Önkormányzat Vasasszonyfa Képviselő-testületének 4/2003 (V.30..) önkormányzati rendelete

VASASSZONYFA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓLÉS A KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

Hatályos: 2019. 02. 21

Önkormányzat Vasasszonyfa Képviselő-testületének 4/2003 (V.30..) önkormányzati rendelete

VASASSZONYFA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓLÉS A KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

2019.02.21.

Vasasszonyfa község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 13. §.(1) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendeletben foglaltak alapján az alábbi rendeletet alkotja:

/Az 1/2017. (I.13.) és a 4/2019. (II.20.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg./

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § 1]

2. § 2]

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

3. § 3]

Kerítés létesítésének szabályai

4. § (1)4

(2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni

(3) A telek közterületi vonalán az áttört kerítés 1,2 – 2,0 m magassággal létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.

(4) A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telekkel határos vonalán), tömör vagy áttört kerítés létesíthető 1,2 – 2,0 m közötti magassággal.

(5) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek között csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonostársak hozzájárulásával, legfeljebb 1,6 m magassággal.

Lakóterületek

5. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vasasszonyfa területén lévő lakóterületek sajátos építési használatuk szerint a falusias lakóterületbe tartoznak.

Falusias lakóterület általános előírásai

6. § (1)5

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) szálláshely szolgáltató épület,

d) kézműipari építmény,

e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény.

g) mező- és erdőgazdasági építmény a telken történő lakóépület egyidejű elhelyezésével, az egyes építési övezetek külön előírásainak figyelembevételével

(3) A lakóterületek beépítésük helyi jellege, karakterbeli különbségük alapján az alábbi egységekre tagozódnak:

a) A régi térképek alapján lehatárolt történeti falumaghoz tartozó területeket az építési övezet jelében megtalálható H jel különbözteti meg.

b) A kialakult általános jellegű és az új tervezett lakóterületek építési övezeteinek megkülönböztető jele nincs.

(4) A történeti falumag területén az FL-H építési övezet előírásai a hagyományos falusi karakter megőrzését segítik elő.

(5) A ki alakult általános jellegű és az új tervezett lakóterületeknél az utcaritmusra és az épületek megjelenési formájára utaló megkötés nincs.

(6) A falusias lakóterületen megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség 0,4.

(7)6

Falusias lakóterület építési övezetei

7. § (8) Az nulljelű építési övezetben építményeket az alábbi feltételek betartásával lehet elhelyezni:

a) 7 A beépíthető legkisebb telek területe: 400 m2
szélessége: 10,0 m
mélysége: 20,0 m
A fentieknél kisebb méretű telkeken már meglévő épületek a beépítettség és a szintterület növelése nélkül felújíthatók, de nem építhetők át.
b) 8 A kialakítható legkisebb telek területe: 1000 m2
szélessége: 16,0 m
mélysége: 60,0 m
c) 9
d) Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. Az egy-két esetben kialakult kétoldali és szabadonálló beépítés a telepítési távolság és a tűzvédelmi előírások figyelembevételével az épületek átépítésekor is megtarthatók.
e) 10 Az épületek általában előkert nélkül az utca vonalon helyezendők el. Ettől eltérő utcaszakaszokon a kialakult helyzethez illeszkedik az előkert.
f) 11 A kialakult utcaritmus megőrzése érdekében az egyes telkeket az 1. mellékletben ábrázolt sémák szerint kell beépíteni illetve átépíteni:
fa) a 10,0-14,5 m széles telkeken oromfalas hosszúház építhető legfeljebb 8,5
m homlokzatszélességgel.
fb) a 14,5m-nél szélesebb telkeken utcavonalon hajlított ház építhető,
legfeljebb 8,5 m traktusmélységgel. Az utcai homlokzat megengedett
legnagyobb szélessége 15,0 m.
fc) a telek belsejében kialakult pajtasorban a pajták átépíthetők vagy újonnan építhetők legfeljebb 5,5 m-es építménymagassággal akár zártsorúan is, de ebben az esetben a hátsókertek megközelítését áthajtó kialakítással biztosítani kell.
g) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, de legfeljebb 400 m2.
h) Az építendő épület tetőformája konty nélküli nyeregtető: tetőablakokkal, a tetőhéjazat piros, bordó vagy barna színű lehet, az alkalmazott homlokzati szerkezetek hagyományos anyagokból készüljenek. A homlokzatokat fehérre, törtfehérre, sárgára, vagy homokszínűre kell színezni.
i) A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,5-5,0 m
j) Új beépítéseknél és átépítéseknél az oldalkert legkisebb mérete: 4,0 m lehet.
k) A zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 50%.
(9) null nulljelű építési övezet előírásai:
a) 12 A kialakítható legkisebb telek területe: 800 m2
szélessége: 18,0 m
mélysége: 40,0 m
b) A beépítési mód oldalhatáron álló. Szabálytalan alakú és saroktelkeken az építési hatóság szabadonálló épületelhelyezést is engedélyezhet. Az előkert mérete legalább 5,0 m kell legyen.
c) Az oldal- és a hátsókert legkisebb mérete 6,0 m.
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %.
e) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 3,5 – 5,0 m.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %.
(10) null null jelű építési övezet előírásai:
a) 13 A beépíthető és a kialakítható legkisebb telek területe: 1000 m2
szélessége: 16,0 m
mélysége: 45,0 m
b) A beépítési mód: oldalhatáron álló. Saroktelek esetén szabadonálló épületelhelyezés is megengedhető. Az előkert mélységét meglévő beépítés esetén az adott utcaszakaszon kialakult helyzethez igazodóan az építési hatóság határozza meg. Új telekosztásnál az előkert mérete 5,0 m kell legyen.
c) Az oldalkert legkisebb mérete 6,0 m. Az egyes telkek az utcai homlokvonaluktól számított 70,0 m mélységig építhetők be, 76,0 m és ennél rövidebb telek esetében a hátsókert mérete legalább 6,0 m kell legyen.
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %.
e) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 3,5 – 5,0 m.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %.
(11) null nulljelű építési övezet előírásai:
a) 14 A kialakítható legkisebb telek területe: 550 m2
szélessége: 17,0 m
mélysége: 25,0 m
b) A beépítési mód: oldalhatáron álló, kivételes esetben saroktelken és szabálytalan alakú telken szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető.
c) Az épületek utcai homlokzatát legalább egy pontjukkal a szabályozási terven jelölt építési vonalra kell illeszteni.
d) Egy telken egy épülettömb építhető. A beépítettség max. 30 % lehet.
e) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 3,5 – 4,5 m.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %.
g) Terepszint alatti építmény nem építhető.
(12) A tartalék lakóterületek keretelőírásai:
A TFL 1, TFL 2, TFL 3 és TFL 4 jelű tartalék lakóterületek feltáró útjainak a szabályozási terven megadott mérete kötelezően betartandó. A területekre legalább telekosztási terv készítendő az null null jelű építési övezetben előírtak figyelembe vételével.
Az aktivizálódott lakóterületek az null övezetbe sorolandók.

Gazdasági terület

8. § (13)15

(14) Vasasszonyfa területén sajátos építési használata szerint a szabályozási terv egyéb ipari területet határol körül.

Ipari terület és építési övezetei

9. § (1) Az ipari terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású termelési, raktározási, valamint a településgazdálkodási célú tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)16

(3) A megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség telkenként 0,7.

(4)17 Az iparterületet teljes közművel kell ellátni.

(5) Aznull null jelű új telekosztású övezetre vonatkozóan az alábbi követelményeket kell kötelezően betartani:

a)18 A kialakítható legkisebb telek területe: 5500 m2

szélessége: 50,0 m
mélysége: 90,0 m
b) Az előkert legkisebb mérete 20,0 m, amelyben fásított személygépkocsi parkoló elhelyezhető. Az oldalkert legkisebb mérete a megengedett legnagyobb építménymagasság, amelyből a kerítés melletti 5,0 m-es sáv zöldterületként tartandó fenn.
c) A hátsókert legkisebb mérete 15,0 m, amelyből a telekhatár melletti 5,0 m-es sáv zöldterületként tartandó fenn.
d) A beépítési mód: szabadonálló.
e) A beépítettség legnagyobb mértéke: 45 %.
f) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 10,0 m.
g) A kötelezően kialakítandó zöldfelület telekterületre vonatkoztatott legkisebb mértéke: 30 % lehet.
h) A létesítmény működéséhez szükséges, előírt számú gépkocsi parkolót és rakodóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(6) Az null null jelű építési övezetben az alábbi követelményeket kell kötelezően betartani:
a) 19 A kialakítható legkisebb telek területe: 2700 m2
szélessége: 25,0 m
mélysége: 50,0 m
b) A beépítési mód: szabadonálló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40 %.
d) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 8,0 m.
e) A zöldfelület legkisebb mértéke: 25 %.
f) Az előírt számú gépkocsiparkoló és a szükséges rakodóterületek telken belül biztosítandók.

Különleges terület

10. § (1) Különleges területek azok a területek, amelyek a község szempontjából meghatározó jelentőségűek, illetve kialakítási módjukban, helyhez kötöttségükben egyedi sajátosságokkal bírnak, és más területfelhasználási kategóriába nem sorolhatók.A Szabályozás Terv az alábbi különleges területeket különbözteti meg:

(2) A null jelű építési övezet a sportpálya területe. Az építési övezet előírásai:

A Szabályozási terven jelölt telekösszevonásokat, a Széchenyi utca felőli megközelítést és a közút melletti véderdő kiegészítését távlatban meg kell valósítani.
Az övezetben csak az alapfunkciót kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el.
(3) A nulljelű terület a temető területe, amelyen a temetkezési funkciót kiszolgáló és a terület fenntartása érdekében szükséges építmény építhető. A beépítettség legfeljebb 2% lehet. A kijelölt bővítményt és véderdőt jogosultsággal rendelkező zöldterület tervező által kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.
(4) 20 A null jelű övezet a horgásztavat ölelő területre terjed ki, amelyben építmény építésekor az alábbi rendelkezéseket kell betartani:
a) Az építményt az építési helyen belül a szabályozási terven ábrázolt beépíthető telekrészen kell elhelyezni.
b) A terület maximális beépítési százaléka 2%, az építmény maximális bruttó alapterülete 268 m², amelyen belül egy épülettömegben lakó,gépkocsi tároló és a tavat kiszolgáló funkciók létesíthetők.
c) A terület nem megosztható.
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m.
e) Melléképület nem építhető.
f) A beépíthető telekrészen kívüli területen a 60%-os minimális zöldfelület és a kétszintes növényállomány, ezen belül legalább 45 db fa tartandó fenn.

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési terület

11. § (1)21

(2) A közutak és a közterületek számára a szabályozási terven meghatározott területet biztosítani kell.

(3) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4)22 Közúthálózat elemeinek kategorizálását a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(5)23

(6) A gyalogos közlekedés számára az útkeresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani.

(7) Parkolás

a) A szabályozási terven jelölt parkolóhelyeket kötelező módon meg kell tartani, illetve ki kell jelölni.

Közműterületek és létesítmények

12. § (1) -(6)24

(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésére, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(8)25

(9) A KÖ jelű övezetek a meglévő és tervezett szennyvízátemelők önálló közműterülete, ahol csak az alapfunkcióhoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.

Zöldterület

13. § (1)26

(2) Közkert területén csak a játék, sport, pihenés, vendéglátás és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el, a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, legfeljebb 4,0m építménymagassággal.

(3) Belterületi kert területét a hagyományoknak megfelelően használt gyümölcsösként kell fenntartani, építmény nem, csak pihenőpad helyezhető el benne.

(4) Közkertben fakivágás építményelhelyezés érdekében nem engedhető meg.

(5) Közkert területét érintő építési, kertészeti tevékenység (parkfenntartást kivéve) végzéséhez kertészeti szakvélemény vagy kertépítészeti terv is szükséges.

Erdőterület

14. § (1)27

(2) Az erdőterület rendeltetése szerint

a) védelmi (V E)

b) gazdasági (G E)

(3)28

(4)29 A szabályozási terven gazdasági rendeltetésű erdőövezetként szabályozott erdőterületen csak a fa- vagy szaporítóanyag termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kacsolódó épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

a) beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha,

b) beépítési mód: szabadonálló,

c) beépítettség (maximum): 0,5%,

d) építménymagasság: 4,5 m.”

Mezőgazdasági terület

15. § (1)30

(2) Az övezetek telkei csak az esetben építhetők be, ha a telek már meglévő, kialakított útról, vagy a szabályozási tervben rögzített, tervezett útról közvetlenül megközelíthető, és az út építése az épület építése megkezdésének idejére befejeződött.

(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben a vonatkozó összes szakhatósági előírásoknak maradéktalanul megfelelnek), illetve – ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi – az érintett telken új épület is létesíthető.

(4) A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség sajátossága szerint a következő övezetekbe tartozik:

a) általános mezőgazdasági terület (ÁM)

b) építési szempontból korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (M0)

c) majorsági mezőgazdasági terület (MM)

(5)31

(6) Az nullövezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges:

a) 32 a beépíthető telek legkisebb területe: 3 ha
szélessége: 50,0 m
mélysége: 80,0 m
aa) az elő-, oldal- és hátsókert mérete min. 15,0 m,
ab) az építmények összesített bruttó alapterülete telkenként a 900,0 m2-t nem haladhatja
meg,
ac) megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m,
ad) a beépítési mód szabadonálló.
b) Birtokközpont az övezet területén 1 ha nagyságú és az azt meghaladó telken valósítható meg.
Az építmények összesített bruttó alapterülete legfeljebb 1500 m2 lehet. Az építés egyéb feltételeit az a) pont szerint kell meghatározni.
(7) Az nullövezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges:
a) 33 beépíthető telek legkisebb területe: 5 ha
szélessége: 80,0 m
mélysége: 200,0 m
aa) az elő-, oldal- és hátsókert mérete min. 20,0 m,
ab) az építmények összesített bruttó alapterülete telkenként a 1500,0 m2-t nem
haladhatja meg,
ac) megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m,
ad) a beépítési mód szabadonálló.
b) 34
c) Birtokközpont az övezet területén 3 ha nagyságú és az azt meghaladó telken valósítható meg.
Az építmények összesített bruttó alapterülete legfeljebb 2500 m2 lehet. Az építés egyéb feltételeit az a) pont szerint kell meghatározni.
(8) Az null jelű területek használata építési, vegyszerhasználati és művelési szempontból lehet korlátozott.
(9) Az null jelű övezetben vízvédelmi szempontból a patakok partélétől számított 50 m –en belül építési és vegyszerhasználati, valamint részleges művelési korlátozás van mely szerint a meglévő gyepes, erdős, bokros felületeket fenn kell tartani, ahol ez hiányzik, a patak part melletti legalább 10 m-es sávban a gyep művelést be kell vezetni.
(10) Az nulljelű övezetbe tartoznak és építés szempontból korlátozott használatúak a jelenleg is gyep művelési ágban lévő földrészletek, valamint nagytávon a főközlekedési utak számára fenntartott sávok.
A közlekedés fejlesztés távlati sávjaiban a gyepművelés bevezetése nem kötelező.
(11) A majorsági mezőgazdasági területnull a meglévő külterületi nagylétszámú állattartó telephelyek területe, ahol az építményelhelyezés és kialakítás feltételei a következők:
a) 35 Elhelyezhető épületek:
aa) lakóépület nem létesíthető,
ab) gazdasági épületként csak a mezőgazdasági termelést szolgáló raktározási, tárolási, termékfeldolgozási funkciójú épületek létesíthetők,
ac) álattartó épületek felújíthatók és amennyiben a részletes előírások lehetővé teszik, új épület is építhető.”
b) 36 Beépítés részletes előírásai:
ba) beépíthető telekterület: min. 3000 m2
bb) beépítettség: max. 10 %
bc) építménymagasság: max. 7,5 m
bd) beépítési mód: szabadonálló
be) előkert: min. 10,0 m
bf) zöldfelületi arány (jellemzően fásítással): min. 50 %.”
c) 37

Vízgazdálkodási terület

16. § (1) Vasasszonyfa területén a következő vízgazdálkodással összefüggő területek találhatók:

a) nulljelű a folyóvizek medre és parti sávja

d) nulljelű a tervezett horgásztó (állóvíz) medre és parti sávja

(2) A null jelű övezetben a patakok medrében és partján a jelenlegi állapotot megváltoztató tevékenység a meder kezelője és az illetékes szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(3)38 Anulljelű övezet a tervezett horgásztó területére terjed ki. A vízfelületen építmény (stég) elhelyezése csónakkikötő kivételével nem engedhető meg.

IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

17. § 39]

Építészeti örökségvédelem

18. § (1) Országos védelem alatt álló épületek

a) Az országos egyedi védelem alatt álló épületeket és műemléki környezetüket a szabályozási tervek tartalmazzák.

b)40

c) A műemléki környezetben érintett helyrajzi számok : 44, 43/2, 181, 183, 186, 184/2

d) – f)41

(2)42 Helyi örökség tárgyai

a) településsel kapcsolatos emlékek:
vallási emlék:
aa) a buszfordulóban lévő 1901-ben állított kőfeszület,
ab) a temetőben 1901-ben állított kőfeszület.
b) történelmi eseményekkel kapcsolatos emlék:
az I. és a II. világháború hőseire emlékező emlékszobor.

Természetvédelem

19. § (1) Az 1996. évi LIII. tv. alapján a település helyi jelentőségű természeti értékűvé nyilvánítja a 048/8 hrsz,a táj értékes elemét képező két befüzesedett árok közötti gyepfelület.

(2) A helyi jelentőségű természeti érték helyi védelme a terület helyi természetvédelmi területté való nyilvánításig él, ezt követően a jelen rendelet 30. szakasza hatályát veszti.

(3) A (1) bekezdésben meghatározott területeken az alábbi előírásokat kell betartani:

a) a védett terület élő kultúráját megváltoztatni nem lehet

b) a védett területen régészeti, illetőleg a környezet- vagy természetvédelem érdekében szükséges munkák kivételével más építési munkák végezni nem lehet

(4) Egyedi tájértékké nyilvánítandó a Salköveskút felé vezető út és a 069/2 hrsz-ú földút találkozásánál áll az 1910-ben állított kőfeszület, amely településsel kapcsolatos vallási emlék

Sajátos jogintézmények alkalmazása

20. § Közérdekű környezetalakítás céljából a szabályozási tervlapon megkülönböztetett jellel körülhatárolt területeken ültetési kötelezettség áll fenn.

a) A beültetési kötelezettség jellel lehatárolt területeken többszintes, több korosztályból álló növényállományt kell telepíteni.

b) A közutak mellett fasorok helyett a rácshatás elkerülése végett változatos formájú telepítéseket kell alkalmazni.

Védőterületek, védősávok

21. § (1) A temetők védőtávolsága 40,0 m. A védőtávolságon belül lakóépület nem építhető, emberi fogyasztásra alkalmas növények nem termelhetők. A temetőbővítmény körül telken belül 30,0 m széles véderdő sávot kell biztosítani.

(2) –(5)43

Záró rendelkezések

22. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba és a 744 – TR/2001 törzsszámú dokumentáció Szabályozási Terv I. , II. számú, a Beépítésre szánt területek építészeti örökségvédelme c. 4.4. rajzszámú lapokkal valamint e rendelet 1. sz. mellékletével együtt érvényes. Ezzel egyidőben,Söpte Községi Közös Tanács 3/1987 (IX.26.) sz. rendelete hatályát veszti.

3. melléklet

Beépítésre szánt ter.
1

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

2

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

3

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

4

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

5

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

6

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

7

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

8

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

9

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

10

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

11

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

12

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

13

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

14

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

15

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

16

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

17

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

18

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

19

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

20

Megállapította a 4/2019. (II.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. február 21-től.

21

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

22

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

23

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

24

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

25

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

26

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

27

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

28

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

29

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

30

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

31

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

32

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

33

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

34

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

35

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

36

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

37

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

38

Módosította a 4/2019. (II.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. február 21-től.

39

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

40

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

41

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.

42

Módosította az 1/2017. (I.13.). önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. január 14-től.

43

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I.13.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017.január 14-től.