Vásárosmiske Község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló, módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint az önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdésében és a 16. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET: Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya és alkalmazása

(1) Jelen rendelet hatálya Vásárosmiske község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési területet vagy építési telket kialakítani, továbbá – bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, valamint területnek, épületnek, vagy helyiségének rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munka) és mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak, a Rk09 munkaszámú tervdokumentáció Sz1, Sz2, Ú1 jelű szabályozási tervének és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen rendelet csak a Rk09 munkaszámú tervdokumentáció Sz1, Sz2, Ú1 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezzel együtt módosítható.

2. § Szabályozási elemek

(1) Jelen rendelet, valamint a szabályozási terv és jelmagyarázata kötelező szabályozási elemeket tartalmaz.

(2) I. rendű szabályozási elemek:

a)    beépítésre szánt építési övezetek és beépítésre nem szánt övezetek területének lehatárolása és a hozzájuk rendelt előírások;

b)    a szabályozási vonalak (forgalmi és gyűjtő utak, helyi utak és közforgalom előtt megnyitott magánutak szabályozási területének határai);

c)    a területfelhasználási módok határa, egyben kötelező telekhatár (beépítésre szánt és – nem szánt területek határa, ha az nem szabályozási vonal);

d)    belterületi határvonal.

e)    az építési hely határa.

(3) II. rendű szabályozási elemek:

a)    védőterület, védősáv határa.

(4) Kötelező elemek:

• az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv és a HÉSZ felülvizsgálatával és módosításával lehetséges;
• a II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása az érdekelt államigazgatási szerv(ek) vagy közműszolgáltató szervezet(ek) felmentésének birtokában a felmentés mértékéig a HÉSZ és a szabályozási terv módosítása nélkül lehetséges.
  

II. Fejezet: A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI

Engedélyezési eljárás

3.§ Elvi telekalakítási és elvi építési engedélyezési terv

(1) Az elvi engedélyezési terv a helyi sajátosságokra tekintettel meghatározza:

• a kialakítható telek alakját;
• a környezethez és a környező beépítéshez történő illeszkedés módját;
• az épület, építmény tömeg- és homlokzatképzését;
• a jellemző homlokzati- és fedési anyagokat;
• a színezést.

(2) Kötelező elvi építési engedélyt kérni az alábbi esetekben:

• védett építészeti érték átalakítása;
• védett területen történő építési munka;
• vízgazdálkodási területen történő építmény elhelyezés.
• közlekedési területen történő építmény-elhelyezés;
• zöldterületen történő építmény-elhelyezés.

4.§ Közterületrendezési terv

(1) A közterület-rendezési terv célja egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület

• helyszínrajzi kialakítását, elrendezését;
• magassági és keresztmetszeti méreteit;
• a közműhálózat kialakítását;
• a műtárgyat nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket;
• a berendezéseket, utcabútort;
• a burkolatokat;
• a köz- és díszkivilágítást;
• a terület kertépítészeti kialakítását;
• a közlekedést és parkolást;
• az egyéb városképi/településképi követelményeket.

(2) A településszerkezeti, településképi és természeti értékvédelmi szempontok érvényre juttatása érdekében közterület-rendezési tervet kell készíteni az állami vagy önkormányzati tulajdonú, és/vagy fenntartású zöldfelületek esetében, illetve a 8721. sz. országos mellékút, a Szentegyház utca és a gazdasági területeket feltáró új gyűjtőút kialakítása vagy átalakítása esetén.

(3) Védett területen belül és új beépítésű területen történő közterület-alakítás esetén minden esetben az I. fokú építési engedélyezési eljárást megelőzően közterület-rendezési terv készítendő.

(4) A közterület-rendezési tervet a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá a települési főépítész, annak hiányában az I. fokú építésügyi hatóság előterjesztésének figyelembe vételével.

5.§ Beültetési kötelezettség

A szabályozási tervben beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok esetében az építési engedélyezési eljárás részét kell, hogy képezze a beültetési terv és leírás. A beültetési kötelezettség megvalósítása a jogerős használatbavételi engedély előfeltétele. Amennyiben az önkormányzat rendelkezik érvényes és közzétett kertészeti mintatervvel, az engedélyes köteles a beültetést annak alapján végrehajtani, annak hiányában három szintes zöldfelületet kell kialakítani a mellékletben szereplő növényfajták felhasználásával, minden más esetben kertészeti terv készítendő.

III. FEJEZET:  TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE

6. § Övezeti besorolások

(1) A szabályozási terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiak szerint:

Beépítésre szánt területek:

Lakóterület, ezen belüli övezetek:

Lf      falusias lakóterület

Vegyes terület, ezen belüli övezet:

Vt     településközponti vegyes terület

Üh     hétvégiházas üdülőterület

Üü     üdülőházas üdülőterület

Gazdasági terület, ezen belüli övezetek:

Gk     kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet

Különleges terület, ezen belüli övezetek:

Ks     sportterület

Kk     vásártér/állatvásártér

Kb    bányaterület

Kte    köztemető területe

Ksz   szennyvíztisztító területe.

Beépítésre nem szánt területek:

Közlekedési és közműterület, ezen belüli övezetek

Ku     közlekedési és közműterület - útterület

Zöldterület, ezen belüli övezetek:

Zk     zöldterület – közpark területe

Zp     zöldterület – közpark parkoló területtel, lakóingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával

Zu     zöldterület – építési telek megközelítését is szolgáló öszefüggő zöldfelületi rendszer

Erdőterület, ezen belüli övezetek:

E       erdő - gazdasági erdőterület

Ev     erdő - védelmi célú erdőterület

Mezőgazdasági terület, ezen belüli övezetek:

M      mezőgazdasági terület – általános mezőgazdasági terület

Msz   mezőgazdasági terület – szőlő

Mv    mezőgazdasági terület – korlátozott használatú védőterület

Ml     mezőgazdasági terület – rét/legelő

Vízgazdálkodási terület, ezen belüli övezetek:

Vf     vízgazdálkodási terület – folyóvizek medre és partja

IV. FEJEZET: a beépítésre szánt területek Építési előírása

7. § Telekalakítás, az építési övezetek lehatárolása, beépíthetősége

(1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) Vásárosmiske község beépítésre szánt területe az ingatlannyilvántartás szerint a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas egyedi telkekre oszlik.

(4) Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetők.

(5) Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.

(6) Az építmények használatbavételéhez szükséges és előírt helyi közutak és közművek megépítéséről az érintett ingatlan tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni. Az építésügyi hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét – a helyi építési szabályzatnak és szabályájozási tervnek megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig – az utak és közművek létesítésére vagy létesítés költségeinek viselésére kötelezi.

(7) Az építési előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ jóváhagyása előtt, továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

8.§ Beépítésre szánt területek általános előírásai

(1) A beépítésre szánt terület egyes építési övezeteiben épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni csak egyedi építési telken lehet.

(2) Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területérték felét.

(3) Egyes belterületi övezetekben és a szőlőhegyen a településkép és hagyományos telekhasználat védelme érdekében gazdasági épület elhelyezésére szolgáló építési helyek lettek kijelölveEzen építési helyeken belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló rendeltetési egység nem helyezhető el. A tervezett épület kialakítása úgy a szőlőhegyen, mint a lakóterületeken illeszkedjen a kialakult építészeti karakterhez.

(4) Amennyiben telekosztás, telekhatár-rendezés vagy más szabályos telekalakítási eljárás folytán a telekhatár az építési hely határa vonalra vagy az építési helyen belülre kerül, sem az OTÉK 35. §-a szerint meghatározott elő- oldal- és hátsókert területe sem az OTÉK 36. §-a szerinti építmények közötti legkisebb távolsággal lehatárolt terület nem vehető építési helyként figyelembe.

9. § A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések

(1) Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet, telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következő kikötésekkel:

a)   Ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető.

(A tetőtér beépíthető, ezáltal a építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető). Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a HÉSZ előírásait kell alkalmazni.

b)   Az elemi kár vagy baleset során megrongálódott, az előírásoknak meg nem felelő épület a káresetet követő egy éven belül az eredetivel azonos módon helyreállítható.

c)   A HÉSZ hatálybalépését megelőzően kiadott érvényes építési engedély alapján megvalósuló, építés alatt lévő épületek a HÉSZ szabályai alól kivételt képeznek.

d)   Ha a telek beépítési módja nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, és az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telkeken kialakult állapot miatt új épület elhelyezésénél vagy meglévő átépítésénél nem érvényesíthető, az építési hatóság az övezeti előírástól eltérő beépítési módot határozhat meg. A telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásait be kell tartani.

e)   Ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak építménymagassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók. Ha a meglévő épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó övezet előírásait érvényesíteni kell.

10. § A közművek elhelyezésének általános előírásai

(1) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról egyidejűleg gondoskodni kell.

(2) Mindennemű építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó közművezetékek, közműlétesítmények védelméről, az érintett építési terület helyreállításáról.

(3) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a hagyományos faluképre és a falusi arányrendszerhez való illeszkedésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

11. § Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai

(1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatok és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítési területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(3) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során a vonatkozó jogszabály, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(4) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítését, illetve a szükséges rekonstrukciót el kell végezni. A feleslegessé vált közműveket el kell bontani.

Ívóvízellátás

(5) Lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú és szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás megléte esetén engedélyezhető.

(6) A felszíni víz védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

Szennyvízkezelés, elhelyezés

(7) A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre, kivéve ha a szennyvíz gyűjtése, ártalmatlanítása és elhelyezése egyedi berendezéssel a rendelet hatálybalépésekor már megoldott.

(8) Ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató tevékenység során keletkező szennyvizek a közcsatornába, élővízfolyásba csak megfelelő előtisztítás után, szakhatósági engedély alapján vezethetők. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül, a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásainak betartásával kell elvégezni.

(9) A parkolók felületéről indokolt esetben, de 40 gépkocsibeállást meghaladó parkolószám felett a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni.

Árvíz-, és belvízvédelem

(10) Vízfolyások mentén mindennemű tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(11) A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.

(12) A felszíni víz védőtávolságán belül csak építménynek minősülő vízügyi létesítmények elhelyezése engedélyezhető. A terület kezeléséről köteles a tulajdonos az érintett ágazat előírásai szerint gondoskodni.

(13) A VÍZIG kezelésében lévő vízfolyások árvízvédelmi töltéseinek lábától 10-10 m, a társulati kezelésű vízfolyások partélétől 6-6 m és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, árkok partélétől 3-3 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1,0 m sáv biztosítandó karbantartási célra.

Villamosenergia-ellátás

(14) A villamos művek biztonsági övezetét a a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. A védőtávolságot a föld feletti vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen kell mérni.

(15) Falukép védelmi szempontból a villamos közép-kisfeszültségű és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatokat - amennyiben műszaki okból az föld alá nem helyezhető - közös oszlopsorra kell elhelyezni.

(16) A község külterületén a közművezetékekek és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket – ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják – földkábelben kell elhelyezni.    ^{2003. évi XXVI. Tv az OtrT-ről 13.§ (2).} A már meglévő légvezetékek kiváltásáról azok korszerűsítéskor, bővítésekor kell gondoskodni.

(17) A község belterületén trafóállomás csak mészhabarcsba rakott tégla építményben elhelyezve létesíthető. Köré három oldalról - a kezelhetőség megtartására ügyelve - fűzfa kiültetés telepítendő.Templom, imaház vagy egyéb liturgiába vont hely (pl.: temetőkert, kálvária, stb.) 250 méteres körzetében nagyfeszültségű légkábel nem létesíthető.

(18) Új épület bekötése csak földkábelben engedélyezhető.

Földgáz-ellátás

(19) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény telkétől vízszintesen mért 15 m, az átadó borítható szerelvényeitől mért 26 m védőtávolság által kijelölt terület. A nagynyomású földgázvezeték biztonsági sávja a földgázvezeték falsíkjától mért 23-23 m.

(20) A középnyomású gázelosztó vezetékek védőtávolsága 5 - 5 m.A középnyomású földgázellátású területeken a nyomásszabályozókat az előkertben, lehetőleg a telekhatártól mért 1 m-en belül kell elhelyezni.

(21) Gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(22) A biztonsági sávban, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

Elektronikus hírközlés

(23) Falukép-védelmi szempontból távközlési hálózatokat lehetőleg földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok műszaki okból föld felett létesülnek, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.

V.FEJEZET: Egyes építményfajták sajátos követelményei

12. § Reklámfelületek kialakítása

(1) Vásárosmiske területén kereskedelmi célú reklám elhelyezése csak a helyi termelés, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységének segítése céljából lehetséges. Létesítésük építési engedély köteles tevékenység.

(2) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztetheti.

(3) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, becsalogató táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak.

(4) Reklám csak kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként kerülhet kialakításra. Megvilágítása hideg színhőmérsékletű fényforrással (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.

(5) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kultúrális, illetve nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.

(6) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.

(7) Amennyiben a község helyi értékvédelemről alkotott rendelete a reklám elhelyezésére is kitér, úgy a két szabályozást együttesen kell alkalmazni.

13.§ Kerítések

(1) A tervezési területen kerítés a vonatkozó jogszabályok, valamint e rendelet 15. § szabályozott módon létesíthető.

(2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon, vagy azon bellül kell elhelyezni.A szabályozási vonal nem kötelező építési vonala a kerítésnek, az az előkertben – az illeszkedés szabályának figyelembe vételével – bárhol elhelyezhető.

14.§ Egyéb épületek építmények

Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan építhető. Oldalhatáron álló beépítés esetén a kiegészítő funkciójú épület a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

15. § AZ EGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK EGYEDI ELŐÍRÁSAI

VI. RÉSZ: BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

16. § A beépítésre nem szánt területek övezeteinek lehatárolása, beépíthetősége

(1) Az övezetek lehatárolása a beépítésre nem szánt területeken szabályozási vonallal, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és övezeteket elválasztó határvonallal (az övezetek egymástól való leghatárolása) történt. Az SZ1, SZ2 szabályozási terven az övezeteket ezen határvonalakon túl az övezet jelkulcs szerinti sraffozása és színe/árnyalata, valamint az övezet jele hivatkozó tábla is megkülönböztetiA természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.

Általános közlekedési és közműterület

(2) Az általános közlekedési és közműterület a vasúti és a légi közlekedés kivételével közlekedési célú, valamint közművek elhelyezésére szolgál.

(3) A közlekedési területek rendeltetése, kialakítása:

(4) A közutakra csatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(5) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(6)  Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét az Sz1, jelű tervlap tartalmazza. A mintakereszt-szelvénnyel nem szabályozott utak esetében az OTÉK 26. § (2) bekezdése előírásait kell alkalmazni.

(7) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető az OTÉK 26. § (1) és (6) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/A. § (1) és annak végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21) MT rendelet 31. § (3) előírásainak megfelelően. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.

(8) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Útmenti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül építhető ha a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

(9) A közutakat és a közforgalom előtt megnyitott magánutakat 12 m vagy nagyobb keresztmetszeti szélesség esetén jelen rendelet 17. § (1)-(6) bekezdése szerinti fásítással kell megvalósítan

(10) Vásárosmiske Község Önkormányzat tulajdonában lévő közutakra és közutat képező járdákra az alábbi esetben burkolatbontási tilalom áll fenn:

• November 15-től a következő év március 15-ig
• Új építésű vagy felújított helyi közút (útburkolat) esetén a használatbavételtől (vagy a kivitelező részéről történő átadástól) számított 60 hónapig.

A zöldterület

(11) Vásárosmiske község zöldterületi övezetei – közpark rendeltetésű területek.

          Rendeltetésük szerint:

• közpark területe:(Zk);
• közpark, lakóingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával (Zu);
• közpark parkoló területtel, lakóingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával(Zp).

(12) A közpark (Zk) területen emlékmű, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK 27. § (4) a) és (4) c) pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos.

Az erdőterület

(13) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Felhasználása az OTÉK 28. §-nak előírásai szerint történhet.

          Rendeltetésük szerint:

• gazdasági erdőterület:                                                            (E);
• védelmi(védő) erdőterület:                                                       (Ev)

(14) Az erdőterületen elhelyezett építmények magassága - a kilátótorony kivételével - a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Anyaghasználatában a természeti környezetbe illeszkedő, természetes anyagokat és a hagyományos szerkezeti megoldásokat kell előnyben részesíteni.

Mezőgazdasági terület

(15)   Általános mezőgazdasági terület (M)

A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület:

a) 10.000 m² vagy azt meghaladó nagyságú területen épületet, építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre;

b) 10.000 m²-nél kisebb méretű területen épületet elhelyezni, építményt 1,5% beépítési arány megtartásával szabad, kivéve ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 5 m-es sávjában legalább 1 szintes (cserje vagy lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Ez utóbbi esetben a beépítési arány max.: 3% lehet.

Az a-b) pontokban előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.

(16)   Mezőgazdasági védőterület (Mv)

A mezőgazdasági védőterület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás céljára szolgáló olyan terület, amely a közeli beépítésre szánt területek védelme érdekében korlátozás alatt áll: a védőterületen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükséges épület, építmény nem létesíthető.

Az övezetben egyéb épület, építmény is csak akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre.

Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.

(17)   Mezőgazdasági gyepterület (Ml)

A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely takarmányozási, legeltetési célt szolgál.

Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.

(18)   Mezőgazdasági szőlő terület (Msz)

(a)Jellemzően szőlő, gyümölcsös művelési ágú területek. A szántóként és kaszálóként használt területeken a jelenlegi művelés folytatható, mindaddig, amíg szőlőtelepítési szándék nem merül fel a tulajdonos részéről. Az övezeten belül erdőt telepíteni tilos, jelen rendelet hatályba lépése előtt már beerdősült területeket a szomszédos ingatlanok benapozásának biztosítása érdekében ki kell termelni és azok helyén az övezetre előírt művelést kell folytatni, amennyiben a szomszéd területen aktív szőlőművelés folyik és a benapozási problémák is fennálnak. Mivel az Msz övezetben a szőlő művelési ág elsőbbséget élvez az övezeten belül, nagy termetű gyümölcsfa csak a pince (présház) környezetében ültethető abban az esetben és úgy, hogy az a szomszéd szőlőműveléshez fűződő jogos édekeit ne sértse.

(b) Kerítés indokolt esetben is csak a gyepű és a szőlő, gyümölcsös terület határán létesíthető (a telken belül), oly módon, hogy az utakkal határolt tömbök együtt kerülnek bekerítésre, tehát az oldalhatáron kerítés nem létesíthető. Az így kialakított közös kerítés áttört léckerítés lehet, drótfonatot csak növénytakarás által elrejtett módon lehet alkalmazni. A növénytakarás sövényszerűen nyírt örökzöld nem lehet, a helyben honos cserjéket kell előtérbe helyezni (orgona, rózsa, galagonya, bodza, som, stb.).

(c) A telekaprózódás megakadályozása érdekében e rendelet hatálybalépésétől kezdve telekalakítás, -osztás, -határrendezés csak akkor engedélyezhető, ha a keletkezett (módosult) telkek mindegyikének szélessége 12 m-nél, mélysége 50 m-nél nem kisebb és területe legalább 720 m².

(d) A telken csak a művelést, gazdálkodást szolgáló építményt szabad elhelyezni. Meglévő telekosztás esetén a 720 m²-nél kisebb területű telek nem beépíthető. Új telekalakítás esetén a telek beépítésének feltétele a min. 1000 m²-es telekméret.

(e) Telkenként egy épület helyezhető el oldalhatáron álló – vagy két ingatlantulajdonos együttes engedélyezési eljárás kérelme esetén: ikres – beépítés mellett.

(f) Az épület elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy a hátsókert műveléséhez a megközelítés biztosítható legyen és legalább egy gépjármű elhelyezésére telken belül lehetőség maradjon. Épületet elhelyezni csak az Sz2 tervlapon feltüntetett gazdasági épület építési helyén belül lehet.

(g) A telek beépítettsége nem haladhatja meg sem a telek terülének 3%-át, sem a 60 m2-es bruttó területet.

(h) Az épület alatt létesített pince vagy alagsor területe a beépítettség mértékénél nagyobb nem lehet. Kivétel ezen szabály alól a kizárólag bor tárolására szolgáló, hagyományos tégla vagy kő bolthajtásos pince, amely a szomszédos ingatlanokon álló (vagy a későbbiekben jogosan elhelyezhető) al- és felépítmények állékonyságának veszélyeztetése nélkül a telek területének 15%-ig, max. 100 m² hasznos alapterületig létesíthető.

(i) Az épület rendezett tereptől mért gerincmagassága a 6,0 m-t nem haladhatja meg. Az elhelyezendő épületnek tervezésekor és kivitelezésekor a tájba illeszkedés szempontjait figyelembe kell venni, valamint a hagyományos épületszerkezetek és anyagok használata (tömegarány, anyaghasználat, szinezés) kötelező.

(j) A mezőgazdasági szőlő és gyümölcsös területek beépítésének általános előfeltételeként a telek eredeti művelési ági besorolásából a megközelítésre szolgáló utat, burkolt gépjármű parkoló területet, illetve az építmény vagy épület elhelyezésére szolgáló területet “kivett” területté kell minősíteni. A telek kivett része az eljárás lefolytatását követően beépíthetővé válik, míg a fennmaradó rész művelését az eredeti művelési ágnak megfelelően a tulajdonos folytatni köteles.

(k) Amennyiben az Msz övezeteken belüli telekre ivóvízzel ellátott épület kerül elhelyezésre, az építési engedélyezési eljárás keretében a keletkezett szennyvíz zárt gyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni kell.

(l) Az Msz övezeteken belül birtokközpont nem létesíthető.

Egyéb rendeltetésű terület

(19) Folyóvizek medre és partja (Vf)

a) Az övezetben csak az OTÉK 30. §. (1), (3)-(4), (6) bekezdés szerinti területhasználat engedélyezhető.

b) Az övezetben elhelyezhető épület:

• által elfoglalt terület a telekterület 0,5 %-át,
• építménymagassága a 4 m-t nem érheti el.

VII. FEJEZET: A települési értékvédelem előírásai

17. § Értékvédelem

Az épített környezet értékvédelme

(1) Az építési övezetekben elhelyezett épületek és építménye tömege és anyaghasználata tükrözze az épület (építmény) funkcióját, illeszkedjen a kialakult épített és természeti környezethez, tartsa tiszteletben a hagyományokat.

(2)  Az építmények megközelítése, a járművek telken belüli elhelyezése, kerítés építés és terepalakítás tekintetében az OTÉK 40-45. §-ban foglaltak az irányadók.

Ezen belül a lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az alábbi kikötésekkel létesíthetők:

a) falusias és vegyes lakóterületen magastető esetén 35°-45° hajlásszögű cserép héjalással;

b) alacsony hajlásszögű tető- vagy, dongaboltozat: zöldtető vagy titán-cink, üveg és natur horganyzott acél héjalással.

(3) Lakóterületen, vegyes területen, különleges területen és azok határától számított 800 m-en belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el.

Egyéb területen a létesítés feltétele (a vonatkozó jogszabályokon kívül):

-      önálló építményként létesíthető,

-      a közúti megközelítést biztosítani kell,

-      létesítését a terepadottságok kihasználásával, tájba illesztve, növényzettel takartan kell megtervezni.

(4) Az építési övezetek zöldfelületei esetében a telekre vonatkozó zöldfelületi arányt biztosítani kell. A létesítmény használatbavételi engedélye csak akkor adható meg ha a zöldfelület kialakítása is megtörtént.

(5) Közterület jellegű szabadtéri sportpálya építése, korszerűsítése (kerítés, felszerelés stb.) átalakítása, valamint játszótér létesítése, felszerelése csak kertépítészeti tervek alapján történhet.

Országos objektum és területi védelem

(6) Vásárosmiske közigazgatási területén belül nyilvántartott régészeti lelőhely:

• Őskori leletek: 044-45; 054/3-4.
• Késő-bronzkori telep: 035/2.
• Római kori telep: 509-513. 515-516.
• Középkori falu: 519-520; 522-526; 527/1-2; 528-530; 533; 534/1-2;535-542; 543/1-2; 544-545.
• Középkori templom és temető: 274/1-2; 275-276

(7) A község területén előkerülő régészeti emlékek védelemével kapcsolatban "A kulturális örökség védelméről" szóló 2001. évi LXIV. tv. előírásait kell alkalmazni.

(8) Vásárosmiske közigazgatási területén belül nyilvántartott műemlék:

r.k. templom, Kossuth L. u. 2., Mtsz.:8131., hrsz.:275., (út:274) Műemléki környezet:35, 36, 37/1, 38, 39, 42/1, 42/2, 43, 44/1, 270, 271, 272, 273/1, 273/2, 275, 276, 277 hrsz.

Helyi objektum védelem

(9) A helyi védelem területére, illetve objektumaira vonatkozó általános és részletes előírásokat, a védelem- és a költségviselés mértékét a község helyi értékvédelemről szóló rendelete határozza meg.

(10) Helyi objektumvédelem az alábbi ingatlanokat érinti:

          Külterületen: 015. hrsz kőkereszt

Belterületen:

• Petőfi S. u. 2-14. (308-314. hrsz.) utcakép, 317 hrsz, 319 hrsz, 289 hrsz, 296 hrsz.
• Kossuth L. u 18-28 sz. (258-265 hrsz.), 54-70. sz. (162-173. hrsz.) utcakép
• Kossuth L. u. 35. hrsz., 36. hrsz, 56 hrsz, 57/1 hrsz 77/4. hrsz, 78/1 hrsz, 83 hrsz., 127 hrsz, 131 hrsz, 132 hrsz, 148/2. hrsz., 149 hrsz, 158. hrsz., 162 hrsz., 174. hrsz., 261. hrsz., 263. hrsz., 264. hrsz., 265. hrsz. 273/2. hrsz, 277. hrsz, 279. hrsz., homlokzat, arányrendszer.
• Úttörő u. 219 hrsz, 232/1 hrsz, 241. hrsz., 248. hrsz homlokzat, arányrendszer
• Vásártér 37/1 hrsz, 38, hrsz 39 hrsz, 302. hrsz, 307/10. hrsz., homlokzat, arányrendszer
• 790/b hrsz, 782/b hrsz pince homlokzat, arányrendszer
• 35 hrsz. kőkerítés
• 118 hrsz, 248 hrsz, 275 hrsz, 353. hrsz. kőkereszt, kápolna

Országos védelemben részesülő természeti értékek

(11)   A község területén NATURA2000 védettségű területek találhatók: 020, 023/2, 023/4, 023/5, 023/6, 023/7, 023/8 023/9, 024, 026, 028, 029/1, 029/2, 029/3, 030/3, 030/4, 030/5, 031, 032, 034, 035/2, 036, 037, 038, 039/1, 039/2, 044, 045, 047, 048, 049, 050, 051, 052, 053, 054/1, 054/2, 054/3, 054/4, 054/6, 054/7, 055, 058, 061, 062, 063a, 063b, 065, 067, 069/1, 069/2, 073, 075/10, 075/11, 075/12, 075/13, 075/14, 075/15, 075/16, 075/17, 075/7, 075/9, 077, 078, 080/1, 080/2, 080/3, 083/1, 083/2, 084, 086/12, 086/13, 086/14, 086/15, 086/16, 086/17, 086/6, 086/7, 086/8, 086/9, 087/5, 087/6, 087/8, 087/9, 088, 089, 514, 515, 545 546, ,547, 548, 549/1 907/2, 908/2, 915 916, 923, 924, 925, 926, 928/1 929 931, 932 933, 934/1 934/2 935, 964/2 966/2, 967, 971/2, 973, 974 975, 976, 977, 978, 979, 980, 981/1, 981/2, 985/1, 985/2, 985/3, 985/4, 987, 988, 989, 990, 991, 992, 993, 994, 995, 996/1, 996/2, 1000, 1001 1007, 1008, 1009, 1010, 1011, 1012, 1013, 1014, 1015.

18. § Környezetvédelem

Zöldfelületi értékvédelem

(1) Az építésre kijelölt területeken a település jellegének megfelelő hagyományos zöldfelület kialakítására kell törekedni. A meglévő őshonos növényzet egyedeit általánosan védeni kell. A védelem módját, mértékét a magasabb rendű jogszabályok és a helyi értékvédelemről szóló rendelet együttesen határozzák meg.

(2) A közterületek területhasználati egységek előírt zöldfelületi elemeit (gyep-pótló, gyep, cserje, facsoport, fasor, zöldtető stb.) érintő beavatkozások közül a létesítés és megszüntetés csak kertépítészeti terv alapján, a felújítás legalább kertészeti szakvélemény alapján végezhető.

(3) A vízfolyások természetes ártéri növényállománya helyi értékvédelemben részesül. A vízfolyások vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken a növénytelepítés az 1. számú melléklet figyelembe vételével végezhető, attól eltérni csak jogerős kertészeti terv alapján lehet.

(4) A községi utak mentén, a zöldterületei sávban kialakult hagyományos gyümölcsfa-sorok (meggy, gesztenye, dió, hárs, stb.) védelmet élveznek. Ezek fajta szerinti besorolását a község értékvédelmi rendeletének helyi természeti értékeiről szóló fejezete tartalmazza. Új növénykiültetés vagy –pótlás esetén a védett fajták valamelyikét kell választani. Ezen előírás a hivatkozott rendelet életbelépésétől kötelezően betartandó, addig ezen rendelet mellékletét képező, a PAGONY Kft. által összeállított növénylista veendő figyelembe.

(5) Az közúttal határos ingatlanok közterületről látható, be nem épített területein hagyományos növénypopuláció telepítendő és gondozandó (pl.: virágoskert, szőlőlugas, zöldséges kert stb.). A telek ezen részén tájidegen örökzöldet telepíteni tilos.

(6) A beépítésre szánt területek be nem épített, művelésből ki nem vett telekrészei az eredeti művelési ág szerint művelendők. A beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról (így a művelésből kivett de be nem építetett területekéről is) a tulajdonos köteles gondoskodni.

Földvédelem

(7) Hulladék, útsózási és egyéb, a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes hatású anyag – az avar, kerti, növényi eredetű hulladék kivételével (amelyek utóhasznosításánál a komposztálást kell előnyben részesíteni) – csak zárt térben, illetve edényzetben tárolható, nem burkolt felületen ideiglenesen sem helyezhető el. A területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

(8) Épületek, utak, egyéb létesítmények kivitelezésekor az érintett területen lévő termőföld, humuszos termőréteg védelméről, újrahasznosításáról gondoskodni kell. Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.

(9) A terepszint alatt létesülő építmények, berendezések (pl. tartályok, vezetékek, stb.) építése esetén azokat úgy kell kialakítani, hogy azok sem az építés idején, sem a későbbi működés során ne okozzanak talaj és felszín alatti vízszennyezést.

(10) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő föld-felesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.

(11) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(12) Minden forrás természeti védelem alatt áll. A források 100 méteres környezete védő terület, építésre nem vehető igénybe. Kivételesen, a védőtávolságon belül is elhelyezhető a forrás használatával összefüggő kútház, esőbeálló, tájékoztatótábla, stb. építmény.

(13) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(14) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(15) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet, szennyezett csapadékvizet vezetni tilos.

(16) A talaj- és talajvíz védelme érdekében a szennyvízcsatornahalózat kiépítése után a kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló műtárgyban helyezhető el vagy szabványos, egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítésével kezelendő.

19. § Tűzvédelem

(1) Az éjjeli-nappali tűzjelzés lehetőségét nyilvános telefonállomás(ok)ról biztosítani kell.

(2) Az újonnan kijelölt belterületi lakóterületeken a tüzivíz biztosításról a beruházó köteles gondoskodni.

(3) Az épületek közötti tűztávolság és a legkisebb távolság biztosításáról az épületek építésének engedélyezésekor gondoskodni kell.

(4) Az új építési területeken biztosítani kell a tűzoltógépjárművek számára, az akadálytalan közlekedést.

(5) Jelen rendelet előírásait az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakkal (OTSZ) együtt kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET: Vegyes és zárórendelkezések

20.§

(1) E rendelet, a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg a 1/1987. Gérce-Sitke-Vásárosmiske ÖRT számú rendelet hatályát veszti.

Vásárosmiske, 2008. szeptember 30.

............................................              ...........................................

Szabó Andrásné                                 Ivánkovics Ferenc

     jegyző                                           polgármester