Önkormányzat Vassurány Képviselő-testületének 7/2005 (X.5.) önkormányzati rendelete

VASSURÁNY KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS A KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

Hatályos: 2017. 01. 08

Önkormányzat Vassurány Képviselő-testületének 7/2005 (X.5.) önkormányzati rendelete

VASSURÁNY KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS A KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

2017.01.08.

Vassurány község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 13. §.(1) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendeletben foglaltak alapján az alábbi rendeletet alkotja:

/A 6/2007. (V.07.), a 9/2016. (XI.15.) és a 12/2016. (XII. 14.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg./

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. §

(1) Jelen előírások hatálya Vassurány község igazgatási területére terjed ki.
(2) 1

Telekalakítás és az építés szabályai

2. § (1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2)2

(3) Ahol az építés feltételei terület-előkészítés, az e rendeletben meghatározott mértékű előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően adható meg.

(4) Az előírt közművek és utak létesítéséről az önkormányzat, vagy a telektulajdonosok gondoskodnak. Az ezzel kapcsolatos költségeket az önkormányzat a telektulajdonosokra részben vagy teljes egészében átháríthatja.

(5) Közforgalomnak átadott magánterület esetében a közforgalom számára megnyitás tényét a tulajdoni lapra rá kell vezetni.

Kerítés létesítésének szabályai

3. § (1)3

(2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni

(3) A telek közterületi vonalán azon utcákban, ahol a tömör kerítés hagyományosan kialakult, legfeljebb 1,8m magas tömör, egyéb helyeken max 1,8m magas áttört kerítés létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.

(4) A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telekkel határos vonalán), tömör vagy áttört kerítés létesíthető 1,2 – 2,0 m közötti magassággal.

(5) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek között csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonostársak hozzájárulásával, legfeljebb 1,6 m magassággal.

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Területfelhasználás

4. § 4

Lakóterületek

5. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vassurány területén lévő lakóterületek sajátos építési használatuk szerint a falusias lakóterületbe tartoznak.

Falusias lakóterület általános előírásai

6. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2)5

(3) A lakóterületek beépítésük jellege, karakterbeli különbségük alapján az alábbi egységekre tagozódnak:

a) A történeti községmaghoz tartozó területekre, amelyek falusias karakterének megőrzését a V jelű építési övezetek részletes előírásai biztosítják.

b) A községmagon kívüli általános jellegű, kialakult K jelű és a tervezett új jelöletlen lakóterületekre, amelyeknek építési előírásai a telkek falusias építési használata folytonosságára irányulnak.

(4) A V jellel megkülönböztetett övezetek részletes előírásainak célja a falusias karakter alkotóelemeinek, nevezetesen:

- a telekszerkezet
- az utcaritmus
- az utcafronton és a telek belsejében az épületek tömegaránya
- az alkalmazott anyagok és színezés szabályozásával a nagymértékű változások kiküszöbölése az átépítés, fejlődés lehetőségének egyidejű biztosításával.
(5) A kialakult általános és az új lakóterületek építési előírásainak célja a falusias építési használat folyamatosságának biztosítása:
- az építési használat felső határának megadásával m2-ben
- a telekvégek szabadon hagyásának előírása az építési sáv meghatározásával
- a lakótelken melléképületben végezhető vállalkozások és építményeik szabályozásával.
(6) A falusias lakóterületen megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség 0,4.
(7) A falusias lakóterületet teljes közművel kell ellátni.

Falusias lakóterület építési övezetei

7. § (1) Az jelű, falusias karaktert védő építési övezetben betartandó előírások:

a) A telekalakítás szabályai:

- Két szomszédos telek csak akkor vonható össze, ha a keletkező új telek szélességi mérete a 24,0 m-t nem haladja meg.
- Telekmegosztáskor a keletkező új telkek szélessége legalább 12,0m, hossza a megosztandó telek teljes hossza kell legyen, illetve a Petőfi utca nyugati oldalán a Szabályozási Terven jelölt, a telekvégek beépítését lehetővé tevő hosszában történő megosztásig.
- Egyéb esetekben csak telekhatár kiigazítás engedélyezhető legfeljebb 1,0m szélességben.
b) Az átépítés szabályai:
- Szélesebb telkek esetében átépítésnél az utcai homlokzat megengedett legnagyobb szélessége 15,0 m.
- Az építendő épület tetőformája 40-50°-os hajlásszögű kontyolt nyeregtető, a párkány kiülése a közterület és a szomszéd felé legfeljebb 70cm. A tetőhéjazat piros, bordó vagy barna színű cserép lehet.
- Az alkalmazott homlokzati szerkezetek hagyományos, vagy legalább a hagyományoshoz hasonuló külső megjelenésű anyagokból készüljenek. A homlokzatok színezésénél a feltűnő, hivalkodó tiszta színek alkalmazását kerülni kell.
c) Gazdasági épületek a lakóépülettel azonos oldalhatáron építhetők az utcavonaltól számított 55,0 mélységig. Az előírt 6,0m hátsókert távolságot rövidebb telkek esetében be kell tartani.
d) Vállalkozásra alkalmas, a telek belsejében elhelyezett építmény legnagyobb alapterülete bruttó 250,0m2 lehet, relatív gerincmagassága pedig nem haladhatja meg a lakóépület gerincmagasságát.
e) Az építményeket átépítés esetén a lebontott épület beépítési módja szerint annak beépítési vonalán kell elhelyezni. Foghíjbeépítésekor az építendő épület utcai homlokvonala a szomszéd épületek beépítési módjához és homlokvonalához kell igazodjon.
f) A beépítettség legnagyobb mértéke 30%, de legfeljebb bruttó 400m2.
g) A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság 3,5 – 4,5m.
h) Új beépítéseknél és átépítéseknél az oldalkert legkisebb mérete: 14,0m telekszélességig a megengedett legnagyobb építménymagasság, azon felül 6,0m lehet.
i) A zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 50%.
(2) jelű kialakult általános jellegű építési övezet előírásai:
a) Az építményeket az egyes telkeken a kialakult oldalhatáron, az adott utcaszakaszon szokásos előkert szabadon hagyásával kell elhelyezni. Saroktelken szabadonálló beépítési mód is megengedhető.
b) A kialakítható legkisebb telek területe: 1200m2
szélessége: 18,0m
mélysége: 70,0m
c) A megengedett legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb bruttó 400,0m2.
d) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 3,5/4,5 m.
e) Gazdasági épületek a lakóépület sávjában építhetők az utcavonaltól számított 55,0 m mélységig. Az előírt 6,0m hátsókert távolságot rövidebb telkek esetében be kell tartani.
f) Vállakozásra alkalmas, a telek belsejében elhelyezett építmény legnagyobb alapterülete 250,0 m2 lehet, relatív gerincmagassága pedig nem haladhatja meg a lakóépület gerincmagasságát.
g) Az oldalkert mérete oldalhatáron álló beépítésnél 10,0 – 14,0 m-ig terjedő telekszélességnél a megengedett legnagyobb építménymagasság, azon felül legalább 6,0 m, szabadonálló beépítésnél 3,0 m lehet.
h) A zöldfelület aránya legalább 50% kell legyen.
i) Az előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell biztosítani.
(3) null jelű kialakult általános jellegű építési övezet előírásai:
a) Az építményeket az egyes telkeken a kialakult oldalhatáron, az adott utcaszakaszon szokásos előkert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b) A kialakítható legkisebb telek területe: 850m2
- szélessége: 18,0m
- mélysége: 50,0m
c) A megengedett legnagyobb beépítettség 30%.
d) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 3,5/4,5m.
e) Az építmények megjelenésére vonatkozó előírások:
- Szélesebb telkek esetében átépítésnél az utcai homlokzat megengedett legnagyobb szélessége 15,0m.
- Az építendő épület tetőformája 40-45°-os hajlásszögű kontyolt nyeregtető, a párkány kiülése a közterület és a szomszéd felé legfeljebb 70cm. A tetőhéjazat piros, bordó vagy barna színű cserép lehet.
- Az alkalmazott homlokzati szerkezetek hagyományos vagy legalább ahhoz hasonló külső megjelenésű anyagokból készüljenek. A homlokzatokat fehérre, törtfehérre, sárgára vagy homokszínűre lehet színezni.
f) Az oldalkert mérete 10,0 – 14,0m-ig terjedő telekszélességnél a megengedett legnagyobb építménymagasság, azon felül legalább 6,0m.
g) A zöldfelületek aránya legalább 50% kell legyen.
h) Az előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell biztosítani.
(4) A null jelű kialakult általános jellegű építési övezetre vonatkozó előírások:
a) Az építményeket oldalhatáron álló beépítési mód szerint kell elhelyezni, kivéve az 1-5. hrsz.-okból kialakított telkeket, ahol a szabadon álló beépítés is megengedhető.
b) A kialakítható telek legkisebb szélessége 15,0m, hossza a kialakult telekhossz kell legyen. Kivételt képeznek az 1-5 hrsz. telkek, amelyekből legfeljebb 2 telket lehet kialakítani legalább 20,0m telekszélességgel.
c) A megengedett legnagyobb beépítettség 25%, de legfeljebb 400m2.
d) Gazdasági épületek a lakóépülettel azonos oldalhatáron építhetők az utcavonaltól számított 55,0m mélységig, az ezen túl eső telekrész hátsókertnek számít. A hátsókert legkisebb mérete (rövidebb telkek esetében) 6,0m lehet.
e) Vállalkozásra alkalmas, a telek belsejében elhelyezett építmény legnagyobb alapterülete bruttó 250,0m2 lehet, relatív gerincmagassága nem haladhatja meg a lakóépület gerincmagasságát.
f) Az előkert mélysége 3,0m lehet.
g) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 3,5/4,5m.
h) A zöldfelület aránya legalább 50% kell legyen.
(5) A null nulljelű kialakult általános jellegű építési övezetre vonatkozó előírások:
a) Az építményeket a kialakult oldalhatáron kell elhelyezni.
b) Az övezetben meglévő telekosztás nem változtatható meg.
c) A megengedett legnagyobb beépítettség 30%.
d) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 3,5/4,5m.
e) Az előkert mérete 5,0m.
f) Az oldalkert legkisebb mérete 6,0m lehet.
g) A zöldfelület legkisebb mértéke 50% lehet.
(6) A null null jelű kialakult építési övezet a volt cselédlakások (244 és 272 hrsz.) területére terjed ki.
a) Az övezetben a telkek jelenlegi formáját változatlanul kell megtartani.
b) Az övezetben a meglévő építmények beépítettség és az építménymagasság növelése nélkül felújíthatók , átépíthetők tetőterük a tetőforma megtartása mellett síkban fekvő tetőablak alkalmazásával beépíthető. Az alkalmazott homlokzati szerkezetek hagyományos, vagy legalább a hagyományoshoz hasonló külső megjelenésű anyagokból készüljenek.
(7) Aznull null jelű kialakult építési övezet a 242/2 hrsz.-on lévő többlakásos lakóépületre és telkére terjed ki.
a) Az övezet területén lévő telket megosztani nem lehet.
b) A meglévő építmény felújítható, átépíthető, tetőtere legfeljebb 50cm térdfal alkalmazásával beépíthető.
c) Bővítése a jelenlegi oldalkertek szabadon hagyása mellett a telek belseje felé lehetséges legfeljebb 15%-os beépítettségig.
d) A zöldfelület legkisebb mértéke 50% lehet.
e) Az előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.
(8) A null null jelű kialakult általános jellegű építési övezet előírásai:
a) A kialakult telekosztás szélességi értelemben csak 1,0m telekhatár kiigazításig változtatható.
b) A telkek mélységükben a Szabályozási Terven ábrázoltak szerint megoszthatók.
c) A beépítési mód oldalhatáron álló.
d) Az épületek átépítésekor a keleti házsor esetében előkert nélkül az utcavonalon, a nyugati házsor esetében a szabályozási vonaltól 3,0m – 6,0m-re helyezhetők el.
e) A beépítettség legnagyobb mértéke 30% lehet.
f) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 3,5/4,5m.
g) Az oldalkert mérete 10,0-14,0m-ig terjedő telekszélességnél a megengedett legnagyobb építménymagasság, azon felül legalább 6,0m kell legyen.
h) A megengedett legkisebb zöldfelület arány 50%.
i) Az előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell biztosítani.
(9) A null nulljelű tervezett építési övezet előírásai:
a) Az építményeket oldalhatáron álló építési mód szerint kell elhelyezni, kivételt képeznek a saroktelkek, ahol szabadon álló építési mód is megengedhető.
b) A kialakítható telek legkisebb /legnagyobb területe: 900m2/1200m2
- szélessége: 18,0m/24,0 m
- mélysége: 50,0 m
c) A megengedett legnagyobb beépítettség 30%.
d) Gazdasági épületek a lakóépülettel azonos oldalhatáron építhetők.
e) Vállalkozásra alkalmas, a telek belsejében elhelyezett építmény legnagyobb alapterülete bruttó 150m2 lehet, relatív gerincmagassága nem haladhatja meg a lakóépület gerincmagasságát.
f) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság 3,5 – 5,5m.
g) Az oldalkert és a hátsókert mérete 6,0m kell legyen.
h) A zöldfelület aránya legalább 50% kell legyen.
i) Az előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.
(10) 6 Az null nulljelű tervezett építési övezet előírásai:
a) Az építményeket oldalhatáron álló építési mód szerint kell elhelyezni, kivételt képeznek az északi saroktelkek, ahol a beépítési mód szabadonálló.
b) A kialakítható telek legkisebb /legnagyobb területe: 600,0 m2 / 1200 m2
- szélessége: 16,0 m / 24,0 m
- mélysége: 40,0 m
c) A megengedett legnagyobb beépítettség 30%.
d) Gazdasági épületek a lakóépülettel azonos oldalhatáron építhetők.
e) Vállalkozásra alkalmas, a telek belsejében elhelyezett építmény legnagyobb alapterülete bruttó 150m2 lehet, relatív gerincmagassága nem haladhatja meg a lakóépület gerincmagasságát.
f) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság 3,5 / 5,5m.
g) Az előkert mérete 5,0m
h) Az oldalkert és a hátsókert mérete 6,0 m kell legyen.
i) A megengedett legkisebb zöldfelület arány 50%.
j) Az előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.

Gazdasági terület

8. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Vassurány területén sajátos építési használata szerint a szabályozási terv egyéb ipari területet és tartalék kereskedelmi gazdasági területet határol körül.

Ipari terület és építési övezetei

9. § (1) Az egyéb ipari terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású termelési, raktározási, valamint a településgazdálkodási célú tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség telkenként 0,7.

(3) Az iparterületet teljes közművel kell ellátni, építési engedély csak annak elkészülte után adható.

(4) Az null null jelű építési övezetben az alábbi követelményeket kell kötelezően betartani:

a) A kialakítható legkisebb telek területe: 1500 m2

- szélessége: 25,0 m
- mélysége: 50,0 m
b) A beépítési mód: szabadonálló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 50 %, de legfeljebb 1000m2.
d) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 10,0 m.
e) A zöldfelület legkisebb mértéke: 25 %.
f) A létesítmény működéséhez szükséges, előírt számú gépkocsi parkolót és rakodóhelyeket telken belül kell biztosítani.

Kereskedelmi, szolgáltató terület és építési övezetei

10. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású

- a lakossági igényeket kielégítő szolgáltató, és kisipari termelő tevékenység,
- az átmenő forgalmat szolgáló kereskedelmi és szolgáltató tevékenység,
- valamint egyéb termelő, szolgáltató célú gazdasági tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) 7

Különleges terület

11. § (1) Különleges területek azok a területek, amelyek a község szempontjából meghatározó jelentőségűek, kialakítási módjukban, helyhez kötöttségükben egyedi sajátosságokkal bírnak, és más területfelhasználási kategóriába nem sorolhatók. A Szabályozás Terv az alábbi különleges területeket különbözteti meg:

(2) Anull jelű terület a műemlék Schilson kastélyra és telkére terjed ki. Az épülettel és parkjával kapcsolatos funkcióváltás, építési tevékenység a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetett, hozzá benyújtott (építési) engedély alapján végezhető.

(3) A nulljelű építési övezet a helyi örökségvédelem alatt álló római katolikus templom és telke területe. A kialakult állapottal megegyező módon egyházi, szakrális jellegű építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben csak az alaprendeltetéshez közvetlenül kapcsolódó funkció helyezhető el, az épület kialakult jellege, a telek beépítettsége nem változtatható, a kialakult telek eredeti alakulatában megtartandó.

(4) A null jelű építési övezet a temető területe, amelyen a temetkezési funkciót kiszolgáló és a terület fenntartása érdekében szükséges építmény építhető. A beépítettség legfeljebb 2% lehet. Az új temető használatba vétele után fokozatosan bezárandó.

(5) A nulljelű építési övezet az új temető területe. Jogosultsággal rendelkező zöldterület tervező által készített kertépítészeti terv alapján kell kialakítani. Területén a temetkezési funkciót kiszolgáló és a terület fenntartása érdekében szükséges építmény építhető legfeljebb 2%-os beépítettségig. Bejárata előtt a szükséges számú parkolót ki kell alakítani.

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési terület

12. § (1) A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

(2) A közutak és a közterületek számára a szabályozási terven meghatározott területet biztosítani kell.

(3) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4)8 Az úthálózat hierarchiáját és kategorizálását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(5)9

(6) A község kialakult beépítésű területein lévő, az OTÉK 26. §. (2) bekezdésben ajánlott méreteket el nem érő, megmaradó építési szélességű utak mentén az útkezelők felé a közlekedésből eredő semmiféle kártérítési igény nem érvényesíthető.

(7) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az út tengelyétől számított alábbi védősávokat kell biztosítani:

- M9 gyorsforgalmi út 100,0-100,0m.
- Országos mellékutak mentén: 50,0 – 50,0m
A védősávon belül létesítmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el, a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint.
(8) Vasútvonalra vonatkozó előírások:
a) A Szombathely - Sopron vasútvonal szabályozási szélessége a jelenlegi telekhatár, de legalább 20,0 m.
b) Országos közforgalmú vasút mentén a szélső vágánytól számított 50,0 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni, amelyen belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(9) Parkolás
a) A szabályozási terven jelölt parkolóhelyeket kötelező módon meg kell tartani, illetve ki kell jelölni.

Közműterületek és létesítmények

13. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az egyes területfelhasználási egységeknél előírt közművesítettség rendelkezésre áll.

(5) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésére, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(7) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

Zöldterület

14. § (1) Zöldterület a Szabályozási Terven sajátos használata szerint korlátozott használatú

közparkként nulljelű vagy null jelű közkertként lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett terület.
(2) Közpark és közkert területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A nulljelű övezet a horgásztavat körülvevő 196/1, 3 és 5 hrsz. területre terjed ki. Az övezetben építmény nem helyezhető el, az azt igénybevevők számára zöldbeton burkolatú gépkocsiparkoló létesíthető, max a terület 2%-án.
(4) A null jelű közkertek övezetében parkoló nem helyezhető el.
(5) Közparkban és közkertben fakivágás építmény-elhelyezés érdekében nem engedhető meg.
(6) Közpark és közkert területét érintő építési, kertészeti tevékenység (parkfenntartást kivéve) végzéséhez kertészeti szakvélemény vagy kertépítészeti terv is szükséges.

Erdőterület

15. § (1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, valamint a településszerkezeti és szabályozási tervben erdőként körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

(2) Az erdőterület rendeltetése szerint

a) védelmi (Ev) és

b) gazdasági (Eg)

(3) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdő nullövezetként szabályozott területen épületet elhelyezni nem lehet.

Az OTÉK 32. §.-a szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett erdőrészt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(4) A szabályozási terven gazdasági rendeltetésű erdőövezetként null szabályozott erdőterületen csak a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:
a) beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m2)
b) beépítési mód: szabadonálló
c) beépítettség (maximum): 0,5 %
d) építménymagasság (maximum): 4,5 m.

Mezőgazdasági terület

16. § (1) A mezőgazdasági terület a település növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) Az övezetek telkei csak az esetben építhetők be, ha a telek már meglévő, kialakított útról, vagy a szabályozási tervben rögzített, tervezett útról közvetlenül megközelíthető, és az út építése az épület építése megkezdésének idejére befejeződött.

(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben a vonatkozó összes szakhatósági előírásoknak maradéktalanul megfelelnek), illetve – ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi – az érintett telken új épület is létesíthető.

(4) A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség sajátossága szerint a következő övezetekbe tartozik:

a) általános mezőgazdasági terület (ÁM)

b) építési szempontból korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (M0)

c) majorsági mezőgazdasági terület (MM)

(5) Általános mezőgazdasági területen null a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és –szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

a)10 Az nullövezet elsősorban környezetvédelmi szempontból további alövezetekre oszlik:

aa) Az (ÁM-1) övezet az épített környezet védelme, valamint vízvédelmi okokból a kevésbé terhelhető területek

ab) Az (ÁM-2) a környezetvédelmi szempontból kevésbé érzékeny területek övezete.

b)11

c)12

(6) Az null övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges:

a) - a beépíthető telek legkisebb területe: 3 ha

- szélessége: 50,0 m
- mélysége: 80,0 m
- az elő-, oldal- és hátsókert mérete min. 15,0 m kell legyen
- az építmények összesített bruttó alapterülete telkenként a 900,0 m2-t nem haladhatja meg
- a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m
- a beépítési mód szabadonálló.
b) Birtokközpont az övezet területén 1 ha nagyságú és az azt meghaladó telken valósítható meg.
Az építmények összesített bruttó alapterülete legfeljebb 1500 m2 lehet. Az építés egyéb feltételeit az a) pont szerint kell meghatározni.
(7) Az null övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges:
a) 13 a beépíthető telek legkisebb területe: 5 ha
szélessége: 80,0 m
mélysége: 200,0 m
az elő-, oldal- és hátsókert mérete min. 20,0 m kell legyen
a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m
a beépítési mód szabadon álló.
b) Birtokközpont az övezet területén 3 ha nagyságú és az azt meghaladó telken valósítható meg.
Az építmények összesített bruttó alapterülete legfeljebb 2000 m2 lehet. Az építés egyéb feltételeit az a) pont szerint kell meghatározni.
(8) Az nulljelű területek használata építési, vegyszerhasználati és művelési szempontból lehet korlátozott.
(9) Az nulljelű övezetben vízvédelmi szempontból a patakok partélétől számított 50 m –en belül építési és vegyszerhasználati, valamint részleges művelési korlátozás van mely szerint a meglévő gyepes, erdős, bokros felületeket fenn kell tartani, ahol ez hiányzik, a patak part melletti legalább 10 m-es sávban a gyep művelést be kell vezetni.
(10) Az null jelű övezetbe tartoznak és építés szempontból korlátozott használatúak a jelenleg is gyep művelési ágban lévő földrészletek, valamint nagytávon a főközlekedési utak számára fenntartott sávok.
A közlekedés fejlesztés távlati sávjaiban a gyepművelés bevezetése nem kötelező.
(11) A majorsági mezőgazdasági terület nulla meglévő külterületi nagylétszámú állattartó telephelyek területe, ahol az építmény-elhelyezés és kialakítás feltételei a következők:
a) Elhelyezhető épületek (funkció alapján):
- lakóépület nem létesíthető
- gazdasági épületként csak a mezőgazdasági termelést szolgáló raktározási, tárolási, termék-feldolgozási funkciójú épületek létesíthetők
- állattartó épületek felújíthatók és amennyiben a részletes előírások lehetővé teszik, új épület is építhető.
b) 14 Beépítés részletes előírásai:
beépíthető telekterület: min. 3000 m2
építménymagasság: max. 7,5 m
beépítési mód: szabadon álló
előkert: min. 10,0 m
zöldfelületi arány (jellemzően fásítással): min. 30 %.

Vízgazdálkodási terület

17. § (1) Vassurány területén a következő vízgazdálkodással összefüggő területek találhatók:

a) null folyóvizek medre és parti sávja

b) nulla kastély kertjében lévő halastó területe

(2) A nulljelű övezetben a patakok medrében és partján a jelenlegi állapotot megváltoztató tevékenység a meder kezelője és az illetékes szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(3) nulljelű övezet a 196/2 hrsz. tű területére terjed ki, amelyet horgásztóként lehet hasznosítani. A vízfelületen és partján építményeket nem lehet elhelyezni.

17/A. §15

Különleges beépítésre nem szánt terület és építési övezete

(1)
a) Különleges beépítésre nem szánt terület a Perec major e rendelet mellékletét képező 5.2 rajzszámú terven körülhatárolt meglévő területe, amelyen állattartó épületek és kiszolgáló létesítményei, valamint géptároló és siló helyezhető el.
b) A biológiai aktivitásérték szinten tartása érdekében az e rendelet mellékletét képező 5.3 rajzszámú terven körülhatárolt területen erdőt kell telepíteni.
(2) A Km jelű övezet területén a következő előírások szerint lehet építési tevékenységet folytatni:
a) A beépítési mód szabadon álló.
b) A beépítettség legnagyobb mértéke 20%.
c) Az oldalkert mérete legalább 5,0 m kell legyen.
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 10.0 m, kivételt képeznek a sajátos technológiai létesítmények, amelyeknek magassága legfeljebb 19,0m lehet.
e) A zöldfelület legkisebb mértéke 10 % lehet.”

IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Környezetvédelem

18. § (1) Levegőtisztaság védelem

a) Levegőtisztaság-védelem szempontjából az országosan érvényes rendeletek az irányadók.

Abban az esetben, ha az állatlétszámhoz előírt védőtávolság a lakóterület és az állattartó telep között nem áll rendelkezésre, a tartható állatok létszámát korlátozni kell.

b) Az avar- és hulladékégetés idejét és körülményeit helyi önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(2) Zaj és rezgés elleni védelem

a) A zaj elleni védelem szempontjából a község területén az országos jogszabály szerinti kategóriákba (területi funkcióba) kell besorolni a területeket, illetve az övezeteket.

b) Olyan közlekedési útvonalak mellett, ahol a gépkocsiforgalomból eredő zajhatás hosszú távon valószínűleg más módon nem csökkenthető az érintett övezetben egyébként érvényes zajhatárértéknek megfelelően, az épületeken alkalmazott passzív akusztikai védelem (falburkolás, speciális nyílászárók beépítése) eszközeivel kell elérni, hogy a különböző helyiségeken belül érvényes megengedett „A” hangnyomásszintek ne kerüljenek túllépésre.

c) A Szombathely – Sopron vasútvonal zajterhelésének mérséklésére a Szabályozási Terven ábrázolt területeken véderdő sávot kell ültetni. A Petőfi Sándor utca páros oldalán a zajzónába eső lakóházakat felújításuk esetén passzív akusztikai védelemmel kell ellátni.

(3) Hulladékgazdálkodás

a) A községben az illegális szemét- és törmeléklerakást meg kell akadályozni, hulladék csak zárt térben, illetve gyűjtőedényzetben tárolható.

b) A kommunális szilárd hulladék szervezetten a Szombathely igazgatási területén létesített regionális hulladéklerakó telepre szállítandó.

c) A tervezési területen működő szolgáltató, vendéglátó stb. létesítmények, szolgáltató-javító kisüzemek veszélyesnek minősülő hulladékukat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.

d) A veszélyes hulladékok kezelése csak a vonatkozó jogszabályok szerint történhet.

(4) Föld- és vízvédelem

a) Nem burkolt felületen hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

b) Területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, esetleg építési törmelék) történhet.

c) Szennyvíz, szennyezett csapadékvíz és egyéb szennyező anyag felhagyott kutakba, az árkokba, vízfolyásokba, tavakba nem vezethető.

d) Salköveskút igazgatási területén a szennyvizek szikkasztása tilos.

e)16

f) Az állattartásból eredő trágyalé zárt, szigetelt gyűjtőkben tárolandó, és szippantással távolítható el.

g) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket közcsatornába vezetés előtt előtisztítani szükséges. Közcsatornába csak az érvényes országos rendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

h) Épületek, utak egyéb létesítmények kialakításakor az érintett területeken lévő termőföld, humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, (deponálásáról) és újrahasznosításáról a beruházónak, építtetőnek gondoskodnia kell.

i)17

j)18

(5) Az ipari területen úgy kell az egyes létesítmények helyét kijelölni, hogy esetlegesen zavaró hatású üzemek kerüljenek a lakóterülettől nagyobb távolságra.

Örökségvédelem

19. § (1) Régészet

a) Vassurány igazgatási területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek

- Nyugati rétszer
- Felső kertek alja I. és
- Felső kertek alja II.
b) 19
c) 20 Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot értesíteni kell és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.
d) 21
(2) Műemlékvédelem
a) Országos egyedi védelem alatt álló épületek
- Volt Schilson-kastély (Vasút u. 2.) mai formájában 1723-ban épült, kastélypark övezi. (MJ 8115, határozatszám: 50041/1958, hrsz.: 197)
- Nepomuki Szent János szobor és kápolnája (Hősök tere) XVIII. Században épült barokk kápolna (MJ8114, határozatszám: 8100/1971, hrsz.: 131)
- Pestis – oszlop – Szent Sebestyén és Szent Rókus szobrokkal
(Hősök tere) XVIII. Századi barokk fogadalmi oszlop a parkosított főtér közepén áll. (Vk.8116, határozatszám: 8100/1971, hrsz.: 132).
b) 22
c) A Schilson kastély és parkja valamint a Nepomuki Szent János szobor és védőépítménye együttes műemléki környezetéhez az alábbi ingatlanok tartoznak:
237, 198 hrsz út részben, 208, 207, 206, 205, 204, 203, 202, 201, 200, 196/1, 196/2, 196/3, 194/12, 194/11, 192, 165, 164, 163, 133 út részben, 132 tér részben, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128, 240/12, 240/13, 239/1 út részben, 238 közterület
d) 23
(3) Helyi művi értékvédelem
a) Helyi területi védelem alatt áll a Schilson kastélyhoz tartozó belső major (237 hrsz). Telke nem osztható meg, építészettörténeti kutatása elvégzéséig bontási engedély nem adható a területen található épületekre. Funkcióval való megtöltése, felújítás vagy új épület építése előtt részletes szabályozási terv készítendő.
b) 24 Helyi építészeti értékvédelem:
Az alábbi épületek a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá településtörténeti szempontból jelentős alkotások, ezért egyedi védelmet élveznek:
ba) római katolikus templom( 164 helyrajziszám),
bb) volt iskola (Táncsics köz 7., 158 helyrajzi szám),
bc) volt kastélyszolgák lakása (Táncsics köz 8., 158 helyrajzi szám),
bd) A felsorolt épületeket csak abban az esetbe lehet lebontani, ha állaguk oly mértékben leromlott, hogy a bentlakók, vagy a környezetben élők életét veszélyezteti.
Az épületek tömegét, tetőformáját, homlokzati megjelenítését felújításkor meg kell őrizni.
c) 25 Helyi védelem alatt áll a Petőfi Sándor utca és a 133 hrsz út találkozásánál álló Mária azobor, a Vasút utca törésében lévő Pieta szobor és a Világháború Hősei emlékoszlop.

Sajátos jogintézmények alkalmazása

20. § (1) Közérdekű környezetalakítás céljából a Szabályozási Tervlapon megkülönböztetett jellel körülhatárolt területeken ültetési kötelezettség áll fenn.

a) A beültetési kötelezettség jellel lehatárolt területeken többszintes, több korosztályból álló növényállományt kell telepíteni.

b) A közutak mellett fasorok helyett a rácshatás elkerülése végett változatos formájú telepítéseket kell alkalmazni.

(2)26 A kastélyhoz tartozó belső major területére, amennyiben a kastélytól elkülönítve hasznosítják, részletes szabályozási tervet kell készíteni. Olyan funkció helyezhető el benne, amelynek befogadása épületállománya túlnyomó többségének továbbélését lehetővé teszi.

(3) Az önkormányzat útépítés céljára elővásárlási jogot jegyez be az alábbi ingatlanokra:

Petőfi Sándor utca 82 hrsz és 56 hrsz Hősök tere 19. sz. 119 hrsz nyugati telekhatára melletti 16,0m széles sáv
Vasút utca 12. sz. (229 hrsz).

Védőterületek, védősávok

21. § (1) A meglévő temető védőtávolsága 40,0 m. A védőtávolságon belül lakóépület nem építhető, emberi fogyasztásra alkalmas növények nem termelhetők.

(2) A vízfolyások partélétől számított 6 m-es sávot mederkarbantartás céljára szabadon kell hagyni, valamint külterületen a partéltől számított 50,0-50,0 m-en belül építmény nem helyezhető el, valamint környezetkímélő mezőgazdasági termelést kell folytatni.

(3)27 Föld feletti szigetelt nagy- és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete minden irányban a vezeték szélső pontjától mért 0,5 m távolság.

(4) A gázszállító vezeték védőtávolsága 7,0 – 7,0 m. Ahol a védőtávolság magánterületre esik, ott az érintett telkekre szolgalmi jogot kell bejegyezni.

(5) Az országos közutak védőtávolságai az alábbiak:

- a tervezett M9-es gyorsforgalmi út: az úttengelytől számított 100-100 m
- országos mellékutak külterületen az úttengelytől számított 50-50 m
- a Szombathely-Sopron vasútvonal: külterületen 50-50 m, belterületen a vasúthoz kapcsolódó zajzóna szélessége 120,0m.

Záró rendelkezések

22. § E rendelet 2005. november 1.-én lép hatályba, a 741 – TR/2002 törzsszámú dokumentáció 2005.10.07. keltezésű Szabályozási Terv 4.2. és 4.3. számú lapjaival együtt érvényes. Ezzel egyidőben Söpte Községi Közös Tanács 3/1987 (IX.26.) sz. rendelete hatályát veszti.

1

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

2

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

3

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

4

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

5

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

6

Megállapította a 6/2007. (V.07.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. május 10-től.

7

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

8

Módosította a 12/2016. (XII.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2017. január 8-tól.

9

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

10

Módosította a 12/2016. (XII.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2017. január 8-tól.

11

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

12

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

13

Módosította a 12/2016. (XII.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2017. január 8-tól.

14

Módosította a 12/2016. (XII.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2017. január 8-tól.

15

Megállapította a 9/2016. (XI.15.) rendelet. Hatályos: 2016. december 3-tól.

16

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

17

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

18

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

19

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

20

Módosította a 12/2016. (XII.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2017. január 8-tól.

21

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

22

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

23

Hatályon kívül helyezte a 12//2016.(XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. január 8-tól.

24

Módosította a 12/2016. (XII.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2017. január 8-tól.

25

Módosította a 12/2016. (XII.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2017. január 8-tól.

26

Módosította a 12/2016. (XII.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2017. január 8-tól.

27

Módosította a 12/2016. (XII.14.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2017. január 8-tól.