Velemér Község Önkormányzata Képviselő Testületének

7/2006 (XII.7.) számú rendelete

Velemér Község Szabályozási Terve, valamint Helyi Építési Szabályzata jóváhagyásáról

Velemér Község Önkormányzat Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. Törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§

3. bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1.Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

A Képviselő Testület ezen rendeletben Velemér Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterületi Szabályozási Tervlapját és a Külterületi Szabályozási Tervlapját (továbbiakban: szabályozási tervek) közzéteszi, és kötelező alkalmazását elrendeli.

2.§

1. A rendelet hatálya Velemér Község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.
2. A község területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, használatba venni, valamint ilyen célokra hatósági engedélyt adni csak az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok, a szabályzat, valamint a szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.

3.§

A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:

1. A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület határát a szabályozási tervek tartalmazzák.
2. Külterületi földrészlet belterületbe vonására a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után kerülhet sor.

4.§

A község területének tagolása építési használati szempontból:

1. A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.
2. A szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint
   • falusias lakóterület                                               FL        jelű
   • településközponti vegyes terület                       TV        jelű
   • kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület     KSZG  jelű
   • különleges terület                                                 KÜ       jelű

területfelhasználási egységekbe sorolja.

3. A szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

5.§

1. A szabályozási terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a telek mérete, beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, a közművesítettség mértéke, a zöldfelület nagysága, a környezetterhelési határértékek, korlátozások, tilalmak, feltételek figyelembevételével építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe sorolja.
2. Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti, vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.
3. A község területén az előírt (OTÉK 42.§) számú személygépkocsi elhelyezési lehetőségét az 1. sz. mellékletben meghatározott mértékben az építmény telkén kell biztosítani. Ahol a melléklet az OTÉK szerint előírt gépkocsi parkoló mennyiség biztosítását az építmény telkén nem, vagy csak részben írja elő, a hiányzó mennyiség elhelyezését a szabályozási terven jelölt helyeken, közterületen, vagy közforgalomnak átadott magánterületen kell biztosítani. A  közterületen, illetve közforgalomnak átadott magánterületen biztosított parkolók létesítésének, fenntartásának és használatának szabályait helyi parkolási rendeletben kell rögzíteni.
4. Terepszint alatti személygépkocsi parkoló, vagy garázs a beépítésre szánt területen az építési övezetben megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség mértékéig, belterület beépítésre nem szánt területein az erdőterület kivételével legfeljebb 0,3 szintterület-sűrűség mértékéig minden övezetben létesíthető.
5. Ahol a kialakult, illetve építési engedéllyel rendelkező állapot az előírt parkolószám biztosítását telken belül nem teszi lehetővé, az OTÉK előírásai szerint számított közterületi parkoló- használatot megszerzett jognak lehet tekinteni. Új épület építésére, átalakítására, használati mód megváltoztatására, bővítésre engedély csak úgy adható, ha az OTÉK szerint számított megnövekedett parkolómennyiségnek a szabályozási előírásokban meghatározott százaléka saját telken biztosítható.

II.Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETI TAGOLÁSA

ÉPÍTÉSI TELEKALAKÍTÁS SZABÁLYA

6. §

Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

1. Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,0 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett rendeltetés személy- és teherforgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.
2. A területen épület akkor helyezhető el, illetve építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

1. már nagyrészt beépült területen meglévő telek esetén a telek méretére vonatkozó előírások kivételével, az övezeti előírásoknak megfelel
2. az épülethez víz, villany, zárt szennyvízgyűjtő medence – a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése után kizárólag szennyvízcsatorna közműcsatlakozás fogadható el - és legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés az üzemeltetéshez szükséges mértékben a használatba vételig biztosított
3. a szilárd burkolatú közúttól a telekhatáráig min. 8 m szélességű közterület biztosított, és abból legalább 3 m széles sáv a tűzoltó járművek közlekedésére alkalmas burkolattal ellátott
4. a belterület bővítéseknél a közlekedésbiztonsági feltételek (közvilágítás és  gyalogos járda) a használatba vételig biztosítottak
5. a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel

3. Korlátozások, tilalmak a szabályozási terv jelölése szerint az övezet egészére,  vagy részletére vonatkozhatnak.
4. Állattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség csak azokban az övezetekben és olyan célra és mértékben létesíthető, ahol az Önkormányzat állattartási rendelete azt megengedi. Állattartási célú épület, vagy helyiség telken belüli elhelyezését a beépítési mintalapok jelölik.
5. A telekre előírt zöldfelület kialakítása, növényzet telepítése, véderdő telepítése, lakóépület kivételével a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

7.§

Telekalakítás szabályai:

1. Telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez vagy közforgalomnak átadott magánúthoz kell csatlakozni, valamint a telkek méreteinek meg kell felelni az övezeti előírásoknak. A már beépített telek nagyságának, beépítettségének telekalakítás után is meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.
2. Az ingatlan csatlakozások kialakítása csak a vonatkozó ágazati szabályozások és az útkezelő előírásai szerint történhet.
3. A telekalakítás során nyeles telek nem alakítható ki.
4. Védett településszerkezeten belül telekalakítás csak a tervezett szabályozási vonal kialakítása érdekében, vagy abban az esetben lehetséges, ha a meglévő telek valamelyikének mérete az 1. sz melléklet szerinti minimum értéket nem éri el és a telekalakítással ahhoz közelebb kerül.
5. Beépítésre szánt területen az épületek használatbavételéhez előírt közművek és utak létesítéséről az Önkormányzat, vagy a telektulajdonosok – külön települési önkormányzati rendelet szerint – gondoskodnak. Az ezzel kapcsolatos költségeket az Önkormányzat a telektulajdonosokra részben, vagy teljes összeggel átháríthatja.

8.§

Kerítés létesítés szabályai:

1. Kerítést ott kötelező építeni, ahol azt az élet- és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az építési hatóság elrendeli (OTÉK 44.§ (2) alapján).
2. Az építési telek határvonalán kerítés építhető, ahol azt az övezeti előírás, illetve az építési hatóság nem tiltja.
3. A telek közterületi vonalán csak áttört kerítés létesíthető az 1. sz. melléklet szerint.
4. Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni.
5. A telek közterületi vonalán az áttört kerítés 1,2-1,5 m magassággal létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 40 cm magas tömör lábazat készíthető.
6. A telek oldalsó és hátsó határán ( a szomszédos telkekkel határos vonalán), ahol az övezeti előírás megengedi, vagy előírja, áttört kerítés létesíthető 1,2-1,8 m közötti magassággal.
7. Telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonostársak hozzájárulásával, legfeljebb 1,5 m magassággal.

9. Lejtős terepen a kerítést a tereppel párhuzamosan, vagy max. 25 cm lépcsőzéssel kell kialakítani.
10. Közterület felöli kerítés áttört része fából készülhet, deszka, léc, fonott, egyéb kivitelben.

9.§

Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

1. Az övezeti előírások minimális előkert méretet határoznak meg. Az előkert legkisebb méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos vonalat kell a minimális előkert határának tekinteni.
2. Az övezeti előírás szerinti minimális előkert vonala nem építési vonal.
3. 5%-ot meghaladó lejtésű területen az építési engedélyhez geodéziai felmérést és tereprendezési tervet kell mellékelni, a csapadékvíz elvezetés jogszabályban előírt megoldásával, valamint az előírt gépkocsi tároló hely megközelítésének vízszintes és magassági megoldásával.
4. Az elsődleges célt szolgáló és további épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerinti, építésre kijelölt helyen kell elhelyezni.
5. Az előkert minimális méretén belül csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Gazdasági területen az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, az épület fő funkcióját kiszolgáló mellékhelyiségek elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.
6. Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felőli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot csak a (9) bekezdés esetén, és annak mértékével haladhatja meg.
7. Az építmények kialakításakor figyelembe kell venni a tájegység hagyományos építészeti formáit. Építési engedély csak olyan épületre adható, amely külső megjelenésében és formájában beleilleszkedik a jellegzetes faluképbe, arra nem zavaró hatású.
8. A község területén csak magastetős épület építhető 38-45° közötti tető hajlásszöggel. Tetőtérbeépítés esetén az álló tetőablakok fedése 0-45°lehet. A tetőfedések anyaga csak természetes anyagból készülhet. (természetes pala, égetett agyag stb.)

(9 Lejtős terepen, amennyiben a lejtés mértéke 5%-nál nagyobb, az építmény lejtő irányába néző homlokzatainak magassága az övezeti előírásban megadott max. építménymagasságot a lejtő % értéke×8 cm mérettel lépheti túl.

10. 10%-ot meghaladó lejtésű területen építési engedély csak akkor adható, ha a megközelítésre szolgáló közút tervezett magassági vezetése +-20 cm pontossággal meghatározható.
11. Oldalkert mérete nem lehet kisebb – oldalhatáron álló beépítésnél – mint az övezetre előírt építménymagasság, - szabadon álló beépítésnél – mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől. Amennyiben az elhelyezésre kerülő építmény, illetve a szomszédos építmények közül valamelyik A-C tűzveszélyességi osztályba tartozik, vagy az építmény tűzállósága III-V kategória, az építmények egymástól való távolságát az OTÉK alapján (36.§ (1)-(2)) kell meghatározni.
12. Az övezetre megengedett legmagasabb szintterület sűrűségi érték építési telkekre is vonatkozik.
13. Telekhatáron álló, már meglévő épület falazatának utólagos hőszigetelése maximum 8 cm mértékig a szomszédos telekre átnyúlhat, későbbiekben a szomszédos telken csatlakozó épületrész építése esetén a tulajdonos köteles azt a szükséges mértékben visszabontani.
14. Ahol a terv telken belül növényültetési kötelezettséget, véderdő telepítését írja elő, azt a beépítési szabályok alkalmazásánál a telekhez nem tartozó területnek kell tekinteni. A telepítés a használatbavétel feltétele.
15. Minden közhasználatú építmény akadálymentes megközelítését és használatát biztosítani kell.

FL JELŰ FALUSIAS LAKÓTERÜLET ÉS ÖVEZETEI

Általános előírások:

10.§

1. Elsődlegesen laza beépítésű, lakó-, mezőgazdasági és erdőgazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.
2. A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:
   • lakóépület legfeljebb két lakásegységgel.
   • mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemi létesítmények
   • kereskedelmi, szolgáltató egység
   • vendéglátó egység
   • kereskedelmi szálláshely
   • a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari egység
   • helyi egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység
   • sportlétesítmény
   • igazgatási, védelmi célú egység
3. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

11.§

sorolja.

1. A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a FL01-FL05 jelű építési övezetekbe
2. Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az építési övezetekre

vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

3. Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.
4. Az FL01-02 jelű övezetben, a védett településszerkezet miatt – a településkép védelme érdekében –telekosztás nem engedélyezhető. Telekösszevonás és telekhatár korrekció a 7.§ (4.) bekezdése szerint lehetséges.
5. Az FL05 jelű új kialakítású lakóövezetben az ingatlanok megközelítését a tervezett hátsó feltáró útról kell biztosítani
6. Az FL jelű övezetben állatok tartása az állattartási rendelet szerint lehetséges.

TV JELEŰ TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET ÉS ÖVEZETEI

      Általános előírások:

12.§

1. Elsődlegesen  sűrű  beépítésű,  lakóépület,  településszintű  igazgatási,  kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális és sportcélú építmények elhelyezésére kijelölt terület.
2. A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:
   • lakás
   • igazgatási és védelmi célú egység
   • kereskedelmi, szolgáltató egység
   • vendéglátó egység
   • kereskedelmi szálláshely
   • egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység
   • sportlétesítmény
   • közösségi szórakoztató, kulturális egység az OTÉK (31.§ (2)) betartásával
   • a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági egység az OTÉK (31.§ (2)) bekezdésének betartásával
3. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,8.

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

13.§

1. A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a TV01 jelű építési övezetbe sorolja.
2. Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
3. Az  övezetek  területén  építmények  a  szabályozási  előírások  és  a  telek  beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.
4. A TV jelű övezetben állatok tartása az állattartási rendelet szerint lehetséges.

KSZG JELŰ KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLET ÉS ÖVEZETEI

Általános előírások:

14.§

1. Elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.
2. A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:
   • minden, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú egység (ipari, kereskedelmi, szolgáltatás)
   • gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
   • igazgatási egység
   • közösségi szórakoztató, kulturális egység az OTÉK (31.§ (2)) betartásával
3. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,8-1,2.

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

15.§

1. A  szabályozási  terv  a  területfelhasználási  egységet  a  KSZG01-KSZG02  jelű  építési övezetekbe sorolja.

2. Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
3. Az  övezetek  területén  építmények  a  szabályozási  előírások  és  a  telek  beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.
4. Az előírt zöldfelület kialakítása,növényzet,valamint véderdő telepítése,a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
5. A KSZG jelű övezetben állatok tartása az állattartási rendelet szerint lehetséges.

KÜ JELŰ KÜLÖNLEGESE TERÜLET ÉS ÖVEZETEI

Általános előírások:

16.§

6. Rendeltetésük,   védelmük,   vagy   az   elhelyezhető   építmények   alapján   különleges szabályozást igénylő területek.
7. A különleges területet csak a megjelölt célra lehet felhasználni.
8. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.
9. 
   

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

7.§

10. A szabályozási terv a területfelhasználási egységeket tervezett, vagy meglévő hasznosítás figyelembevételével a KÜ01-04 jelű építési övezetekbe sorolja.
11. Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
12. Az övezet területén építmények szabadonálló beépítési móddal, a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

18.§

A különleges területfelhasználási egységek övezetének rendeltetése:

1. A KÜ01 jelű övezet védett műemléki terület és építmény (templom). A területen meglévő, vagy új épületekben:
   • vallási tevékenység
   • oktatási tevékenység
   • művészeti-kulturális tevékenység célját szolgáló rendeltetési egységek, valamint rendeltetésszerű működésükhöz szükséges egyéb építmények helyezhetők el. A területen az engedélyező hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.
2. A KÜ02 jelű övezet a temető területe, itt csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.
3. A KÜ03 jelű övezet a tervezett kemping területe. A területen új épületben kemping céljára szolgáló rendeltetési egység, valamint a kemping rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.
4. A területen elhelyezhető még az OTÉK (31.§ (2)) betartásával:
   • kereskedelmi szállás
   • kereskedelmi, szolgáltató tevékenység
   • vendéglátás
   • sportlétesítmény
5. A KÜ04  jelű  övezet  a  tervezett szennyvíztisztító területe. A  területen  csak a szennyvíztisztító rendeltetésszerű működéséhez szükséges építmények helyezhetők el. A tisztító védőtávolsága 20 m.

III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI TAGOLÁSA ÉPÍTÉSI ÉS TELEKALAKÍTÁSI SZABÁLYAI

Általános előírások:

19.§

Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékéig, akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

1. az építmény rendeltetése, az építési terület, valamint a telek nagysága az övezeti előírásoknak megfelel
2. az épülethez víz, villany, és zárt szennyvízgyűjtő medence – belterületen a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése után kizárólag  szennyvízcsatorna közműcsatlakozás fogadható el - az üzemeltetéshez szükséges mértékben a használatba vételig biztosított
3. a szilárd burkolatú közúttól a telekhatáráig min. 8 m szélességű közterület biztosított, és abból legalább 3 m széles sáv a tűzoltó járművek közlekedésére alkalmas burkolattal ellátott
4. a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel

1. Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.
2. Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a kialakított telkek mindegyike járműközlekedésre alkalmas közterülethez vagy közforgalomnak átadott magánúthoz csatlakozik, a már beépített telek nagysága, beépítettsége telekalakítás után is megfelel az övezeti előírásoknak.
3. Korlátozások, tilalmak a szabályozási terv jelölése szerint az övezet egészére,  vagy részletére vonatkozhatnak.
4. Állattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség csak azokban az övezetekben és olyan célra és mértékben létesíthető, ahol az Önkormányzat állattartási rendelete azt megengedi.

KÁ JELŰ KÖZLEKEDÉSI KÖZMŰ TERÜLET ÉS ÖVEZETEI

Általános előírások:

20.§

5. A rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.
6. A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpár közlekedés, gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, köztárgyak továbbá a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.
7. A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint KÁ01-KÁ03 övezetbe sorolja.
8. Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és az OTÉK- ban (26.§ (3)) meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez és a telekalakításhoz az övezet kezelőjének hozzájárulását be kell szerezni.
9. A területfelhasználási egység  területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen helyezhetők el.

1. Pince csak épület alatt létesíthető.
2. Építménymagasság legfeljebb 4,5 m.
3. Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A távlatban várható közművek számára a legkedvezőbb nyomvonal- fektetési helyet szabadon kell hagyni.
4. Az új létesítésű utak mentén kötelező, a meglévő utaknál lehetőség szerint ajánlott a közlekedés biztonságát nem veszélyeztető mértékű fasor létesítése.
5. Közlekedési területen építményt elhelyezni csak az illetékes útkezelő engedélyével lehet. Az utak védőterületén belül mindenfajta építési munkához az illetékes közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.

21.§

Közlekedési, közmű területek rendeltetés szerinti övezeti besorolása:

1. A KÁ01 jelű övezet az országos közúthálózatba tartozó mellékutak, bekötőutak elhelyezésére kijelölt terület bel- és külterületen. Az övezetbe tartoznak:
   • a 7423. sz.          Csesztreg-Magyarszombatfa összekötő út
   • a 7425. sz.          Szentgyörgyvölgy-Velemér összekötő út
   • tervezett                Velemér-Szécsiszentlászló összekötő út
2. KÁ02 jelű övezet a helyi közúthálózatba tartozó mellékutak (lakóutak, kiszolgáló utak, mezőgazdasági), terek elhelyezésére kijelölt terület.
3. KÁ03 jelű övezet közcélú parkoló elhelyezésére kijelölt terület.

22.§

1. Telekalakítás során az egyes közlekedési területekhez legalább az alábbi szabályozási szélességet kell biztosítani:
   • országos mellékutak                                16-22 m

1.-3. sz mintaszelvény 3. sz. melléklet

• lakó, kiszolgáló és egyéb mellékutak    10-16 m

4. sz. mintaszelvény 3. sz. melléklet

• mezei utak kétoldali vízárokkal               10 m

5. sz. mintaszelvény 3. sz. melléklet

2. Az OTÉK-ban (26.§ (2)) előírt szabályozási szélességektől való eltérésekből eredő károkért a Közútkezelő Kht. felé kártérítési igény nem érvényesíthető.
3. Az országos közúthálózatba tartozó utak beépítésre nem szánt területén lévő szakasza mentén, védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.
4. Külterületi szakaszon haladó országos mellékút és bekötőút védőtávolsága a tengelytől számítva 50 m.

Z JELŰ ZÖLDTERÜLET ÉS ÖVEZETEI

Általános előírások:

23.§

1. A  rendelet  alkalmazásában  zöldterületek  a  szabályozási  terven  ilyen  célra  jelölt közterületek.
2. A  területek  elsődlegesen  a  pihenés,  testedzés  célját  szolgáló,  növényzettel  borított zöldfelületek.
3. A területeket a szabályozási terv rendeltetésük szerint ZKP01 jelű övezetbe sorolja.
4. Az egyes övezetekben csak annak rendeltetését szolgáló
   • sportolási, testedzési célú
   • pihenést szolgáló
   • vendéglátó
   • a terület fenntartását szolgáló
   • köztárgy célú
   • vallási célú

építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2%-os beépítésével.

5. A  területfelhasználási  egység  területén  épületek   szabadonálló  beépítési  móddal, közterületen helyezhetők el.
6. Pince az övezetek területén nem létesíthető.
7. Építménymagasság legfeljebb 4,5 m.
8. Az OTÉK előírásai szerint számított parkolómennyiséget közterületen kell biztosítani.
9. Az útkereszteződésekben elhelyezkedő zöldterületeken a rálátási háromszöget a közlekedés biztonsága érdekében szabadon kell hagyni, ezeken a területeken 80 cm-nél magasabbra növő növény nem ültethető.

24.§

Zöldterületek rendeltetés szerinti övezeti besorolása:

(2) ZKP01 jelű övezet sport, szabadidő eltöltés és rendezvények céljára kijelölt terület.

ER JELŰ ERDŐTERÜLET ÉS ÖVEZETEI

Általános előírások:

25.§

1. E rendelet alkalmazásában erdőterület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek.
2. Az erdőterületek a szabályozási terv elsődleges rendeltetésük szerint ERV01-ERV02 jelű védelmi célú, illetve ERG01 jelű gazdasági célú övezetekbe sorolja.
3. Védelmi célú (védett, védő) erdőterületek övezetében épület építése tilos. Védőerdő a szabályozási terven megadott mértékkel, kizárólag az Erdészeti Hatóság által jóváhagyott kiviteli tervek alapján telepíthető és újítható fel.
4. A gazdasági célú erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek. Amennyiben a terület nagysága a 100.000 m2 (10 ha) területet meghaladja, az övezetben
   • erdő fenntartás
   • vadgazdálkodás
   • védelem
   • szállítás

rendeltetési egységek építményei helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5%-os beépítésével.

5. Erdőterület elsődleges rendeltetésének megváltoztatásához, más célú igénybevételéhez, építmény elhelyezéséhez az Erdészeti Hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.
6. Épületek a telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, az építménymagasság a magaslesek kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

7. Pince csak épület alatt létesíthető.

26.§

Védelmi rendeltetésű erdőterületek övezeti besorolása:

1. Az ERV01 jelű övezet védelmi (védett) rendeltetésű erdőterületek, az Őrségi Nemzeti Park részét képezik.
2. Az ERV02 jelű övezet elsődlegesen a tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület esetleges káros hatásai ellen védi a környező területeket.

27.§

Gazdasági rendeltetésű erdőterületek övezeti besorolása:

(1) Az ERG01 jelű övezetek gazdasági célú erdőterületek.

MÁ JELŰ MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET ÉS ÖVEZETEI

Általános előírások:

28.§

1. A rendelet alkalmazásában mezőgazdasági területek a szabályozási tervlapon ilyen célra kijelölt területek és telkek.
2. Mezőgazdasági területek elsődlegesen növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, valamint ezt a célt szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.
3. A művelési ág megváltoztatása csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, természetes állapot visszaállítása érdekében lehetséges.
4. A szabályozási terv a  mezőgazdasági  területeket  azok  használata  és  a  területükön elhelyezhető építmények alapján MÁ01-MÁ02 jelű övezetekbe sorolja.
5. Mezőgazdasági termőterületen építmény elhelyezéséhez a Talajvédelmi Szakhatóság előzetes hozzájárulását, valamint az illetékes Földhivatal engedélyét is meg be kell szerezni.
6. Épületek a területen szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el.
7. Különálló pincét beépített területként kell számítani.
8. Építménymagasság  legfeljebb  4,5  m  lehet.  Toronyszerű  építmény  a  területen  nem helyezhető el.
9. Beépítésre szánt területek 200 m belüli környezetében, mezőgazdasági területen épület nem építhető.
10. Lakóterületektől 300 m-en belül birtokközpont nem alakítható ki.
11. Birtoktest kialakításába csak egymással határos telkek vonhatók be.
12. Birtokközpont abban az esetben alakítható ki, építhető be, ha a terület a 10.000 m2-t eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, továbbá a természeti értékek megőrzését nem veszélyezteti
13. Birtokközpont telkén a beépítettség a 15%-ot nem haladhatja meg
14. Birtokközpont lakóépületének alapterülete a 200 m2-t nem haladhatja meg.
15. A település levegőtisztasága érdekében a mezőgazdasági területeken lehetőség szerint fasorok és a rosszabb minőségű talajokon erdőterületek kialakítása javasolt.

29.§

Mezőgazdasági területek övezeti besorolása:

1. Az MÁ01 jelű mezőgazdasági övezet védett, az Őrségi Nemzeti Park területéhez tartozik.
   • az övezetben építményt elhelyezni nem lehet
   • művelési ág váltás csak a terület védelme érdekében engedélyezhető
   • csak környezetkímélő gazdálkodás folytatható, a műtrágyák, növényvédő szerek használatát a területen belül kerülni kell
2. MÁ02 jelű általános mezőgazdasági övezet növénytermesztés és állattenyésztés céljára kijelölt terület. Az övezet területén, amennyiben a telek területe a 10.000 m2-t meghaladja
   • mezőgazdasági tároló
   • mezőgazdasági termékfeldolgozó
   • állattartó (állattartási rendelet figyelembe vételével)
   • igazgatási

rendeltetési egységek építményei helyezhetők el a terület 3%-os beépítettségéig,

• telkenként egy lakásegység vagy két pihenőszoba

rendeltetési egységek építményei helyezhetők el a terület 1,5%-os beépítettségéig.

V JELŰ VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET ÉS ÖVEZETEI

Általános előírások:

30.§

1. Az övezetbe a folyóvizek medre és partja, közcélú nyílt csatornák medre és partja tartoznak.
2. A területeket a szabályozási terv rendeltetésük szerint V01-V02 jelű övezetekbe sorolja.
3. Az övezetek területén kizárólag a rendeltetést szolgáló, a vízgazdálkodással, vízkár elhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az övezetek kialakítását, használatát rendelet (123/1997.(VII.18.) Korm. Rendelet) szabályozza.

31.§

Területfelhasználási egység övezeti tagolása:

1. V01 jelű övezet a folyók, mellékágak és partjuk számára kijelölt terület.
2. V02 jelű övezet a közcélú vízárkok céljára kijelölt terület.

IV. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDElMI SZABÁLYOK

32.§

A föld védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

1. Termőföldet az illetékes hatóságok engedélyével, a beépítés igényei szerint szakaszosan kell a művelésből kivonni.
2. A község területén bánya nem nyitható.
3. A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és az újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.
4. Az építkezésekhez szükséges ásványi nyersanyagokat hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről kell beszerezni.

33.§

A vizek védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

1. A község területén hulladéklerakó, szennyvíziszap lerakó, veszélyes anyag lerakó nem létesíthető.
2. A telken belül keletkező szilárd és folyékony trágya, veszélyes hulladék, egyéb hulladék jogszabályok és hatósági előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtése és elszállítása a vonatkozó jogszabályok szerint történhet (2000. XLIII. Törvény 21. §).
3. A község területén a szennyvizek elszikkasztása tilos, zárt szennyvízgyűjtő medence a beépítésre szánt területeken csak a szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig létesíthető. A csatornarendszer kiépítése után a szennyvízgyűjtő medencéket fel kell számolni, a rendszerre a rácsatlakozás meglévő és tervezett épületek esetében egyaránt kötelező.
4. Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos.
5. Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.
6. Az élővízfolyások mindkét partjának élétől számított 6 m-en belül épület és építmény nem helyezhető el.
7. Élővízfolyások partszakaszainál –a vízfolyás tengelyétől mért 50 m-en belül- építményt elhelyezni nem lehetséges.
8. A talaj és a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

34.§

A levegőtisztaság védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

1. A község közigazgatási területén az előírt határértékeket (14/2001. KöM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletei) új létesítmények esetében nem szabad túllépni, meglévő létesítményeknél a hatályos rendelet (21/2001. Korm.) szerint kell eljárni.
2. A község területe a 10-es légszennyezettségi zónarendszerbe tartozik (4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet). Intézkedési program készítése nem szükséges.
3. A védelmi övezet kialakítását igénylő új tevékenységek a község területén nem telepíthetők.
4. A levegő tisztasága érdekében a rosszabb minőségű földeken erdő, az utak mentén fasorok telepítése javasolt.
5. Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe.

35.§

Az élővilág védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

1. Erdőterület termelésből kivonása esetén a kérelmező az igénybevett erdőterülettel azonos nagyságú erdőt köteles telepíteni, vagy az újraerdősítés költségét megfizetni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint.
2. Az erdő használatát tartósan akadályozó létesítmények (közművezetékek, sportpálya, stb.) elhelyezése esetén az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint kell eljárni, illetve a költségeket megtéríteni.
3. Beépítésre szánt területeken az előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani, és folyamatosan fenntartani.
4. Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni.

36.§

A táj védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

1. Meglévő értékes fa és növényállomány kivágására engedély alapján csak akkor kerülhet sor, ha az a környezetre veszélyt nem jelent.
2. Új távvezeték létesítése a táj védelme érdekében csak földkábellel lehetséges.

37.§

Régészeti értékvédelem:

1. A község teljes közigazgatási területén  a régészeti örökség elemeinek védelméről a hatályos törvény szerint kell gondoskodni. (2001. évi LXIV. tv.)
2. Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. (2001. évi LXIV. tv. 63.§ (4))
3. Ha földmunka során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, abban az esetben a hatályos törvény szerint kell eljárni. (2001. évi LXIV. Tv.)

38.§

A települési környezet védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

1. A zaj és rezgésterhelési határérték szempontjából a beépítésre szánt területek besorolása

(8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet):

2. sorszámú területhez tartoznak:a község területén fekvő lakóterületek,különleges területeksorszámú területhez tartoznak:- a község területén fekvő vegyes területek
3. sorszámú területhez tartoznak:          - a község területén fekvő kereskedelmi,szolgáltatási gazdasági területek

2. A község területén állattartás kizárólag a vonatkozó jogszabályi, hatósági előírásoknak, a helyi állattartási rendeletnek valamint a jelen rendelet szabályainak együttes figyelembe vételével engedélyezhető. Az állattartásról szóló Önkormányzati rendeletet a Rendezési Terv mellékleteként kell alkalmazni.

39.§

Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1), a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a műemléki épületek és területéhez kapcsolódó építési munkák engedélyezése során I. fokú építési hatóságként jár el (A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Tv. alapján).

jelenleg nyilvántartott műemlék: Szentháromság templom (M 8135, 50001/1950, hrsz.: 056)

2. A műemléki környezet területén, valamint a régészeti lelőhelyeknél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az engedélyezési eljárásokban szakhatóságként működik közre.

Jelenleg műemléki környezet: hrsz.: 042/9, 057/4

3. Földmunkák, építkezések során, bármely régészeti lelet előkerülésekor a hatályos törvény szerint kell eljárni (2001. évi LXIV. Tv. 24.§).
4. A terv jelöli a helyi védelemre javasolt területeket. Itt a műemléktemplom rálátását zavaró építmény nem engedélyezhető. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az engedélyezési eljárásokban szakhatóságként működik közre. Helyi védelemre javasolt területek: hrsz.: 106; 107
5. A terv jelöli a helyi védelemre javasolt épületeket. A védelemre javasolt épületeken építési munkával elsősorban az eredeti állapot visszaállítását, a toldalékok elbontását, valamint az épület környezetének kertészeti felújítását kell biztosítani. A helyi védelmi rendelet hatályba lépéséig a településrendezési tervben védelemre javasolt épületek bontására csak különlegesen indokolt esetben kerülhet sor. Építési és bontási engedélyhez mellékelni kell a meglévő épület M=1:50 méretarányú felmérési tervét, fotódokumentációját és műszaki leírását.

Helyi védelemre javasolt épületek: hrsz.: 44/1; 66; 70; 96; 107; 113/1; 115; 119/1; 125; 128;

133/2; 151; 190; 194; 195; 198; 210; 211;

6. A védett településszerkezeten belül telekalakítás csak a 7.§(4) bekezdése szerint engedélyezhető.

Védőtávolságok:

40.§

KÁ01 jelű közlekedési utak (országos mellékút) védőtávolsága az út külterületi szakaszain a tengelytől számítva 50-50 m. A védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

1. V01 jelű vízgazdálkodási területnél (Szentgyörgyvölgyi patak) az élővízfolyás partjától számított 50-50 m-en belül építményt elhelyezni nem lehet.
2. A KÜ04 jelű övezet (szennyvíztisztító területe) védőtávolsága 20 m.
3. A határvonaltól számított 100 m-en belül a bányaműveléshez, a kutatáshoz, a méréshez, és az építési munkálatokhoz a Határőrség szakhatósági hozzájárulása szükséges.

V. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

40.§

A rendelet vonatkozásában:

1. Elsődleges célt szolgáló épület: a telek fekvése szerinti építési övezet és övezet sajátos építési használatának maghatározásánál elsődlegesen megjelölt célt szolgáló rendeltetési egységek elhelyezésére szolgáló legnagyobb beépített térfogatú épület.
2. További épületek: építési telken, az elsődleges célt szolgáló épületen túl megvalósuló minden más épület.
3. Telek zöldfelülete: A teleknek növénnyel beültetett felülete. Lakótelken az előírt zöldfelület 60%-a „aktív zöldfelület” legyen.
4. Telek burkolt felülete: Az utak, járdák, teraszok, térburkolatok, medencék, stb. ténylegesen burkolt teljes felülete, a burkolat anyagától függetlenül. Mindenképpen burkoltnak kell tekinteni a közterülettől az építmények valamennyi bejáratához vezető 1,0 m széles gyalogjárdát, az előírt számú gépkocsi-parkoló felületét kocsinként 2,4×4,8 m mérettel, a parkolóhely megközelítésére szolgáló utat 2,5 m szélességgel, a parkolóhelyre beálláshoz és megforduláshoz szükséges területet.
5. A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi egység: minden vállalkozásnak a közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas (iparcikkek, vegyi áruk, barkács anyagok és eszközök, élelmiszerek, húsáruk, italok, gyógyszerek, stb,) árucikkek kizárólag kiskereskedelmi forgalmazását

szolgáló  helyiségcsoportja,  a  jármű  és  üzemanyag  kereskedelem  kivételével.  Egy  kereskedelmi egység nettó alapterülete a 150 m2-t nem haladhatja meg.

6. A helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátó egység: minden, nyilvános működésű, ételek, italok felszolgálására és azok helyben fogyasztására alkalmas (étterem, kávézó, pizzéria, büfé, italbolt, salátabár, pecsenyesütő, lángossütő, cukrászda stb.) helyiségcsoport. Egy vendéglátó egység nettó alapterülete a 150 m2-t, illetve befogadóképessége az 50 férőhelyet (szabadtéri terasz, kerthelyiség területével együtt) nem haladhatja meg.
7. A helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató egység: mindazon szolgáltatások nyújtásához szükséges helyiségcsoport melyek közvetlenül a helyi lakosság személyi igényeivel és személyi vagyontárgyainak állagmegóvásával kapcsolatba hozható, a kereskedelem, a közúti járműjavítás, vendéglátás kivételével. A szolgáltatás nyújtásával veszélyes sugárzás nem keletkezhet, bűzös  vagy  veszélyes  anyag  a  környezetbe  nem  kerülhet,  a  tevékenységből  származó  zaj  és

rezgésterhelésnek a vonatkozó szabványokban és rendeletekben előírt határérték alatt kell maradni. Egy szolgáltató egység nettó alapterülete a 150 m2-t nem haladhatja meg.

8. Nem zavaró hatású kézműipari egység: minden olyan termék előállító és bérmunka tevékenység végzésére szolgáló helyiségcsoport, amelyben egyszerű szerszámokkal, egyedi eljárásokkal történik a munkavégzés és annak következményeként zavaró hatás, vagy veszélyes sugárzás nem keletkezik. Bűzös vagy veszélyes anyagot csak olyan mennyiségben használnak, illetve olyan technológiát alkalmaznak, hogy a tevékenységből származó terhelések a vonatkozó

szabványokban  és  rendeletekben  előírt  határértékek  alatt  maradnak.  Egy  kézműipari  egység alapterülete a 150 m2-t nem haladhatja meg.

9. Jellegzetes területhasználat: a terep, növényzet, beépítési mód és rendeltetés értékes együttese.
10. Kereskedelmi szálláshely: minden szállás vagy üdülés céljára szolgáló épület, illetve épületrész, amely 6, vagy több lakó+vendégszoba egységet tartalmaz.
11. Áttört kerítés: A legalább 40%-ban áttört felületű kerítés, legfeljebb 40 cm lábazattal. A lábazatot és a kapuzatokat is a kerítés felületéhez tartozónak kell tekinteni.

A SZABÁLYZAT ÉS A SZABÁLYOZÁSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA

41.§

1. A szabályzat és a szabályozási tervek az alábbiakban felsorolt elemeinek módosítása csak a településszerkezeti terv módosításával és az előírt egyeztetési eljárással módosíthatók (1997. évi LXXVIII. Törvény):
   1. bel- és külterület lehatárolása
   2. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek lehatárolása
   3. közterület lehatárolása (szabályozási vonal)
   4. terület felhasználás, övezeti átsorolás
   5. közterület övezeti tagolása, övezetek határa
   6. közlekedési, közmű és vízgazdálkodási övezetek határa, célja
2. A szabályzat és szabályozási tervek előírásait az alább felsorolt esetekben az Építési Hatóság módosíthatja vagy meghatározhatja, a szabályzat és a szabályozási tervek keretein belül:
   1. saroktelek, vagy tagolt telek mérete, beépítési módja, építési helye, megengedett legnagyobb beépítettsége
   2. oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert helye
   3. az egyes építési övezetekben az arra meghatározott alapfunkcióktól eltérő épületek számára az építési hatóság elvi építési engedély alapján az átlagostól eltérő előkertet és építménymagasságot is meghatározhat, a funkció által indokolt mértékben
3. Minden egyéb esetben a szabályzat és a szabályozási tervek az érintett államigazgatási szervek, szakhatóságok, és telektulajdonosok bevonásával, a településszerkezeti terv módosítása nélkül, az előírt egyeztetési eljárással módosíthatók (1997. évi LXXVIII. Törvény).

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42.§

1. Velemér Község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat az Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:

2. A rendelet mellékletei:
   1. sz. melléklet: Beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai
   2. sz. melléklet: Telek beépítési mintalapok
   3. sz. melléklet: Közutak mintaszelvényei
   4. sz. melléklet: Úthálózati hierarchia táblázat
3. A  rendelet  2007.  január  1-én  lép  hatályba,  rendelkezéseit  a  fenti  időponttól  indított eljárásokban kell alkalmazni.
4. A rendelet kihirdetéséről a körjegyző az SZMSZ.-ben szabályozott módon gondoskodik. Velemér, 2006. december 7.

Balogh Ernő sk                                                                         Ozsváthné Porkoláb Adél  sk.

Polgármester                                                                             Köregyző

1

1 .   s z á m ú   m e l l é k l e t  

2. sz. melléklet

BEÉPÍTÉSI MINTALAPOK

előkert

előkert

UTCA                                                                                UTCA

M/2, de min. 3,0 m    M/2, de min. 3,0 m

M/2, de min. 3,0 m    M/2, de min. 3,0 m

M=megengedett építménymagasság

M=megengedett építménymagasság

állattartó épület helye

építési hely

építési hely

építési vonal

építési vonal

előkert

UTCA                                                                                UTCA

M, de min. 4,5 m

M=megengedett építménymagasság

M=megengedett építménymagasság

7423 sz. Csesztreg-Magyarszombatfa mintaszelvénye 063, 083 hrsz.

7423 sz. Csesztreg-Magyarszombatfa mintaszelvénye 150, 309 hrsz.

7425 sz. Szentgyörgyvölgy-Velemér mintaszelvénye 219 hrsz.

tervezett összekötőút Velemér-Szécsiszentlászló (SLO) hrsz.: 56; 59; 013; 035

3. sz. melléklet

4.

4. sz. mintakeresztszelvény

Lakó és kiszolgűló utak mintakeresztszelvénye

szabályozási szélesség: 10 m

5. sz. mintakeresztszelvény

Mezőgazdasági utak mintaszelvénye

A minta-keresztszelvényeken szereplő utcák műszaki paraméterei (forgalmi sáv szélesség, kiemelt szegélyek közötti burkolat-szélesség, stb.)   tájékoztató jellegűek, azoknak a hatósági engedélyezés és a kivitelezés során meg kell felelni a Közutak Tervezése c. ÚT 2-1.201:2004 Útügyi Műszaki Előírás (4.7. pont) belterületi utakra vonatkozó keresztszelvény paramétereinek. Országos közutakon a ÚME előírásainak betartása kötelező!