Harasztifalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019.(XII.18.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 12. 19- 2022. 04. 11Harasztifalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019.(XII.18.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Harasztifalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés (d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja meg:
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét.
(2) Az Önkormányzat jelképének, címerének a település névhasználatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(3) Az önkormányzat pecsétje kör alakú, benne „Harasztifalu Község Önkormányzata” felirattal.
(4) Díszpolgári cím és más önkormányzati elismerés, kitüntetés, cím, díj alapításának és adományozásának rendjét külön rendeletben kell megállapítani.
3. § (1) Az önkormányzat alaptevékenységek kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Az önkormányzati képviselő-testület tagjai a polgármester és 4 önkormányzati képviselő. A polgármester nevét elérhetőségét, valamint képviselők névsorát, elérhetőségét a 3. melléklet tartalmazza.
(2) A testületi ülést szükség szerint kell összehívni, de a képviselő-testület évente legalább hat ülést tart, amelyek tervezett időpontjait a munkatervben jelöli meg. A munkatervi javaslatot egy évi időszakra a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb tárgyév március 31. napjáig.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
5. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a napirendi pont előadóját,
c) akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja,
d) a helyi civil szervezet vezetőjét, amennyiben a napirend témája érinti a szervezet működését.
(3) A rendes ülést a képviselő-testület éves munkaterv szerint tartja.
(4) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni a bizottság vagy a képviselők egynegyedének, valamint a Vas Megyei Kormányhivatal indítványára.
(5) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.
(6) A polgármester a Képviselő-testület ülését általában írásban hívja össze, halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés telefonon is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.
(7) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, amennyiben azok a meghívó kiküldésekor rendelkezésre állnak.
(8) Írásban kell megküldeni
a) a rendelettervezetet,
b) a az átfogó programterveket.
(9) A meghívót lehetőség szerint úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt kézhez kapják.
(10) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát hirdetmény útján értesíteni kell a Harasztifalu, Fő utca 23., Harasztifalu, Fő utca 48. számú ház előtt, Harasztifalu Vegyes bolt előtt elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel.
(11) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
6. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(3) Amennyiben a Képviselő-testület a meghívóban szereplő időpontot követő 20 percen belül nem válik határozatképessé, úgy az ülés elmarad.
(4) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.
(5) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen 3 képviselő jelen van.
(6) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 8 napon belül újból össze kell hívni.
(7) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
7. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.
(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.
(3) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
b) a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,
c) javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
d) az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
e) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
f) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.
8. § (1) Az elnök vitavezetési feladatai:
a) a vita megnyitása,
b) a szavazás elrendelése,
c) a szavazás eredményének megállapítása,
d) a döntés kimondása.
9. § Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
10. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.
(2) Az elnök figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3) Az ülésterem elhagyására kötelezheti azt a választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
(4) Az ülésvezetőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
(5) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
11. § (1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(2) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg.
(3) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(4) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
12. § (1) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
(2) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódóan a polgármester engedélyével kérdést tehetnek fel.
(3) Közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok kérdezési és hozzászólási joga nem korlátozható.
(4) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama 3 perc. Ugyanazon napirend esetén két alkalommal van lehetőség hozzászólásra. Az ismételt hozzászólás időtartama két perc lehet.
(5) A jegyző a vita lezárását követően köteles jelezni, a Képviselőknek, ha a meghozni kívánt határozatot, a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja.
(6) A képviselő-testületi ülések időtartama alkalmanként a három órát nem haladhatja meg.
13. § (1) Az előterjesztés megtételére jogosultak: polgármester, képviselő-testület bizottsága, képviselő-testületi tag, jegyző, aljegyző
(2) Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban és szóban is benyújtásra kerülhet.
14. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
15. § (1) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző/aljegyző is élhet.
(2) A módosító javaslatokat írásban és szóban lehet előterjeszteni.
16. § A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
17. § (1) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(2) Az elfogadott határozat szövegét az elnök kihirdeti.
(3) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
(4) A Képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt ügyrendi kérdésekben, feladatmeghatározást nem igénylő döntésekben. Ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:
a) határozat évente kezdődő, folyamatos számozású, arab sorszámát,
b) tárgyi év megjelölését,
c) a képviselő-testület ülésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
d)„ számú képviselő-testületi határozat” megjelölést.
18. § (1) Rendeletalkotást, módosítást, hatályon kívül helyezést kezdeményezhet a a polgármester, a képviselő, a jegyző, az aljegyző.
(2) A képviselő az indítványát a polgármesterhez nyújtja be.
(3) A polgármester, a jegyző és az aljegyző az indítványát közvetlenül a képviselő-testülethez nyújtja be.
19. § A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
1. a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
2. az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
3. az elérni kívánt célt,
4. a rendelet-tervezet teljes szövegét.
20. § (1) A rendeletek megjelölése tartalmazza:
a) az önkormányzat megnevezését,
b) a rendelet évente kezdődő arab sorszámát,
c) a tárgyi év megjelölését arab számmal
d) zárójelben a kihirdetésének hónapját római, napját arab számmal,
e.) a rendelet címét „ról”, „ről” végződéssel.
(2) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
(3) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
21. § (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni.
22. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2) A nyílt szavazás, kézfenntartással történik.
23. § (1) Amennyiben törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület megbízatásának időtartamára választott Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) Titkos szavazást kezdeményezhet a polgármester, vagy bármelyik képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4) A bizottság megszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(5) A jegyzőkönyv tartalmazza:
24. § (1) Az elnök név szerinti szavazást rendelhet el a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes eszközök elidegenítésről, hitel felvételéről.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a testületi tagok névjegyzékben szereplő nevét, akik a nevük elhangzása után „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak.
25. § Minősített többség szükséges – a Mötv.-ben meghatározottakon túl – a következő ügyekben:
1. a képviselő-testület éves programjának elfogadása,
2. az önkormányzati vagyonnal való rendelkezése,
3. hitelfelvétel,
4. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
5. helyi népszavazás kiírása,
6. polgármester, alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
7. közfeladat önkéntes felvállalása,
8. fegyelmi ügyekben hozott döntés.
26. § A döntéshozatal során, személyes érintettség esetén a képviselő kizárható a döntésből A képviselőt bejelentési kötelezettség terheli. A képviselő-testület – bármely tagja javaslatára – egy havi időtartamra 10 %-kal csökkentheti annak a települési képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fenn állt.
27. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a nyilvántartást kell vezetni.
(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.
28. § (1) A képviselő-testület üléseiről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
a) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,
b) a módosító javaslatokat,
c) az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
d) a bejelentéssel, vagy bejelentés nélkül távol maradók nevét
e) az ülés befejezésének idejét.
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
1. a meghívó,
2. az írásos előterjesztések,
3. az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
4. a jegyző törvényességi észrevétele,
5. a jelenléti ív,
6. a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
7. a név szerinti szavazásról készült névjegyzék.
29. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) Az ülésről készült jegyzőkönyvet, a rendeleteket határozatokat, előterjesztéseket a Nemzeti Jogszabálytárba az ülést követő 15 napon belül fel kell tölteni. A feltöltés a jegyző feladata.
(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.
30. § (1) A választópolgárok - ügyfélfogadási időben - a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.
31. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság tagjainak száma: 3 fő. 2 fő képviselő és 1 fő külső tag.
(3) A bizottság feladatkörébe tartozik:
a) a képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság kivizsgálásáról szóló előterjesztés,
b) a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása, ellenőrzése,
c) szavazatszámlálói feladatokat lát el,
d) kiírt pályázatokra beérkezett anyagok ellenőrzése.
(4) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet. Az ideiglenes bizottság hatásköréről, összetételéről a bizottságot létrehozó határozatban kell dönteni.
(5) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:
1. a polgármester,
2. bármely képviselő.
32. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják.
(2) A bizottságok szükség szerint üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
(3) A bizottság ülésére meg kell hívni mindazokat, akiknek a részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tartja.
(4) A bizottság elnökének akadályoztatása estén az általa megbízott képviselő veszi át az elnöki teendőket.
(5) A bizottságok üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.
33. § (1) A bizottságok döntéseiket határozatok formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.
(2) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.
(3) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzőkönyvvezető írja alá, majd az elnök megbízásából megküldik a bizottság tagjainak, a jegyzőnek. A jegyzőkönyvet a képviselők bármikor megtekinthetik.
34. § (1) A képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A képviselőnek az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt kell tennie.
(3) A képviselő beszámolót tarthat a lakosságnak a saját és a képviselő-testület munkájáról.
35. § A képviselő köteles:
1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén a polgármesternek bejelenteni,
2. a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
3. a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
4. választóival megfelelő kapcsolatot tartani.
5. olyan magatartást tanusítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
36. § (1) A polgármester és a képviselők, megválasztásuk napjától számított 30 napon belül -, majd ezt követően minden évben január 31. napjáig a 2007. évi CLII. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni.
(2) A vagyonnyilatkozatot 2 példányban kell elkészíteni, csatolni kell a vele egy háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.
(4) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(5) A vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(6) A képviselői vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság kijelölt tagja veszi át.
37. § (1) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el.
(3) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
38. § (1) A polgármester feladatát társadalmi megbízatású polgármesterként látja el. Felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(2) Tiszteletdíját a - jogszabály alapján - a képviselő-testület határozza meg.
(3) Tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követően 8 munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, új polgármester hiányában az alpolgármesternek. Alpolgármester hiányában, vagy annak akadályoztatása estén az Ügyrendi Bizottság elnökének.
(4) A polgármester fogadóóráját, a fogadóóra helyét a 4. melléklet tartalmazza.
39. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a képviselők tagjai sorából - 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A polgármester irányításával végzik a feladataikat.
(2) A képviselő-testület jogszabályban meghatározottak figyelembe vételével dönt az alpolgármesterek tiszteletdíjáról.
(3) Az alpolgármester feladata különösen:
1. a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel,
2. kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,
3. a képviselők, a bizottság munkájának a segítése,
4. a polgármester tartós távolléte akadályoztatása esetén, annak helyettesítése.
(4) Az alpolgármester fogadóórájának idejét, helyét a 5. melléklet tartalmazza.
40. § (1) . A polgármester pályázat alapján - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény rendelkezései szerint - határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt.
(2) A közös hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A polgármester a jegyző javaslatára - jegyzőkre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, valamint a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
(4) A jegyzőt - távolléte esetén teljes jogkörrel – az aljegyző helyettesíti.
41. § (1) A jegyzőt akadályoztatása távolléte esetén az aljegyző helyettesíti
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatásuk esetén - legfeljebb 6 hónap időtartamra - a közös hivatal Ügyrendjében foglaltak az irányadók.
42. § (1) . A Képviselő testület az Mötv. Alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
(2) A hivatal neve:
43. § (1) Az önkormányzat feladatinak hatékonyabb célszerűbb, gazdaságosabb ellátásának érdekében társulásokban vehet részt.
(2) A társulás célja: a társult településsel, településekkel együtt közös intézmény fenntartása, fejlesztések, programok megvalósítása, települési, területfejlesztési célok egyeztetése összehangolása.
44. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok közügyek megoldására törekednek.
(2) A településen működő egyesületek, civil szervezetek képviselőit - a tevékenységi körük szerinti napirendi pontok tárgyalásakor – a tanácskozási joggal az ülésre meg lehet hívni.
45. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórum szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
(2) A képviselő-testület minden évben legalább 1 közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 3 nappal az ülést megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.
(3) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeg-hallgatással egybekötve. Közmeghallgatás elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni.
(4) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(5) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség a felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester ad választ.
(6) Lakossági fórumot kell tartani a település életére, fejlődésérem jelentős hatással bíró döntésekkel kapcsolatban, amennyiben a lakossági fórum tartását
a) önkormányzati képviselő,
b) településen székhellyel rendelkező civil szervezet,
c) legalább 20 fő, a településen állandó lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár kezdeményezi.
(7) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.
(8) A lakossági fórumon szót kell adni a településen állandó lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárnak, továbbá a településen székhellyel rendelkező civil szervezet képviselőjének.
46. § A helyi népszavazásról népi kezdeményezésről az önkormányzat külön rendeletet alkot.
47. § Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködhet más települési nemzetiségi önkormányzatokkal.
48. § Harasztifalu településen nem működik nemzetiségi önkormányzat.
49. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat a költségvetési rendelet határozza meg.
(2) A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(3) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.
(4) A képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőr útján láttatja el.
50. § (1) A polgármester a gazdasági program előkészítéséhez javaslatot kérhet, kér a képviselőktől.
(2) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.
(3) A program teljesítését a ciklus 5. évében át kell tekintetni és végrehajtását értékelni.
51. § (1) Ha a képviselő az e rendeletben, az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegi, vagy hat egymást követő képviselő-testületi ülésen nem vesz részt a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 25 %-kal, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkenés újra megállapítható.
(2) Kötelezettségszegésnek minősül: kétszeri igazolatlan távollét a képviselő-testületi, vagy a bizottsági ülésről, a testületi megbízás nemteljesítése, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazás, figyelmeztetés utáni ismételt rendzavarás.
52. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba
(2) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Harasztifalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (X.21.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
(3) Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.