Vásárosmiske  Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 29. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1.§ A rendelet célja, hogy Vásárosmiske  községben a szociális biztonság megteremtése, megőrzése érdekében a képviselő-testület:

a) szabályozza a hatáskörébe tartozó szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelmező nyilatkozatának és igazolásainak tartalmát, azok benyújtásának részletes szabályait;

b) szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, ellenőrzésének szabályait.

2. Hatásköri rendelkezések

2. § A képviselő-testület a szociális- és gyermekvédelmi feladat- és hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

3. § A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmeket a Gércei Közös Önkormányzati Hivatalnál ( továbbiakban: Hivatal)  kell előterjeszteni.

3. Az ellátások pénzügyi feltétele, a pénzügyi források felhasználásának rendje

4. § A szociális és gyermekvédelmi jellegű kiadások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi keretet az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

4. Az ellátások igénylésének, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének általános szabályai

5. § (1)  A kérelmező köteles a jogosultság megállapítása érdekében a jövedelemnyilatkozatában feltüntetett jövedelmekről, azok tartalmának megfelelő igazolást benyújtani, az alábbiak szerint:

a)         a keresőtevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről munkáltatói igazolást;

b)         rendszeres pénzellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását, pénzintézeti számlakivonatot, postai kézbesítési szelvényt;

c)         a Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének igazolását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmére vonatkozóan;

d)        a nyugdíjakról és egyéb járadékokról a folyósító szerv igazolását a havi teljes összegről, a tárgyhavi vagy előző havi igazolószelvényt és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatát, illetve átutalási folyószámlára utalás esetén pénzintézeti számlakivonatot;

e)         a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelemről  az Szt. 10. § (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot;

f)         az alkalmi munkából származó jövedelem esetében a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap jövedelmére vonatkozó nyilatkozatot és az alkalmi munkavállalói könyv másolatát, egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetében az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletét képező munkaszerződés másolatát;

g)         a tartásdíjról a kérelem benyújtását megelőző havi összeg átvételéről szóló iratot vagy elismervényt, postai feladóvevényt, pénzintézeti számlakivonatot vagy a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokiratot vagy a teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítéletet;

h)         az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a kérelem benyújtását   megelőző hónapra vonatkozóan a postai kézbesítési szelvényt, átutalási folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonatot;

i)          a családi pótlékról a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását vagy postai kézbesítési szelvényt vagy átutalási folyószámlára utalás esetén pénzintézeti számlakivonatot;

j)          az ösztöndíj összegéről a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását.

(2) Önkormányzati segély igénylése esetén a kérelemhez csatolni kell a kérelem alapját szolgáló tények igazolására:

a)         hat hónapnál nem régebben történt elemi kárról a tűzoltóság által                                   kiadott „Műszaki/mentési jelentés” másolatát;

b)        betegségről vagy fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézményi ellátásáról hat hónapnál nem régebbi ambuláns leletet, zárójelentést;

c)         speciális betegség kialakulásáról hat hónapnál nem régebbi háziorvosi, vagy szakorvosi igazolást;

d)        hat hónapnál nem régebben történt bűncselekmény elkövetéséről a rendőrségi feljelentés másolatát;

e)         temetési segély igénylése esetén a kérelemhez csatolni kell a temetési költségről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozó nevére - a temetési szolgáltatást végző szerv által - kiállított számla eredeti példányát.

f)         szülési segély esetén a születési anyakönyvi kivonatot és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt;

(3)       Köztemetés esetén csatolni kell a kérelemhez az eltemettetésre köteles személy nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az elhunyt személy eltemettetéséről nem gondoskodik.

(4)       A jegyző a döntés-előkészítés során a kérelmező szociális helyzetéről, életkörülményeiről környezettanulmányt készíthet, az ellátás jogosultsági feltételeinek fennállását pedig jogosult ellenőrizni. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, az ellátás megszűntetése iránt intézkedik.

(5) A megállapított segély összegének kifizetéséről, utalásáról a jegyző gondoskodik.

5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

6. § (1) Ha a polgármester a hatáskörében tartozó jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti - méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.

(2) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén részben vagy egészben mentesíthető az eltemettetésre köteles személy, amennyiben a mentesítésre vonatkozóan kérelmet terjeszt elő, továbbá családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

II. FEJEZET

Pénzbeli ellátások

1. Rendszeres szociális segély

7. § (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult, egészségkárosodottnak nem minősülő személy, a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálatával (a továbbiakban: családsegítő szolgálat).

(2) A szociális segélyre jogosult személy az együttműködés keretében köteles:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétel céljából felkeresni a családsegítő szolgálatot;

b) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodást kötni;

c) a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodásban foglaltaknak eleget tenni.

d) A családsegítő szolgálat a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint megjelent személyt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásában megállapodást köt.

(3) A beilleszkedést segítő program típusai:

a) munkaképességet javító programok: munkára és pályára állítási pályaorientációs csoportfoglalkozások, munkavállalási és munkakeresési tréningek, tanfolyamok;

b) egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerepek erősítésére irányuló tevékenységek;

c)  közösségi szakmai programok;

d) csoportfoglalkozások: önismertető, önsegítő, rehabilitációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, orientációs, kommunikációs tréning;

e) tanácsadások: egészségügyi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha a (2) bekezdésben felsorolt együttműködési kötelezettség bármelyikét nem teljesíti.

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a családgondozó:

a) három munkanapon belül írásban, vagy személyesen megkeresi az együttműködésre kötelezett személyt;

b) az együttműködési kötelezettség megszegésének okát az együttműködésre kötelezett személy kérésére a megkeresést követő nyolc napon belül igazolhatja;

c) a családgondozó vizsgálja a mulasztás okát és amennyiben az együttműködésére kötelezett személy nem tett eleget kötelezettségének, soron kívül értesíti a jegyzőt az együttműködés létrejöttének elmaradásáról illetve megszegéséről.

2. Önkormányzati segély

8. § (1) A képviselő-testület önkormányzati segélyben részesíti azt a személyt, aki önhibáján kívül létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) Önkormányzati segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

1. nyugdíjazás esetén, az ellátatlanság idejére,
2. gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal,
3. tartós betegség, vagy tartós (egy hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetén,
4. ha a kérelmezőt elemi kár, katasztrófa sújtotta, baleset esetén,
5. egyedülálló ellátatlan személy részére,
6. bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,
7. elhunyt személy eltemettetéséről való gondoskodás esetén,
8. tüzelővásárlásához, amennyiben az egy háztartásban élők közül senki nem részesül lakásfenntartási támogatásban,
9. gyermekszületés esetén,
10. gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára esetén
11. egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén.
    

(3) Önkormányzati segélyben részesülhet, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élőnél pedig annak 150 %-át nem haladja meg.

9. § (1) A 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti esetben, ha a gyermeket vagy fiatal felnőttet gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetén 200%-át.

(2) A támogatás ugyanazon gyermek részére egy évben 1 alkalommal adható.

(3) A 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti esetben a támogatást a gyermekre, fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőnek, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.

(4) Sürgős szükség esetén, illetve ha a támogatás elmulasztása a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, a (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

10. § Kivételes méltánylást érdemlő esetben (különösen elemi kár, baleset, vagy egyéb hasonló körülmény bekövetkezésekor) a 8. § (3) bekezdésében megjelöltnél magasabb összegű önkormányzati segély is megállapítható.

11. § (1) A 8. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedül élő esetén a 450 %-át nem haladja meg.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 150.000,- forint.

(3) A 8. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben az önkormányzati segély összege 15.000,- Ft.

(4) A 8. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben a segélyt a temetés napját követő 30 napon belül lehet igényelni.

12. § (1) Minden vásárosmiskei lakosként anyakönyvezett újszülött szülője 5.000 Ft egyszeri juttatásban, szülési segélyben részesül.

13. § (1) Ha a kérelmező azt kéri, vagy a segély rendeltetésszerű felhasználása úgy biztosított, a pénzbeli támogatás helyett természetbeni ellátás nyújtható.

(2) Ha az önkormányzati segélyt közüzemi díj megfizetése céljából igénylik, a segély közvetlenül a közüzem részére történő átutalással is folyósítható.

(3) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 90 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély nem állapítható meg.

(4) Az önkormányzati segély iránti kérelem az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon terjeszthető elő.

3. Ápolási díj

14. § (1) A méltányossági ápolási díjat az Szt. 41. § és 42. §-aiban foglaltakra figyelemmel kell megállapítani.

(2) Méltányossági ápolási díj annak a hozzátartozónak állapítható meg, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(3) A méltányossági ápolási díj megállapítható, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott ellátások

Közgyógyellátás

15. § (1) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult, akinek az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíjmindenkori  legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg, valamint a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.

(2) Az igényléshez szükséges igazolás tartalmára az Szt. 50/A. §-a az irányadó.

IV. FEJEZET

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

16. § (1) Az önkormányzat

a) a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálata,

b) a házi segítségnyújtáshoz való hozzáférést a Pátria Szociális Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Kkt.,

c) az étkeztetést az Atroplusz Közétkeztetési és Szolgáltató Kft.,

d) a gyermekek napközbeni ellátását a Gércei Óvoda és a Gércei Általános Iskola  biztosítja.

(2) Az önkormányzat által nyújtott ellátások közül írásban kell kérelmezni

a)  az étkeztetést a polgármesternél

b) a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást a családgondozónál vagy a családsegítő szolgálatnál;

c) a házi segítségnyújtást a Pátria Szociális Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Közkereseti Társaságnál;

d) Az óvodai ellátást, valamint a gyermekek napközbeni ellátását a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályozza.

1.Étkeztetés

17.§.(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorulóknak kell a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésről gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaiknak részére tartósan vagy átmeneti jelleggel biztosítani nem képesek.

(2) Szociálisan rászorultak azok a személyek is, akik az étkeztetést

      a) koruk,

      b) egészségi állapotuk,

      c) fogyatékosságuk, pszichikai betegségük,

      d) szenvedélybetegségük,

      e) hajléktalanságuk kívánják igénybe venni.

(3) Étkeztetésre jogosult az a személy, akinek esetében az Szt.116-117 §-aiban foglalt feltételek fennállnak.

(4) Az étkeztetésért az igénybevevő térítési díjat fizet . Az intézményi térítési díj összegét  jelen rendelet 2.számú melléklete tartalmazza.

2.Házi segítségnyújtás

18. § A házi segítségnyújtást a házi szociális gondozó látja el.

3. Családsegítés

19. § A családsegítés az ellátottak számára térítésmentes.

4. Gyermekjóléti szolgáltatás

20. § (1) Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

            a) gyermekjóléti szolgáltatás;

            b) gyermekek napközbeni ellátása

(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a családsegítő szolgálat útján biztosítja.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

(4) A szolgáltatás igénybevételére a Gyvt. az irányadó.

5. Gyermekek napközbeni ellátása

21. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében ellátási naponként a nyersanyagnormával megegyező intézményi térítési díjat kell fizetni

(2) Az intézményi  térítési díj összegét jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

22. § (1) E rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

 (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátásokról szóló 2/2006. (III.29.) önkormányzati rendelet, valamint a gyermekvédelem helyi rendszeréről  szóló  5/2006. (VII.5.) önkormányzati rendelet.

(3) Jelen rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell

Vásárosmiske, 2013. december 16.

     Ivánkovics Ferenc                                                                        Szabó Andrásné

            polgármester                                                                                      jegyző

Záradék:

A rendelet 2013. december 19-én kihrírdetésre került.                       Szabó Andrásné

                                                                                                                   jegyző