Kerkáskápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (III. 5.) önkormányzati rendeletének indokolása
a közterületi térfigyelő kamerarendszerről
Hatályos: 2026. 03. 06Kerkáskápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (III. 5.) önkormányzati rendeletének indokolása
2026.03.06.
a közterületi térfigyelő kamerarendszerről
Végső előterjesztői indokolás
I. Előzmények:
Kerkáskápolna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a település közbiztonságát a ciklus során kiemelt feladatként kezeli, ennek érdekében döntött úgy, hogy kialakítja és üzemelteti a közterületi térfigyelő kamerarendszert, amely a bűnfelderítés, a bűn- és balesetmegelőzés, továbbá a közterületi rendfenntartás fontos eszköze.
Fenti cél megvalósítására a Versenyképes Járások Program nyújt fedezetet, az üzemeltetés költségét az Önkormányzat a költségvetéséből fedezi.
A kamerát első körben a polgármesteri hivatal épületén (9944 Kerkáskápolna Fő út 52.) helyeztük el.
Célunk természetesen az, hogy a ciklus folyamán a térfigyelő kamerarendszert évről-évre bővítsük.
A kivitelezés eredményesen zárult, az üzemeltetés akkor kezdődik, amikor a Képviselő-testület a szükséges döntéseket meghozza.
II. Jogi szabályi háttér:
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a 13. § (1) bekezdésének 17. pontjában a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok között sorolja a település közbiztonságának biztosításában való közreműködést.
A hatályos törvények szerint közterületi térfigyelő rendszert a rendőrség és a közterület-felügyelet ill., ha a települési önkormányzatnál közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő nem működik, a képfelvevőt a jegyző vagy a képviselő-testület által kijelölt, a települési önkormányzat alkalmazásában álló köztisztviselő üzemeltetheti. A rendőrséget a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. §-a, a közterület-felügyeletet pedig a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezései jogosítják fel arra, hogy közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve a rendőrség esetében bűnüldözési célból is igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhessenek el és felvételt készíthessenek.
A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 7. § (3) bekezdése alapján „a felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet. A képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a felügyelet előterjesztésére a képviselő-testület dönt.”
Az önkormányzat által üzemeltetett és kezelt térfigyelő rendszerre a Ktftv. 7. § és 7/A. §-ában foglalt rendelkezések alapvetően az irányadók, ezekből a legfontosabbak az alábbiak:
A kamerák felszereléséhez külön engedélyre nincs szükség, ugyanakkor egy szakmai előterjesztés és annak képviselő-testületi jóváhagyása a jogszerű üzemeltetés feltétele.
Megfigyelés alá kizárólag olyan közterület vonható, amely az előterjesztésben szerepel (lásd rendelettervezet melléklete). A képfelvevők elhelyezéséről és a képfelvevők által megfigyelt közterületről tájékoztatni kell a rendőrséget, valamint ezeket az adatokat a térfigyelő rendszert működtető önkormányzat honlapján közzé kell tenni, ezen túlmenően a képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.
A térfigyelő kamerarendszert önkormányzati rendeletben kell szabályozni, mely rendeletnek tartalmaznia kell – többek között –, hogy a rendszer milyen célból jön létre, hogyan működik, mely közterületeken helyeztek el kamerákat.
A felvétel a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntetőeljárásban, az elkövetett jogsértés miatt indított közigazgatási hatósági eljárásban, továbbá a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban használható fel. A felvételeket a rögzítést követő harminc nap elteltével haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha valamely eljárásra jogosult szerv vagy hatóság (illetve jogos érdeke igazolása kapcsán bármely érintett) eljárást indított, és erről a térfigyelő rendszer üzemeltetőjét (ez esetben az önkormányzatot) e határidőn belül tájékoztatta. Ebben az esetben a rögzített felvételt a kérelmező részére történő továbbításig kezelheti az üzemeltető azzal, hogy az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg a harminc napot. A felvételt a továbbítással egyidejűleg törölni kell ilyenkor is.
A rendeletben történő szabályozás mellett, a hatályos adatvédelmi előírásoknak megfelelően, a térfigyelő rendszer üzemeltetésével, a felvételek kezelésével (tárolás, hozzáférés, továbbítás, ezek nyilvántartása, stb.), azaz az adatkezeléssel kapcsolatos szabályokat célszerű belső előírásban (eljárásrend vagy térfigyelő rendszer üzemeltetésére vonatkozó szabályzat) rögzíteni annak érdekében, hogy az adatkezelés minden mozzanata utólag is igazolható, visszakereshető módon az önkormányzat, mint adatkezelő számára biztosított legyen, s esetleges adatvédelmi hatósági eljárás során bizonyítani tudja egyértelműen, visszakövethető módon az hatósági eljárás során bizonyítani tudja a térfigyelő rendszer jogszerűségét.