Rábagyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2007 (XII.22.) önkormányzati rendelete

Rábagyarmat Község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Hatályos: 2019. 07. 21

Rábagyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2007 (XII.22.) önkormányzati rendelete

Rábagyarmat Község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

2019.07.21.

Rábagyarmat Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános előírások

Az előírások hatálya

1. § Jelen építési szabályzat hatálya Rábagyarmat község (továbbiakban település) igazgatási területére terjed ki.

Az előírások alkalmazása

2. § (1) 27 Az előírásokat a Rendelet mellékleteit képező R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni..

(2) 27 Az 1. §-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet, építményt (ide értve a műtárgyakat is) építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) 33

A szabályozás elemei

3. § (1) Kötelező szabályozási elemek

a) Szabályozási vonal

b) Területfelhasználás módja és határa

c) Építési övezet, övezet előírásai és határa

d) Építési hely és határa

e) Belterület határa

(2) Irányadó szabályozási elemek

a) Irányadó telekhatár. Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.

b) Megszüntető jel. A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.

(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával hajtható végre.

(4) 33

Telekalakítási rendelkezések

4. § 6 (1) 6

(2) 6

(3) 6

(4) 6

(5) 6

(6) 6

(7) 6

Az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai

5. § 6 (1) 6

(2) 6

(3) 6

Építési telkek beépítési módjának meghatározása

6. § (1) 28 Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti előírásokban meghatározott építési hely, valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani.

(2) Az építési hely vonatkozásában a szabályozási terv betartása kötelező, ahol nem került jelölésre az OTÉK előírásai szerint kell meghatározni az építési helyet.

(3) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:

a) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,

b) ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők, és ha a telekre vonatkozó országos és egyéb építési előírások betarthatók, a telek beépíthető,

c) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők,

d) ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonalon keresztszárnnyal is bővülhetnek.

(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, amennyiben a telekszélesség az építési vonalon meghaladja a 20,0 métert, a telek szabadon álló beépítési móddal is beépíthető.

Az építményekre vonatkozó általános előírások

7. § (1) 33

(2) 33

(3) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény

a) a közterület felé néző,

b) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzat magassága.1

(4) 33

(5) 33

(6) 33

(7) 29 A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 3,5 m építmény magasságú lehet.

(8) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

a) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. Így nem veszélyeztetheti a szomszéd ingatlanát, illetve nem korlátozhatja annak építési jogát.

b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

c) A település beépítésre szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg az övezetben előírt beépíthetőség mértékét.

d) A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10%-át.

(9) 33

(10) 6

(11) 33

Reklámfelületek kialakítása

8. § 33 (1) 33

(2) 33

(3) 33

(4) 33

Területfelhasználás

9. § (1) A település területe építési szempontból

a) beépített és beépítésre szánt

b) beépítésre nem szánt területre tagozódik.

(2) 7 A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:

a) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

aa) lakóterület: falusias lakóterület

ab) vegyes terület: településközpont vegyes terület

ac) gazdasági terület: ipari terület

ad) különleges terület: temető terület illetve bánya terület

b) beépítésre nem szánt területek:

ba) közlekedési-és közműterület

bb) zöldterület

bc) erdőterület

bd) mezőgazdasági terület

be) vízgazdálkodási terület

Beépített és beépítésre szánt területek

10. § (1) Beépítésre szánt területen a közművesítettséget az alábbi mértékben kell biztosítani:

a) a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, szennyvízcsatorna hálózatra történő rácsatlakozás, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés.

b) a beépítésre szánt külterület lakóterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, szennyvízcsatorna hálózatra történő rácsatlakozás, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés.

Lakóterületek

Falusias lakóterület

11. § (1) 8 A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) mező-és erdőgazdasági (üzemi) épület,

c) a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari épület,

d) vendéglátó épület,

e) szálláshely szolgáltató épület,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g) sportépítmény,

h) üzemanyagtöltő,

i) melléképítmény (OTÉK 1. számú melléklet fogalommeghatározása szerint)

(2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az övezetben kialakítható minimális teleknagyság 80 %-át. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(4) Épületek a szabályozási terven jelölt építési helyen, annak hiányában az OTÉK előírásai szerint helyezhetők el.

(5) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen legfeljebb kettő épület-tömeg helyezhető el, melyeket egymáshoz viszonyítva a tűzvédelmi előírásokban meghatározott módon kell elhelyezni.

(6) 33

(7) 33

(8) 33

(9) A lakótelkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(10) 33

(11) 9 A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével alkalmazandó telekalakítási és beépítési előírásokat a Rendelet 2. melléklete tartalmazza.

Vegyes terület

12. § (1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) 10 A vegyes terület településközpont vegyes terület lehet.

Településközpont vegyes terület

13. § (1) A Vt jelű településközpont vegyes terület építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) 33

(3) Az övezet építési telkein nem helyezhető el: üzemanyagtöltő állomás, termelő kertészeti építmény.

(4) 12 A településközpont vegyes terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével alkalmazandó telekalakítási és beépítési előírásokat a Rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(5) A településközpont vegyes területen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, max. 1 m2 alapterülettel

c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

d) kerti lugas.

Gazdasági terület

14. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) 13 A gazdasági terület lehet:

a) ipari terület

b) egyéb ipar

(2) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az 2000 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.

(3) 33

(4) A telkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(5) 33

Ipari terület (Egyéb terület)

15. § (1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.

(2) 14 Az egyéb ipari terület egyéb ipari terület – ipar /GIPE/ építési övezetre tagozódik.

(3) 14 A GIPe. jelű építési övezetben elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) egyéb irodaépületek,

c) üzemanyagtöltő.

(4) A GIPe. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(5) 15 A GIPe jelű építési övezeteiben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,

b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,

c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10, 0 méternél.

(6) 16 Az egyéb ipari terület építési övezeteiben alkalmazandó telekalakítási és beépítési előírásokat a Rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(7) A GIPe. jelű építési övezetben a (6) pontban rögzített megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb, de legfeljebb 10,0 méteres is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

Különleges terület

16. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) 17 Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:

a) KTE övezeti jelű temető terület,

b) KB övezeti jelű bánya terület.

(3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(4) 33

a) 33

b) 33

c) 33

(5) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek nem oszthatók meg, de beépíthetők, amennyiben területük eléri a 2000 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 14 m.

(6) 33

(7) A különleges területen elhelyezhető építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környező beépítés jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.) és szabályozási előírásait.

(8) 33

(9) 18 A különleges terület építési övezeteiben alkalmazandó telekalakítási és beépítési előírásokat a Rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(10) Új temető telkének sírkiosztását, zöldfelületének alakítását kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.

(11) 33

(12) Új temető telkén belül, a telekhatár mentén legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közműterület

17. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek:

a) KÖu. övezeti jelű közúti közlekedési és közműterület.

(3) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény is.

(4) A közlekedési és közműterületeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.

(5) A tervezett kiszolgáló utak szabályozási terven jelölt területét az Önkormányzat helyi közútak részére lejegyezheti, és azt a földhivatali ingatlan-nyílvántartásban megjelenítheti.

(6) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes útkezelő állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.

(7) A közutak elhelyezése során a magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.2

(8) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.

(9) A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 méter, főútvonal esetén 100 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(10) 33

(11) 33

(12) 33

(13) 33

(14) 25 A KöuÁ övezeti jelű közlekedési és közműterület a települési övárokrendszer és kapcsolódó létesítményei elhelyezésére szolgál.

18. § (1) 33

(2) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. A ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.

(3) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.

(4) A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az építési és egyéb munkák során a közművezetékek feltárását és pontos bemérését el kell végezni.

(5) 26 Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhetők a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között.

Zöldterületek

19. § (1) 6

(2) 19 Zöldterület területfelhasználási kategóriájú terület: Z övezeti jelű zöldterület.

(3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá vízfelületek és közművek helyezhetők el.

(4) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

(5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell. Közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató min. 3-szor iskolázott példány telepítésével kell végrehajtani.

(6) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.

(7) 33

(8) A zöldterületeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Ettől eltérő ideiglenes használatra (előadás, vásár, majális, stb.) szóló engedélyt a Polgármesteri Hivatal jegyzője adja azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező köteles biztosítani a zöldterület megóvását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, a használat során keletkezett szennyeződést eltakarítani

(9) 33

(10) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget szabadon kell hagyni, ezen a területen semmiféle növényzet (létesítmény) nem helyezhető el.

(11) Közparkokban és zöldterületeken közművet építeni, rongálással járó közműkarbantartást végezni csak a jegyző előzetes engedélyével lehet. Kivitelező köteles az eredeti állapotot visszaállítani

(12) 33

Erdőterület

20. § (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.3

(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés.

(3) Az erdőterüket az erdő rendeltetése szerint:

a) védelmi (Ev)

b) gazdasági (Eg),

(4) 33

(5) Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.

(6) 33

(7) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.

(8) 33

(9) Az erdőterületen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(10) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(11) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.

(12) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.

(13) 33

Mezőgazdasági terület

21. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.

(2) 20 A mezőgazdasági terült általános mezőgazdasági terület lehet.

(3) 33

(4) 33

(5) A területen az összefüggő, nagy felületű szántóterületek erdő,- illetve cserjesávval történő megosztását természetvédelmi és gazdasági érdekől biztosítani kell.

(6) A mozaikos tájszerkezet megőrzése és ökológiai szerepe miatt a gyepterületeken az fás-cserjés foltok, erdő-gyep mozaikok megőrzését, a jelenlegi művelési ágak megtartását biztosítani kell.

(7) A mezőgazdasági területek vízfolyásoktól való elválasztása érdekében a kezelésre fenntartott parti sávon kívül legalább az egyik partoldalon 10 méteres fás-cserjés sávot kell kialakítani.

(8) 33

Általános mezőgazdasági terület

22. § (1) 33

(2) 33

(3) 33

(4) 33

(5) 33

(6) 33

a) 33

b) 33

c) 33

(7) Az Má2 jelű általános mezőgazdasági övezetben az (6) bekezdésben foglaltakon túl a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság egyetértésével elhelyezhető távközlési torony is.

(8) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben birtoktest, illetve birtokközpont az OTÉK vonatkozó előírásai szerint alakítható ki.

(9) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.

(10) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.

Vízgazdálkodási terület

23. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

a) a folyóvizek medre és parti sávja,

b) állóvizek medre és parti sávja,

c) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

d) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),

e) a hullámterek,

f) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.

(2) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.

(3) 6

(4) A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.

(5) 6

Környezetszabályozás

Környezetvédelem

24. § (1) A föld védelme,

a) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.

b) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

c) A termőföldet érintő beruházások engedélyezési eljárásába be kell vonni a talajvédelmi hatóságot.

(2) A levegő védelme

a) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.

b) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.

(3) Zaj és rezgés elleni védelem

a) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.

(4) A vizek védelme

a) A talaj, valamint a felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a keletkező szennyvizek teljes körű elvezetésének hálózatát és tisztításának műtárgyait meg kell építeni.

b) A megépült szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés kötelező.

c) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.

d) Tilos szennyező anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.

e) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.

f) A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerő helyek közelében lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposzt vagy tőzegtermék használható.

g) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe

h) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.

(5) Hulladékgazdálkodás

a) A településen keletkező kommunális folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gyűjtheti, és erre kijelölt, engedéllyel rendelkező ürítő helyre kell szállítani.

b) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.

c) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.

d) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, ill. az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.

e) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.

f) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, ill. károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.

Természet- és tájvédelem

Természet- és tájvédelem általános előírásai

25. § (1) 33

(2) 33

(3) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni. Az építési engedélyezéshez tájbaillesztési munkarészt kell mellékelni tömegvázlat, fotómontázs, látványterv formájában.

(4) A településen a természetes terepfelszín megtartására kell törekedni.

Védett természeti területek övezete

26. § (1) Védett természeti területek övezete az országos jelentőségű természetvédelmi területekre vonatkozik.

(2) 33

(3) 33

(4) 33

(5) 33

(6) 33

(7) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető.

Kiemelten fontos érzékeny természeti területek

27. § (1) 33

(2) A területen csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében lehet.

(3) 33

(4) Az érzékeny természeti területekre (ÉTT) vonatkozó szabályokat magasabb szintű jogszabály4 határozza meg. Az ÉTT bevezetésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészeken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.

Tájképvédelem

28. § (1) 33

(2) Gondoskodni kell a használaton kívüli épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények új funkciójának megállapításáról, elbontásukról illetve a táj jellegéhez igazodó rendezéséről.

(3) 33

(4) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.

(5) 30 A területen törekedni kell az erdőterületek növelésére és a mezőgazdasági területeken belül a művelési ágak kialakult arányának megtartására.

(6) 33

(7) 33

Kulturális örökség védelme

29. § (1) 31 A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a külterületi szabályozási terveken kerültek feltüntetésre.

(2) 33

(3) 6

(4) 6

(5) 6

30. § (1) 32 Az országos védelem alatt álló műemlék, és műemléki környezet a bel- és a külterületi szabályozási terveken kerültek feltüntetésre.

(2) 33

(3) 6

Helyi építészeti értékvédelem

31. § (1) 21 A helyi értékvédelem a H épület, építmény egészére és részeire terjed ki.

(2) 33

(3) 33

(4) A helyi védelemben részesített építészeti értékek építési engedélyezési eljárásához a jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:

a) fénykép-dokumentációt

b) homlokzati színtervet.

A H jelű helyi védett épület, építmény

32. § (1) 33

(2) 33

(3) 33

(4) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcai fénykép-dokumentációval, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.

Tűzvédelem

33. § (1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg

(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.

(3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani.

(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

(5) 22 Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK épületek közötti legkisebb távolságra vonatkozó szabályai szerint történik.

(6) Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban előírt épületek közötti legkisebb távolság nem tartható, a tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalását kell figyelembe venni az elsőfokú építési engedélyezési eljárásban.

(7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.

Sajátos jogintézmények követelményrendszere

Építésjogi következmények

34. § 23 Az építésjogi következményekre az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az építésjogi követelményekre vonatkozó szabályai alkalmazandók

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

35. § 33 (1) 33

(2) 33

(3) 33

(4) 33

Útépítés és közművesítési hozzájárulás

36. § 33 (1) 33

(2) 33

Záró rendelkezések

37. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti Rábagyarmat 2/1991. számú rendelettel jóváhagyott Összevont Rendezési Terve.

(2) Jelen szabályrendelet csak a szabályozási tervel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.

(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(4) Építési engedély, elvi építési engedély érvényét meghosszabbítani jelen rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, a magasabb szintű jogszabályban rögzített módon lehet.

1. melléklet a 9/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez 33

2. melléklet a 9/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez 24

A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

Lf-1. jelű építési övezet

Beépítési mód

K - oldalhatáron álló

Kialakítható, beépíthető telek területe

min. 1200 m 2

Kialakítható, beépíthető telek szélessége

min. 16 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 20 %, de maximum: 500 m 2

Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség

K – 30 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 3,0 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 4,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

40 %

Lf-2. jelű építési övezet

Beépítési mód

K - oldalhatáron álló

Kialakítható, beépíthető telek területe

min. 800 m 2

Kialakítható, beépíthető telek szélessége

min. 18 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 30 %

Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség

K – 30 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 3,0 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 4,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

40 %

Lf2* jelű építési övezetben szabadonálló beépítési mód is alkalmazható. Az építési tevékenység feltétele a talajmechanikai vizsgálat beszerzése.

Lf-3. jelű építési övezet

Beépítési mód

oldalhatáron álló

Kialakítható, beépíthető telek területe

min. 900 m 2

Kialakítható, beépíthető telek szélessége

min. 20 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 30 %

Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség

K – 30 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 3,0 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 4,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

40 %

Az övezetben a megengedett legkisebb tetőhajlásszög 30° lehet.

3. melléklet a 9/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez 24

A településközpont vegyes terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:


Vt jelű építési övezet

Beépítési mód

K - szabadon álló

Kialakítható, beépíthető telek területe

min. 1500 m 2

Kialakítható, beépíthető telek szélessége

min. 20 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 30 %, de maximum: 600 m 2

Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség

K – 30 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 3,0 m

Megengedett legnagyobb utcai építménymagasság

K – 5,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

50 %

4. melléklet a 9/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez 24

Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

GIPe. jelű építési övezet

Beépítési mód

K - szabadon álló

Kialakítható telek területe

min. 3000 m2

Kialakítható telek szélessége

min. 20 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 40 %

Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség

K – 40 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 3,5 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 6,0 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

25 %

5. melléklet a 9/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez 24

A különleges terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:


KTE. jelű temető terület

Beépítési mód

K - szabadon álló

Kialakítható telek területe

4000 m2

Kialakítható telek szélessége

40 m

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 10 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 3,0 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 4,5 m

Harangláb, harangtorony esetén a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb is engedélyezhető, maximum 10,0 méter.

A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni.

A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.

KB. jelű bánya terület

Beépítési mód

K - szabadon álló

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 10 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 3,0 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 6,0 m

Az építmények a technológiai igényeknek megfelelő kialakítással helyezhetők el.

Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi

A bánya felhagyását követően rekultiválását el kell végezni, a rekultivációs terv szerint.

Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban szereplő, megkutatott, nemfémes ásványi nyersanyagokkal érintett területek más irányú hasznosítása engedélyezésébe a Magyar Geológiai Szolgálatot, illetve Veszprémi Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni.

1. számú függelék a 9/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez

Régészeti lelőhelyek

Lelőhelynév, korszak

Kiterjedés (m)

EOV

Helyrajzi szám

É-D

K-Ny

Y

X

1.
Rábagyarmat-Kocsis L. u. 1.
Templom és temetője
(Nk, Ák, Kk)

70

70

450200

181200

343.

2.
Rábagyarmat-külterület/temető mellett
(Ő, Nk (?), Á-Kk)

120

60

449510

181130

026/1-4.

3.
Rábagyarmat-külterület/sporttelep környéke/Szélestartó dűlő
(Ő, Ák, Kk)

390

350

449510

180830

064/1-4. 064/6-9., 067., 069/1., 069/4-45., 136/2., 138-142.

2. számú függelék a 9/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez

Országos védelem alatt álló műemléki épületek

Sorszám

Véd. kat.

Cím

Megnevezés

1

M 8012

Kocsis László u. Hrsz: 343.

Római katolikus plébánia kertjében lévő fakereszt

2

M 8014

Kocsis László u. Hrsz: 343.

Római katolikus templom

3

M 8015

Fő u. 13. Hrsz.: 315.

Lakóház

M –Műemléki védelem

3. számú függelék a 9/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez

Egyedi tájértékek

- idős, kettős hársfasor (Tilia cordata) a műemlék templom kertjében

- művészi megmunkálású öntöttvas feszületek ugyanitt

- vallási témájú szobor a templom előtt

- szoborfülke a Város utca és Kocsis László utca kereszteződésében

- 2 db világháborús hősi emlékmű ugyanitt

- emlékmű és feszület a Polgármesteri Hivatal előtti téren

- műkőből készült feszület a Gyarmati-patak partján a 459 hrsz. telek előtt

- lucfenyő (Picea abies) fasorok a sportpálya és a vízmű területén

4. számú függelék a 9/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez

A tájjeleg kialakítására alkalmas növényfajok:
Fafajok:
- kocsányos tölgy (Quercus robur)
- kocsánytalan tölgy (Q. petrea)
- csertölgy (Q. cerris)
- magyar kőris (Fraxinus pannonica)
- magas kőris (Fraxinus excelsior)
- mezei szil (Ulmus minor)
- hegyi szil (U. scabra)
- vénic szil (U. laevis)
- fehér nyár (Populus alba)
- szürke nyár (P. canescens)
- fekete nyár (P. nigra)
- rezgő nyár (P. tremula)
- mezei juhar (Acer campestre)
- korai juhar (A. platanoides)
- hegyi juhar (A. pseudoplatanus)
- vadalma (Malus sp.)
- vadkörte (Pyrus pyraster)
- madárcseresznye (Cerasus avium)
- szelídgesztenye (Castanea sativa)
- gyertyán (Carpinus betulus)
- kislevelű hárs (Tilia cordata)
- ezüst hárs (Tilia tomentosa)
- extenzív gyümölcsfajták (alma, körte, szilva)
- enyves éger (Alnus glutinosa)
- nyírfa (Betula pendula)
- barkóca berkenye (Sorbus
- fehér fűz (Salix alba )
- serevényfűz (Salix rosmarinifolia)
- ciglefűz (S. elaeagnos)
- erdei fenyő (Pinus sylvestris)
Cserjefajok:
- közönséges boróka (junipaerus communis)
- veresgyűrűs som (Cornus sanguinea)
- mogyoró (Corylus avellana)
- kökény (Prunus spinosa)
- egybibés galagonya (Crataegus monogyna)
- csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus)
- puszpáng (Buxus sempervirens)
- fagyal (Ligustrum vulgare)

5. számú függelék a 9/2007. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez

Út mintakeresztszelvények
Részletezve:

1. 74173. jelű közút településre bevezető szakasza

2. 7461. jelű közút településről kivezető szakasza, Sporttelep előtt

3. 7461. jelű közút településre bevezető szakasza

4. 7461. jelű közút belterületi szakasza, Város utca, óvodánál

5. Új utca 12. sz előtt

6. Fenyvesalja utca 26. sz. előtt

7. Kocsis László utca

8. Kisgyarmati utca 9. sz. előtt

9. Hegyi utca eleje

10. Fő utca 77. sz. előtt

11. Javasolt mintakeresztszelvények, 6,0 méteres szabályozási szélességnél – általános eset (I/A-I/B), illetve kivételes esetben kis szakaszon (I/C)

12. Javasolt mintakeresztszelvény, 8,0 méteres szabályozási szélességnél – általános eset (II/A, I/B)

13. Javasolt mintakeresztszelvény, 8,0 méteres szabályozási szélességnél – általános eset (II/C, II/D)

14. Javasolt mintakeresztszelvény, 12,0 méteres szabályozási szélességnél – általános eset (III/A, III/B)

15. Javasolt mintakeresztszelvény, 12,0 méteres szabályozási szélességnél – általános eset (III/C, III/D)

27

Módosította a 7/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelet 1 § (1) bekezdése

27

Módosította a 7/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelet 1 § (1) bekezdése

28

Módosította a 7/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelet 1 § (2) bekezdése

1

OTÉK 11 sz. melléklet (23) d): „Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

29

Módosította a 7/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelet 1 § (3) bekezdése

8

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 3 § (1) bekezdése

9

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 3 § (2) bekezdése

12

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 5 § (2) bekezdése

14

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 7 § (1) bekezdése

14

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 7 § (1) bekezdése

15

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 7 § (2) bekezdése

16

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 7 § (3) bekezdése

17

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 8 § (1) bekezdése

18

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 8 § (2) bekezdése

2

OTÉK 26.§. (2), 1988. évi I. törvény, 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet, 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet. Útügyi műszaki előírások:ÚT 2-1.201 Közutak tervezéseÚT 2-1.206 Körforgalmú csomópontok tervezése, ÚT 2-1.214 Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése, ÚT 2-1.115 Útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásai, ÚT 2-1.118 Közutak távlati forgalmának meghatározása előrevetítő módszerrel, ÚT 2-1.218 A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei 13. sz. Tervezési útmutató Szintbeni közúti csomópontok tervezése és méretezése.

20

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 10 §-a

4

Jóváhagyáskor a 2/2002 KÖM-FVM rendelet.

30

Módosította a 7/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelet 1 § (4) bekezdése

31

Módosította a 7/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelet 1 § (5) bekezdése

32

Módosította a 7/2019.(VII.19.) önkormányzati rendelet 1 § (6) bekezdése

21

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 11 §-a

22

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 12 §-a

23

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 13 §-a

24

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 14 §-a

24

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 14 §-a

24

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 14 §-a

24

Módosította a 4/2017.(VI.01.) önkormányzati rendelet 14 §-a