Kerkáskápolna Község Önkormányzata Képviselő Testületének 6/ 2005.(III.31.) rendelete

a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

1. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Kerkáskápolna Község Önkormányzatának Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló, módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdésében és a 16. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. §

1. A 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelettel megállapított Országos Településrendezési és Építési követelmények (a továbbiakban OTÉK), valamint Kerkáskápolna község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) megállapítja, a község Szabályozási Tervét jóváhagyja és ezek együttes alkalmazását elrendeli.
2. A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területére, annak beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket rögzíti.
3. A község közigazgatási területén területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és elbontani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni:
   • a Helyi Építési Szabályzatban foglaltak és
   • az SZT1 jelű szabályozási tervlap szerint szabad.

2. §

1. Jelen rendelet, valamint a szabályozási terv kötelező szabályozási elemeket tartalmaz.
2. I. rendű szabályozási elemek:

1. beépítésre  szánt  építési  övezetek  és  beépítésre  nem  szánt  övezetek  területének lehatárolása és a hozzájuk rendelt előírások;
2. a szabályozási vonalak (forgalmi és gyűjtőutak, helyi utak és közforgalom előtt megnyitott magánutak szabályozási területének határai);
3. a területfelhasználási módok határa, egyben kötelező telekhatár (beépítésre szánt és – nem szánt területek határa, ha az nem szabályozási vonal);
4. az építési hely határa.
5. belterületi határvonal.

3. II. rendű szabályozási elemek:

1. védőterület, védősáv határa.

4. Kötelező elemek:

1. az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv és a HÉSZ felülvizsgálatával és módosításával lehetséges;
2. a II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása az érdekelt államigazgatási szerv(ek) vagy közműszolgáltató szervezet(ek) felmentésének birtokában a felmentés mértékéig a HÉSZ és a szabályozási terv módosítása nélkül lehetséges.

2. RÉSZ ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE

3. §

1. Kerkáskápolna község közigazgatási területe belterületre és külterületre oszlik az SZT1 tervlapon jelöltek szerint.
2. A szabályozási terv a belterületen új építési övezeteket hoz létre (SZT1 tervlap szerint).

3. A szabályozási terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt  területeket határol le az alábbiak szeint:

Beépítésre szánt építési övezetek:

Lf            falusias lakóövezet;

Vt           településközponti vegyes terület; Üh               hétvégiházas üdülőterület;

Gk          kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület; Kte               köztemető területe.

Beépítésre nem szánt övezetek:

K            közlekedési és közműterület;

Kp          közpark, közkert, sportpálya területe; Zs               sportpálya területe;

E, Ev      gazdasági erdő, védőerdő területe;

M, Mv    mezőgazdasági terület, mezőgazdasági védőterület; Gy               mezőgazdasági gyepterület;

Vf          vízgazdálkodási terület.

4. § Környezetvédelem

Zöldfelületi értékvédelem

1. Az építésre kijelölt területeken a település jellegének megfelelő hagyományos zöldfelület kialakítására kell törekedni. A meglévő őshonos növényzet egyedeit általánosan védeni kell. A védelem módját, mértékét a magasabb rendű jogszabályok és a helyi értékvédelemről szóló rendelet együttesen határozza meg.

2. A közterületek területhasználati egységek előírt zöldfelületi elemeit (gyep-pótló, gyep, cserje, facsoport, fasor, zöldtető stb.) érintő beavatkozások közül a létesítés és megszüntetés csak kertépítészeti terv alapján, a felújítás legalább kertészeti szakvélemény alapján végezhető.

3. A beépítésre szánt területeken fa kivágása - d=50 cm átmérő felett - nem közterületen (telken belül) is csak előzetes engedély alapján történhet. Kivágásra egyidejű pótlási kötelezettség mellett kerülhet sor.

4. A vízfolyások természetes ártéri növényállománya helyi értékvédelemben részesül. A vízfolyások vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken tájidegen növényzetet telepíteni tilos.

5. Az közúttal határos ingatlanok közterületről látható, be nem épített területein hagyományos növénypopuláció telepítendő és gondozandó (pl.: virágoskert, szőlőlugas, zöldséges kert stb.). A telek ezen részén tájidegen növényzetet telepíteni tilos.

6. A beépítésre szánt területek be nem épített, művelésből ki nem vett telekrészei az eredeti művelési ág szerint művelendők. A beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról (így a művelésből kivett de be nem építetett területekéről is) a tulajdonos köteles gondoskodni.

Levegőtisztaság-védelem

7. Levegőtisztaság-védelem szempontjából a 21/2001(II.24.) Korm.rendelet, a 14/2001(V.9.)KöM-EüM-FVM együttes rendelet, a 10/2001.(IV.19.) és a 17/2001.(VIII.3.)KöM rendeletek előírásai az irányadók.

8. A légszennyezőanyag-kibocsátás az adott területen a jogszabályokban előírt határértékeket nem haladhatja meg

Zaj- és rezgés-védelem

9. A zaj és rezgés elleni védelem területeire a közlekedési zaj – 8/2002.(III.22.)KöM-EüM

együttes rendelet előírásait kell alkalmazni.

10. Azokban az esetekben, ahol a HÉSZ 10.§-a relatív zajvédelmi értéket határoz meg, az adott övezet zajkibocsátása a szomszédos lakó- vagy üdülő építési övezet ténylegesen mérhető zajkibocsátását akkor is csak a megengedett értékkel lépheti túl, ha egyébként a maximális zajkibocsátási értéken belül maradna.

Kommunális hulladék ártalmatlanítása

11. A rendelet hatálya alá eső területen bármely (veszélyes, termelési és kommunális szilárd) hulladék gyűjtése, elszállítása csak szervezett keretek között történhet. Hulladék csak zárt térben, illetve gyűjtőedényben tárolható.

A gyűjtő edényzet helye olyan közlekedési vagy egyéb közterületről megközelíthető területen legyen kijelölve, ahol az állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület használatát nem gátolja. Létesítése mosható burkolatú felület kialakításával növényzettel takart módon történjen.

12. A szelektív hulladékgyűjtő a K1 közmű- és út területen elhelyezhető.

13. A fenti hulladéknemek csak egymástól elkülönítve gyűjthetők, tárolhatók és kezelhetők. Veszélyes hulladék kezelése csak a vonatkozó jogszabályok szerint történhet.

14. A közterületeken elhelyezett hulladékgyűjtő edényzetek kiválasztása, elhelyezési módjának, környezetének  kialakítása  a  4.  §  (2)  bekezdésben  előírt  kertépítészeti  terv  vagy

–szakvélemény részét kell, hogy képezze.

Földvédelem

15. Hulladék, útsózási és egyéb, a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes hatású anyag – az avar, kerti, növényi eredetű hulladék kivételével (amelyek utóhasznosításánál a komposztálást kell előnyben részesíteni) – csak zárt térben, illetve edényzetben tárolható, nem burkolt felületen ideiglenesen sem helyezhető el. A területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

16. Épületek, utak, egyéb létesítmények kivitelezésekor az érintett területen lévő termőföld, humuszos  termőréteg  védelméről,  újrahasznosításáról  gondoskodni  kell.  Külszíni anyagnyerő  hely,  bánya  területét  az  anyagnyerés  megszüntetése  után  a  tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.

17. A terepszint alatt létesülő építmények, berendezések (pl. tartályok, vezetékek, stb.) építése esetén azokat úgy kell kialakítani, hogy azok sem az építés idején, sem a későbbi működés során ne okozzanak talaj és felszín alatti vízszennyezést.

18. Az építési törmeléket, valamint a kikerülő föld-felesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.

19. Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

Élővizek védelme

20. Minden forrás természeti védelem alatt áll. A források 100 méteres környezete védő terület, építésre nem vehető igénybe. Kivételesen, a védőtávolságon belül is elhelyezhető a forrás használatával összefüggő kútház, esőbeálló, tájékoztatótábla, stb. építmény.

21. Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

22. A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

23. Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet, szennyezett csapadékvizet vezetni tilos.

24. A talaj- és talajvíz védelme érdekében a szennyvízcsatornahalózat kiépítése után a kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló műtárgyban helyezhető el vagy szabványos, egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítésével kezelendő.

Az állattartás szabályai

25. A település teljes igazgatási területén állattartó építmény elhelyezése csak az állattartás szabályozásáról szóló rendelet, a jelen előírások és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

26. A település igazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a vonatkozó szabályozás szerint lehetséges, csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott.

5. §

A közművek elhelyezésének általános előírásai

1. Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

2. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, különös tekintettel a védett fasorokra.

3. Mindennemű építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó közművezetékek, közműlétesítmények védelméről, az érintett építési terület helyreállításáról.

4. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a a hagyományos faluképre és a falusi arányrendszerhez való illeszkedésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

6. §

Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai

Ívóvízellátás

1. Lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú és szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás megléte esetén engedélyezhető.

Szennyvízkezelés, elhelyezés

2. Szennyvízcsatorna és tisztítórendszer létesítése esetén a szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága és technológiája az OTÉK Függelékében előírtaknak feleljen meg. A központi szennyvíztisztító telep védőtávolsága a technológia függvényében határozandó meg.

3. Ipari tevékenység során keletkező szennyvizeket a közcsatornákba csak a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően szabad bevezetni.

4. A parkolók felületéről indokolt esetben, de 40 gépkocsibeállást meghaladó parkolószám felett mindenképpen, a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni.

5. Élővízfolyásba ipari eredetű tevékenységből származó szennyvíz csak a hatóságok által előírt kezelést követően engedhető be.

6. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie azérvényes jogszabályi előírásoknak.

Árvíz-, és belvízvédelem

7. Vízfolyások mentén mindennemű tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

8. A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.

9. A felszíni víz védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető. A terület kezeléséről köteles a tulajdonos az érintett ágazat előírásai szerinti gondoskodni.

10. A VÍZIG kezelésében lévő vízfolyások árvízvédelmi töltéseinek lábától 10-10 m, a társulati kezelésű vízfolyások partélétől 6-6 m és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, árkok partélétől 3-3 m, a nyílt árkok karbantartására 3- 3 m szélességű karbantartási sáv biztosítandó.

Villamosenergia-ellátás

11. A villamos művek biztonsági övezetét a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően kell biztosítani. A védőtávolságot a föld feletti vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen kell mérni.

12. Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság:

- 20 kV-ig:                                                                    20 -20 m;

• 20 kV felett, beépítésre szánt területen:                    1-1 m/minden megkezedett kW;
• 20 kV felett, beépítésre nem szánt területen:            30-30 m. Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén:                   6-6 m.

13. Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon

- 35 kV-ig                                                                     1-1 m;

- 35 kV-120 kV között                                                1,5-1,5 m.

A szabadtéri villamos alállomások biztonsági övezetét 120-400 kV-ig, a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10 m-es sáv.

Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethető, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra.

14. Falukép védelmi szempontból:

a villamos közép-kisfeszültségű és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatokat - amennyiben az föld alá nem helyezhető - közös oszlopsorra kell elhelyezni.

15. Lf, Vt, Üh, valamint a Kte építési övezet 100 méteres körzetében trafóállomás csak mészhabarcsba rakott tégla építményben elhelyezve létesíthető. Köré három oldalról - a kezelhetőség megtartására ügyelve - fűzfa kiültetés telepítendő.

Templom, imaház vagy egyéb liturgiába vont hely (pl.: temetőkert, kálvária, stb.) 250 méteres körzetében nagyfeszültségű légkábel nem létesíthető.

Földgáz-ellátás

16. A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény telkétől vízszintesen mért 15 m vagy az átadó borítható szerelvényeitől mért 26 m védőtávolság által kijelölt területek közül a nagyobb érték. A nagynyomású földgázvezeték biztonsági sávja a földgázvezeték tengelyétől mért 23-23 m.

17. A középnyomású gázelosztó vezetékek védőtávolsága 5 - 5 m.

A középnyomású földgázellátású területeken a nyomásszabályozókat az előkertben, lehetőleg a telekhatártól mért 1 m-en belül kell elhelyezni.

18. A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

Hírközlés

19. Falukép-védelmi szempontból távközlési hálózatokat lehetőleg földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni.

20. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett létesülnek, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.

21. A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó.

7. § Reklámfelületek kialakítása

1. Kerkáskápolna község területén kereskedelmi célú reklám elhelyezése csak a helyi termelés, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységének segítése céljából lehetséges. Létesítése építési engedély köteles tevékenység.

2. A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztetheti.

3. A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, becsalogató táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak.

Reklám csak kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként kerülhet kialakításra. Megvilágítása hideg színhőmérsékletű fényforrással (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.

4. Amennyiben a község helyi értékvédelemről alkotott rendelete a reklám elhelyezésére is kitér, úgy a két szabályozást együttesen kell alkalmazni.

8. § Tűzvédelem

1. A tűzoltási és a műszaki mentési feladatok ellátását a működési körzet szerinti hivatásos önkormányzati tűzoltóság látja el.

2. Az éjjeli-nappali tűzjelzés lehetősége a nyilvános telefonállomásokról biztosított.

3. Az újonnan kijelölt belterületi lakóterületeken a tüzivíz biztosításról az önkormányzat köteles gondoskodni. A költségviselés az érintett ingatlantulajdonosokra átterhelhető.

4. Az épületek közötti tűztávolság és a legkisebb távolság biztosításáról az épületek építésének engedélyezésekor gondoskodni kell.

5. Az új építési területeken biztosítani kell a tűzoltógépjárművek számára, az akadálytalan közlekedést.

6. Jelen rendelet előírásait az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakkal (OTSZ) együtt kell alkalmazni.

3. RÉSZ

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

9. § Általános előírások

Az építési övezetek lehatárolása, beépíthetősége

1. Kerkáskápolna község beépítésre szánt területe az ingatlannyilvántartás szerint a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas egyedi telkekre oszlik. A beépítésre szánt terület egyes építési övezeteiben épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni csak egyedi építési telken lehet.

2. A telkek rendeltetésszerű használatához a megközelíthetőséget közúti kapcsolattal vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal biztosítani kell.

Az építési telken épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni az OTÉK 33. §-ban előírt feltételek teljesítésével lehet. Fenti feltételek megteremtésére külterületen az önkormányzat nem kötelezhető.

3. Az építési övezetek lehatárolása a beépítésre szánt területeken “szabályozási vonallal”, “beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal” (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és “az egyes építési övezeteket elválasztó határvonallal” (építési övezetek egymástól való leghatárolása) valósul meg. Az SZT-1 szabályozási terven az építési övezeteket ezen határvonalakon túl az egyes területrészek jelkulcs szerinti sraffozása és színe/árnyalata, valamint az “építési övezet jele” hivatkozó tábla is megkülönbözteti.

A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.

4. Ha az egyedi építési telek területe belterületen belül az építési övezeten belüli új telekalakítására előírt legkisebb telekterületet 50%-nál nagyobb mértékben meghaladja, a beépítettség számításánál a 50% feletti terület-többletet figyelmen kívül kell hagyni.

5. Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területértéket.

6. A Kerka-patak elöntési sávja érinti a község déli belterületét is. Az SZT-1 tervlapon feltüntetett 1998. évi elöntési határon belül eső területeken épület, építmény padlóvonalát legalább 0,5 méterrel a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság által meghatározott, aktualizált árvízszint fölé kell emelni. A kiemelés a beruházó vagy a tulajdonos kockázatvállalása mellett elhagyható.

A kiemelést rézsüvel vagy növényzettel takart támfalrendszerrel a természeti környezetbe jól illeszkedő módon kell megvalósítani.

Az építési hely

7. Az egyes építési övezeteken belül “építési hely határa” vonallal lehatárolt ún. építési helyek lettek kijelölve. Az építési telken belül épületet elhelyezni csak ezen az építési helyen belül szabad. Az építési hely azon része, amely védőtávolságon belül helyezkedik el, csak a II. rendű korlátozás megszűnését követően vehető építési helyként figyelembe.

8. Az építési hely határa az egyes építési övezetekben az SZT-1 tervlap szerint rögzített. Elhelyezkedésük, méretük – hasonlóan a többi I. rendű szabályozási elemehez – csak a szabályozási terv és a HÉSZ együttes módosításával változtatható meg.

Mivel a hiteles földhivatali térkép és annak ágazati előírások szerint feldolgozott digitális állományának mérettűrése is csak néhány dm-es pontosságot garantál, az egyes építési helyek méreteinek megállapításánál elfogadható gyakorlat az, ha a méreteket a jogalkalmazásban érintett hatóság(ok) a SZT-1-es szabályozási tervlap legalább 1:2000-es léptékű, eredetiben előállított (plottolt) példányáról léptékvonalzós méréssel állapítja(‘k) meg.

Mivel jelen rendelet az OTÉK 35. §-a szerint meghatározott oldalkert minimális méretére vonatkozó előírásai alóli felmentéssel nem él, annak előírt értéke bármely ettől eltérő mérési eredmény esetén betartandó.

9. Az építési hely feltáró úttal (egyéb közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal) határos homlokvonala nem kötelező építési vonal. De a falusias lakóterület (Lf) és a településközponti vegyes terület (Vt) építési helyén belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület csak az utcához közelebb eső telekrészen valósítható meg.

(Ebből az előírásból következik, hogy a falusias lakóterület egyes építési telkein két vagy több lakóépület csak akkor helyezhető el, ha a telek, ezen belül is az építési hely szélessége – a vonatkozó egyéb előírások betartása mellett is – azt lehetővé teszi.)

10. Amennyiben telekosztás, telekhatár-rendezés vagy más szabályos telekalakítási eljárás folytán a telekhatár az “építési hely határa vonalra” vagy az “építési helyen” belülre kerül, sem az OTÉK 35. §-a szerint meghatározott elő- oldal és hátsókert területe sem az OTÉK 36.

§-a szerinti építmények közötti legkisebb távolsággal lehatárolt terület nem vehető építési helyként figyelembe.

11. Az építési övezetek építési helyein kívül állandó emberi tartózkodásra nem szolgáló sport és játszóeszközök, kerti pavilonok szabadon elhelyezhetők a zöldfelületre vonatkozó előírások, valamint az OTÉK 35. §-36. §-ban előírtak betartása mellett. Elhelyezésük a szomszéd ingatlan rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a tulajdonos jogos érdekeit nem sértheti.
12. Az építési hely utcához (megközelítésre szolgáló közterülethez vagy közforgalom előtt megnyitott magánúthoz) közelebb eső 1/3-nyi területén, de min. 15 méteren belül az építési övezeti előírásban egyébként megengedett, lakóházban nem elhelyezhető háziipari, kereskedelmi épület, valamint különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – az ügyfélszolgálati feladatokat ellátó funkciójú, nem zavaró hatású épület (pl. iroda, mintabolt, egyéb lakossági szolgáltatás), valamint a terepszint alatti fedett kialakítású építmények kivételével - nem helyezhető el.

Az épített környezet értékvédelme

13. Az építési övezetekben elhelyezett épületek és építménye tömege és anyaghasználata tükrözze az épület (építmény) funkcióját, illeszkedjen a kialakult épített és természeti környezethez, tartsa tiszteletben a hagyományokat.
14. Az építmények megközelítése, a járművek telken belüli elhelyezése, kerítés építés és terepalakítás tekintetében az OTÉK 40-45. §-ban foglaltak az irányadók.

Ezen belül a lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az alábbi kikötésekkel létesíthetők:

1. magastető esetén 35°-45° hajlásszögű kerámiacserép héjalással;
2. alacsony hajlásszögű tető- vagy, dongaboltozat: zöldtető vagy titán-cink héjalás.

Amennyiben vagyonvédelmi szempontból kerítés építése válik szükségessé, annak létesítése az alábbi “A” vagy “B” változat szerint lehetséges:

“A” jelű ÁTTÖRT kerítés:

• tégla vagy fa oszlopokkal, fa léc vagy deszkamezővel 50 % áttörtséggel létesített kerítés. Növényzettel takart kerítés esetén rejtett drótfonat megengedett. Amennyiben a terepadottság vagy a csapadékvíz-elvezetés biztosítása igényli, a rendezett tereptől mért, legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.
• A kerítés vagy a telekhatáron vagy az “építési hely határa” vonalán, illetve azon belül létesíthető.
• Kerítés magassága: max. 1,60 m.

“B” jelű ÁTTÖRT kerítés:

• gömbfa vagy heveder fakerítés, karám. Növényzettel takart kerítés esetén rejtett drótfonat mezővel, egyébként fa lécezéssel vagy deszkázattal megengedett. A növénytakarás csak őshonos, lehetőleg vegyes növényzettel alakítandó ki. A kerítésvonal jellegzetes súlypontjai (gyalogos bejárat, gazdasági kapuzat, sarkok) tégla vagy kőépítmények is lehetnek.

•  kerítés csak az “építési hely határa” vonalán vagy azon belül létesíthető. A telekhatáron a feltáró utak 5-5 méteres sávjában a fentiekkel megegyező anyaghasználatú kapuzat építése megengedhető.

15. Falusias lakóterületen (Lf), településközponti vegyes területen (Vt), üdülőterületen (Üh), temető (Kte) területén és azok határától számított 800 m-en belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el.

Egyéb területen a létesítés feltétele (a vonatkozó jogszabályokon kívül):

• önálló építményként létesíthető,
• a közúti megközelítést biztosítani kell,
• létesítését a terepadottságok kihasználásával, tájba illesztve, növényzettel takartan kell megtervezni.

16. Az építési övezetek zöldfelületei esetében a telekre vonatkozó zöldfelületi arányt biztosítani kell. A létesítmény használatbavételi engedélye csak akkor adható meg ha a zöldfelület kialakítása is megtörtént
17. Közterület jellegű szabadtéri sportpálya építése, korszerűsítése (kerítés, felszerelés stb.) átalakítása, valamint játszótér létesítése, felszerelése csak kertépítészeti tervek alapján történhet.

18. A hétvégiházas üdülőterület (Üh) beépítésének feltétele a be ne épített telekrészekre vonatkozó beültetési kötelezettség. Ennek értelmében a fennmaradó rész művelését szőlő, gyümölcsös, kert célú mezőgazdasági területként) a tulajdonos folytatni köteles.

10. §

Az egyes építési övezetek egyedi előírásai • táblázat

4. RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

11. §

Az építési övezetek lehatárolása, beépíthetősége

1. Az övezetek lehatárolása a beépítésre nem szánt területeken “szabályozási vonallal”, “beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal” (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és “övezeteket elválasztó határvonallal” (az övezetek egymástól való leghatárolása) történt. Az SZT-1 szabályozási terven az övezeteket ezen határvonalakon túl az övezet jelkulcs szerinti sraffozása és színe /árnyalata, valamint az övezet jele hivatkozó tábla is megkülönbözteti.

A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.

Általános közlekedési és közműterület

2. Az általános közlekedési és közműterület a vasúti és a légi közlekedés kivételével közlekedési célú, valamint közművek elhelyezésére szolgál.

3. A közlekedési területek rendeltetése, kialakítása:

4. Az OTÉK előírásaitól eltérő keresztmetszetű utak (K2f és a K5f övezet) esetén kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.
5. Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét az SZT-1 jelű tervlap tartalmazza. A mintakereszt-szelvénnyel nem szabályozott utak esetében az OTÉK 26. § (2) bekezdése előírásait kell alkalmazni.

6. Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető az OTÉK 26. § (1) és (6) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/A. § (1) és annak végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21) MT rendelet 31. § (3) előírásainak megfelelően. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.
7. A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%- át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Útmenti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül építhető ha a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.
8. A közutakat és a közforgalom előtt megnyitott magánutakat 12 m vagy nagyobb keresztmetszeti szélesség esetén jelen rendelet 4. § (1)-(7) bekezdése szerinti fásítással kell megvalósítani.

A zöldterület

9. Kerkáskápolna zöldterületi övezetei – közkert, közpark és sportpálya rendeltetésű területek. A zöldterületen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterületének 2%-át, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg
10. A közpark (Zk) területen emlékmű, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK 27. § (4) a) és (4) c) pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos.
11. A sportpálya (Zs) területen az OTÉK 27. § (4) a-c) pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el.

Az erdőterület

12. Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Felhasználása az OTÉK 28. §-nak előírásai szerint történhet.

Rendeltetésük szerint:

• gazdasági erdőterület:               (E);
• védő erdőterület:                      (Ev).

13. A gazdasági célú erdő területén elhelyezett építmény magassága - a kilátótorony kivételével
    • a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Anyaghasználatában a környezetbe illeszkedő, természetes anyagokat és a hagyományos szerkezeti megoldásokat kell előnyben részesíteni.
    • Mezőgazdasági terület
14. Általános mezőgazdasági terület (M)

A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

A termőföld védelme, a talajminőség és a mikroklíma javítására érdekében – elsősorban az utak, árkok, vetődések mentén - mezővédő erdősávok telepítése indokolt. A HÉSZ a tulajdonviszonyokba történő beavatkozást kerülve a fenti célt az alábbi ösztönző-korlátozó előírásokkal kívánja elérni:

1. 10.000 m2 vagy azt meghaladó nagyságú területen épületet, építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre;

2. 10.000 m2-nél kisebb méretű területen épületet elhelyezni, építményt 1,5% beépítési arány megtartásával szabad, kivéve ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 5 m- es sávjában legalább 1 szintes (cserje vagy lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Ez utóbbi esetben a beépítési arány max.: 3% lehet.

Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az a-b) pontokban előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.

15. Mezőgazdasági védőterület (Mv)

A mezőgazdasági védőterület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás céljára szolgáló olyan terület, amely a közeli beépítésre szánt területek védelme érdekében korlátozás alatt áll: a védőterületen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható.

Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el, kivéve, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre.

Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az a-b) pontokban előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.

16. Mezőgazdasági gyepterület (Gy)

A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely takarmányozási, legeltetési célt szolgál.

Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.

Egyéb terület

17. Folyóvizek medre és partja (Vf)

Az övezetben csak az OTÉK 30. §. (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető épület, építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át nem érheti el. Közösségi épületek megengedett legnagyobb építménymagassága: 4,5 m. Az üzemeltetéssel kapcsolatos műtárgyak magassága nem esik korlátozás alá.

5. RÉSZ

A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

12. §

Országos objektum és területi védelem

1. A település közigazgatási területén országosan kiemelt védelemben részesülő épület nincs.

Helyi objektum és területi védelem

2. A település igazgatási területén helyi jelentőségű védelemben részesülő építmények, illetve épületek a védelem mértékének megjelölésével:

Védendő középület (teljes védelem):

Fő utca:                 68. sz. református imaház;

19. sz. lakóépület előtti Turul-szobor

Védendő lakóépület (utcai homlokzat és épülettömeg):

Fő utca :                39, 66, 54 sz., valamint 248 hrsz-ú lakóházak.

3. A község területén előkerülő régészeti emlékekvédelemével kapcsolatban "A kultúrális örökség védelméről" szóló 2001. évi LXIV. tv. előírásait kell alakalmazni.

4. A helyi védelem területére, illetve objektumaira vonatkozó általános és részletes előírásokat a község helyi értékvédelemről szóló rendelete határozza meg.

Helyi védelemben részesülő természeti értékek

5. Az természeti értékek védelme érdekében a község helyi táj- és természet védelméről szóló rendeletét kell alkalmazni.

6. RÉSZ

A KIALAKULT ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ ELŐRÁSOK

13. §

1. Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet, telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg, a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. Kialakultnak kell tekinteni a fentieken kívül minden olyan épületet, építményt vagy helyzetet, amely helyi védelem alatt áll.

A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következő kikötésekkel:

1. Az előírásoknak meg nem felelő, belterületi telkekre az építési engedélyt meg kell adni, ha annak tulajdonosa nem rendelkezik valamely szomszédos telekkel és ilyen vásárlására sem képes, de a telek egyébként a 10.§ táblázatában kialakult állapotra vonatkozó peremfeltételeknek megfelel.
2. Ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető.
3. A tetőtér beépíthető, ezáltal a építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető). Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a HÉSZ előírásait kell alkalmazni.
4. Ha a telek beépítési módja nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, és az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telkeken kialakult állapot miatt új épület elhelyezésénél vagy meglévő átépítésénél nem érvényesíthető, az építési hatóság az övezeti előírástól eltérő beépítési módot határozhat meg. A telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásait be kell tartani.
5. Ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak építménymagassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók. Ha a meglévő épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó övezet előírásait érvényesíteni kell.

2. Az elemi kár vagy baleset során megrongálódott, az előírásoknak meg nem felelő épület a káresetet követő egy éven belül az eredetivel azonos módon helyreállítható.
3. Az előírásoknak meg nem felelő használatot meg kell szüntetni, ha az környezetzavaró. A használatot meg kell szüntetni akkor is, ha a használat a tulajdonos (bérlő, használó) hibájából vagy nemtörődömsége folytán egy évig szünetelt. A meg nem felelő használat joga tulajdonosváltás esetén megszűnik.

7. RÉSZ

14. §

VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

1. E rendelet, a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

2. E rendelet kihirdetésével egyidejűleg a korábbi rendelet hatályát veszti.

Kerkáskápolna, 2005. március 31.

polgármester                                                         jegyző

Záradék: A rendelet a  mai napon kihirdetésre került. Kerkáskápolna, 2005. március 31.

                                                                                 jegyző