli a köztemetőben a szabad sírhelyeket, vezeti a sírhelyek nyilvántartását.

2.7 Ügyfélfogadási időn kívül segítséget nyújt a lakosság ügyeinek intézésében, különösen földügyekben, kommunális ügyekben.

2.8 Részt vesz az eboltás előkészítésében.

2.9 Intézi az ügyfélfogadási időn kívüli hibabejelentéseket /E-on, Vízügy, stb./

2.10 Fogadja a szolgáltatók képviselőit ügyfélfogadási időn kívüli időben /E-on, Vízügy, Égáz, Kéményseprő Vállalat, Tűzoltóság, Telefontársaságok, Folyékony- és szilárd hulladékszállítók, stb./

2.11 Hiánypótlások gyors intézésében segíti a hivatal munkáját.

2.12 Tájékoztatást nyújt a hivatalt megkeresőknek ügyfélfogadási időn, illetve fogadóórán kívüli időben.

2.13 Intézi az önkormányzat eszköz- és üzemanyag beszerzéseit.

2.14 Segíti a képviselő-testület rendezvényeinek előkészítését, lebonyolítását /nemzeti ünnepségek, megemlékezések, évfordulók, falunapok, idősek napja, falukarácsony, nyári tábor/

2.15 Ellátja mindazon feladatokat, amellyel a polgármester esetenként megbízza.

Sitke Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

 6/2007. /III.14./ számú önkormányzati rendeletének

2. melléklete

Az önkormányzat alaptevékenységeinek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása:

370000                                 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

381103                                 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

412000                                 Lakó- és nem lakóépület építése

421100                                 Út, autópálya építése

422100                                 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

470009                                 Egyéb kiskereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)

522001                                 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

562912                                 Óvodai intézményi étkeztetés

562917                                 Munkahelyi étkeztetés

562920                                 Egyéb vendéglátás

680001                                 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002                                 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

750000                                 Állat-egészségügyi ellátás

811000                                 Építményüzemeltetés

812000                                 Takarítás

813000                                 Zöldterület-kezelés      

841112                                 Önkormányzati jogalkotás

841114                                 Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841115                                 Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841116           Országos, települési és helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841117                                 Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek

841118                                 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

841126                                 Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége

841133                                 Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés

841163                                 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés

841402                                 Közvilágítás 

841403                                 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

851011                                 Óvodai nevelés, ellátás

851012                                 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

862101                                 Háziorvosi alapellátás

882112                                 Időskorúak járadéka

882113                                 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882114                                 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás

882115                                 Ápolási díj alanyi jogon

882116                                 Ápolási díj méltányossági alapon

882117                                 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882118                                 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 

882119                                 Óvodáztatási támogatás

882121                                 Helyi eseti lakásfenntartási támogatás

882122                                 Átmeneti segély

882123                                 Temetési segély

882124                                 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

882129                                 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882201                                 Adósságkezelési szolgáltatás

882202                                 Közgyógyellátás

882203                                 Köztemetés

889201                                 Gyermekjóléti szolgáltatás

889921                                 Szociális étkezés

889924                                 Családsegítés

889942                                 Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás

890301                                 Civil szervezetek működési támogatása

890302                                 Civil szervezetek program- és egyéb támogatása

910121                                 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910123                                 Könyvtári szolgáltatások

910501                                 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk

910502                                 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése

931301                                 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

931903                                 Máshova nem sorolható egyéb sporttámogatás

932919                                 M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység 

960302                                 Köztemető-fenntartás és működtetés   

Vállalkozási tevékenységet az önkormányzat nem folytat.