Harasztifalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. §

E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.
   
2. Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma kültéri egység, parabola antenna, közművezeték, mérőóra, napelem, napkollektor)
3. Információs, vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés (citylight, kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai

2.§

(1) A helyi egyedi védelem kiterjed a rendeletben felsorolt helyrajzi számokon lévő építmények és építmény-együttesek egészére, vagy csak azok jelzett részleteire.

(2) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Harasztifalu Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

      a) a kezdeményező megnevezését;

      b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

      c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);

      d) a védendő érték rövid dokumentálását;

       e) a kezdeményezés indokolását.

(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt készíttet az önkormányzat.

(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

  a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

  b) a védett terület, vagy érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

  c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, vagy

  d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

3. Az Önkormányzat helyi védelemmel összefüggő feladata

                                                                                          3.§

(1) Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról, nyilvántartást vezet.

                  (2) A nyilvántartás tartalmazza

                               a) védettségi kategóriát,

                              b) fotót,

                               c) területi helyi védelem esetén a helyrajzi számokat és helyszínrajzot,

                              d) egyedi helyi védelem esetén a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),

                               e) az egyedi helyi védelem alá tartozó érték rendeltetését és használatának módját.

                    (3)Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett épület” feliratú – az Önkormányzat 

            által készíttetett és kihelyezett – táblával jelölheti meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.

4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

4. §

(1) A tulajdonos jó karbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem minden alkotórészére.

               (2) Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása 

                       érdekében elkerülhetetlen. Egyéb esetben a bontás, csak a védettség törlése után, részleges bontás értékvizsgálati

                       dokumentáció alapján kiadott kötelező szakmai konzultáció alapján végezhető.

                   (3) A helyi védelmet jelölő önkormányzati tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

5. §

(1) Településképi szempontból meghatározó területek:

          a) Lakóterületi településrész

           b) Gazdasági településrész

           c) Mezőgazdasági településrész

           d) Erdős településrész

           e) Patak, vízfolyás

            f) Természeti terület

(2) A meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

A lakóterületi településrész egyedi építészeti követelmények

6.§

1. A lakóterületi településrészen gazdasági célú épület kivételével magas tetős épület létesíthető 15-45° közötti tető hajlásszöggel.
   
2. A lakóépületek közterületről látszó tetőfelületén táblás jellegű fém, hullámpala fedés nem alkalmazható. A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló fekete, piros vagy barna, szürke színű: cserép, kiselemes lemez, vagy sík természetes pala és nád lehet.
3. Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból-, formai megoldásokkal- és színezéssel kell kialakítani.
4. Lakóterületi településrészen utcafronti kerítésként élő-sövény vagy maximum 1,8 m magasságú áttört kerítés szerkezet alakítható ki.
5. A lakóterületek övezeteinek területén egységes falukép kialakítása érdekében az épületek külső homlokzati falfelülete dominánsan vakolt lehet.
6. Telekhatáron tömör és áttört kerítés is létesíthető.
7. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető
   

7.§

Telkek összevonása esetén is követni kell az adott tömbben, vagy környezetében a területre jellemző telepítési módot.

7.Gazdasági településrészekre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

8.§

Környezetéből kiugró, épület legmagasabb pontjával a 15 m-t meghaladó magasságú építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.

8. Mezőgazdasági településrészek területi- és egyedi építészeti követelmények

9.§

Környezetéből kiugró, épület legmagasabb pontjával a 25 m-t meghaladó magasságú építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.

10. §

A kerítés drótfonatból vagy sövényből készülhet.

9.Közterületekre, közlekedési felületekre vonatkozó területi-és egyedi építészeti követelmények

11.§

(1) A környezethez való illeszkedést az alábbi szempontokat figyelembe véve kell megvalósítani:

   a)  terepalakítást, csapadékvíz elvezetést és növényzettelepítést a közútkezelő hozzájárulásával.

   b) az új épületek építése során azok utcai- és közterületi megközelítési helyét és módját, a kapcsolódó út, zöldfelület és közterületi

      viszonyok vizsgálatával, az érintett közterület, zöldfelület esetén a közútkezelőjének hozzájárulásával kell megoldani.

(2) A közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén kiegészítendők. A közterületeken meglévő fa helyek, fasor  

      helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós

       munkálatok során gondoskodni kell.

(3) A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet (zöldsávot) keresztező, az útkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben,  

     rögzített útcsatlakozás szélességében (ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében) létesíthető csak burkolt felület,

      amelyet személygépjármű és kistehergépjármű behajtója esetén kiselemes vagy aszfalt útburkolattal kell kialakítani. A behajtó a

       környezetétől magasságban nem térhet el.

(4) A be nem épített és nem burkolt felületeket növényzettel kell takarni és fenntartani. Külön gondot kell fordítani a szabálytalan út-és

      téralakulatok közlekedésre igénybe nem vett felületeire.

(5) A magas építmények, tornyok, oszlopok településképi bejelentéssel, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el. Védett

      területen ilyeneket elhelyezni tilos.

(6) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel takarva, a

      védett építménytől legalább 15 m-re lehet kialakítani.

10.A helyi védelemmel érintett épületekre és értékre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

12. §

(1) Helyi védett épület nyílászáróinak cseréje esetén

    a) az épületen meglevő, eredeti nyílászárók külső osztásrendjét meg kell tartani,

    b) az új nyílászárók kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását, a homlokzati megjelenés felőli,

      külső szárnyak esetében csak az építés korában alkalmazott osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemek építhetők be, műanyagból

      készült, és műanyag külső felületű nyílászáró nem alkalmazható,

   c) homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás

      kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatóak.

(2) Helyi védelemmel érintett épületek felújítása, átalakítása, bővítése esetén:

    a) Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és az új

       épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.

    b)  Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni és szakszerű munkával helyreállítani.

    c) Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti

     részletek és szerkezetek megőrzendők.

    d) klímaberendezés kültéri egysége az utca, közterület felől látható módon nem, az egyéb homlokzatokon takartan, egységes

       megjelenéssel helyezhető el.

(3) Helyi védelemmel érintett épület tetőzetének felújítása, újraépítése, tetőhéjazat cseréje esetén:

     a) az építéskori anyaghasználattal megegyező - attól legfeljebb árnyalataiban eltérő színű és megjelenésű – 2 cm hullám méretet nem

        meghaladó égetett agyagcserép, vagy vékony, hornyolt betoncserép, síkjellegű fedés (hornyolt vagy kettős fedés) alkalmazható,

        kivéve a csillogó mázas bevonatú (engóbozott) elemeket,

     b) az eredetitől eltérő tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell, tetőtérbeépítés esetén tetőfelépítménnyel vagy tetősíkban elhelyezett

         nyílászáróval, egyedi tetősíkban levő bevilágítóval a vonatkozó tetősík felületének legfeljebb 20 %- át szabad megbontani.

      c) az új vagy meglevő kémények külső felületét, burkolatát hagyományos anyaghasználattal kell kialakítani, fém, műanyag

         külső anyagú, vagy külső fémvázas elemeket vakolható burkolattal kell ellátni, kivéve a gázüzemű berendezések 15 cm-nél nem

          nagyobb átmérőjű égéstermék elvezetőjét.

11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek kijelölése

13. §

(1) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani, és az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.

               (2) Új közműkiépítéseknél a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat föld lehetőség

                szerint föld alatt kell kiépíteni.

                (3) A településképet meghatározó területek – a természeti területek, a tájképvédelmi terület, és védett természeti értékek

                    környezete kivételével - alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszín feletti energiaellátási és elektronikus

                     hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

14.§

(1) A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét

(2)  Egyéb területeken, ahol a törvény alapján korlátozva megengedett reklám elhelyezése

        a)  utasvárón, kioszkon, valamint információs vagy más célú berendezésen (citylight) összesen egy darab, legfeljebb 2,1 m²

            felületen lehet reklámot elhelyezni, azt ragasztás útján nem lehet rögzíteni

        b) utasváró tetején reklám nem helyezhető el,

        c) információs, vagy más célú berendezés olyan önállóan elhelyezett citylight lehet, melynek egyik oldalán reklám, másik

           oldalán pedig közérdekű információk tehetők közzé, amelyek ragasztás útján nem rögzíthetők

(3) Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett reklám és reklámhordozó helyezhető el.

(4) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha:

      a) a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe nyúlna,

      b) az gátolja a kilátást,

      c)  településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne

(6) Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

(7) Harasztifalu község közigazgatási területéhez tartozó településképi szempontból meghatározó területein:
a) a közművelődési hirdetőoszlopon, citylighton, útbaigazító táblarendszeren vagy utasvárón lehet reklámot elhelyezni,
b) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési napló vezetésére fennálló kötelezettség és építési napló vezetésére nem kötelezett építési tevékenység esetén az építkezés időtartama alatt lehetséges,
c) az önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése információs berendezésen, közművelődési célú hirdetőoszlopon, molinón lehetséges,

d) Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg

    nem haladó méretű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett reklám és

    reklámhordozó helyezhető el.

e) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóban igazoltan.

f) Állandó elhelyezésű kioszk, pavilon esetében, annak legfeljebb egyik oldala alakítható ki reklámfelületként.

g)Utasváró esetében – az erre a célra kialakított helyen - legfeljebb egy kétoldali reklámfelület alakítható ki.

h) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen az ingatlan elidegenítésére 

    vonatkozó hirdetés legfeljebb 1 m2 felületű ideiglenes reklámhordozón helyezhető el.

i) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen benzinkutak, autószalonok, 500

   m2-nél nagyobb kereskedelmi-szolgáltató intézmények, nagyméretű irodaházak esetében legfeljebb 1 db, az építménytől függetlenül

   elhelyezett, 6,00 m-nél nem magasabb, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.

(8) Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse.

.

12. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15.§

Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

16.§

(1) A község területén levő épületeken, építményeken információs kiegészítő elemek elhelyezésére az alábbi rendelkezések vonatkoznak:

     a) lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó funkció esetében, a

          tevékenységet magába foglaló épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti homlokzaton, a nyílászárók feletti sávban, csak

           cég- és névtábla, cégfelirat, 0,4 m² felületet nem meghaladó cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el,

      b) több – belső közlekedőből megközelíthető - rendeltetési egységet magába foglaló üzletközpont esetében, - az a) pontban

          meghatározottakon túl - az osztás és nyílás nélküli, jellemzően tömör homlokzat szerves részeként kialakított, az épület

          léptékéhez igazodó méretű és alakú, cserélhető tartalmú információs elem helyezhető el,

      c) üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla

            helyezhető el.

13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi

követelmények

17.§

(1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

                     a) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz, vagy

                     b)sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

                 (2) Színben és formában a tetőfelület anyagával egyező napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett

                   valamennyi építmény esetében.

                 (3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon

                     kívül.

                  (4) Épületek tetőszerkezetén elhelyezett antennatartó szerkezet legmagasabb pontja az építmény legmagasabb pontjánál

                       legfeljebb 6 m-rel lehet magasabb.

                  (5) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületen utca felől takart

                         módon helyezhető el.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

14.Rendelkezés a szakmai konzultációról

18.§

E rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a polgármester az ügyfél írásbeli kérelmére a településkép-védelmi követelményekről tájékoztatást ad. A tájékoztatás szakmai konzultáció keretében történik.

19.§

(1) Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell a rendelet 2. mellékletében foglalt kérelemnyomtatványban foglaltakat, így:

      a)   a kérelmező alábbi személyes adatait:

             aa) nevét

             ab) lakóhelye címét, szervezet esetén székhelyét

             ac) levelezési címét, ha az a lakóhely, szervezet esetén székhely címétől eltér

        b)  a kérelemmel érintett ingatlan, ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát vagy ingatlanhoz nem köthető szakkérdés esetén annak

               rövid kifejtését.

(2) Előzetes időpont egyeztetés céljából telefonos vagy elektronikus elérhetőség is megadható, de a tájékoztatás és a szakmai konzultáció csak személyesen folytatható le.

(3) A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelmezőt az általa megadott elérhetőségek valamelyikén a szakmai konzultáció kitűzött időpontjáról értesíteni kell.

(4) A konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzat nyilvántartásba veszi.

15.A településképi bejelentési eljárás

20.§

(1) Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet 23.§-ban meghatározott esetekben.

                  (2) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a főépítész szakmai véleményére is alapozhatja.

                  (3) Az eljárást e célra rendszeresített, a 3. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.

21.§

(1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői községrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket.

(2)A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:

   a) állandó építmény esetén végleges,

    b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,

     c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének

          befejezéséig, befejezésének időpontjáig,

     d) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig,

     e)kitelepülés esetén a bérleti szerződés lejártáig, vagy a közterület használati engedély lejártáig és a működés befejezéséig,

     f) adventi időszakban – amely e rendelet szempontjából november 30-tól január 10- ig tart, az ünnepekkel kapcsolatos

        ábrázolásmóddal kialakított mobil reklámcélú hirdetőberendezés (különösen: figura, makett, ünnepi szimbólum) kihelyezése,

        homlokzatnak, kirakatüvegnek az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő díszítése településképi bejelentés és  

       véleményezés nélkül történhet.

22.§

A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:

 a) a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető

      helyszínrajz,

 b)  épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor – esetében

       ba) alaprajzok,

       bb) megértéshez szükséges számú metszet,

       bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,

 c) műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével

 d) a bejelentés tárgyától függően

       da) színezett modellkép,

      db) környezetbe illesztett fotorealisztikus településkép

      dc) helyszínre illesztett látványterv

e) amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet vagy egy társasházi lakásra vonatkozik a kérelem, úgy az ingatlan tulajdonosának vagy társasház közös képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata.

23.§

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan a településképi szempontból meghatározó területek karaktertérképén, vagy a szabályozási terven jelölt

  a) helyi védettségű telken és közvetlen szomszédságában,

  b) országos jelentőségű védett természeti, és NATURA 2000 előírással érintett területen,

  c) az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el.

  d) tájképvédelmi övezet beépítésre nem szánt területén található;

(2) Építési tevékenységek esetén településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

   a) a közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós

        jellegű építményekre irányuló építési tevékenység esetén.

    b) településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos

         rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a

         reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél,

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni ipari épületek településrésze esetén a környezetéből kiugró, gazdasági településrészen 15,0 m-nél, mezőgazdasági településrészen 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy, hírközlési oszlopok elhelyezését esetén.

16.A településképi kötelezési eljárás

24 .§

(1) Településképi kötelezési eljárást folytat le a polgármester különösen az alábbi esetekben:

a) a helyi építészeti- és településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai

    állapota, vagy annak használati módja nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, különösen ha:

    aa) homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

     ab) megjelenése, színezése az egységes városképet lerontja,

     ac) a zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem

          történt meg,

     ad) a telek szabad területét nem a területfelhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják,

b) településképet rontó cégér, hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében,

     ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a településképi követelményeknek, különösen, ha: