Harasztifalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014(X.21.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 10. 21- 2019. 12. 18Harasztifalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014(X.21.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2014-10-21-tól 2019-12-19-ig
Harasztifalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés (d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja meg:
1. Általános rendelkezések
1. § Harasztifalu Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
2. § (1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg, akik a választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat.
(2) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, annak felhatalmazására az általa létrehozott bizottság, a polgármester, a jegyző, illetőleg helyi népszavazás hozhat.
3. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
4. § Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselő-testület Ügyrendi bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterekre, a jegyzőre, aljegyzőre.
5. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Harasztifalu Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
Az önkormányzat székhelye:
Harasztifalu, Fő utca 23.
(2) Az Önkormányzat jelképének, címerének a település névhasználatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(3) Az önkormányzat pecsétje kör alakú, benne „Harasztifalu Község Önkormányzata” felirattal.
2.Az önkormányzat feladata és hatásköre
6. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében az alábbi feladatokat látja el:
1.településrendezés,
2.településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása,
3.a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése,
5.környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás),
6.kulturális szolgáltatás, könyvtári ellátás biztosítása; a helyi közművelődési tevékenység támogatása,
7.szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
8.lakás- és helyiséggazdálkodás,
9.helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
10.honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
11.helyi adóval kapcsolatos feladatok,
13.közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,
(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.
3. A Képviselő-testület működése
7. § A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköreit az Mötv 42. §-a határozza meg.
4. A Képviselő-testület működése
8. § Az önkormányzati képviselő-testület tagjai a polgármester és 4 önkormányzati képviselő. A polgármester nevét elérhetőségét, valamint képviselők névsorát, elérhetőségét a 2. melléklet tartalmazza.
9. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal ülést tart, amelyek tervezett időpontjait a munkatervben jelöli meg. A munkatervi javaslatot egy évi időszakra a bizottságok véleményezésével a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb tárgyév március 31. napjáig.
(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:
1.az ülések várható időpontját,
2.az előre tervezhető napirendek tárgyát,
3.a közmeghallgatás tárgyát és időpontját.
(3) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:
1.az önkormányzat költségvetését és zárszámadását,
2.a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót,
3.a település közrendjének és közbiztonságának az értékelését,
4.az éves belső ellenőrzési tervet,
5.féléves beszámolót a költségvetés végrehajtásáról.
10. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) Rendes ülést a képviselő-testület éves munkaterv szerint tartja
11. § (1) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni a bizottság vagy a képviselők egynegyedének, valamint a Vas Megyei Kormányhivatal indítványára.
(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.
(3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testület telefonon is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.
12. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 2 nappal kell kézbesíteni. A meghívó megküldése elektronikus úton, valamint kézbesítő útján történik.
(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a kézbesítéssel egyidejűleg a lakosságot tájékoztatni kell, és az ülés összehívásáról szóló hirdetményt ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján.
13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
14. § Az ülésre meg kell hívni a jegyzőt, aljegyzőt, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
15. § Amennyiben a Képviselő-testület a meghívóban szereplő időpontot követő 20 percen belül nem válik határozatképessé, úgy az ülés elmarad.
16. § (1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.
17. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen 3 képviselő jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 3 napon belül újból össze kell hívni.
(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
18. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.
(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.
19. § Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
- az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
- a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,
- javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
- az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
- a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
- tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.
20. § Az elnök vitavezetési feladatai:
- a vita megnyitása,
- szavazás elrendelése,
- a szavazás eredményének megállapítása,
- a döntés kimondása.
21. § Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
22. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.
(2) Az elnök figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
23. § Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
24. § (1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(2) Az előterjesztő, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
25. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
26. § A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
5. Előterjesztések
27. § (1) Az előterjesztés megtételére jogosultak: polgármester, képviselő-testület bizottsága, képviselő-testületi tag, jegyző, aljegyző.
(2) Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban és szóban is benyújtásra kerülhet.
28. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
- az előterjesztés címét és készítőjét, előadóját,
- a jogszabályi hátteret
- a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
- a döntési javaslatot
- a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
- a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.
29. § (1) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző/aljegyző is élhet.
(2) A módosító javaslatokat írásban és szóban lehet előterjeszteni.
30. § A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
6. Határozat hozatal
31. § (1) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(2) Az elfogadott határozat szövegét az elnök kihirdeti.
(3) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
32. § A Képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt ügyrendi kérdésekben, feladatmeghatározást nem igénylő döntésekben. Ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
33. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:
- határozat évente kezdődő, folyamatos számozású, arab sorszámát,
- a tárgyi év megjelölését,
- a képviselő-testület ülésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
- „ számú képviselő-testületi határozat” megjelölést.
7. Rendeletalkotás
34. § (1) Rendeletalkotást, módosítást, hatályon kívül helyezést kezdeményezhet a a polgármester, a képviselő, a jegyző, az aljegyző.
(2) A képviselő az indítványát a polgármesterhez nyújtja be.
(3) A polgármester, a jegyző és az aljegyző az indítványát közvetlenül a képviselő-testülethez nyújtja be.
35. § (1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
- a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
- az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
- az elérni kívánt célt,
- a rendelet-tervezet teljes szövegét.
36. § (1) A rendeletek megjelölése tartalmazza:
- az önkormányzat megnevezését,
- a rendelet évente kezdődő arab sorszámát,
- a tárgyi év megjelölését arab számmal
- zárójelben a kihirdetésének hónapját római, napját arab számmal,
- a rendelet címét „ról”, „ről” végződéssel.
(2) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
37. § (1) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
8. Döntéshozatal, szavazás módja
38. § (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni.
39. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2) A nyílt szavazás, kézfenntartással történik.
40. § (1) Amennyiben törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület megbízatásának időtartamára választott Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) Titkos szavazást kezdeményezhet a polgármester, vagy bármelyik képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4) A bizottság megszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(5) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a.) a szavazás helyét, idejét,
b.) a bizottság tagjainak nevét, tisztségét,
c.) a szavazás eredményét,
d.) a jegyzőkönyv vezető nevét,
c.) a bizottsági tagok és jegyzőkönyv vezető aláírását.
(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.
41. § (1) Az elnök név szerinti szavazást rendelhet el a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes eszközök elidegenítésről, hitel felvételéről.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a testületi tagok névjegyzékben szereplő nevét, akik a nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel. A Képviselők válasza után az adott választ a jegyző a névjegyzéken rögzíti.
(3) A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket az elnök és a jegyző által hitelesíteni kell. A hitelesített példányt a jegyzőkönyv első példánya mellé csatolni kell.
42. § Minősített többség szükséges – a Mötv.-ben meghatározottakon túl – a következő ügyekben:
- a képviselő-testület éves programjának elfogadása,
- az önkormányzati vagyonnal való rendelkezése,
- hitelfelvétel,
- kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
- helyi népszavazás kiírása,
- polgármester, alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
- közfeladat önkéntes felvállalása,
- fegyelmi ügyekben hozott döntés.
43. § A döntéshozatal során, személyes érintettség esetén a képviselő kizárható a döntésből A képviselőt bejelentési kötelezettség terheli. A képviselő-testület –bármely tagja javaslatára – egy havi időtartamra 10 %-kal csökkentheti annak a települési képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fenn állt.
44. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a nyilvántartást kell vezetni.
(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.
9. Jegyzőkönyv
45. (1) A képviselő-testület üléseiről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
- a napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,
- a módosító javaslatokat,
- az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
- a bejelentéssel, vagy bejelentés nélkül távol maradók nevét
- az ülés befejezésének idejét.
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
- meghívó,
- az írásos előterjesztések,
- az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
- a jegyző törvényességi észrevétele,
- a jelenléti ív,
- a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
- a név szerinti szavazásról készült névjegyzék.
46. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) Az ülésről készült jegyzőkönyvet, a rendeleteket határozatokat, előterjesztéseket a Nemzeti Jogszabálytárba az ülést követő 15 napon belül fel kell tölteni. A feltöltés a jegyző feladata.
(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.
47. § (1) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.
(2)A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.
10. A képviselő testület bizottsága
48.§ (1) A képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság tagjainak száma: 3 fő képviselő
(3) A bizottság feladatkörébe tartozik:
a.) a képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság kivizsgálásáról szóló előterjesztés,
b.) a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása, ellenőrzése,
c.) szavazatszámlálói feladatokat lát el,
d.) kiírt pályázatokra beérkezett anyagok ellenőrzése.
(4) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet. Az ideiglenes bizottság hatásköréről, összetételéről a bizottságot létrehozó határozatban kell dönteni.
(5) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:
- a polgármester,
- bármely képviselő.
49. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják.
(2) A bizottságok szükség szerint üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke hívja össze.
(3) A bizottság ülésére meg kell hívni mindazokat, akiknek a részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tartja.
(4) A bizottság elnökének akadályoztatása estén az általa megbízott képviselő veszi át az elnöki teendőket.
(5) A bizottságok üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.
50. § (1) A bizottságok döntéseiket határozatok formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.
(2) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.
51. § A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzőkönyvvezető írja alá, majd az elnök megbízásából megküldik a bizottság tagjainak, a jegyzőnek. A jegyzőkönyvet a képviselők bármikor megtekinthetik.
11.A települési képviselők
52. § (1) A képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A képviselőnek az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt kell tennie.
(3) A képviselő beszámolót tarthat a lakosságnak a saját és a képviselő-testület munkájáról.
53. § (1) A képviselő köteles:
- tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén a polgármesternek bejelenteni,
- a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
- a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
- választóival megfelelő kapcsolatot tartani.
12. A képviselők vagyonnyilatkozata
54. § (1) A polgármester és a képviselők, megválasztásuk napjától számított 30 napon belül, majd ezt követően minden évben január 31. napjáig a 2007. évi CLII. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni.
(2) A vagyonnyilatkozatot 2 példányban kell elkészíteni, csatolni kell a vele egy háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.
(4) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(5) A vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(6) A képviselői vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság kijelölt tagja veszi át.
13. Összeférhetetlenség
55. § (1) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el.
(3) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
14. A polgármester
56. § (1) A polgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el. Felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(2) Tiszteletdíját a - jogszabály alapján - a képviselő-testület határozza meg.
(3) Tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követően 8 munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, új polgármester hiányában az alpolgármesternek. Alpolgármester hiányában, vagy annak akadályoztatása estén az Ügyrendi Bizottság elnökének.
(4) A polgármester fogadóóráját, a fogadóóra helyét a 3. számú melléklet tartalmazza.
15.Az alpolgármester
57. (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a képviselők tagjai sorából - 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A polgármester irányításával végzi a feladatait.
(2) A képviselő-testület jogszabályban meghatározottak figyelembe vételével dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról.
(3) Az alpolgármester(ek) feladata különösen:
- a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel,
- kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,
- a képviselők, a bizottság munkájának a segítése,
- a polgármester tartós távolléte akadályoztatása esetén, annak helyettesítése.
(4) Az alpolgármester fogadóórájának idejét, helyét a 4. számú melléklet tartalmazza.
16. A jegyző, aljegyző
58. § (1). A polgármester pályázat alapján - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény rendelkezései szerint - határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt.
(2)A közös hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A polgármester a jegyző javaslatára - jegyzőkre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, valamint a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
(4) A jegyzőt - távolléte esetén teljes jogkörrel – az aljegyző helyettesíti.
59. § (1) A jegyzőt akadályoztatása távolléte esetén az aljegyző helyettesíti
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatásuk esetén - legfeljebb 6 hónap időtartamra - a közös hivatal Ügyrendjében foglaltak az irányadók.
17.Közös Önkormányzati Hivatal
60. § (1). A Képviselő testület az Mötv. Alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2) A hivatal neve:
Vasaljai Közös Önkormányzati Hivatal
(3) A hivatal címe:
9921 Vasalja Deák út 1.
(4) Az önkormányzat ügyeinek helyi intézésre Kirendeltséget tart fenn.
(5) A kirendeltség neve:
Vasaljai Közös Önkormányzati Hivatal Rádóckölkedi Kirendeltsége
(6) A kirendeltség címe:
9784 Rádóckölked, Fő utca 92.
(7) A közös hivatal ügyfélfogadási rendjét az 5. számú melléklet tartalmazza.
(8.) A Kirendeltség ügyfélfogadási rendjét a 6. számú melléklet tartalmazza.
18. A társulás
61. § (1) Az önkormányzat feladatinak hatékonyabb célszerűbb, gazdaságosabb ellátásának érdekében társulásokban vehet részt.
(2)A társulás célja: a társult településsel, településekkel együtt közös intézmény fenntartása, fejlesztések, programok megvalósítása, települési, területfejlesztési célok egyeztetése összehangolása.
19. Civil szervezetekkel való együttműködés
62. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok közügyek megoldására törekednek.
(2) A településen működő egyesületeket, civil szervezeteket - a tevékenységi körük szerinti napirendi pontok tárgyalásakor – a tanácskozási joggal az ülésre meg lehet hívni.
20. Közmeghallgatás, lakossági fórum
63. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórum szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
(2) A képviselő-testület minden évben legalább 1 közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 3 nappal az ülést megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.
(3) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeg-hallgatással egybekötve. Közmeghallgatás elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni.
(4) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(5) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség a felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester ad választ.
21. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
64. § A helyi népszavazásról népi kezdeményezésről az önkormányzat külön rendeletet alkot.
22. Együttműködés települési nemzetiségi önkormányzatokkal
65. § Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködhet más települési nemzetiségi önkormányzatokkal.
66.§ Harasztifalu településen nem működik nemzetiségi önkormányzat.
23.Az önkormányzat gazdálkodása
67. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat a költségvetési rendelet határozza meg.
(2) A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(3) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.
(4) A képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőr útján láttatja el.
24. Gazdasági program
68. § (1) A polgármester a gazdasági program előkészítéséhez javaslatot kérhet, kér a képviselőktől.
(2) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.
(3) A program teljesítését a ciklus 5. évében át kell tekintetni és végrehajtását értékelni.
25.Záró rendelkezések
69. § (1) Ez a rendelet 2014. október 21. napján 18 óra 20 perckor lépett hatályba.
(2) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Harasztifalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2011. (XI.17.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
(3) Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Harasztifalu, 2014. október 21.
Vámosné Marksz Mária Kiss Sándor
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
Jelen rendelet 2014. október 21-én 18 óra 05 perckor Harasztifalu Önkormányzat hirdetőtábláin kifüggesztéssel kihirdetésre került.
Harasztifalu, 2014. október 21.
Kiss Sándor
jegyző