A Magyarlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. § (2) bekezdésében, 10. §(1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében és a 92. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat  által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2. § ^[1]

A rendelet hatálya kiterjed Magyarlak község közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen Magyarlakon lakó

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

Eljárási rendelkezések

3. §

(1) ^[2] A pénzbeli szociális ellátás iránti kérelmet szóban vagy írásban a Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: hivatal)  kell előterjeszteni. A jogszabály előírhatja a kérelem benyújtására a formanyomtatvány alkalmazását.

(2) ^[3] A kérelemhez a

a) ^[4]

b) ^[5] az önkormányzati segély esetén a 3. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelem valódiságának igazolására szolgáló iratot (nyugdíjszelvényt, munkáltatói igazolást és egyéb jövedelemigazolást) kell mellékelni.

(3) ^[6] Az Sztv. eltérő rendelkezése hiányában, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a jogosultság megállapításakor:

a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme,

b) nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetében a kérelem benyújtásának hónapját megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlaga.

(4) Ha az eljárásban résztvevő jövedelmi viszonyainak más szerve által történő igazolására nincs mód, vagy a jövedelme nem mérhető, a jövedelmére vonatkozóan köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(5) ^[7]

(6) ^[8] Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltoztatásáról 15 napon belül értesíti a hivatalt.

(7) Ezen rendeletben szabályozott szociális ellátási formák érdemi elbírálásánál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható, melyet felkérés alapján a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat készít el.

(8) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2) bek. b.) pontja szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentum benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelme a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

Az ellátások megállapítása

4. §

(1) ^[9] A Képviselő-testület hatáskörébe utalt ellátások megállapításáról – e rendeletben foglalt kivételekkel – képviselő-testület határozattal dönt.

(2) ^[10] A képviselő-testület a rendeletben meghatározott egyes önkormányzati hatásköreit

a) a polgármesterre,

b) a jegyzőre

ruházza át az 1. melléklet szerint.

(3) ^[11]

(4) A pénzbeli és természetbeni ellátás – jogerős megállapítása esetén  - a kérelem benyújtásától esedékes.

5. § ^[12]

A pénzbeli ellátások – határozat alapján történő kifizetetése a hivatal feladata, a hivatal további feladatként:

a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet,

b) gondoskodik az ellátásokkal összegfüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási feladatok végrehajtásáról.

II. FEJEZET

Pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély

6. §

(1) ^[13] A rendszeres szociális segély megállapítására vonatkozóan az Szt. 37/A-37/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – az Szt.-ben meghatározottakon túl –, hogy a rendszeres szociális segélyre jogosult személy – az egészségkárosodott személyek kivételével – (a továbbiakban: nem foglalkoztatott személy) együttműködjön:

a) Magyarlak Község Önkormányzatával,

b) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (Szentgotthárd, Kossuth út 7. (a továbbiakban: Szolgálat).

(2) ^[14] A jegyző a Foglalkoztatási és Szociális Adatbázison keresztül tájékoztatja a Vas Megyei Kormányhivatal Szentgotthárdi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Központját és a határozat egy példányának megküldésével a Szolgálatot a rendszeres szociális segély megállapításá­ról, megszüntetéséről.

(3) ^[15] A rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy az együttműködés keretében köteles

a) a Szolgálatot a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen felkeresni,

b) az első megjelenést követő (nyilvántartásba vétel) 60 napon belül köteles a Szolgálattal az Szt.-ben meghatározott beilleszkedési programról írásbeli megállapodást kötni,

c) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.”

(3a) ^[16] Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy:

a) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem veszi fel a kapcsolatot a Szolgálattal,

b) a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül nem köt megállapodást a beilleszkedést segítő programról,

c) a beilleszkedési programban meghatározottakat nem teljesíti, vagy

d) legalább 3 havonta nem keresi fel a Szolgálatot.

(4) ^[17] A Szolgálat a nem foglalkoztatott személy együttműködésének megszegéséről 5 napon belül értesíti a körjegyzőt.

(5) ^[18] Beilleszkedési programnak minősül különösen:

a) tanácsadás (jogi, munkaügyi, pszichológiai, stb.),

b) csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkozás,

c) életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás,

d) az egyén környezetére irányuló tevékenység szervezése ,

e) munkavégzésre felkészítő foglalkozás, munkahelykeresést segítő technikák elsajátítása,

f) alkalmi munkavállallást elősegítő programok,

g) közmunka programba való bekapcsolódás.

(6) ^[19] Rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki

a) munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegségben, valamint szenvedélybetegségben szenved, és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy

b) közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább három alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott.

Az együttműködési kötelezettség megszegése

7. § ^[20]

(1)

(2)

(3) ^[21]

(4)

(5)

Közfoglalkoztatás

7/A. § ^[22]

(1) Magyarlak Község Önkormányzata a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak és az álláskeresőként nyilvántartott személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében közfoglalkoztatást szervez.

(2) A közfoglalkoztatás munkaterületei különösen: kommunális feladatok, közterületi segédmunka, takarítói feladatok.

(3) A közfoglalkoztatásra legalább négyórás, hatórás vagy maximum nyolcórás napi munkaidővel, valamint legalább évi két hónapos maximum tizenkét hónapos munkavégzési időtartammal, határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni munkaszerződéssel.

(4) A közfoglalkoztatásba bevont személyek után a munkabért és annak közterheit - a rövid időtartamú közfoglalkoztatás esetében 5 %-ban, a hosszabb időtartamú foglalkoztatás esetében maximum 30%-os önkormányzati önrész biztosításával -vállalja az önkormányzat.”

Lakásfenntartási támogatás

8. § ^[23]

(1) ^[24]

(2) ^[25]

(3) ^[26]

(4) ^[27]

(5) ^[28]

(6) ^[29]

a) ^[30]

b) ^[31]

c)

d) ^[32]

e) ^[33]

f) ^[34]

g) ^[35]

(7) ^[36]

(8)

(9) ^[37]

(10) ^[38]

Ápolási díj

9. §

A képviselő-testület ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását gondozását végzi.

10. §

(1) Ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében annak 150 %-át.

(2) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

(3) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a Képviselő-testület évente felülvizsgálja.

Önkormányzati segély

11. § ^[39]

(1) A képviselő-testület önkormányzati segélyben részesíti különösen az Szt. 45. § (4) bekezdésben meghatározott élethelyzetben lévő személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetében 300%-át nem haladja meg.

(2) Önkormányzati segélyt a kérelmező részére pénzben vagy természetben lehet nyújtani.

(3) A képviselő-testület önkormányzati segélyt kamatmentes kölcsön formájában nem nyújt.

(4) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély nyújtható annak, aki

a) az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130 %-át, egyedül élő esetében 150 %-át nem haladja meg.

(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 140.000 forint.

(6) A temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet a temetés napját követő 30 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell

a) a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 32. §-a szerinti számlát,

b) a halotti anyakönyvi kivonatot,

c) a 3. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot.

(7) Ugyanazon elhunyt személy eltemettetésére csak egy kérelem támogatható.

Temetési segély

12. § ^[40]

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátás

Közgyógyellátás

13. §

(1) Méltányossági alapon történő közgyógyellátási igazolványra jogosult, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) ^[41] Közgyógyellátásra jogosult az a személy,

a) ^[42] akinek a családjában az egy főre számított havi nettó családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élőnél havi 250 %-át nem haladja meg és

b) havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj 20 %-át.

(3) ^[43]

(4) ^[44] A méltányossági jogcímen nyújtott közgyógyellátás megállapításáról a jegyző átruházott hatáskörben dönt.

IV. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

14. §

(1) ^[45] A képviselő-testület a szociális alapszolgáltatások körében:

a) étkeztetést,

b) házi segítségnyújtást,

c) családsegítést,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást

e) biztosít.

(2) ^[46] A képviselő-testület az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott szolgáltatást a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Városi Gondozási Központ (9970 Szentgotthárd, Arany J. út 1.) útján, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szolgáltatást a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (9970 Szentgotthárd, Kossuth L. út 7.) útján biztosítja.

(3) ^[47]

15. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vétele önkéntes.

(2) ^[48] Az étkeztetés igénylése iránti kérelmet a hivatalban lehet előterjeszteni.

(3) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Városi Gondozási Központ ( Szentgotthárd, Arany J. út 1.) lehet  előterjeszteni.

(4) A családsegítést a  Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulása által fenntartott Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (Szentgotthárd, Kossuth út 7.) központi jogszabályban meghatározott formanyomtatványon lehet előterjeszteni.

(5) Az intézményvezető és a (2) bekezdés esetében a polgármester külön eljárás nélkül haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

16. §

A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozatlan időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább két hétig) nem vette
c) igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

d) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza,

e) a személyi térítési díj megfizetését 3 hónapon keresztül figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

Étkeztetés

17. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmenti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichikai betegségük,

d) szenvedélybetegségük

e) hajléktalanságuk miatt.

(2) ^[49] Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a 62. életévét vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(2a) ^[50] Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki krónikus vagy akut betegsége miatt, illetve mozgásában olyan mértékben korlátozott, hogy önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni.

(2b) ^[51] Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátásról nem tud gondoskodni és fogyatékosságát az Szt. 65/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.

(2c) ^[52] Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátásról nem tud gondoskodni. A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegséget a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Ir.) 21. § (1) bekezdés szerinti szakvéleménnyel kell igazolni.

(2d) ^[53] Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki – nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek lakcíme a hajléktalan szállás.

(3) A szociálisan rászorultak ebéd házhozszállítás szállítására  kedvezményesen  jogosult az a személy, aki:

a) 80 éven felüli

b) ágyban fekvő beteg

c) önálló közlekedésre nem képes mozgáskorlátozott

(4) ^[54] Az egészségi állapot miatti rászorultságot az Ir. 1. melléklet I. Egészségi állapotra vonatkozó igazolás részének megfelelő háziorvosi vagy kezelőorvosi igazolással kell igazolni.

(5) ^[55] A képviselő-testület a meleg ebédet egyéb főzőhellyel kötött szerződés útján, az étel elvitelének lehetővé tételével és lakásra szállítással biztosítja.

(6) ^[56] Az étkeztetést igénybe vevő jogosult minden év február 28-ig igazolja a személyi térítési díj megállapításához irányadó jövedelmét a 3. § (3) bekezdés szerint.

Térítési díj

18. §

(1) A (4) bekezdés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó ellátásért  díjat kell fizetni.

(2) ^[57] A szociálisan rászorultak számára biztosított ebéd intézményi térítési díját és a házhozszállítás díját a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A személyes gondoskodásért  fizetésre kötelezettek köre:

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, valamint

c) a jogosult tartásra, gondozásra köteles és képes személyi térítési díjat fizet.

(4) A személyi térítési díjat a kötelezett jövedelmi viszonyai , valamint az intézményi  térítési díj figyelembe vételével kell megállapítani.

(5) ^[58]

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

19. §

(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2006. július 1.-től kell alkalmazni.

(2) ^[59]

1. melléklet a 8/2006. (VII. 25.) önkormányzati rendelethez ^[60]

A képviselő-testület szociális ellátásokkal kapcsolatos átruházott hatáskörei

1. A polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) temetési kölcsön

b) szociális étkeztetés

2. A jegyzőre átruházott hatáskörök:

a) méltányossági közgyógyellátás

2. számú melléklet ^[61]

3. számú melléklet ^[62]

Magyarlak Község Önkormányzat Képviselő-testületének

8/2006. (VII.  25.) rendelete

az egyes szociális ellátásokról

Jövedelemnyilatkozat az önkormányzati segély igényléséhez:

A) Az ellátást igénybe vevő személyi adatai:

• Név:
• Születési név:
• Anyja neve:
• Lakóhelye:
• Telefonszáma:

B) Az igénylővel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: …..fő

A  B) pontban szereplő közeli hozzátartozók neve:

a)

b)

c)

d)

C) Jövedelmi adatok*

 Forintban

* A jövedelem alatt az Sztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell érteni.

Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem: ..................................... Ft/hó.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok valódiságát a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (3) bekezdése alapján az önkormányzat a megyei APEH útján ellenőrizheti.

Dátum: ...........................

...........................................................

az ellátást igénylő
 aláírása

4. melléklet a 8/2006. (VII. 25.) önkormányzati rendelethez ^[63]

A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátásokért fizetendő térítési díjakról

1. Étkeztetés

1. Intézményi térítési díj

a) szállítással                                                610,- Ft

b) szállítás nélkül                                          540,- Ft

2. Személyi térítési díj:
   

Az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák.