1. § Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Megyehíd Község Önkormányzata. Az Önkormányzat székhelye: Megyehíd, Dózsa u. 2.

3. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik (a továbbiakban: munkaterv). A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit.

(3) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

4. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését általában írásos meghívóval hívja össze. Sürgős esetekben az ülés összehívása telefonon is történhet.

(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, amennyiben azok a meghívó kiküldésekor rendelkezésre állnak.

(3) Írásban kell megküldeni

(4) A meghívót lehetőség szerint úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább három nappal az ülés időpontja előtt kézhez kapják. Sürgős ügy tárgyalása esetén az ülés három napon belüli időpontra is összehívható.

(5) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.

(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.

5. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök vezeti.

(2) Az ülésvezető

6. § (1) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:

(2) A ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(3) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.

7. § (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek van hozzászólási joga.

(2) A Képviselő-testület ülésén a Megyehídi székhellyel működő társadalmi szervezetek a tevékenységüket érintő kérdésekben tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódóan a polgármester engedélyével kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak.

(4) A Képviselő-testület ülésének időtartama alkalmanként a négy órát nem haladhatja meg.

8. § (1) A Képviselő-testület tagjai nyílt szavazásnál szavazatukat kézfelemeléssel adják le.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak.

9. § (1) A titkos szavazáshoz a Képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára szavazatszámláló bizottságot választ.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazatszámláló bizottság tagjainak jelenlétében történik, oly módon, hogy a bizottság tagjai a leadott szavazatokat nem láthatják.

(3) A titkos szavazás szavazólapján fel kell tüntetni a határozati javaslatot, továbbá az „igen” a „nem” és a „tartózkodom” feliratot. A szavazás a feliratok valamelyikének aláhúzásával történik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen egyik felirat sincs aláhúzva, vagy amelyiken kettő vagy annál több felirat van aláhúzva.

(4) A képviselő a szavazólapot urnában helyezi el.

(5) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazás eredményét, és tájékoztatja arról a polgármestert. A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

10. § (1) A napirendi pontok megtárgyalása után a képviselők bejelentést tehetnek, kérdést intézhetnek a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz.

(2) A bejelentésre, kérdésre a választ lehetőleg a Képviselő-testület ülésén azonnal, ha ez nem lehetséges, nyolc napon belül írásban kell megadni.

(3) A képviselő köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni, képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani.

(4) A képviselő távollétét - indokaival együtt - az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.

11. § (1) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza a polgármester, valamint a jegyző aláírását.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az írásos előterjesztések egy példányát és a jelenléti ívet.

(3) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet ügyfélfogadási időben a jegyzőnél bárki megtekintheti.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell tárolni és megőrizni.

12. § (1) A közmeghallgatást a polgármester készíti elő és hívja össze.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjeiről az Önkormányzat hirdetőtáblájára a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább öt nappal kifüggesztett írásos hirdetmény útján kell értesíteni a lakosságot.

12/A. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a civil szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel lakossági fórumot (a továbbiakban: fórum) tart.

(2) A fórum összehívását a polgármester, a települési képviselő, illetőleg a településen működő társadalmi szervezet kezdeményezheti.

(3) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület - ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(4) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(5) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

13. §³ (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: bizottság)

(2) A bizottság feladatait a rendelet 14. §-a sorolja fel.

(3) A bizottság tagjainak száma: 3 fő.

(4) A bizottság szükség szerint tart ülést.

(5) A bizottság az üléseit Megyehíd Község Önkormányzatának tanácskozó termében tartja.

(6) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(7) A bizottsági elnököt távolléte esetén a bizottság elnökhelyettese helyettesíti. Az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(8) A bizottság ülésére meg kell hívni a bizottság tagjain kívül a polgármestert és a jegyzőt, az előterjesztőt, a tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselőjét.

(9) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásánál.

(10) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.

(11) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni.A bizottsági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait írásban kapják meg a bizottság tagjai.

(12) A meghívót a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni.

(13) Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz.

(14) A bizottság ülésére előterjesztést a bizottság tagjai mellett a 8. §-ban meghatározott személyek tehetnek.

(15) A képviselő-testület a bizottságra nem ruház át hatáskört.

(16) A képviselő-testület elé a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések nincsenek.

(17) A bizottsági ülésen a kérdések és hozzászólások száma és időtartama nem korlátozott. A bizottság ülésén megjelent állampolgárok az ülés napirendi pontjához kapcsolódva legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak.

(18) A bizottságra egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

14. §⁴ Az ügyrendi bizottság feladata:

16. § (1) A polgármester és az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2)⁶ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén az igazgatási és anyakönyvi feladatokat ellátó igazgatási ügyintéző látja el.

(3) A jegyző a tudomására jutását követően haladéktalanul jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

17. §⁷ (1) Ikervár Község Önkormányzata,Csénye Község Önkormányzata, Pecöl Község Önkormányzata, Megyehíd Község Önkormányzata és Kenéz Község Önkormányzata 2015. január 1. napjától Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn.

(2) A Hivatal megnevezése: Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A Hivatal székhelye: 9756 Ikervár, Kossuth u. 47.

(4) A Hivatal kirendeltségei:

18. §⁸ (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A képviselő-testület elsősorban más települések képviselő-testületeivel alakít társulásokat

(3) A Képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

(4) A Sárvár Térsége Többcélú Kistérségi Társulás feladatai:

(5) A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás feladata a hulladékgazdálkodás.

(6) A Pecöl-Kenéz-Megyehíd Önkormányzati Társulás feladatai:

19. §⁹ A képviselő-testület az alábbi feladat és hatáskörök gyakorlásának jogát a polgármesterre ruházza:

20. § Az Önkormányzat kormányzati funkcióit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

21. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

(2) A képviselő-testület tagja által írásban a polgármesterhez benyújtott rendeletalkotási-, illetve határozati javaslatot a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ismertetni köteles.

(3) A képviselő a Képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével illetőleg a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével is kezdeményezheti rendelet megalkotását.

(4) A képviselő-testület a javaslat ismertetését követően meghozott határozatával bízza meg a jegyzőt a rendelet-tervezet előkészítésére.

(5) A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző lehetőség szerint a Képviselő-testület ülésén állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6) Az önkormányzati rendeletek előkészítése a jegyző feladata.

(7)¹¹ Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat hirdetőtábláján (Megyehíd, Dózsa u. 2.) való kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(8) A rendeletekről a jegyző minden évben 1-gyel kezdődő sorszámozással nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet számát és címét.

22. § (1) A határozatokat évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben az ülés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni

(2) A határozat első részében tartalmazza a Képviselő-testület döntését, második részében végrehajtás felelősét, valamint a végrehajtás határidejét. Nem kell külön határidőt megjelölni azon határozatok esetében, amelyeknél a Képviselő-testület valamilyen tény, esemény tudomásul vételéről döntött, és további intézkedést nem igényel.

23. § (1) A vagyonnyilatkozatokat egy példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban az Ügyrendi Bizottság elnöke részére. A Bizottság elnöke a leadott vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozat őrzésének technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(2) A polgármester illetve a képviselők vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben az Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében tekinthető meg.

(3) A betekintési szándékot írásban a polgármesterhez kell bejelenteni, aki ezt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül továbbítja az Ügyrendi Bizottság elnökéhez. A Bizottság elnöke a betekintőt három munkanapon belül írásban értesíti a vagyonnyilatkozat megtekintésének időpontjáról. Az értesítést úgy kell kézbesíteni, hogy azt a betekintő a betekintés időpontja előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül az Ügyrendi Bizottság legalább két képviselő tagjának is jelen kell lennie.

23/A. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait és aláírását. A vizsgálatot mellőzni kell, ha nem tartalmazza a bejelentő személyi azonosító adatait és aláírását.

(2) Az Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek, Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a Bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.

(3) Hiányos bejelentés esetén a Bizottság elnöke egy esetben - megfelelő határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.

(4) Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés olyan mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

(5) A Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról.

(6) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik a felhívásra, a Bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.

(7) A Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

(8) A Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről, és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.

(9) Ha a Bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.

(10) A Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület összehívására.

(11) A képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyet tárgyaló ülésén a határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

(12) A méltatlansági eljárásra e rendeletnek az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

24. § (1) Ha a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Képviselő-testület a kötelezettségszegés tényét határozatban állapítja meg, s e határozatát az önkormányzat hirdetőtábláján közzé teszi.

(2) Kötelezettségszegésnek minősül különösen a kétszeri igazolatlan távollét a képviselő-testületi ülésről, a testületi megbízás nem teljesítése, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazás, figyelmeztetés utáni ismételt rendzavarás.

26. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Megyehíd község Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2007.(VII.04.) önkormányzati rendelete.