Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8a. pontja alapján a szociális ellátások a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körébe tartoznak.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

a) 1. § (2) bekezdése: A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak;

b) 25. § (3) bekezdés b) pontja: Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület – az e törvényben és a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint – települési támogatást állapít meg;

c) 26. §-a: A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére – a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint – más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat;

d) 32. § (3) bekezdése: Ha e törvény másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait;

e) 45. § (1) bekezdése: A képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján – pénzbeli vagy természetbeni formában – települési támogatást nyújt;

f) 132. § (4) bekezdés g) pontja: Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait.

Az Önkormányzat által nyújtott szociális támogatások szabályairól 2015. március 1-jétől a szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II.10.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Szr.) rendelkezik.

Az Szr. alapján Sitkén jelenleg az alábbi szociális támogatások vehetők igénybe:

a) köztemetés,

b) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás),

c) rendkívüli települési támogatás,

d) tanévkezdéshez nyújtható rendkívüli települési támogatás,

e) időskorúak támogatása,

f) újszülöttek támogatása.

A Szr. 2015. március 1-jétől hatályos megalkotása óta eltelt időszakban 2015. október 8-ától került bevezetésre az időskorúak támogatása, és a lakásfenntartási támogatás 2015. szeptemberi, valamint a rendkívüli települési és tanévkezdési támogatás 2016. szeptemberi módosítása kivételével a jogosultsági jövedelemhatárok átfogó módosítása nem volt indokolt.

A KSH adatai szerint az öregségi nyugdíjak havi átlagösszege 2015-ről 2021-re 27%-kal, az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete a III. negyedéveket tekintve 2017-ről 2021-re 47%-kal nőtt, továbbá figyelemmel az inflációra (2021: 5,1%) annak érdekében, hogy a szociális támogatásokat igénybevevő, leginkább rászoruló személyek a támogatásokat a jövőben is igénybe vehessék, korrekcióra van szükség, indokolt a Szr. alábbiak szerinti módosítása.

A lakásfenntartási támogatás a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez azon szociálisan rászorulók részére nyújtható, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 82000 forintot, és a háztartás egyikének sincs vagyona. A Szr. részletesen meghatározza, mely kiadásokhoz nyújtható e támogatás, továbbá milyen módon kell megállapítani a jövedelemhatárt és a támogatás havi összegét, amely jelenleg – 14250 Ft/fogyasztási egység mérték felett alkalmazandó képlet szerint számítva – nem lehet kevesebb 2500 forintnál. A támogatás megállapítására a feltételek fennállása esetén egy évre kerül megállapításra és az érintett közüzemi szolgáltató felé kerül folyósításra havi rendszerességgel. (E támogatás esetén a jövedelemhatár nem a család létszámára, hanem a háztartás egy fogyasztási egységére vonatkozik. A fogyasztási egység olyan arányszám, amely a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet fejezi ki. Ennek értelmében a háztartás második, illetve további nagykorú tagjai, illetve a kiskorú gyermekek sem egy-egy főként kerülnek figyelembevételre a jogosultság megállapítása során. Ugyanakkor ez a számítási mód a háztartásban nevelt tartósan beteg gyermekre, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőre tekintettel kedvezőbb. Mindez azon alapul, hogy a háztartáson alapuló jogosultság figyelembe veszi a jövedelmek háztartáson belüli újraelosztását, és így pontosabban tükrözi a rászorultságot.)

Indokolt a lakásfenntartási támogatásban részesülők támogatása érdekében a jelenlegi 82000 forintnál magasabb összegű jövedelemhatárt meghatározni. A rendelet-tervezet szerinti 100000 forint összegű jövedelemhatárral biztosítható, hogy ezen támogatási formát a szociálisan rászoruló sitkeiek igénybevehessék, továbbá a támogatás minimum összegének 2500 forintról 5000 forintra történő növelésével az önkormányzat jelentős segítséget tud nyújtani az érintett családok számára.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján – pénzbeli vagy természetbeni formában – települési támogatást nyújt, továbbá a 45. § (3) bekezdése alapján a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az Szr. jelenleg hatályos 10. § (2) bekezdésében a rendkívüli települési támogatás megállapításánál figyelembe vehető jövedelemhatárok az alábbiak szerint kerültek meghatározásra:

a) általános esetben 52000 forint,

b) ha a kérelmező nyugdíjszerű ellátásban részesül, továbbá a gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetén, illetve ha a kérelmező egyedülálló nyugdíjas: 76000 forint,

c) ha a kérelmező és a házastársa, vagy az élettársa nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, vagy ha a kérelmező kizárólag a házastársával, vagy az élettársával él és a kérelmező vagy a házastársa, élettársa nyugdíjszerű ellátásban részesül: 70000 forint.

A rendelet-tervezet a rendkívüli települési támogatás jogosultsági jövedelemhatárainak a növelését is tartalmazza, hogy a leginkább rászorulók a továbbiakban is részesülhessenek szociális támogatásban. A temetési segély maximálisan nyújtható összegének felső korlátja 40000 forint összegben kerülne rögzítésre.

Az Önkormányzat beiskolázással együtt járó költségek fedezéséhez való hozzájárulásként sajátos szociális pénzbeli támogatásként vezette be a rendkívüli települési támogatás keretében a tanévkezdési támogatási formát.

A támogatásra az Szr. 11. §-a alapján az a gyermek vagy fiatal felnőtt jogosult, aki a tárgyév szeptember hónapban köznevelési intézményben tanuló tanulói, vagy felsőoktatási oktatási intézmény első évfolyamán hallgatói jogviszonnyal rendelkezik; és a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a 140000 forintot nem haladja meg.

Figyelembe véve a 2021. évben benyújtott kérelmek alapján a jogosultak 2022. évi várható támogatási igényét és az ismert jövedelmük összegét, indokolt a jogosultsági jövedelemhatár emelése. A rendelet-tervezet szerinti 250000 forint összegű jövedelemhatárral biztosítható, hogy e támogatási formát a szociálisan rászoruló sitkei gyermekek családjai a továbbiakban is igénybevehessék. A rendelet-tervezet a tanévkezdési támogatás gyermekenként megállapítható összegét továbbá a jelenlegi 6700 forintról 10000 forintra növelné.

A fentiekben kifejtettek alapján továbbá a Sitkén születendő gyermekek után igényelhető újszülöttek támogatására vonatkozó jogosultsági jövedelemhatár emelése indokolt öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kilencszereséről a tízszeresére, azaz 256500 forintról 285000 forintra.

Az általános indokolásban kifejtettek alapján az egyes támogatási formák jogosultsági jövedelemhatára és megállapítható összegére vonatkozó módosító rendelkezések.

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet a tervezett jogszabály várható következményeiről.

A rendelet-tervezetnek jelentős társadalmi, gazdasági, környezeti és egészségi következménye, illetve adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs.

Az egyes szociális támogatások jogosultsági feltételeit és a mértékeit érintő változások költségvetési hatása: az önkormányzat szociális kiadásai várhatóan növekednek, amelynek a mértéke több tényező együttes hatásától függ. Az egyes szociális támogatásokra fordítandó kiadások nagyságát befolyásolja különösen a 2022. évi nyugdíj-, és béremelkedés hatása a családok, háztartások jövedelmére. Ennek következtében – figyelembe véve a jogosultsági jövedelemhatárok emelkedését is – az egyes támogatások iránt érdeklődő személyek körülményeinek az ismeretében a szociális támogatásokat a korábbi időszakban igénybe vevő leginkább rászoruló személyek számára a szociális támogatások igénybevétele a jövőben is biztosított lesz. A kedvező módosítás hatására tekintettel várhatóan a szociális támogatásokat igénylők számának, és a megállapított támogatások összegének kismértékű növekedésével kell számolni.

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a rendelet-tervezetet megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek.

Sitke, 2022. március 7.

Morgós István s. k.

Polgármester