Megyehíd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2010. (II. 22.) önkormányzati rendelete

Megyehíd község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint

Hatályos: 2016. 12. 20

Megyehíd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2010. (II. 22.) önkormányzati rendelete

Megyehíd község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint

2016.12.20.

Helyi Építési Szabályzatáról

Megyehíd község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c./ pontjában és a 13. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet

1. § A Képviselő Testület ezen rendeletben Megyehíd Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

2. § (1)

(2)

A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:
(3)A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák. A belterületbe vonandó földrészletek helyrajzi számát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Szabályozási elemek

3. § (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) belterület és külterület határát

b) a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)

c) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat

d) az övezeti jellemzőket

e) a kötelező építési vonalat

f) területfelhasználási módok határát

g) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.

(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:

a)telekhatárokat.
Az (1) bekezdés a), c), f) pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a b), d), e), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.
(3)Ahol a terv új szabályozási vonalat nem jelöl ott, a meglévő közterülethatárát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.

Területfelhasználás

4. § A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

(1) .

(2) Az igazgatási terület

a)beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:
1.lakóterület:
1.1 falusias Lf jelű
2.gazdasági terület
3.1. kereskedelmi, szolgáltató Gksz jelű
3.különleges terület
3.1. temető K-T jelű
b)beépítésre nem szánt területeit:
1.közlekedési és közmű terület
1.1. közlekedési terület- közúti
2.zöldterület.
2.1 zöldterületi közkert Z-Kk jelű
3.erdőterület
3.1 gazdasági célú Eg jelű
3.2 védelmi erdő Ev-a; Ev-b; Ev1-h jelű
4.mezőgazdasági terület:
4.1 általános Má jelű
4.2 korlátozott használatú Mko jelű
5.Vízgazdálkodási terület V jelű
területfelhasználási egységbe sorolja.

Telekalakítás

5. § Telekalakítás szabályai:

(1) A szabályozási vonal változásával az érintett telkek esetében kötelező telket alakítani.

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

Építési övezetek általános előírásai

6. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden építési telekre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni.

(3)

(4)

(5) Terepszint alatti építmények közül pince, garázs helyezhető el a községben.

(5a)1 (6)

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

7. § (1) A település közterületein elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélőfülke

f) a rendelet 23. §-ban meghatározottak.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény telkén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer köztisztasági eszköz, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között - az erre vonatkozó helyi rendelet hatálybalépéséig - környezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezhető el.

(3) A helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. „óriás reklám”- nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.

(4)

(5)

(6) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

(7)

(8) Az épületek létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cégért, reklámtáblát, hirdetőtáblát, fényt adó reklámfelületet úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg. A fényt adó reklámeszköz más ingatlanokon, helyiségekben zavaró hatást nem kelthet.

Környezetvédelem

8. § (1)

A vizek védelme
(2)Megyehíd területét érintő Ikervári Távlati vízbázis hatóságilag kijelölt2 „B” védőterületének lehatárolását a szabályozási terv és jelen rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza.
(3)
(4)Élővízfolyáshoz 100 m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások, tavak, vízbázis védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos!
(5)Minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik, csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik a csatornahálózat hiányában és a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.
(6)
Hulladék ártalmatlanítása
(7)
(8)Település területén az ipari, kisipari, szolgáltató és mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező - vonatkozó jogszabályok szerinti - veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve elszállításig a jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(9)Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak intézményes formában, a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
A levegő védelme
(10)
(11)
(12)
(13)A területen a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el.
Földvédelem
(14)Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodnia kell.
Zaj és rezgés elleni védelem
(15)
(16)
(17)Közutak védőtávolságában /zajvédelmi sávjaiban/ csak kivételes esetben lehet olyan épületet elhelyezni, melynek funkciójára jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a védősávon belüli tényleges terhelés meghaladja. Kivétel akkor tehető, ha az épület szerkezetei (tartó-, épület- és gépészeti, stb. szerkezetek), és/vagy tartozékai (pl. zajvédő fal) biztosítják a rendeltetésszerű használatot, akkor is, ha a zajvédő sáv kijelölését indokoló útvonalon a jóváhagyott rendezési terv közlekedési alátámasztó munkarészében prognosztizált forgalom zajlik.

Örökségvédelem

9. § Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:

(1)

(2)

(3)

(4) A település értékeinek megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet élvez:

a)Utcakép védelem: Fő utca 17 és 21. házszám
b)Helyi egyedi védelem:
Épületek, építmények: Fő u. 41. – 136 hrsz;
Fő u. 17. – 150/3 hrsz;
Dózsa Gy. utca 1. – 67 hrsz;
Fő utca - Szentháromság római katolikus templom 150/1 hrsz
Plébánia - 146 hrsz
Szakrális emlék: Kőkereszt Fő utca-Dózsa utca sarok - 98/2 hrsz;
Kőkereszt Fő utca 23. előtt - 98/2 hrsz;
Kőkereszt csényei országút mellett 05/7 hrsz;
Kőkereszt pecöli országút mellett 030/1 hrsz;
I. világháborús emlékmű Szentháromság templom fala;
II. világháborús emlékmű Szentháromság templom fala.
(5)Helyi védelmet élvező területre és építményekre esetén az alábbi védelmi előírások vonatkoznak:
a.) Védett területen utcaképben lévő hagyományos épületek formavilágának és hagyományának megőrzéséről gondoskodni kell
b.) A történeti értékű épületeket tömegükben és tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a tradicionális homlokzati nyílásrendet és a nyílászárók részosztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat, pótolva az elpusztultakat
c.) Közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendők, de ha ez nem lehetséges az épület architektúrájának sérülése nélkül, csak esztétikus kivitelben történhet
d.) a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó,
e.) utólagos hőszigetelés esetén a homlokzattagozatokat, díszeket, párkányokat a szigetelt homlokzaton helyreállítva meg kell jeleníteni
f.) toronyszerű tetőkialakítás -vallási célú építmények kivételével- nem megvalósítható,
g.) védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor, stb...)
h.) nyílások kialakításánál több kisebb, osztott nyílás létesítendő,
i.) A tetőformának az érintett utcaszakasz kialakult jellegéhez igazodóan kell meghatározni.
j.) közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani,
k.) A helyi védelem alatt álló építmények homlokzati falainak színe fehér, vagy halvány árnyalatú lehet;
l.) Az épületek kialakításánál az égetett cserépfedést, a falazott szerkezeteket és a vakolt homlokzatkiképzést kell alkalmazni.
(6)Az utcaképi védelem alá eső területeken a hagyományos utcaképet meg kell őrizni, a foghíjak beépítés esetén az illeszkedés szabályai és a tradicionális építészeti formák, tetőkialakítás és homlokzati arányok, tagolások megtartása szerint kell eljárni.
(7)A település belterületén óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.
II. Fejezet

Beépítésre szánt területfelhasználási egységek

építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

10. §

11. § Kerítés létesítés szabályai:

(1)

(1) A telek utcavonalán áttört és tömör kerítés létesíthető. Áttört kerítés magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazat alakítható ki. Tömör kerítés 1,40-1,80 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal létesíthető. Tömör kerítés tömör fa kapuzattal is kialakítható.

(2) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(3) Áttört kerítés: felületének legalább 80 %-ban faléc, farács, fémháló kitöltõ mezõvel, átszellőzést biztosító kerítés.

(4) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.

12. § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy előírt előkert méretnek, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelően vagy legfeljebb 15,0 m-ben kell meghatároznia.

(2)

(3)

(4)

(5)

(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét legalább 4,5 m-ben kell meghatározni.

(7) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK-ban meghatározott mértékig állítható fel. Szálláshely szolgáltatásként lakókocsi, vagy sátor csak építési engedély alapján helyezhető el. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsit vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által az OTÉK előírásai szerint kiszámított – elfoglalt terület burkolt felületnek számít.

Falusias lakóterület

13. § Általános előírások:

(1) Az Lf jelű falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf jelű falusias építési övezetekben nem helyezhető el benzinkút.

(3) A lakóterületen főépületként létesülő utcavonali épület csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel.

(4) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem növekedhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

(5) A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 18,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m.

(6) Lf jelű falusias lakóterületen tervezett beépítéseknél az építési engedélyezési eljárás során kiemelten vizsgálni kell az OTÉK 50. §(2) bekezdésében foglaltakat, azon belül is a környezet és a községre jellemző beépítés adottságaihoz való illeszkedést. Az alkalmazott építészeti megoldások járuljanak hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.

(7)

14. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (3) bekezdés szerint.

(2) Előkert létesítését a rendelet 12. §.(1) szabályozza.

(3) Az Lf jelű falusias lakóterületre az alábbi övezeti előírásokat kell betartani:

a)

aa) beépítési mód: oldalhatáron álló

ab) maximális építménymagasság 4,5 m

ac) kialakítható minimális telekterület méret 700 m2

ad) minimális telekszélesség új teleknél 14,00 m, kialakult telkeknél a kialakult

szélesség
ae)maximális beépítettség 30 %
af)minimális zöldfelület 40 %
ag)szintterület sűrűség telekre 0,5
b)
ba)beépítési mód: oldalhatáron álló
bb)maximális építménymagasság 4,5 m
bc)kialakítható minimális telekterület méret 1000 m2
bd)minimális telekszélesség új teleknél 16,00 m, kialakult teleknél a kialakult
szélesség
be)maximális beépítettség 30 %
bf)maximális zöldfelület 40 %
bg)szintterület sűrűség telekre 0,5
c)
ca)beépítési mód: oldalhatáron álló
cb)maximális építménymagasság 4,5 m
cc)kialakítható minimális telekterület méret 1000 m2
cd)minimális telekszélesség új teleknél 18,00 m, kialakult teleknél a kialakult
szélesség
ce)maximális beépítettség 30 %
cf)maximális zöldfelület 40 %
cg)szintterület sűrűség telekre 0,5
(4)Az Lf jelű övezetben az előírt legkisebb telek területénél 50 %-ban nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75 %-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épületben kell megvalósítani.
(5)A falusias lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza Lf övezetben maximum 25 m-nél szélesebb nem lehet.
(6)A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.
(7)Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok (2. sz. melléklet), valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

15. §

Kereskedelmi, szolgáltató terület

16. § (1)

(2) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre az alábbi övezeti előírásokat kell betartani:

a)

aa) beépítési mód: szabadon álló

ab) maximális építménymagasság 7,5 m

ac) kialakítható minimális telekterület méret 2000 m2

ad) minimális telekszélesség: 20 m

ae) maximális beépítettség 30 %

af) előkert: új teleknél 10,00 m, kialakult teleknél a kialakult

ag) minimális zöldfelület: 30 %

ah) szintterület sűrúség telekre: 2,0

(3)

(4) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételét, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell.

Különleges terület

17. § Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 13-17. §-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

1. Temető K-T jelű.

(3) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:

1.kegyeleti célú építmények
2.egyházi épület
3.terület fenntartását szolgáló épület
4.szobor, dísztárgy
5.pihenést szolgáló.

18. § Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.

Temető
(2)A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:
beépítés módja szabadonálló
beépítési %: 8 %
legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
legkisebb zöldfel. aránya 70 %
szintterület sűrűség telekre 0,05.
(3)A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 50%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni
(4)A temetőben 100 m2 -ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).
III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek

övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

19. § Általános előírások:

(1)

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3)

Közlekedési és közmű területek

20. § Általános előírások:

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1. közúti közlekedési terület

(2) .

(3)

(4) A területen közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezése mellett a terület rendeltetését szolgáló, valamint OTÉK –ban megnevezett építmények helyezhetők el.

(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(1) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.

(2) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

21. § (1) A közlekedési és közmű területek kategorizálására, a biztosítandó építési területek szélességére a rendelet 6. melléklete szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában – 7,0 méter legyen. A fenti legkisebb szabályozási szélesség egynyomú útként kialakítható, 200-300 m-enként kitérőkkel, melynek helyigénye minimum 10 m, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, stb.) megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás az adott helyen igazolható.

(3) Külterületi mellékutak úttengelyétől - az érdekelt (szak)hatóságok ettől eltérő állásfoglalása hiányában - legalább 50-50 m védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el:

- 8443 jelű összekötő út.
(4)Közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

Közműterületek és létesítmények

22. § Általános előírások

(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, annak hiányában magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2)

(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény -épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások, valamint az érintett közmű-üzemeltetők üzemeltetői hozzájárulása szerint kell kivitelezni.

(4) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5)

(6) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, megfelelő egészséges ivóvízellátás, vízelvezetés, felszíni vízrendezés, villamosenergia ellátás megfelelően biztosítható.

(7) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(8) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

Vízellátás
(10)
(11)
Vízelvezetés
(12)A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
b. A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c.
d.
(13)
(14)
Villamosenergia ellátás
(15)A község villamos hálózatát légkábeles kialakítással, földkábeles fogyasztói becsatlakozással kell kialakítani.
(16)Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
Földgázellátás
(17)A települést ellátó középnyomású vezetékek helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Azt érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A községen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
(18)Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
Elektronikus hírközlés
(19)Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

Zöldterület

23. § Általános előírások:

(1)

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1.közkert Z-Kk jelű.
(3)A Z-Kk jelű zöldterületi közkert és közpark övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:
1.sportolási, testedzési célú
2.pihenést szolgáló
3.a terület fenntartását szolgáló
4.szobor, dísztárgy
5.reklám
célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.
(4)A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.
(5)A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

Erdőterület

24. § Általános előírások:

(1)

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

1. gazdasági célú Eg jelű

2. védelmi célú Ev jelű

(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

(4) Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben

1.erdő fenntartás
2.vadgazdálkodás
3.védelem
4.szállítás
rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével.
(5)Védelmi(védő) célú, Ev jelű erdőterületek sajátos jellegük szerint:
Ev-a jelű talajvédelmi erdő.
Ev-b jelű mezővédő erdő.
Ev1-h jelű településvédelmi erdő
(6)A védelmi erdőterületek elsődlegesen a talaj védelmét, a gazdasági tevékenységből származó káros hatások csökkentését, valamint a tájkép megőrzését szolgálják. Építményt elhelyezni nem szabad.
(7)Ev-a jelű talajvédelmi erdőt kell telepíteni, a mivel eróziónak kitett területen fekszik védelmi rendeltetéssel őrizni. Az erdőtelepítéseknél az őshonos fafajok - kerülve az invázív fajokat pl.: akác - alkalmazandók.
(8)Ev-b jelű mezővédelmi erdőt kell telepíteni, a meglévő állományt meg kell őrizni. Az erdőtelepítéseknél az őshonos fafajok - kerülve az invázív fajokat pl.: akác - alkalmazandók.
(9)Ev1-h jelű településvédelmi erdő a gazdasági terület takarását biztosító terület. Az erdőtelepítéseknél az őshonos fafajok - kerülve az invázív fajokat pl.: akác - alkalmazandók.
(10)A (4) bekezdésben felsorolt erdőterületeken az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett erdőrészt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. A területen épületet elhelyezni nem lehet.

Mezőgazdasági terület

25. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:

1.1 Má jelű általános
1.2 Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területek.

26. § (1) Má jelű Általános mezőgazdasági terület (árutermelő) övezetben az alábbi követelményeket kell betartani:

a)Beépíthető telek területe:
1) lakóépület és vegyes rendeltetésű épület esetén minimum 2 ha telekterület
2) gazdasági épület esetén minimum 6000 m2 telekterület.
b)Beépítettség mértéke maximum 3 %
c)Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
d)Beépítési mód szabadon álló, előkert minimum 10,0 m.
(2)Mko jelű Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetben az alábbi követelményeket kell betartani:
a)Lakó és vegyes rendeltetésű épület nem építhető.
b)A kialakult gyep művelési ágat fenn kell tartani, fenntartó gazdálkodást kell folytatni.
c)Nagy létszámú állattartó telep csak a rendelet 8. § (3) bekezdésének figyelembevételével létesíthető.
d)Gazdasági épület bármely művelési ágban- gyep és legelő kivételével létesíthető 3 %-os beépítettséggel.
e)Beépíthető telek területe minimum 1 ha telekterület.
f)Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m.
g)Beépítési mód szabadon álló, az épületnek vízfolyástól minimum 50,0 m távolságban kell lennie.
h)Környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni, növényvédő szerek felhasználása csak a vonatkozó jogszabályokban és a környezetvédelmi engedélyekben előírtak figyelembevételével lehetséges.
i)Az övezetben hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.
(3)Megyehíd község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén a kijelölt, mezőgazdasági övezetekben elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 35 %-ot.

Vízgazdálkodási terület

27. § (1) A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:

1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek

(2)

(3)

(4) A település víz és sárral való elöntésének megakadályozására a meglévő övárok rendszer folyamatos karbantartását biztosítani kell.

Zöldfelületek, természetvédelem

28. § (1) Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(2) A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok, fasorok):

a) .

b) Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali, a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben kétoldali fasor létesítendő.

(3) Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg.

(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.

Természetvédelem
(5)
(6)
(7)A nem természetes mederállapotú patakok, vízfolyások mederszélétől legalább 6,0 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében. A vízvédelmi területsávon belül építmény csak az illetékes vízügyi hatóság előzetes engedélyével létesíthető.
(8)Egyedi tájértékek
vallási emlék:
- Kőkereszt: a 8443 j. ök. út mentén, a 030/1 hrsz-ú szántó mellett;
- Kőkereszt: a Fő utca folytatásában 05/7 hrsz-ú szántó mellett;
- Kőkereszt: 0111 hrsz út mentén.
Az egyedi tájértékek helyben történő megőrzéséről és felújításáról gondoskodni kell.
A tájkép védelme
(9)A mezőgazdasági-, erdő- és zöldterületeken az élővilág (flóra, fauna, stb.) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
(10)A község területén a feltáruló tájképi látvány megőrzése érdekében:
a)külszíni bányaművelés nem kezdhető, új bányatelek nem fektethető, bányatelek nem bővíthető, bányászati tevékenység céljára kutatásba terület nem vonható,
b)új villamos energia ellátási, táv- és hírközlési vezeték kizárólag terepszint alatt vezethető, kivéve, ha: ba) a természetvédelmi hatóság véleménye szerint a terepszint alatti vezetés védendő értéket károsítana,
bb)a földkábeles vezetésre nincs megfelelő technológia nem helyezhető el,
c)Gyep művelési ágváltozatás kizárólag a tájkarakter erősítése, a természeteshez közelítő állapot elérése miatt engedélyezhető, kivéve a közlekedési és közműlétesítmények elhelyezését.

Sajátos jogintézmények

29. § (1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29. §(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

- településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget
(2)A beültetési kötelezettség alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:
a)88/1; 89; 91; 92; 93; 86/2; 85/2; 84/2; 72/1; 70/5 hrsz lakóterület D-i és Ny-i határán 15 m szélességben.
b)84/1; 82; 81; 80; 79; 72/2; 70/2; 54 hrsz lakóterület É-i és K-i határán 15 m szélességben.
c)030/4 hrsz tervezett lakóterület ÉK-i határán 15 m szélességben.
(3)A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani: - terület gyepesítését,
- a telepítési sávban gazdasági és zöldterület esetében vegyes faállományú, többsoros fásítással, allergizáló fafajoktól mentesen, a jelölt terület legalább 80 %-án.
(4)Az ültetést az építési engedély mellékleteként benyújtott telepítési terv alapján a használatbavételig kell elvégezni figyelembe véve a kiültetési időszakokat (pl.: tavasz, ősz).

Védőtávolságok

30. § (1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni

(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:

a) Föld feletti villamos vezeték 300-500 kV névleges feszültségszint között 28 méter, 100-200 kV névleges feszültségszint között 13 méter, 1-35 kV névleges feszültségszint között 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely belterületre és fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter 122/2004.(X.15.) Korm. rendelet szerint;

b) 8443 j. összekötő út külterületi szakaszán úttengelytől 50-50 m;

c) vízfolyások, árkok part éleitől 3-3 m

d)

e) A nagy-középnyomású gázvezeték mentén 9, illetve 7 m, középnyomású gázvezeték biztonsági övezete D90 felett 5-5 m, alatta 4-4 m. A nagy-középnyomású gázvezeték mentén 7-7 m, középnyomású gázvezeték védőövezete 5-5 m. A nyomásszabályozó állomás védőövezete 12,5 m. A fogadóállomás 25 m sugarú környezetében épület nem építhető zajvédelem biztosítása érdekében.

f)

g) Ikervár Távlati Vízbázis hatóságilag kijelölt „B” védőterülete.

Záró rendelkezések

31. § (1)

(2) A rendelet mellékletei :

1. melléklet: Megyehíd Község 10. Szabályozási Terv Belterület; M 1:2 000; 004/2007 munkaszámú 10. rajzszámú

2. melléklet: Megyehíd Község 11. Szabályozási Tev Külterület; M.1:15000; 004/2007 munkaszámú; 11. rajzszámú tervekkel

3. melléklet: A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról

4. melléklet: Megyehíd község területét érintő Ikervár Távlati Vízbázis hatóságilag kijelölt „B” védőterülete kijelöléséről

5. melléklet: Beépítési mintalapok

6. melléklet: A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége

(3) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Megyehíd község helyi építési szabályzatáról szóló 6/2000.(VIII.1.) rendelet hatályát veszti.

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet

5. melléklet

6. melléklet

1

Helyi állattartási rendelet száma:

2

Észak–dunántúli Vízügyi Felügyelet 35719/2004 számú „HATÁROZAT” III. fejezete alapján