Harasztifalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2021. (VIII.2.) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Általános indokolás

Indokolás a szociális rendelet meglakotásához

2021. évben a Vas Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály célellenőrzést folytat a szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeletekkel összefüggésben.

Az ellenőrzést az alábbi ellenőrzési szempontok figyelembe vételével végzik.

Az önkormányzatnak eleget kell tennie a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti rendeletalkotási kötelezettségének önállóan vagy más rendeletalkotási tárgykörrel együttesen, pld. a szociális rendeletében történő beépítésével. Ez utóbbi esetben fontos, hogy a rendelet címéből és bevezető részéből kitűnjön, hogy mind a szociális rendeleti tárgykört, mind pedig a gyermekvédelmi tárgykört szabályozza.

Az önkormányzatnak minden egyes általa ellátott feladatnál végig kell gondolnia, hogy az adott feladatellátásban van-e rendeletalkotási vagy szabályozási felhatalmazása.

Amennyiben egy önkormányzat több településre kiterjedően köteles a feladatot ellátni (pld. polgármesteri hivatali vagy KÖH székhely a gyermekjóléti szolgálat működtetésénél), úgy a gyermekvédelmi tárgyú rendeletnél véleményem kizárólag az a település szabályozza a részletszabályokat, amely a feladat ellátásra kötelezett, tehát gyermekjóléti szolgálat esetében a PH/KÖH székhely. Ilyenkor a KÖH székhelyhez tartozó többi település a rendeletében véleményem szerint ne tegyen említést e feladat ellátásáról, mivel számára a tájékoztatási kötelezettség van előírva. Ha az adott feladatot társulásban látja el az önkormányzat akkor vagy a társulás székhelye szerinti önkormányzat rendelete tartalmazza az adott feladat vonatkozásában a részletszabályokat (lsd. pld. Gyvt. 29. §) vagy ha nem a székhely, akkor a társulási megállapodásban a szabályozásra kijelölt önkormányzat rögzítse azokat a rendeletében.

A rendeletek hatályát szabályozó önkormányzati rendeletalkotás során, amennyiben nem a Jat. 6. § szerinti hatály van, azon túlmenően az egyes feladatok ellátása vonatkozásában meg kell jelölni, hogy az mely településekre terjed ki és ez esetben a bevezető részben is fel kell tüntetni a rendeletet alkotó önkormányzatnak, hogy a szabályozásra az illetékességi területén kívüli, pld. társulásban részt vevő más helyi önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával került sor. (lsd. Jat. 5. § (5) bekezdése)

A Gyvt. 18. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy "A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg" E rendelkezéssel összefüggésben fontos megemlíteni, hogy amennyiben a rendelet pénzbeli támogatást megállapít, úgy a rászorultsági feltételt egyértelműen szükséges szabályoznia.

A Gyvt. 18. § (1a) bekezdése szerint "A települési önkormányzat vagy a fenntartó az e törvényben meghatározott módon, természetbeni ellátásként biztosítja a gyermekétkeztetést."

A gyermekétkeztetést a Gyvt. 21. §-a szabályozza, az intézményi gyermekétkeztetést a Gyvt. 21/A. §-a, az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a Gyvt. 21/B. §-a, a szünidei gyermekétkeztetésre vonatkozó szabályokat pedig a Gyvt. 21/C. §-a rögzíti.

Az intézményi gyermekétkeztetést a Gyvt. 21/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a települési önkormányzat köteles biztosítani

- az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában, továbbá

- a közigazgatás területén a köznevelési fenntartó részeként működő nevelési oktatási intézményben, illetve szakképző intézményben.

- a közigazgatási területén a köznevelési fenntartó által fenntartott kollégiumban elhelyezett gyermek részére.

Fent leírtak szerint tehát annak a települési önkormányzatnak kell az intézményi gyermekétkeztetést szabályoznia a rendeletében, aki annak igénybevételét köteles biztosítani. A Gyvt. 151. § (2f) pontja szerint ha a 21/A. § (1), (4) és (6) bekezdése szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg.

(A gyermekétkeztetés a Gyvt. 151. § (3a) bekezdése szerint vásárolt szolgáltatás útján is biztosíthatja a fenntartó, s e jogszabályi rendelkezés tartalmazza, hogy az intézményi térítési díj megállapítása érdekében az étkeztetés biztosító szolgáltató köteles elkülönítetten kimutatni a gyermekétkeztetéssel összefüggésben felmerülő nyersanyagköltséget.)

Ha a gyermekétkeztetést társulás útján látja el egy önkormányzat, úgy a társulás fogja megállapítani az intézményi térítési díjat vásárolt szolgáltatás esetén is, s a részletszabályokat is a társulás székhelye szerinti önkormányzat vagy ha a megállapodás szerint nem a székhely önkormányzat rendelete vagy a társulásban részt vevő, rendeletalkotásra kijelölt önkormányzat fogja szabályozni, a társulásban részt vevő többi település csak megemlíti a saját rendeletében, hogy az adott feladatot melyik társulás útján látja el.

Az önkormányzati rendeletből megállapíthatónak kell lennie, hogy az önkormányzat a Gyvt. 21/C. § szerinti szünidei gyermekétkeztetésre való jogosultságot szabályozza-e, és a szünidei gyermekétkeztetést

- kizárólag a Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek számára és ingyenesen biztosítja-e vagy

- a Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontján túlmenően a Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő valamennyi gyermeket ellátja szünideit gyermekétkeztetéssel, s azt ingyenesen vagy térítési díjkedvezménnyel oldja meg vagy

- a Gyvt. 21/C. §-ában meghatározottakon túl további rászoruló gyermekek ellátását is biztosítja, s azt ingyenesen vagy térítési díjkedvezménnyel, illetőleg

a Gyvt. 21/C. §-ában meghatározottakon túl a településen élő valamennyi gyermek részére - univerzális ellátásként - biztosítja a szünidei gyermekétkeztetés.

A Gyvt. 29. § (1) bekezdése szerint a fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot.
A Gyvt. 29. § (2) bekezdése rögzíti: "Ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat rendeletben szabályozza
a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit,
b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját és a kérelem elbírálásának szempontjait,
c) az intézményvezető hatáskörében – külön eljárás nélkül – biztosítható ellátásokat,
d) az ellátás megszűnésének eseteit és módjait,
e) a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait.
(3) Ha önkormányzati társulás gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást nyújt, akkor a társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti vagy az erre kijelölt települési önkormányzat – a társulási megállapodásban meghatározottak szerint – a nyújtott ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot."

A Gyvt. 30. § (1) bekezdése alapján egy szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak egy fenntartója van.

A Gyvt. 32. § (1) bekezdés d) pontja alapján a Biztos Kezdet Gyerekház kivételével a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezését - a Gyvt. 32. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakon (a települési önkormányzat által fenntartott átmeneti gondozást nyújtó intézmény esetében az intézményvezető intézkedésén) túl a fenntartó önkormányzat rendeletében meghatározott körben az intézményvezető intézkedése alapozza meg.

A Gyvt. 175. § (5) bekezdése szerint a települési önkormányzatnak 2020.12.31-ig kellett eleget tennie az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvénnyel megállapított 94. § (3a) bekezdésében foglalt kötelezettségének: "Ha a bölcsődei ellátásra az adott településen legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik, vagy a település – jogszabályban meghatározottak szerint megállapított – 3 év alatti lakosainak száma meghaladja a 40 főt, a (3) bekezdés a) pontja alá nem tartozó települési önkormányzat köteles gondoskodni a gyermekek bölcsődei ellátásáról a 42. § (2) bekezdése szerinti bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatások bármelyik formájának biztosításával, önállóan, társulásban vagy ellátási szerződés útján." Az így érintett települések önkormányzatai a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatások bármelyik formájának biztosításával eleget tehetnek e kötelezettségüknek. Fontos tehát, hogy e szabályozási forma az önkormányzat rendeletében - a törvény ezen előírásai szerinti feltételek fennállása esetén - megjelenjen.

A Gyvt. 94. § (2a) bekezdése alapján: "Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat ... lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki. Amennyiben a gyermekjóléti szolgálat fenntartója társulás, a társulás társulási megállapodásban megjelölt székhelye kizárólag az e bekezdés szerint feladatellátásra kötelezett önkormányzat lehet." Véleményem szerint a gyermekjóléti szolgálat szabályozása vonatkozásában tehát az a település, amelyek nem működtet polgármesteri hivatalt és nem közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település, számára e feladat az önkormányzati rendeletben szabályozási szinten nem kell, hogy megjelenjen, hiszen a feladat címzettje kizárólag a polgármesteri hivatalt működtető település vagy a közös önkormányzati hivatal székhelytelepülése. Ez utóbbi két településnek van lehetősége akár társulni is, s ha társulásban látják el a feladatot, akkor vagy a társulás székhelye szerinti önkormányzat vagy a társulási megállapodásban kijelölt önkormányzat szabályozza önkormányzati rendeletében a gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatos, törvényi felhatalmazáson alapuló részletszabályokat (beleértve a térítési díjakat is).

A térítési díjra vonatkozó szabályozási előírásokat a Gyv.t 146. § - 147. § rögzíti.

Bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön kell meghatározni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra ( Gyvt. 147. § (2) bekezdés) valamint a gyermekétkeztetésre (151. § (3) bekezdés) vonatkozóan.

A jelenleg hatályos szociális rendeletünk nem felel meg minden tekintetben az ellenőrzési szempontoknak, ezért volt szükség az új rendelet megalkotására.