1. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen:
  • a) adósság miatt kikapcsolt vagy korlátozott közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz),
  • b) krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás),
  • c) gyógyászati segédeszközök beszerzése, rehabilitációs segédeszközök beszerzése.
• 2. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
  • a) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének hirtelen fellépő:
  • b) kórházi ápolást igénylő betegsége,
  • c) súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,
  • d) maradandó egészségkárosodása,
  • e) rokkantsága ápolást és gondozást igényel,
  • f) keresőképtelen beteg ápolása,
  • g) kérelmező közös háztartásában élő közeli hozzátartozók valamelyikének halála,
  • h) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének bekövetkezett munkanélkülisége,
  • i) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó elemi kár (így különösen tűz, szél- vagy hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás ), illetőleg meghibásodás (így különösen csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás),
  • j) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,
  • k) bűncselekmény, vagy szabálysértés (így különösen rablás, lopás, betörés) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,
• 3. Nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

2. § (1) E rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(2) A rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon postai úton vagy ügyfélszolgálati időben lehet benyújtani a Vasaljai Közös Önkormányzati Hivatal Rádóckölkedi Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal).

(3) A kérelmező a kérelemhez köteles saját maga, családja, illetve a háztartás tagjainak személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól, tanulói/hallgatói jogviszonyairól, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adataira vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat csatolni.

(4) A kérelemhez kötelezően csatolandó mellékletek:

• a) jövedelemigazolás, amely
  • aa) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz esetén a kérelmező és családtagja munkáltatója által a kérelem benyújtását megelőző hónapról kiállított jövedelemigazolás,
  • ab) álláskereső személy esetén az állami foglalkoztatási szerv által kiállított irat, amennyiben álláskeresési támogatásban részesül, úgy a kérelem benyújtását megelőző havi álláskeresési támogatás összegének igazolása,
  • ac) nyugdíjas esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől kapott éves összesítő, vagy amennyiben ez nem áll rendelkezésre, a nyugdíjas igazolvány és a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíjszelvény,
  • ad) vállalkozásból származó jövedelem esetén a jövedelmének Nemzeti Adó-és Vámhivatal általi igazolása,
  • ae) gyermek elhelyezésére, tartásdíj igazolására bírósági ítélet vagy nyilatkozat, továbbá nyilatkozat, ha a különélő szülő nem fizet tartásdíjat,
  • af) ösztöndíj összegéről és hallgatói jogviszonyról szóló igazolás,
• b) 30 napnál nem régebbi igazolás 16. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányaikat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgató jogviszonyáról iskolalátogatási igazolás,
• c) minden olyan irat, amely a benyújtott kérelem indokoltságát igazolja, az elbíráláshoz nélkülözhetetlen, így különösen igazolás minden olyan állapotról, körülményről, amely alapján a szociális rászorultsága megállapítható.

(5) Ha jövedelmi viszonyainak más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, akkor erre vonatkozóan köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(6) A jegyző a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat, továbbá a jövedelmi adatok és a vagyonnyilatkozat adatainak valódiságát ellenőrizni jogosult.

3. § A jövedelemszámítás során fenntartási költségeknek minősülnek a közszolgáltatási díjak, telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.

4. § A vagyoni helyzettől függő szociális ellátásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon saját és családtagjai, illetve a közös háztartásban élők vagyoni helyzetéről.

5. § (1) A havi rendszerességgel adott támogatás esetében a jogosultságot a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(2) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap 1. napjától kell megállapítani.

(3) Havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni.

(4) Ha e rendeletben szabályozott ellátások esetében a támogatást azért kell megszüntetni, mert az abban részesülő személy az Önkormányzat közigazgatási területén kívül létesített lakcímet, vagy meghalt, az ellátás a lakcímváltozás, vagy a haláleset hónapjának utolsó napjával szűnik meg.

(5) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – határozatot kell hozni.

6. § (1) A támogatásra való jogosultság felülvizsgálata kezdeményezhető

• a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül,
• b) a tudomására jutástól számított 21 napon belül, ha az együtt élők számában, vagy jövedelmében olyan mértékű változás következik be, ami a jogosultság megszűnését eredményezi.

(2) A hatáskör gyakorlója határozattal dönt a felülvizsgálat eredményéről.

(3) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a jogosult a felülvizsgálatot nem teszi lehetővé, vagy a kért dokumentumot nem bocsátja rendelkezésre.

7. § (1) A tényállás tisztázása érdekében – amennyiben indokolt – a jegyző környezettanulmányt készíthet.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni

• a) ha megállapítható, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és vagyoni feltételek nem teljesültek,
• b) ha az igénylőről vagy a családjáról a Hivatalnál egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll rendelkezésre,
• c) köztemetés ügyében indult eljárásokban,
• d) temetési segély ügyében indult eljárásokban,
• e) falugondnoki szolgáltatás esetén.

8. § Jogosulatlanul igénybe vett ellátás esetén a megtérítés összege kérelemre elengedhető, csökkenthető, vagy részletfizetés engedélyezhető, különösen akkor, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem

• a) egyedül élő esetében a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg és vagyonnal nem rendelkezik,
• b) egyéb esetben a 100 %-át nem haladja meg és család egyik tagjának sincs vagyona.

9. § E rendeletben meghatározott szabályok alapján az önkormányzat a jogosultsági feltételek fennállása esetén az alábbi ellátásokat nyújtja:

• a) Természetben nyújtható, rendszeres települési támogatás a lakhatási támogatás
• b) Rendkívüli települési támogatás:
  • ba) folyamatos segély,
  • bb) pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön,
  • bc) eseti segély,
  • bd) gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása,
  • be) temetési segély
• c) Természetben nyújtott ellátások a köztemetés
• d) Szociális alapszolgáltatások:
  • da) Falugondnoki szolgáltatás
  • db) Étkeztetés
  • dc) Házi segítségnyújtás
  • dd) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

10. § E rendeletben meghatározott ellátások finanszírozására az Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

11. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorulók részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos áram- vagy gázdíj költségéhez természetben biztosított települési támogatás.

(2) Lakhatási támogatásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek,

• a) aki egyedülélő és havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át, és kizárólag öregségi nyugdíjban, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesül, és vagyonnal nem rendelkezik;
• b) akinek háztartásában az a) pont alá nem tartozó esetben az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át és a háztartás egyik tagjának sincs vagyona.

(3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez a 2. § (4) bekezdésében meghatározott igazolásokon túl mellékelni kell:

• a) az 1. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot,
• b) a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot,
• c) a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatokat tartalmazó iratot és az ahhoz kapcsolódó közüzemi számlát.

(4) A támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától számított egy évre állapítható meg a háztartásban élők közül annak, aki a szolgáltatóval szerződésben áll.

(5) A lakhatási támogatás havi összege 3.000,- Ft, melyet a szolgáltató számlájára kell utalni.

(6) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban lévő személyek és háztartások számától.

12. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő szociálisan rászorult családok részére a (2) bekezdésben felsorolt címeken rendkívüli települési támogatást nyújtható. A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem formanyomtatványát a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A rendkívüli települési támogatás adható

• a) eseti vagy folyamatos segély,
• b) pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön,
• c) gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása,
• d) temetési segély formájában.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorultnak minősül az a kérelmező, aki létfenntartásához, alkalomhoz kötődő többletkiadásaihoz, önálló életvitele megőrzése érdekében támogatást kér.

(4) A 12. § (2) bekezdés a)–b) pontjában felsorolt rendkívüli települési támogatás megállapítható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át és a család tagjai vagyonnal nem rendelkeznek.

13. § (1) Eseti segély abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező krízishelyzetbe került. Krízishelyzetnek kell tekinteni különösen, ha kérelmező vagy családtagja

• a) betegségével kapcsolatos gyógyszereit nem tudja kiváltani (felírt vények bemutatása esetén),
• b) kórházi kezelést, műtéti beavatkozást, gyógyászati segédeszközt, rehabilitációt vesz igénybe (vonatkozó igazolások bemutatásával),
• c) közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni (számla bemutatásával),
• d) munkanélkülivé vált (igazolt álláskeresési támogatásra való jogosultság, vagy az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésről szóló okirattal) vagy
• e) kötelező iskoláztatással kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni (közoktatási intézmény igazolása alapján).

(2) Az eseti segély formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás háztartásonként egy naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal állapítható meg, az alkalmanként adható összeg nem lehet kevesebb tízezer forintnál és nem lehet több a nyugdíjminimum 150 %-ánál. Az eseti segély éves összege nem lehet több a nyugdíjminimum 300 %-ánál.

(3) Az eseti segély alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg.

14. § (1) Folyamatos segély formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás állapítható meg elsősorban annak a rászorulónak, aki

• a) nyugdíjra jogosult, de annak folyósításáig ellátatlan, így létfenntartása veszélyeztetve van,
• b) rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, más szociális ellátásra nem jogosult.

(2) A folyamatos segélyként nyújtott támogatás legfeljebb 12 hónapra, de ezen belül rövidebb időtartamra is megállapítható.

(3) A folyamatos segély havi összege nem lehet kevesebb ötezer forintnál és nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 80 %-át.

(4) A folyamatos segélyben részesíthető az a rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező is, akinek megélhetése önhibáján kívüli okból tartósan veszélyben van.

(5) A kérelmek elbírálásánál a 12. § (4) bekezdésében foglalt jövedelmi határ az irányadó. A támogatás megállapításának további feltétele, hogy a kérelmező vagyonnal ne rendelkezzen.

15. § (1) A rendkívüli települési támogatás – pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő - kamatmentes kölcsön formájában is adható, ha a kölcsönben részesülő megállapodásban vállalja, hogy a kölcsön összegét egy év alatt - havi egyenlő részletekben - visszafizeti.

(2) Ha a jogosult a kölcsönösszeg visszafizetését a számára előírt határidőn belül nem teljesíti, akkor a kölcsön behajtásáról haladéktalanul gondoskodni kell. A kölcsön összege legfeljebb 100.000,- Ft lehet. A kölcsön törlesztését – 1 éven belül – havi egyenlő részletekben kell megfizetni.

(3) A törlesztőrészlet kifizetésére eseti segély nem nyújtható.

(4) A kölcsön igénybevételére annak megállapításától számított 3 éven belül egyszer van lehetőség.

(5) Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető.

(6) Különösen indokolt esetben egyedi elbírálás alapján a kölcsön 50 %-ának erejéig engedélyezhető a tartozás elengedése. Különösen indokolt esetnek minősül elsősorban az, ha a kérelmező önhibáján kívül olyan anyagi és szociális helyzetbe került, hogy maga vagy családja létfenntartása veszélyeztetve van.

16. § (1) A gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása formájában nyújtott rendkívüli települési támogatásra jogosult a gyermek törvényes képviselője és a fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel, ha az időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Az egy naptári éven belül megállapítható gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatásának összege (a továbbiakban: éves összeg) nem haladhatja meg családonként

• 1. az egy gyermekes család és várandós anya esetén a nyugdíjminimum 100 %-át,
• 2. a kettő gyermekes család esetén nyugdíjminimum 150 %-át, és
• 3. a három vagy több gyermekes család és az átmeneti, tartós nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartás elősegítése esetén a nyugdíjminimum 200 %-át.

(3) Az alábbi rendkívüli méltánylást igénylő esetekben

• a) gyermeket egyedül nevelő szülő vagy gyám,
• b) három vagy több gyermekes család,
• c) súlyos fogyatékos,
• d) regisztrált és együttműködő munkanélküli,
• e) halmozottan hátrányos helyzetben lévő

a (2) bekezdésben foglalt támogatási összegtől 20 %-kal felfelé el lehet térni.

(4) A kérelemhez a 2. § (4) bekezdésében meghatározott igazolásokon túl mellékelni kell

• a) várandósság alatti válsághelyzet igazolását alátámasztó dokumentumokat,
• b) iskoláztatással kapcsolatos többletkiadás igazolását,
• c) a gyermek fogadásának előkészítésével kapcsolatos többletkiadások igazolását,
• d) nevelésbe vett gyermek esetén a kapcsolattartás költségéről, a családba való visszakerülésének költségének igazolását, valamint a gyámhivatal határozatát a nevelésbe vételről
• e) hátrányos helyzet igazolásáról szóló döntést
• f) gyámszülők esetén gyámkirendelő határozat vagy bírósági döntés

(5) A gyermeknevelési támogatás nyújtható részben, vagy egészben természetbeni ellátás formájában is.

(6) Természetbeni ellátás formái különösen az alábbiak:

• a) élelmiszer-csomag,
• b) gyermekintézmények térítési díjának átvállalása,
• c) tankönyvek megvásárlása.

17. § (1) Temetési segélyre való jogosultság állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki a temetés költségeit viselte, amennyiben a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg nyugdíjminimum 250 %-át, egyedülálló esetében 350 %-át és nem részesült a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban.

(2) A temetési segély mértéke, a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegének 10 %-a.

(3) A Képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 300.000,- Ft-ban állapítja meg.

(4) Nem állapítható meg temetési segély, ha az igénylő és az elhalt személy között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés állt fenn.

(5) A kérelmet a haláleset bekövetkezését követő 30 napon belül lehet benyújtani.

(6) A segély iránti kérelemhez 2. § (4) bekezdésében meghatározott igazolásokon túl mellékelni kell

• a) a kérelmező nevére szóló, temetés költségeit igazoló számlák másolatát
• b) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, amennyiben a haláleset nem az önkormányzat illetékességi területén történt.

18. § (1) A képviselő-testület gondoskodik az Önkormányzat illetékességi területén elhunyt személy közköltségen, hamvasztással, illetve testtemetéssel történő eltemettetéséről.

(2) A természetben nyújtott köztemetés költsége legfeljebb 300.000 forint. A köztemetés során biztosítani kell a temetés szükséges költségeit, valamint egy élővirág koszorút.

(3) A képviselő-testület megtérítési kötelezettség alól egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, és a kötelezettség teljesítése a család mindennapi megélhetését veszélyezteti.

19. § Az önkormányzat a 9. § dc) - dd) alpontjaiban meghatározott szociális alapellátási formákat a Körmend és Kistérsége Önkormányzati Társulás (9900 Körmend, Szabadság tér 7.) útján biztosítja.

20. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes.

(2) Az önkormányzat által nyújtott ellátások iránti kérelmet a Hivatalnál kell benyújtani.

(3) Külön eljárás nélkül, haladéktalanul kell étkezést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

21. § (1) A falugondnoki szolgáltatás keretében ellátandó alapellátási feladatok:

• a) étkeztetésben való közreműködés,
  • aa) az étkeztetésben való közreműködés során a falugondnoki szolgálat biztosítja az étkeztetési ellátást
  • ab) az étel szállításért külön díjat nem kell fizetni.
• b) házi segítségnyújtásban való közreműködés a házi segítségnyújtásban való közreműködés során a falugondnoki szolgálat biztosítja a gyógyszerkiváltást.

(2) A falugondnoki szolgáltatás részletszabályait külön rendelet tartalmazza.

22. § (1) A képviselő- testület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. §. (1) bekezdés szerint étkeztetést biztosít

(2) Étkeztetésben az részesül, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, továbbá az, aki önmaga, illetve eltartottjai részére napi egyszeri meleg étkezésről személyi körülményei miatt tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem tud gondoskodni.

(3) Az étkeztetést az önkormányzat a vele szerződésben álló szociális konyhán, vásárolt élelmezés útján biztosítja a falugondnoki szolgálaton keresztül.

(4) A fizetendő térítési díj mértékét az 5. melléklet határozza meg.

(5) Az étkeztetési térítési díját tárgyhót követő hó 10. napjáig köteles az igénybe vevő megfizetni a falugondoknak, nyugta ellenében.

23. § Az önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultsági feltételeknek megfelelő gyermekek számára a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést ingyenesen, vásárolt élelmezés útján biztosítja.

24. § (1) Ez a rendelet 2021. 08.02.-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Harasztifalu Község Önkormányzat Képviselő testületének a szociális ellátásokról és az egyes szociális ellátási formákról szóló 2/2015. (II.28.) önkormányzati rendelete. Harasztifalu, 2021. július 31.

25. § Ez a rendelet 2021. augusztus 2-án lép hatályba.