12/A. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a civil szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel lakossági fórumot (a továbbiakban: fórum) tart.

(2) A fórum összehívását a polgármester, a települési képviselő, illetőleg a településen működő társadalmi szervezet kezdeményezheti.

(3) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület - ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(4) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(5) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.”

„13. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: bizottság)

(2) A bizottság feladatait a rendelet 14. §-a sorolja fel.

(3) A bizottság tagjainak száma: 3 fő.

(4) A bizottság szükség szerint tart ülést.

(5) A bizottság az üléseit Megyehíd Község Önkormányzatának tanácskozó termében tartja.

(6) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(7) A bizottsági elnököt távolléte esetén a bizottság elnökhelyettese helyettesíti. Az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(8) A bizottság ülésére meg kell hívni a bizottság tagjain kívül a polgármestert és a jegyzőt, az előterjesztőt, a tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselőjét.

(9) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásánál.

(10) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.

(11) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni.A bizottsági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait írásban kapják meg a bizottság tagjai.

(12) A meghívót a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni.

(13) Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz.

(14) A bizottság ülésére előterjesztést a bizottság tagjai mellett a 8. §-ban meghatározott személyek tehetnek.

(15) A képviselő-testület a bizottságra nem ruház át hatáskört.

(16) A képviselő-testület elé a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések nincsenek.

(17) A bizottsági ülésen a kérdések és hozzászólások száma és időtartama nem korlátozott. A bizottság ülésén megjelent állampolgárok az ülés napirendi pontjához kapcsolódva legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak.

(18) A bizottságra egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

14. § Az ügyrendi bizottság feladata:

• 1. önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése
• 2. az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása
• 3. méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása”

„17. § (1) Ikervár Község Önkormányzata,Csénye Község Önkormányzata, Pecöl Község Önkormányzata, Megyehíd Község Önkormányzata és Kenéz Község Önkormányzata 2015. január 1. napjától Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn.

(2) A Hivatal megnevezése: Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A Hivatal székhelye: 9756 Ikervár, Kossuth u. 47.

(4) A Hivatal kirendeltségei:

• a) Csényei Kirendeltség, 9611 Csénye, Ady u. 12.
• b) Pecöli Kirendeltség, 9754 Pecöl Széchenyi u. 11.”

„19. § A képviselő-testület az alábbi feladat és hatáskörök gyakorlásának jogát a polgármesterre ruházza:

• a) hozzájárulás megadása a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározottakhoz
• b) kérelmezése a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 37. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseknek
• c) hozzájárulás megadása útcsatlakozás létesítéséhez a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 39. § (1) bekezdése alapján)
• d) hozzájárulás megadása a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/A § (1) bekezdése a) és b) pontjában meghatározottakhoz
• e) közterület használat engedélyezése
• f) a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 4/2021. (VI.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a szerinti rendkívüli települési támogatás, valamint 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti szolgáltatásra való jogosultság megállapítása tárgyában való döntés
• g) az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok esetén a nyomvonal jellegű létesítményekre vonatkozó tulajdonosi hozzájárulás megadása.
• h) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában meghatározott önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök alkalmazása”

23/A. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait és aláírását. A vizsgálatot mellőzni kell, ha nem tartalmazza a bejelentő személyi azonosító adatait és aláírását.

(2) Az Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek, Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a Bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.

(3) Hiányos bejelentés esetén a Bizottság elnöke egy esetben - megfelelő határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.

(4) Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés olyan mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

(5) A Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról.

(6) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik a felhívásra, a Bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.

(7) A Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

(8) A Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről, és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.

(9) Ha a Bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.

(10) A Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület összehívására.

(11) A képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyet tárgyaló ülésén a határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

(12) A méltatlansági eljárásra e rendeletnek az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”