1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bozzai Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 9752 Bozzai, Fő utca 32.

(3)² Az önkormányzat működési területe: Bozzai község közigazgatási területe

(4)³ Az önkormányzat hivatalos honlapja: https://bozzai.asp.lgov.hu/

2. §⁴⁵ (1) A Képviselő-testület szervei:

(2) A Hivatal székhelye: 9751 Vép, Rákóczi utca 8.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat címere vörös csücsköstalpú pajzsban, arany páncélos jobb kar arany markolatú görbe szablyát tart. Felette heraldikai rózsa, legfelül arany nemese lombkorona lebeg

(3) A zászló téglalap alakú, színei: vörös és arany, rajta Bozzai község címere.

(4) Az önkormányzati címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

4. § (1) Az önkormányzat pecsétje kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven a „Bozzai Község Önkormányzat Képviselő-testülete” felirattal.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven a „Bozzai Község Polgármestere” felirat olvasható.

5. § (1) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

(2) További feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

(5) A polgármester az átruházott hatáskörökben hozott döntéseiről a képviselő-testületet évente egy alkalommal a munkaterv alapján tájékoztatja.

(6)⁸⁹ Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5.

(2)¹⁰ Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad az önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.

(3) Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(4) A képviselő-testület az alpolgármester megválasztásának lebonyolítására ideiglenes bizottságot alakít.

(5) Amennyiben az alpolgármester választás eredménytelen volt, a soron következő rendes ülésen a választást - az e §-ban írtak szerint - meg kell ismételni.

7. § (1) A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - éves munkatervet készít, melyet az évi első képviselő-testületi ülés elé terjeszt.

(2) A munkaterv tartalmazza:

8. § (1) A képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi. A rendes testületi ülésen tárgyalandó napirendek témáját a képviselőtestület évente éves munkatervében határozza meg. Rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség, ha a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat.

(2)¹¹ A képviselő-testület szükség szerint, munkaterve alapján, évente legalább hat rendes ülést tart.

(3) Az ülés helye a meghívottak számától függően Bozzai Faluház hivatalos helyisége vagy a Vépi Művelődési Ház és Könyvtár Klubterme.

(4) Vép Város Önkormányzat Képviselő-testületével - szükség szerint - a közös feladatok kapcsán együttes ülést tart.

(5)¹² Az önkormányzat a székhelyén kívül tartott képviselő-testületi ülés esetén biztosítja az ülésen való részvételt az érdeklődők számára.

9. § (1) A polgármester írásos meghívó alapján, rendkívül indokolt esetben telefonon hívja össze a képviselő-testület ülését. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület üléseit.

(2) A meghívót, és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt legalább 3 nappal kell kiküldeni.

(3) A meghívó tartalmazza:

(4) Az együttes ülés meghívójára a (2) és (3) bekezdésben foglaltak az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a meghívót a polgármesterek írják alá.

10. § (1) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A polgármester jogosult arra, hogy a fentieken kívül más szerveket, illetve személyeket is meghívjon az ülésre.

11. § (1) A napirendi tervezetet a polgármester terjeszti elő. A képviselők a képviselő-testület ülését megelőzően vagy az ülésen szóban indítványozhatják a polgármesternél valamely kérdés napirendre tűzését.

(2) A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve a napirendről történő levételét.

(3) Ha az előterjesztő úgy határoz, hogy a napirendet visszavonja, javaslatára a testület ebben az esetben is egyszerű szótöbbséggel határoz.

12. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg, amelynek az írásbeli előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek. A kérdésekre az előadó köteles választ adni.

(3) A válaszadás után a hozzászólások következnek, melyekre a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc lehet. Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponthoz másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólás idejét korlátozhatja.

(4) Időtúllépés miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A polgármester kivételes esetben az ülésen jelenlévő állampolgárnak csak a napirendhez kapcsolódóan, maximum 2 perces időtartamban engedélyezhet felszólalást.

(6) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület a vita folytatását szükségtelennek tartja. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

13. §¹⁸ Az előterjesztésért és az érdekeltekkel történő egyeztetésért a napirend előadója a felelős.

14. §¹⁹ A képviselő-testület ülésén a napirend tárgyalását követően sor kerülhet közérdekű felvetésre, közérdekű bejelentésre, javaslat megtételére. Ezzel a lehetőséggel az önkormányzati képviselőkön kívül - nyilvános ülés esetében - a település lakossága is élhet. A felvetésnek tömörnek és lényegre törőnek kell lennie.

15. § (1) A polgármester

(2) Széksértést követ el az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti, ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet, illetőleg a testületet meg nem követi. Széksértés megállapítását bármely képviselő kezdeményezheti. A széksértés tényét a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel állapítja meg, mely a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. Ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezhető.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a polgármester vagy az ülést vezető képviselő az ülést felfüggesztheti, illetve az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

16. § (1) A szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel, vagy nemmel lehessen válaszolni. A polgármester először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő javaslatokat bocsátja egyenként szavazásra. Több módosító javaslat esetén az azokról való szavazás sorrendjét a polgármester határozza meg.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. Kétség esetén a szavazást a polgármester döntése alapján meg kell ismételtetni.

(3) A titkos szavazás a jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon történik, a testület által kijelölt helyiségben. Minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag a szavazócédula mellé borítékot kap. A titkos szavazás feltételeinek biztosítása érdekében a titkos szavazásról való döntés után szünetet kell elrendelni.

(4) A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal, majd a borítékba helyezett szavazólapokat az urnába dobják.

(5) A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(6) Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, a szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

17. §²⁰ Minősített többség szükséges:

18. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő kezdeményezhet. Tisztázni kell, hogy pontosan hány képviselő kezdeményezi a név szerinti szavazást. Személyüket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül határoz.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, majd a képviselő által adott „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” választ a névsorban rögzíti, és a szavazás végén a képviselők nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

19. § (1) A rendeletalkotás kezdeményezheti:

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

(3)²¹ A rendelettervezetet a jegyző készíti el - indokolt esetben - a Hivatal ügyintézőinek és szakértőnek a közreműködésével.

(4) A tervezetet véleményezik:

(5) A tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé. Ennek során tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is. A rendelet teljes szövegét - ülés után - a jegyző felülvizsgálja abból a célból, hogy azonos-e a testület döntésével.

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a Fő utca 23. és a Bárdos utca 20. szám alatti hirdetőtáblákon történő közzététel.

20. § (1) A jegyző feladata az önkormányzati rendeletek hatályosságáról való gondoskodás. Ennek kapcsán köteles - jogszabályváltozás esetén - jelezni a képviselő-testület felé a módosítás szükségességét.

(2) A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

21. § (1)²² A képviselő-testületi ülésről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)²³ A jegyzőkönyv tartalmazza:

(3)²⁷ Az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, a mellékleteket, és az elfogadott rendeleteket. A jegyzőkönyvet - mellékleteivel együtt - évente be kell kötni és gondoskodni kell a biztonságos őrzéséről.

(4) A jegyzőkönyvről készült hiteles kivonatot a jegyző írja alá.

(5) A képviselő-testület egyedi határozatait a polgármester írja alá.

(6)²⁸ A képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvbe való betekintésre a polgármester fogadóórája alkalmával a Faluházban, valamint a Hivatalban ügyfélfogadási időn belül és hivatali dolgozó jelenlétében kerülhet sor.

21/A. § A képviselő-testület a nyilvánosságot a képviselő-testületi ülésekre szóló meghívónak, az előterjesztésnek, nyílt ülésről készült jegyzőkönyvnek, rendeletnek az önkormányzat honlapján történő közzétételével biztosítja.

22. § (1) A képviselő köteles:

(2) Igazolatlan távollétnek minősül, ha a képviselő nem a képviselő-testületi ülést megelőzően jelentette be, hogy nem tud részt venni az ülésen.

(3)³⁴ Amennyiben az önkormányzati képviselő önhibájából igazolatlanul nem vesz részt a különböző naptári napokon tartott kettő egymást követő képviselő-testületi ülésen, tiszteletdíját a képviselő-testület kettő hónapra megvonja.

22/A. §³⁵ A képviselő szóbeli előterjesztéssel kezdeményezheti a képviselő-testület ülésén határozat meghozatalát és rendelet megalkotását.

23. § (1) A képviselők interpellációs jogukkal élhetnek az alábbiak szerint:

(2) A polgármester az interpellációt az interpellált személynek a kérdés megvizsgálása és a válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.

(3) Az interpellációs válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik és dönt róla a képviselő-testület is. Amennyiben a választ a képviselő-testület nem fogadja el, úgy vizsgálatot rendelhet el, vagy egyéb intézkedést jelöl meg, melynek eredményéről az interpellálót írásban 15 napon belül, a képviselő-testületet pedig a legközelebbi ülésen tájékoztatni kell. Ennek elfogadása tárgyában a képviselő-testület dönt.

24. § (1) A képviselő-testület ügyrendi bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság tagjainak megválasztására a polgármester tesz javaslatot.

25. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot választhat. Erre javaslatot tehet a polgármester vagy bármely képviselő.

(2) Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

(3) Az ideiglenes bizottság feladatának elvégzése után munkájáról köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

(4) A bizottság elnökének, tagjainak megbízatása a beszámoló elfogadásával szűnik meg.

(5) A bizottság tevékenységéről ciklusonként beszámol a képviselő-testületnek.

26. § (1) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma: 3 fő.

(2) Az Ügyrendi Bizottság

27. § (1) A képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. Az Ügyrendi Bizottság tisztázza a tényállást, és ennek alapján lapos ok fennállása esetén kezdeményezi a képviselő-testület összehívását, ahol ismerteti az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülményeket.

(3) A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben, milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; és mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.

(4) Az Ügyrendi Bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, az Ügyrendi Bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.

(5) Az Ügyrendi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve írásban jelentse be a polgármesternek az összeférhetetlen tisztségről való lemondást. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti az Ügyrendi Bizottság elnökének, akkor az elnök megállapítja az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás befejeztét, és erről a tényről tájékoztatja a polgármestert.

(6) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik az összeférhetetlenség megszüntetéséről, a bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.

28. § (1) Az Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen tárgyalja.

(2) Az Ügyrendi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére. Az Ügyrendi Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

(3) Ha az Ügyrendi Bizottság a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.

(4) Az Ügyrendi Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület 5 napon belül történő összehívásra.

(5) Az Ügyrendi Bizottság előterjesztése, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésen, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről. Az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet tenni, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

(6) Ha a képviselő-testület nem mondja ki az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben ugyanezen tények alapján újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni nem lehet.

28/B. § (1) Ha a képviselőt vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti és bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a személyes érintettség bejelentési kötelezettsége elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el.

(2) Az eljárása során biztosítani kell az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén a képviselő-testület egyéb dokumentumokat kér be.

(3) A képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.

(4) Ha megállapításra kerül, hogy az önkormányzati képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, a részére megállapított havi tiszteletdíja 1 havi időtartamra 25 %-kal csökken.

(5) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg.

29. § (1) A polgármester megbízását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester a törvényben meghatározott feladatain túl a hivatali helyiségben minden hónapban legalább egy alkalommal előre meghatározott időpontban fogadónapot tart.

(3)³⁹

(4)⁴⁰⁴¹⁴² A polgármesterre átruházott hatáskörök:

30. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be a tisztséget.

31. § (1)⁵⁰ A képviselő-testület Vép Város Önkormányzatával közös önkormányzati hivatalt tart fenn.

(2) A jegyző minden héten csütörtökön 8-12 óráig ügyfélfogadást tart a Bozzai Faluház hivatalos helyiségében.

(3)⁵¹ A jegyző köteles jelezni a jogszabálysértő döntést és működést.

(4)⁵²⁵³⁵⁴ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az igazgatási ügyintéző I. látja el.

(5)⁵⁵ Jegyzőre átruházott hatáskör a házszám-megállapítás.

32. § (1) A közmeghallgatásról a település polgárait legalább 15 nappal előbb értesíteni kell.

(2) Az értesítésről az alábbi módokon kell gondoskodni:

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatáson elhangzó felszólalások időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(5) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 30 napon belül írásban kell választ adni.

32/A. § (1) A képviselő-testület a lakosság széles körét érintő kérdésekben illetve a döntések megismertetése érdekében falugyűlést tarthat.

(2) Falugyűlés megtartásáról a Képviselő-testület egyedileg dönt.

(3) Falugyűlés szervezhető a község önszerveződő közösségei, társadalmi szervezetei, egyes községrészek lakossága, érintett lakossági rétegek, gazdálkodó szervek részére.

(4) A falugyűlés időpontjáról és témájáról a polgármester tájékoztatást tesz közzé a falugyűlés időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:

(5)⁵⁷ A falugyűlésre meg kell hívni:

(6) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(7) A falugyűlésen a szóban meg nem válaszolt felvetésekre 15 napon belül kell választ adni.

(8) A falugyűlés állást foglalhat a falugyűlés témájában, de ez a képviselő-testületet nem köti.

(9) A falugyűlésről feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

33. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túlmenően a törzsvagyon körébe tartozó - korlátozottan forgalomképes - vagyontárgy gazdasági társaságba való bevitele, elidegenítése tárgyában ír ki népszavazást.

(2) Helyi népszavazást a polgármesternél a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezhet.

(3) A képviselő-testület köteles kitűzni a népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.

(4) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja az aláírást gyűjtők képviselőjét.

35. §⁵⁹⁶⁰ (1)

36. § (1) Az önkormányzat vagyonáról külön önkormányzati rendeletet alkot.

(2)⁶¹⁶² Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

(3)⁶³⁶⁴ A pénzügyi - gazdálkodási feladatok ellátásában a költségvetési előirányzatok felhasználásakor a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, számfejtés rendjét a Hivatal Gazdasági Ügyrendje tartalmazza.

(4)⁶⁵⁶⁶

(5)⁶⁷⁶⁸

37. §⁶⁹⁷⁰⁷¹ (1) Az intézmények pénzügyi ellenőrzését belső ellenőr látja el vállalkozási szerződés alapján, illetve egyes pénzügyi területek belső ellenőrzéséről eseti megbízás alapján a 3. mellékletnek megfelelően.

38. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési szabályzatról szóló 9/1999. (VIII.26.), 10/2001. (VIII.16.), 14/2001. (XII.15.), 10/2003. (VIII.27.), 11/2003. (VIII.27.), 11/2005. (IX.15.), 3/2007. (II.27.), 7/2009. (IX.03.) önkormányzati rendelet.