Felsőjánosfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

4/2006 (IX.29.) önkormányzati rendelete

Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról

(egységes szerkezetben)

Felsőjánosfa község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

1.§

A Képviselő Testület ezen rendeletben Felsőjánosfa Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

2.§

1. A rendelet hatálya Felsőjánosfa község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.

A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:

4. A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

Szabályozási elemek

3.§

1. A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
   1. belterület és külterület határát
   2. a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)
   3. a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat
   4. az övezeti jellemzőket
   5. a kötelező építési vonalat
   6. területfelhasználási módok határát
   7. beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.
2. A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:
   1. telekhatárokat.

Az (1) bekezdés a), c), f) pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a b), d), e), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.

3. Ahol a terv új szabályozási vonalat nem jelöl ott, a meglévő közterülethatárát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.

Területfelhasználás

4.§

A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

1. A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.
2. Az igazgatási terület
   1. beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:
      1. lakóterület:

          1.1       falusias                                               Lf jelű

2. vegyes terület
   2. településközponti vegyes                   Vt jelű
3. gazdasági terület
   3. kereskedelmi, szolgáltató                   Gksz jelű
4. különleges terület
   4. temető                                                K-T jelű
5. beépítésre nem szánt területeit:

1. közlekedési és közmű terület
1. közlekedési terület
2. közmű terület                                    Km jelű  

3. zöldterület.

2.1 zöldterületi közkert, sport                  Z-Kk, Z-S jelű

3. erdőterület

3.1  védelmi erdő                                      Ev-h; Ev-b jelű

4. mezőgazdasági terület:
5.  általános                                                                   Má jelű
6. korlátozott használatú                                               Mko jelű
7.  korlátozott használatú                                              Mko jelű
8.  Vízgazdálkodási terület                                           V jelű

területfelhasználási egységbe sorolja.

Telekalakítás

5.§

Telekalakítás szabályai:

1. Hatályon kívül helyezve.
2. A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének gépjármű-közlekedésre alkalmas közterületekről vagy közforgalom elől el nem zárt magánútról megközelíthetőnek kell lennie.
3. Hatályon kívül helyezve.
4. A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.
5. A szabályozási terven nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) telekalakítás után is megfelelnek az építési övezeti előírásoknak.
6. Hatályon kívül helyezve.
7. A beépítésre szánt terület céljára kijelölt telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészekből ki kell venni a közlekedésre szánt területeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
8. Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánút kialakításánál a közhasználatot a közterületekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell biztosítani, és az ingatlan- nyilvántartásba a területet önálló helyrajzi számmal, út művelési ággal kell bejegyezni.
9. A község területén nyeles telek nem alakítható ki.

Építési övezetek általános előírásai

6.§

1. A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.
2. Minden építési telekre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni.
3. A meglévő természetes terepfelszínt 0,5 m-t meghaladó mértékben a telek be nem épített területen nem tölthető fel, kivéve ha a feltöltés árvíz és belvíz veszély elhárítását szolgálja.
4. Állattartó épület építésének tervezésénél és engedélyezési eljárásánál  az  állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

7.§

1. A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:
   1. hirdető (reklám) berendezés,
   2. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
   3. köztisztasággal kapcsolatos építmények,
   4. szobor, díszkút, szakrális emlék,
   5. távbeszélőfülke
   6. a rendelet 23.§ (3) bekezdésében foglaltak és zászlótartórúd.
2. A helyi védelem alatt álló területen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer köztisztasági eszköz, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között - az erre vonatkozó helyi rendelet hatálybalépéséig - környezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezhető el.
3. A helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon az A1-es  ívméretet  (840x597mm)  meghaladó  méretű  reklámfelület,  reklámhordozó-  ún. „óriás reklám”- nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.

4. Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy csak a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.
5. Az újonnan  kialakításra  kerülő  közlekedési-  és közműterületeken, valamint zöldterületeken a létesítési és üzembe helyezési engedély csak úgy adható, ha a kertészeti terv alapján tervezett növényültetési kötelezettség teljesítése is megtörténik.
6. A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.
7. A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel takarva, a védett épületektől legalább 15 m-re lehet kialakítani.
8. Az épületek létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cégért, reklámtáblát, hirdetőtáblát, fényt adó reklámfelületet úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg. A fényt adó reklámeszköz más ingatlanokon, helyiségekben zavaró hatást nem kelthet.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területfelhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

8.§

Általános előírások.

1. Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.
2. Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között járműközlekedésre alkalmas kapcsolat(ok) létesíthető(k), egyenként legfeljebb 6,5 m szélességben.

9.§

Kerítés létesítés szabályai:

1. Hatályon kívül helyezve.
2. A telek utcavonalán csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.
3. Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.
4. A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés is létesíthető 1,40-1,80 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal.
5. Áttört kerítés: felületének legalább 80 %-ban faléc, farács, fémszerkezet - drótfonat kivételével - kitöltő mezővel, átszellőzést biztosító kerítés.
6. A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.

10.§

Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

1. Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy előírt előkert méretnek, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelően vagy legfeljebb 15,0 m-ben kell meghatároznia.
2. Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.
3. Építési határvonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2  vízszintes vetülettel nem létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

4. Az épületek utcai építménymagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat építménymagassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.
5. Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét legalább 4,5 m-ben kell meghatározni.
6. Az övezetek előírásoknál kisebb telekmérettel rendelkező, de már beépítéssel rendelkező telkek továbbra is építési telkeknek tekintendők. Telekalakítás során, út céljára történő lejegyzés kivételével, az övezeti előírásokat legjobban közelítő telekalakítás engedélyezhető csak.
7. Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét legalább 4,5 m-ben kell meghatározni.
8. Az OTÉK hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáron álló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.

Falusias lakóterület

11.§

Általános előírások:

1. A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
2. A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:
   1. telkenként max. 1 db lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel
   2. mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények
   3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
   4. szálláshely szolgáltató épület
   5. kézműipari építmény
   6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
   7. sportépítmény.

A terülteken a felsorolt rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát kiegészítő vagy kiszolgáló tároló (gépkocsi, tüzelő, szerszám), háztartási (nyárikonyha, fűtő, barkácsműhely), gazdasági (fészer, magtár, pajta, szín, kemence) épületek elhelyezhetők melléképületként.

3.    Hatályon kívül helyezve.

4. A lakóterületen csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel.
5. A lakóterületen a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem növekedhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

6.    Hatályon kívül helyezve.

7. A  új  építmények  esetén  kialakítható  legnagyobb  utcai  homlokzathossz  oldalhatáros beépítés esetén 10,0 m.

12. §

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

1. A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (4) bekezdés szerint.
2. Előkert létesítését a rendelet 10.§.(1) szabályozza.
3. A Falusias lakóterületre vonatkozó övezeti előírásokat a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

Építési övezetek:

4. Lf jelű építési övezetben az O oldalhatáros beépítés esetében a 2. sz. melléklet szerinti mintalapoknak megfelelően az oldalsó telekhatáron lévő építési vonal legfeljebb 1,0 m-el eltávolodhat, azonban a nyílások kialakításának szabályai nem változnak.
5. Az Lf jelű övezetben az építési zónára előírt legkisebb telek területénél 50 %-ban nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75 %-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épületben kell megvalósítani.
6. A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.
7. Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok (2. sz. melléklet), valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

8.    A lakóterületen

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

d) kerti építmény,

e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

f) állat ól, állatkifutó,

g) trágyatároló, komposztáló,

h) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló és

i) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

melléképítmény létesíthető.

Településközpont vegyes terület

13. §

Általános előírások:

1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.
2. A Vt jelű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:
   1. lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel;
   2. igazgatási épület
   3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
   4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges
   5. egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület
   6. sportépítmény.

A terülteken a felsorolt rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát kiegészítő vagy kiszolgáló tároló (gépkocsi, tüzelő, szerszám), háztartási (nyárikonyha, fűtő, barkácsműhely), gazdasági (fészer, magtár, pajta, szín, kemence) épületek elhelyezhetők melléképületként.

3. A Vt jelű településközpont vegyes területen az OTÉK 31.§(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők:
   1. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
   2. termelő kertészeti építmény.
4. A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállítójárművek számára.

14.§

Építési övezetre vonatkozó előírások:

1. A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (2) bekezdés szerint.
2. A település vegyes területre vonatkozó övezeti előírásokat a Rendelet 6. melléklete tartalmazza.
3. A településközponti vegyes területen

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

d) kerti építmény,

e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

f) állat ól, állatkifutó,

g) trágyatároló, komposztáló és

h) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló

melléképítmények építhetők.

Gazdasági terület

15.§

1. A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
2. A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató terület.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

16.§

1. A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású
   • Nem zavaró hatású gazdasági tevékenység,
   • a lakossági igényeket kielégítő szolgáltató, és kisipari termelő tevékenység,
   • az átmenő forgalmat szolgáló kereskedelmi és szolgáltató tevékenység,
   • valamint  egyéb  termelő,  szolgáltató  célú  gazdasági  tevékenység  építményeinek elhelyezésére szolgál.
2. A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység célú épület,
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakások,
3. igazgatási, egyéb irodaépület,
4. parkolóház, üzemanyagtöltő,
5. sportépítmény.

3.    Hatályon kívül helyezve.

4. A Gksz és GKszl jelű mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírás:
5. A Gksz és Gkszl jelű mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírásokat a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

6. Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételét, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell. Az oldalkert mérete kialakult esetben a 6,0m vagy az építménymagasság, új beépítés esetén min. 8,0 m, a hátsókert mérete minimum 6,0 m legyen.
7. A 6214-6216 hrsz-ú ingatlanon kijelölt Gkszl jelű építési övezetben a Petőfi Sándor utca felől létesítendő csarnoképület esetében az utcai homlokzat kialakítása során · a településképhez illeszkedő, az épített környezettel harmóniában lévő homlokzat létesíthető. A tetőszerkezet színe a hagyományos tetőfedő anyagok színvilágától nem térhet el (pl. égetett cserép színével azonos piros, barna, stb).

Különleges terület

17.§

Általános előírások:

1. A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11-19.§-ok szerinti területektől eltérő területek.
2. Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:
   1. Temető                                              K-T jelű.
3. A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:
   1. kegyeleti célú építmények
   2. egyházi épület
   3. terület fenntartását szolgáló épület
   4. szobor, dísztárgy
   5. pihenést szolgáló.

18.§

Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:

1. A   megengedett   legkisebb   építménymagasság   utcavonalon   épületként   megvalósuló építmény esetén 3,5 m.

Temető

2. A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja                                         szabadonálló

beépítési %:                                             10 %

legnagyobb építménymagasság.             4,5 m

legkisebb zöldfel. aránya                                    80 %

szintterület sűrűség telekre                     0,05.

3. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni
4. A temetőben 100 m2 -ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m- nél nagyobb lombkoronát növelő fa).
5. A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.
6. A területen támfal, kerítésfal, burkolatok a tájnak megfelelő természetes építőanyagokból készíthető.

III.Fejezet

Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

19.§

Általános előírások:

1. Hatályon kívül helyezve.
2. Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.
3. A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.

Közlekedési és közmű területek

20.§

Általános előírások:

1. A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
   1. közúti közlekedési terület
   2. Kök jelű kötöttpályás (vasút) közlekedési terület
   3. Km jelű közműterületbe sorolja.
2. E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület és közforgalom elől el nem zárt magánutak területe.
3. A közlekedési és közmű elhelyezési terület az országos és helyi közutak és vasúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek és a terület fenntartásához  szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.
4. A területen közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezése mellett a terület rendeltetését szolgáló, valamint OTÉK 26.§(3) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.
5. Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
6. Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.

7. A terven jelölt 86. sz. főút nyomvonala a szabályozási terv módosítása nélkül úttengelytől 200-200 m-re változtatható, amennyiben azt a domborzati, gazdasági, természetvédelmi vagy egyéb közérdekek megkövetelik.
8. Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.
9. A vasúti közlekedési területek használata, kialakítása:
   1. Vasúti területeken a vasúti közlekedés létesítményei, a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el;
   2. A vasúti terület állomási szakaszán az előzőeken kívül elhelyezhetők raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épülettel, szolgálati lakás, és az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási, raktározási épületek, építmények is;
   3. Az állomás területén az épület elhelyezés és kialakítás feltételei a következők:

10.legnagyobb építménymagasság: 4,5 m (toronyszerű építmények kivételével)

1. beépítési mód: szabadonálló
2.  az utazóközönséget kiszolgáló és ellátó funkciók (váróterem, kereskedelem, szolgáltatás) csak az állomásépületen belül helyezhetők el.

21.§

1.    A közlekedési és közmű területek kategorizálására, a biztosítandó építési területek szélességére vonatkozó előírásokat a Rendelet 8. melléklete tartalmazza.

2. A OTÉK 26.§ (2) bekezdésében szereplő építési területektől kisebb szélességű utcák esetében a felmentésből adódóan kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.
3. A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában – 7,0 méter legyen. A fenti legkisebb szabályozási szélesség egynyomú útként kialakítható, 200-300 m-enként kitérőkkel, melynek helyigénye minimum 10 m, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, stb.) megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás az adott helyen igazolható.

4. Külterületi főutak tengelyétől 100-100 m védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el:
   • 86. számú országos másodrendű főút tervezett Zalalövő elkerülő.
5. Külterületi mellékutak tengelyétől 50-50 m védőtávolságot kell biztosítani úttengelytől. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el:
   • 7411 jelű Felsőbagod-Őriszentpéter összekötő út;
   • 7447 jelű Nádasd-Felsőjánosfa összekötő út;
   • 74147 jelű Csödei bekötő út.
6. Országos közforgalmi vasútvonal szélső vágányától az igazgatási területre átnyúló védőtávolság számított 50 m-én belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
7. A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (szennyvíztisztító). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.
8. Közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

Közműterületek és létesítmények

22.§

Általános előírások

1. A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
2. Hatályon kívül helyezve.
3. Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény - épület, műtárgyépítés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások, valamint az érintett közmű-üzemeltetők üzemeltetői hozzájárulása szerint kell kivitelezni.
4. A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak -szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
5. Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
6. Korszerű közműpótló kialakítására csak a birtokközpont, vagy közműre csatlakozni nem tudó területeken a rendelet 22.§ (15) d. pontjának megtartásával van lehetőség.
7. A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a 12-as bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a 15-16., a felszíni vízrendezés a 18. bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.
8. A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
9. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
10. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
11. Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

Vízellátás

12. A mértékadó tűzi víz szükségletet a hálózaton biztosítani kell. Beépítésre szánt területen már 100 m megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

13.  Hatályon kívül helyezve.

14. A magas talajvízállásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény előírásai, valamint vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján elkészített belvízrendezési munkarész figyelembevételével szabad.

Vízelvezetés

15. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

1. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
2. A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
3. A településen a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára rá kell kötni és ennek meglétét az építéshatósági eljárások során vizsgálni kell.
4. A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

- a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor engedélyezhető korszerű közműpótló berendezés alkalmazása. A térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt szennyvíztisztítóba kell szállítani. Ha a közcsatorna-hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

- a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés és védőtávolsága építési korlátozást nem okozhat.

16. Vállalkozási, gazdasági tevékenységű területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
17. A csapadékvíz elvezetését beépítésre szánt területeken javasolt zárt csapadékvíz- elevezetésre átépíteni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
18. Az Arany János utca mellett tervezett lakóterület vízrendezését úgy kell megoldani, hogy az egyben övárokként működjön, hordalékfogó műtárgyak beépítésével.

Villamosenergia ellátás

19. A javasolt a község egyéb utcájában a meglévő légvezetékes hálózatának földkábeles hálózatra való átépítése és az új hálózat ilyen módon való kialakítása. Új hálózat kiépítésekor légkábel esetén is az utcai hálózatra való bekötés csak földkábellel készülhet.
20. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

Földgázellátás

21. A települést ellátó középnyomású vezetékek helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell  hagyni. Azt  érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A községen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
22. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

Elektronikus hírközlés

23. Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

Zöldterület

23.§

Általános előírások:

1. A  rendelet  alkalmazásában  zöldterületek  a  Szabályozási  Terven  ilyen  célra  jelölt közterületek.
2. A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
   1. közkert, közpark                                           Z-Kk jelű
   2. sport                                                              Z-S jelű.
3. A Z-Kk jelű zöldterületi közkert és közpark övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:
   1. sportolási, testedzési célú
   2. pihenést szolgáló
   3. a terület fenntartását szolgáló
   4. szobor, dísztárgy
   5. reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

4. A Z-S jelű sport övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

1.    sportolási, testedzési célú

2.    pihenést szolgáló

3.    vendéglátó

4.    a terület fenntartását szolgáló 5.szobor, dísztárgy

6.    reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

5. A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.
6. A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet,  építménymagasság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

Erdőterület

24.§

Általános előírások:

1. E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek
2. Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:
   1. védelmi célú                                                  Ev jelű

4. Védelmi célú erdőterületek sajátos jellegük szerint:

Ev-h jelű településvédelmi erdő

Ev-b jelű védett természeti területen lévő erdő.

5. A védelmi (védő és védett) erdőterületek elsődlegesen a tájkép megőrzését, a gazdasági tevékenységből, valamint a közlekedésből eredő káros hatások csökkentését szolgálják. Építményt elhelyezni nem szabad.
6. Ev-h jelű településvédelmi erdőt kell telepíteni a 234 hrsz temető környezetében 30 m szélességben a lakóterületek védelmének érdekében, valamint a 86. sz. főút a  falut keletről elkerülő tervezett szakaszának a település felőli oldala mentén a közúti közlekedésből származó környezetterhelés mérséklése érdekében minimum 100 m szélességben.
7. Ev-b jelű védett természeti területen lévő erdőterület, az Őrségi Nemzeti Park védettségét élvező erdőrészek megőrzését szolgálja.

Mezőgazdasági terület

25.§

1. A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei  elhelyezése  céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.
2. A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:
   1. Má jelű általános mezőgazdasági terület korlátozott használattal.
   2. Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület.
3. Má jelű általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei helyezhetők el.
4. Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezet elsősorban növénytermesztésre és gyepgazdálkodásra szolgáló korlátozottan hasznosítható területek övezete.

26.§

Vízgazdálkodási terület

27.§

1. A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:
   1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek

A V jelű övezetben az OTÉK 30.§(1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.7

2. A Felsőjánosfai-patak 10-10 m-es parti sávjában, a Zala folyó elöntéssel veszélyeztetett területén engedélyhez kötött építési tevékenység, művelési ág váltás csak a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság hozzájárulásával történhet.

3. A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
4. Árterületen vagy vízjárta területen az árvízveszélyre való tekintettel minden építtető saját felelősségére és veszélyére építkezhet, a vízügyi, környezet- és természetvédelmi előírások és a jogerős építési engedélyben tett kikötések betartásával és az árvíz biztonságos levonulásának akadályozása nélkül.
5. Üzemi területeken keletkező csapadékvizek csatlakoztatásánál vizsgálni kell és ki kell zárni a csapadékvíz szennyezésének lehetőségét iszap és olajfogó műtárgy beépítésével.

Zöldfelületek, természetvédelem

28.§

1. Az Őrségi Nemzeti Park területén a vonatkozó természetvédelmi jogszabályok előírásai az irányadóak.
2. Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
3. A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok, fasorok):
   1. Élő fát kivágni – gyümölcsfa kivételével – csak részletes és engedélyezett fafelmérési és favédelmi terv alapján az illetékes építésügyi hatóság engedélyével szabad.
   2. Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali, a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben kétoldali fasor létesítendő.

3. Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg. (Lásd 1. sz. melléklet: Őshonos növényfajok az Őrségi Nemzeti Park fajlistája)
4. A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.

Természetvédelem

5. A folyók, patakokat és a hozzájuk kapcsolódó, természethez közeli állapotban lévő részek határvonalától számítva 50 m széles vízvédelmi övezet létesül. Az 50 m széles sávban csak szelektív permetet, növényvédelmi szereket szabad használni, amelyeknek minősítését csak növényvédelmi szakember végezheti. Ugyancsak ezen 50 m-es sávban gyomirtószer nem alkalmazható. Szerves műtrágya is csak különös gondossággal használható. Ezen előírásokat a lakott területi szakaszra is érvényesnek kell tekinteni. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását, ezért a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység céljára szolgáló építményt elhelyezni tilos!
6. A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.
7. A vízfolyások, patakok, csatornák karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.
8. A nem természetes mederállapotú patakok, vízfolyások mederszélétől legalább 6,0 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében. A vízvédelmi területsávon belül építmény csak az illetékes vízügyi hatóság előzetes engedélyével létesíthető.

Környezetvédelem

29.§

1.    Hatályon kívül helyezve.

A vizek védelme

2.    Hatályon kívül helyezve.

3. A csatornázatlan területeken minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz csatornahálózatra csatlakozva, annak hiányában a gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.
4. Hatályon kívül helyezve.

Hulladék ártalmatlanítása

5. A kommunális hulladék gyűjtését, szállítását külön jogszabályban megszabott módon kell végezni.
6. Település területén az ipari, kisipari, szolgáltató és mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező - vonatkozó jogszabályok szerinti - veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve elszállításig a jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
7. Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak intézményes formában, a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

A levegő védelme

8. A településen hatósági engedélyt csak olyan tevékenységek folytatására, illetve olyan új építmények elhelyezésére szabad, amelyek megfelelnek a technológiai kibocsátási határértékeknek, valamint teljesülnek az építési övezetekre előírt légszennyezettségi határértékek.
9. A településen új, légszennyező forrás létesítésekor, a jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az előírt védelmi övezetet kell kijelölni.

10. A településen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl.: a felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.

Földvédelem

(12)Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodnia kell.

Zaj és rezgés elleni védelem

(13) Hatályon kívül helyezve.

(14) Amennyiben az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés következtében határérték túllépés következik be, a tulajdonos a védelem, illetve az elhárítás megoldását az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai szerint köteles elvégezni.

15. Közutak védőtávolságában /zajvédelmi sávjaiban/ csak kivételes  esetben lehet olyan épületet elhelyezni, melynek funkciójára jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a védősávon belüli tényleges terhelés meghaladja. Kivétel akkor tehető, ha az épület szerkezetei (tartó-, épület- és gépészeti, stb. szerkezetek), és/vagy tartozékai (pl. zajvédő fal) biztosítják a rendeltetésszerű használatot, akkor is, ha a zajvédő sáv  kijelölését indokoló útvonalon a jóváhagyott rendezési terv közlekedési alátámasztó munkarészében prognosztizált forgalom zajlik.

Örökségvédelem

30.§

Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:

1. Hatályon kívül helyezve.

2.    Hatályon kívül helyezve.

3. Régészeti érdekű terület:

• Kossuth utcai dombvonulat
• Zala folyó árteréből kiemelkedő bel- és külterület 400-500 m szélességben.

4.    Hatályon kívül helyezve.

5. A település értékeinek megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet élvez:
   1. Harangtorony Kossuth utca 213 hrsz.

Lakóház

a.) Kossuth utca 11 (6 hrsz);

b.) Kossuth Lajos utca 16. (43 hrsz);

c.) Szénégető utca 1. (155/3 hrsz);

d.) Szénégető utca 3. (155/7 hrsz);

e.) Szénégető utca 5. (155/9 hrsz).

6.    Hatályon kívül helyezve.

7. A Szénégető utca 1-5 házszámú (155/3; 155/7; 155/9 hrsz) területen a hagyományos utcaképet és építészeti karaktert és formavilágot meg kell őrizni, a új beépítések esetében a meglévő hagyományokhoz illeszkedően alkalmazkodni kell.
8. A település belterületén óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.

Sajátos jogintézmények

31.§

1. A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29.§(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:
   • településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget
2. A beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek  Szabályozási  Terven meghatározott  területei  tartoznak:

• 216; 217; 218; 219; 220 hrsz gazdasági területen a temető felől 25 m szélességben;
• 6412 hrsz gazdasági területen a 63 hrsz Szentjakabi-patakkal határos, illetve a 6216 hrsz-ú ingatlan Petőfi utcával határos telekhatára  és 6215 hrsz út mentén,  legalább egy sorban telepítendő fasor.
• Kétoldali nagy lombkoronájú fasor telepítendő a 178 és 02811 hrsz-ú ingatlanok szabályozási terven jelölt  részére a kerékpárutat kísérően.

Új vagy újratelepítendő fasorként 1.sz mellékletben felsorolt fafajok ültethetőek, a meglévők kivágásukig megőrizhetők.

3.    A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani: - terület gyepesítését,

- a telepítési sávban őshonos fafajokkal (2.sz. melléklet) megvalósítandó fásítással, a jelölt terület legalább 80 %-án.

4.    Az ültetést az építési engedély mellékleteként benyújtott telepítési terv alapján a használatbavételig kell elvégezni figyelembe véve a kiültetési időszakokat (pl.: tavasz, ősz).

Védőtávolságok

32.§

1. Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni
2. A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:
   1. Föld feletti villamos vezeték 1-35 kV névleges feszültségszint között 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely belterületre és fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter;
   2. 86.sz. főút út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 100-100 m
   3. 7411. j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;
   4. 7447. j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;
   5. 74147. j. bekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;
   6. Bajánsenye-Zalalövő vasútvonal szélsővágányától számított 50-50 m;
   7. vízfolyások part éleitől /Felsőjánosfai-patak, Zala folyó/ 6-6 m;
   8. A középnyomású gázvezeték védőövezete 4-4 m, ahol a biztonsági övezeten belül az MSZ 7048/1-3 és az MSZ 7487/ 2 számú szabványokban előírt tilalmakat és korlátozásokat is figyelembe kell venni.
   9. Hatályon kívül helyezve.
   10. Hatályon kívül helyezve.
   11. természeti területen természetközeli állapotú vízfolyástól 50 m távolságon belül új épületet elhelyezni nem lehet, valamint 1000 m-en belül a vizekre, vízi élő szervezetekre veszélyes anyag kijuttatása tilos
   12. Hatályon kívül helyezve.

3. Vasútvonal 50-50 m-es védőtávolságán belül csak a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyeleti szakhatósági engedélye alapján lehet építményt elhelyezni.

Záró rendelkezések

33.§

1. A rendelet mellékletei:
   1. sz. melléklet               Őshonos növényfajok az Őrségi Nemzeti Park fajlistája
   2. sz. melléklet               Beépítési mintalapok.
   3. sz. melléklet               Felsőjánosfa  község  jóváhagyott  10.   Szabályozási

Terv Belterület elnevezésű, 00612013 munkaszámú szabályozási tervlapja

4.   sz. melléklet                Felsőjánosfa 11. Szabályozási Terv Külterület                                             elnevezésű 026103 munkaszámú szabályozási  tervlapja.

7.    sz. melléklet:               A Gksz és Gkszl jelű mezőgazdasági, kereskedelmi,                                                           szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírások

biztosítandó építési területek szélessége

2. A rendelet 2006. november 01. napján hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

Felsőjánosfa, 2006. szeptember 29.

(: Keszténé Tóth Erika :)sk.                                              (:Dr. Biró Lívia :) sk.

polgármester                                                                       körjegyző

5. melléklet a 4/2006. (IX.29.) önkormányzati rendelethez

A Falusias lakóterületre vonatkozó övezeti előírások

6. melléklet a 4/2006. (IX.29.) önkormányzati rendelethez

A település vegyes területre vonatkozó övezeti előírások

7. melléklet a 4/2006. (IX.29.) önkormányzati rendelethez

A Gksz és a Gkszl jelű mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírások

8. melléklet a 4/2006. (IX.29.) önkormányzati rendelethez

A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek

szélessége