Őrimagyarósd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

12/2006 (IX.14.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

(egységes szerkezetben)

Őrimagyarósd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többszörösen módosított - 1990. évi LXV. Tv. (továbbiakban Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. Tv. (továbbiakban Étv.) 6. § (3) bekezdés a) pontjában, illetőleg a 7. § (3) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva, az Őrimagyarósd Helyi Építési Szabályzatáról szóló alábbi rendeletet alkotja, és hagyja jóvá az annak mellékletét képező Szabályozási Terveket:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§.

A rendelet hatálya

(1) A rendelet területi hatálya kiterjed a település egész közigazgatási területére.

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területeken az OTÉK-253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(4) Kötelező szabályozási  elemek:

a) tervezett szabályozási vonal,

b) a telkek kialakítására vonatkozó méretek (minimális telekterület, minimális szélesség), c) a beépítési mód,

d) a beépítettség legnagyobb mértéke,

e) a megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság f) a beépítés közművesítettségi feltételei,

g) a zöldfelület legkisebb mértéke,

h) környezetterhelési határérték. i) építési hely

A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(5) A beépített tömbökben az övezetek közötti határvonal a telek mélységének irányába, az övezetekre meghatározott telekméretekre vonatkozó előírásoknak megfelelően telekhatár kiigazítás céljából a terven jelölthöz képest elmozdítható.

(6) Irányadó szabályozási elem az azonos övezeti besorolású telkek egymás között már meglévő, vagy irányadó jellel jelölt, javasolt határvonala, mely az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

2.§

II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS

3.§.

Közigazgatási határ, bel- és külterület

(1) A terület közigazgatási határvonalát a Szabályozási Terv rögzíti.

(2) A terület bel-és külterületre tagolódik. A belterületi határvonalat az Önkormányzat a Szabályozási Terv szerint állapítja meg.

(3) Területet belterületbe vonni a meglévő belterülethez csatlakozóan, ütemezetten, az igénybevételeknek megfelelően, a jogszabályokban előírt eljárásoknak megfelelően lehet.

4.§.

Terület-felhasználási egységek

(1) Az érintett tervezési terület beépítési szempontból

a)   beépítésre szánt (beépített, vagy további beépítésre kijelölt) és

b)   beépítésre nem szánt területekre tagolódik.

(2) Beépítésre szánt területek és ezek építési övezetei

(3) Beépítésre nem szánt területek

a)                Közlekedési területek (Kö)

     utak, utcák, terek Közparkolók P

     közlekedési zöldfelületek (útszegély, körforgalom közepe) Kz

III. FEJEZET

ÁLTALÁNOS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI  KÖVETELMÉNYEK

5.§.

A föld védelme

(1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a termőréteg összegyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni az alábbiak szerint:.

-      a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni,

-      a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarás, füvesítés, nedvesítés),

-      az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni,

-      feleslegesen maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.

(2) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen a talaj erózióvédelme és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

(3) A területen közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.

(4) A községben területfelöltésre csak környezetre ártalmatlan anyagok használhatók fel.

(5) A roncsolt felszínű vagy szennyezett területeket (bányaterületeket, ahol a művelés megszűnt) rekultivációs terv alapján kell helyreállítani.

(6) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.

6.§.

A levegő védelme

(1) Hatályon kívül helyezve.

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) Új létesítmények elhelyezése esetén a település légszennyezettségének mértékét figyelembe kell venni az engedélyezés során.

(4) A területen zavaró környezeti hatású, bűzzel járó területhasználat nem folytatható.

(5) Gazdasági területek határán, amennyiben az lakóterülettel határos a telken belül a kerítés mentén min.10,0 méter széles védelmi célú zöldsáv telepítendő, háromszintes növényállomány kialakításával, tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok felhasználásával.

(6) A káros allergéneket kibocsátó gyomok elterjedésének megakadályozása érdekében a növényzettel fedett területeket gyommentesen kell tartani.

7.§.

A felszíni és felszín alatti vizek védelme

(1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján „ kevésbé érzékeny terület”, C; de a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben érzékeny terület,

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) A település teljes területén a szennyvizek szikkasztása tilos.

(4) Élővíz befogadóba a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően csak tiszta csapadékvíz vezethető

(5) A csatornahálózat kiépítéséig közműpótló berendezés létesítése elfogadható. A közművesítettség minimális mérté- két az övezeti előírások tartalmazzák

(6) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(7) A természetes vízfolyások felé irányuló vízmozgások akadályozása tilos. A természetes vízelvezetési útvonalakat meg kell tartani.

(8) A természetes vízfolyások, patakok, árkok, mesterségesen kialakított csatornák mellett 6-6 méteres sáv vízügyi védőterületként kialakítandó vagy meghagyandó.

(9) A természetes és természetközeli álló- és folyóvizek partjától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok tárolása, kijuttatása tilos.

(10) Vízfolyások medrének rendezése során csak mérnökbiológiai módszerek használhatók. A rendezés során a meder természetes vízdinamikáját meg kell őrizni.

(11) Az ingatlan tulajdonosa/használója az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy ezáltal a vizek természetes lefolyását ne akadályozza, a vízi létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse.

8.§.

Zaj- és rezgésvédelem

(1) Hatályon kívül helyezve.

(2) A Dózsa György utca és a Petőfi Sándor utca mentén a forgalmi zaj csillapítása érdekében, forgalom- technikai módszerekkel (pl. sávelhúzás, lassító) kell csökkenteni a terhelést. Ezen utcák mentén, további zajcsökkentés céljából, őshonos (a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke VI. pontjában felsorolt) fajokból álló, háromszintű növényzet telepítendő.

9.§.

Táj- és  természetvédelem

(1) A község közigazgatási területén új építmény, nyomvonalas létesítmények és berendezések csak a természeti értékek sérelme nélkül, a természetvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(2) A község közigazgatási területén meglévő létesítmények csak az értékek károsítását kerülő  módon használhatók és tarthatók fenn.

(3) Lakó és vegyes övezetben biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását.

(4) Erdő művelési ágban lévő erdőterületeket érintő igénybevétel esetén, az erdőtörvény és a végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint előzetesen az erdészeti hatóság engedélyét be kell szerezni.

(5) A meglévő erdő, gyep, rét-legelő és nádas művelési ágban lévő használati mód intenzívebbé módosítása tilos. Erdőterületek tarvágása kizárólag növény-egészségügyi okokból lehetséges

(6) Véderdő és védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos (a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke VI. pontjában felsorolt) fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.

(7) A vizes élőhelyek mentén építési telek kialakítása, meglévő telek feltöltése, burkolása tilos.

10.§.

Hulladékgazdálkodás, -ártalmatlanítás

(1) A község területén keletkező  kommunális hulladékot elszállításig zárt tárolóedényben kell tárolni. A szemét engedélyezett lerakóba való szállításáról hetente egyszer az önkormányzat gondoskodik saját hatáskörében, vagy általa megbízott, a tevékenységre engedéllyel rendelkező szervezet útján.

(2) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról illetve ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek (tulajdonosnak) a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodnia. Veszélyes hulladék ideiglenesen is csak legfeljebb 1 évig tárolható a keletkezés helyén.

(3) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladék gyűjtéséről, tárolásáról, illetve égetéséről külön helyi rendelet rendelkezik.

(4) A település bel- és külterületén, a közterületeken hulladék lerakása tilos. A meglévő illegális lerakókat fel kell számolni és a területet rekultiválni kell. A talaj vagy a talajvíz szennyezettsége esetén a szükséges kármentesítést a környezetvédelmi felügyelőség által jóváhagyott kármentesítési terv alapján el kell végezni.

11.§.

Közművek

(1) A beépítés minimális közművesítettségi feltételeit az övezeti előírások tartalmazzák

(2) A közművek építményeit közterületen kell elhelyezni. A közműhálózatok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esnie, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Hírközlési létesítmények közül önálló antennatartó szerkezet (torony), 4 m2- nél nagyobb alapterületű távközlési létesítmények, szekrények építési engedély alapján helyezhetők el.

(3) A közműkiváltások során a használaton kívüli vezetéket el kell távolítani.

(4) A település tervezésénél, rendezésénél, az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

(5) Hatályon kívül helyezve.

(6) Beépítésre szánt területeken a szennyvízelvezető rendszer kiépültéig, átmeneti jelleggel, a zárt rend- szerben való gyűjtés-elszállítás engedélyezhető. A szennyvízcsatorna megépülte után az ingatlanok közüzemű vezetékhez történő csatlakoztatását haladéktalanul meg kell oldani. A meglévő zárt gyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozás után fel kell számolni. A külterület beépítésre nem szánt területein keletkező szennyvíz csak zárt, szigetelt szennyvízgyűjtő medencébe gyűjthető össze. A település teljes területén tilos a szennyvizek szikkasztása. A meglévő szikkasztókat fel kell számolni

(7) A felszíni vízelvezetési rendszert bel- és külterületen egyaránt karbantartani, tisztítani kell.

(8) Beépítésre szánt területen a lejtésviszonyok miatt a telken már el nem helyezhető  csapadékvizet a telekről zárt csatornában az ingatlan előtti árokba kell vezetni.

(9) Beépítésre szánt területen új villamos-energia hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni oszlopos / földkábeles elhelyezéssel szabad.

(10) A beépítésre szánt terület burkolat nélküli utakkal feltárt területrészein a burkolt út kialakításáig, valamint a beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatának földfeletti vezetése fennmaradhat.

(11) Gázellátó rendszerek létesítése esetében az MSz 7048-1:1983 szabványban megfogalmazottakat be kell tartani. A középnyomású hálózatról megtáplált házi nyomásszabályozókat az épület udvarán, illetve az épületek alárendelt homlokzatán kell elhelyezni.

(13) Közműpótlás esetében föld alatti üzemanyag- és olajtartályok csak dupla fallal, szivárgásjelzővel ellátva létesíthetők a község teljes közigazgatási területén. Belterületen közműpótló berendezés még ideiglenes jelleggel sem helyezhető el.

(14) A mobiltelefon-átjátszóberendezéseket közös toronyra kell elhelyezni. Erre a célra a meglévő tornyok használandók. Új torony akkor építhető, ha a régi hely technológiai szempontjából nem megfelelő.

IV. FEJEZET

A TELEKALAKÍTÁS ÉS A LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŐ ELŐÍRÁSAI

12.§.

Hatályon kívül helyezve.

13.§.

Építmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások

(1) Az építési telken épületet elhelyezni – a gazdasági területek telkein kialakítható portaépület kivételével, mely az utcai telekhatárra is építhető – csak az építési helyen belül lehet

(2) Építési telken több rendeltetési egység elhelyezése esetében mindig a fő funkciójú épületet kell a közterülethez közelebb – vagy az előírt előkert szerint, vagy az építési vonalon - elhelyezni.

(3) Építési hely, építési határvonalak:

a) Amennyiben saroktelek esetén az építési hely közterülettel érintkezik, az erre néző homlokzatot is utcai homlokzatszerűen kell kialakítani. Ebben az esetben az építési helyet úgy kell módosítani,

hogy a keresztutca felé nézően is legalább 3 m előkert alakuljon ki. Ha az építési hely szélessége 9 m alá csökkenne, akkor a 3 méteres előkertet úgy kell csökkenteni, hogy 9 méteres építési hely kialakulhasson.

b) Már kialakult beépítés esetében az előkertet a jobbra, balra eső öt-öt beépített telek átlagával számolva kell kialakítani, melytől az építendő épület előkertje legfeljebb egy méterrel térhet el.

c)  Kialakult telekosztás esetében, 10-12 méter telekszélességnél, az építmények közti legkisebb távolságra vonatkozó egyéb előírások betartása mellett az oldalkert mérete legfeljebb 4,5 méterre csökkenthető.

d) Oldalhatáros beépítési mód esetében azon az oldalhatáron kell az építési helyet képezni, amelyen az adott utcában már kialakult. Újonnan beépülő utca, lakó- és üdülőterület esetében az oldalhatárt ábra alapján kell meghatározni. Második épület a meglévővel azonos oldalhatárra helyezendő.

e) A jelen szabályzattól eltérő egyedi kialakítású építési helyek méreteit a Szabályozási Terv tartalmazza.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építési hely újjáépítés, bontás és új építés esetében megtartható, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

−    a telek kialakult mérete az övezeti előírásnál kisebb, vagy szélessége kisebb 12 méternél,

−    az építési hely a megengedett legnagyobb beépítési százalékot nem lépi túl,

−    az oldalkert legalább a legnagyobb megengedett építménymagasságot eléri,

−    a szomszédos telkek beépítési adottságait az új építmény nem rontja.

(5) Az építési helyen túlnyúló épületek állagmegóvása – az általános szabályok szerint – megengedett, de bővítés esetén az épületet, épületrészt el kell bontani.

(6) A kialakult, 500 m2 telekterületnél, 12 m telekszélességnél nem kisebb telek beépíthető az övezetre érvényes paraméterekkel. Ennél kisebb telken legfeljebb meglévő épület állagmegóvási munkája végezhető, bővítés, új épület építése nem engedélyezhető.

(7) A legalább 500 m2-es, és legalább 12 m széles telken – már meglévő, de az  övezeti előírások valamelyikének nem megfelelő épület korszerűsíthető, átalakítható, az övezeti előírások határán belül bővíthető, újraépíthető.

(8) Hatályon kívül helyezve.

(9) Hatályon kívül helyezve.

(10) A terepszint alatti létesítmény nem nyúlhat be az oldal- és hátsókert méretébe, kivéve, ha a részletes övezeti szabályozás ettől eltér.

(11) Lakó funkció esetében fedetlen vízmedence (úszómedence) létesítése esetén alapterülete 50%-kal, legfeljebb 25 m2 értékben a zöldfelületi minimumba beszámítható.

(12) Közcélú fedetlen sportpályák, úszómedencék alapterülete 50%-al a zöldterületi minimumba, annak legfeljebb 75% -áig beszámítható.

14.§.

Építmények kialakítására vonatkozó általános előírások

(1) Az épületformákra vonatkozó előírások:

a) Falusias lakóterületen utcára néző oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége legfeljebb 7,5 méter lehet.

b) Lakó, köz- és – a technológiai jellegű építmények kivételével – gazdasági épületek tetőhajlás- szöge: oromfal és kontytető esetében 35˚ és 45˚ fok között lehet, lapostető legfeljebb a beépített alapterület 25%-án alakítható ki.

c)  Újonnan épülő épület homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetés csak turbó gázkazánok esetében, és nem utcai homlokzaton lehetséges.

d) Oromfalas homlokzaton csak álló téglalap alakú ablak helyezhető el.

(2) Tetőfelépítmények

a) Jelen szabályzatban tetőfelépítménynek nevezzük azokat a ferde tetősíkból kiálló épülettömegeket, melyek a tetőtér, padlástér belső bővületét határolják.

b) Jelen szabályzatban „hozzá tartozó tető”-nek nevezzük azt a tetőt, amelyből a tetőfelépítmény kiemelkedik.

c)  A gerincet függőlegesen mért 80 cm-en belül tetőfelépítmény nem közelítheti meg.

d) A tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz-hosszának legfeljebb 50%-a lehet.

e) A nyílás vagy nyílászáró és az azt körülvevő függőleges falazatok, burkoló-, takarószerkezetek homlokzatsíkra vetített felülete legfeljebb 25 %-a lehet a hozzá tartozó tetőfelület  függőleges vetületének.

f)   Nyeregtető esetében a tetőfelépítmény az oromfalat legfeljebb 4,0 méterre közelítheti meg. g) Kontytető esetében a tetőfelépítmény az élgerincet legfeljebb 2 méterre közelítheti meg.

h) A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.

i)   Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető.

j)   Tetőtéri zárterkély nem építhető.

(3) Anyaghasználat

a) Belterületen csak épített kémény létesíthető,  újonnan épülő  szerelt kéményt épített megjelenésű burkolattal kell ellátni.

b) Tetőfedésre megjelenésében csak cserépfedés, vagy zsúpfedés használható. Kivételt képeznek a mezőgazdasági és gazdasági területek.

c)  Belterületi építmények homlokzatán kő-,  fémlemez-, műanyag burkolat, táblás burkolatok nem használhatók.

15.§

Közterületek kialakítása, használata

(1) A közterületek használatát az Önkormányzat önálló rendeletben szabályozza.

(2) A közterületen a világítás, szemétgyűjtés, utcabútorok, a reklámhordozók egységes karakteréről gondoskodni kell. Ezek elhelyezését egy közterületi egység (utcahossz, tér) egészére egyszerre készülő terv – közterület rendezési terv - alapján összehangoltan lehet engedélyezni.

16.§.

Védőterületek

(1) Beépítésre  nem szánt területen főutak  (három számjegyű) védősávja  100-100  méter, mellékutak (négy számjegyű), védősávja 50-50 méter, melyen belül történő építés esetén a közút kezelőjének állásfoglalását kell kérni.

(2) A vízgazdálkodási feladatok ellátása céljából a természetes vízfolyások (patakok), a mesterségesen kialakított tározók, belvíz- és öntözőcsatornák, természetes tavak partja mentén 6m vízügyi védőterületként kialakítandó, vagy meghagyandó.

(3) A temető védőterületei:

- a temetőn kívül a telekhatártól számított 50,0m széles területsáv. E védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely) nem helyezhető el.

- a temetőn belül meglévő temető vagy emlékhely bővítése, valamint új temető létesítése esetén a telekhatártól számított 30m széles fásított terület.

(4) Oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatártól mért 50 m széles terület- sáv. Ezen belül az intézmény működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely, zajos létesítmény) nem helyezhető el.

(5) Állattartó épületek:

a) trágya- és trágyalétároló lakó- és középülettől mért távolsága legalább 12 méter.

b) a nagy létszámú állattartó telepek védőávolságán belül lakóépület és közintézmény nem helyezhető el, kivéve a tulajdonos és a használók lakóépületét, irodaépületét.

(6) Villamos távvezeték biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten: 1-35 KV esetében 5 m. A biztonsági övezetekre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

(7) Természetes vízfolyások partjától számított 50 m-en belül épület vagy építmény nem helyezhető el.

17.§

Reklámok, hirdetőtáblák

(1) Közterület kivételével csak az adott területen folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb 0,5 m2 felületű hirdetőtábla.

(2) Közterületen legfeljebb 100 méterenként 0,5 m2 felületű hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető. Az engedélyezés során a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.

(3) Műemléki környezetben csak az (1) pont szerinti hirdetőtábla helyezhető el, az is csak az épületen, annak falával egy síkban. Ezen túlmenően útelágazásnál, útbaigazítás jellegű, legfeljebb 0,25 m2 felületű tábla helyezhető el.

(4) Cégérek épület falára szerelten, annak síkjából kiállóan is elhelyezhetők. (5) A hirdetőtáblák anyaga, tartószerkezete fém vagy faanyagú lehet.

(6) Önálló reklám közparkban nem helyezhető el.

(7) Közterületi információs táblák elhelyezhetők az Út 2-1.140/1998 sz. ’’Közterületi információs táblák megtervezése, alkalmazása és elhelyezése’’ című műszaki előírás alapján.

18.§

Kerítések

(1) Belterületen és külterületi lakóterületeken a közterület felöli kerítés legfeljebb 1,5 m magas lehet, melynek lábazata sehol nem haladhatja meg a közterület terepszintjétől mért 30 cm-t kivéve, ha tám- falként is szolgál. A lábazat fölött csak áttört kerítés alkalmazható, kivéve a fakerítést, mely tömör is lehet. A kerítéssel legfeljebb 2 m2 alapterületű szeméttároló egybe építhető.

(2) A kerítés lábazatának anyaga lakóterületeken kő, beton, vagy tégla lehet. A kerítés anyaga lehet fa, drótfonat telepített sövénnyel, áttört fém.

(3) Gazdasági területeken oszlopok közé feszített 2,0 m magas drótfonatos kerítés építhető

V. FEJEZET

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK EGYEDI ELŐÍRÁSAI BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI

19.§

Falusias lakóterületek (Lf)

(1) Falusias lakóterületek (Lf-1)

a)   telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:

- legfeljebb 1500m2-es telken: egy lakóépület, max. 2 lakás

- 1500m2-nél nagyobb telken: több lakóépület, épületenként max. 2 lakás

- egy alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény,

- a lakókörnyezetet nem zavaró a szokásos mértékű gépjármű- és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb egy lakótelek területet igénylő kisipari, kézműipari kisüzemi mező- gazdasági üzemi építmény.

- egyéb épületek a főfunkció kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy egyidejű építése esetén: tárolóépület, műhely, állattartó épület

b)   A telkek kialakítására vonatkozó méretek:

-Kialakítható legkisebb telekterület:  SzabályozásiTerven jelölve,

900,0 m2 ill. 1000,0 m2

-Kialakítható legkisebb telekszélesség                      20 m

-Beépítési mód:                                                         oldalhatáron álló

-Beépítettség legnagyobb mértéke                            30 %

-Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke:                   40 %

-Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság     (4) bek. szerint

-Zöldfelület legkisebb mértéke                                             40 %

c)  Építési hely:

-előkert                                   min. 6,0 m

-oldalkert                                OTÉK előírásai szerint

-hátsókert                               min. 10,0 m

(2) Falusias lakóterületek (Lf-2)

c)   telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:

- legfeljebb 1500m2-es telken: egy lakóépület, max. 2 lakás

- 1500m2-nél nagyobb telken: több lakóépület, épületenként max. 2 lakás

- egy alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény,

- a lakókörnyezetet nem zavaró a szokásos mértékű gépjármű- és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb egy lakótelek területet igénylő  kisipari, kézműipari kisüzemi mező-gazdasági üzemi építmény.

- egyéb épületek a főfunkció kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy egyidejű építése esetén: tárolóépület, műhely, állattartó épület

d)   A telkek kialakítására vonatkozó méretek:

-Kialakítható legkisebb telekterület: Szabályozási Terven jelölve, 1200,0 m2

-oldalkert                                                                     OTÉK 36. § (2) szerint

-hátsókert                                                                     min. 10,0 m

(3) Falusias lakóterületek (LfK-1)

a)   Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:

- legfeljebb 1500m2-es telken: egy lakóépület, max. 3 lakás

- 1500m2-nél nagyobb telken: több lakóépület, épületenként max. 3 lakás

- egy alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény,

- a lakókörnyezetet nem zavaró a szokásos mértékű gépjármű- és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb egy lakótelek területet igénylő  kisipari, kézműipari kisüzemi mezőgazdasági üzemi építmény.

- egyéb épületek a főfunkció kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy egyidejű építése esetén: tárolóépület, műhely, állattartó épület

b)   A telkek kialakítására vonatkozó méretek:

-Kialakítható legkisebb telekterület                             kialakult, de legalább 1000,0 m2

-Kialakítható legkisebb telekszélesség                         kialakult, de legalább 18 m

-Beépítési mód                                                             oldalhatáron álló

-Beépítettség legnagyobb mértéke                              30 %

-Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke:          40%

-Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság       (3) bek. szerint

-Zöldfelület legkisebb mértéke                                                40 %

c)  Építési hely:

-előkert 5-5 szomszédos telek előkertjéhez illeszkedve kell kialakítani, legalább 5,0 m

-oldalkert                                                                                 OTÉK előírásai szerint

-hátsókert                                                                     min. 6,0 m

(4) Építménymagasságok, homlokzatmagasság:

Az emelkedő felőli homlokzatmagasság max. 4,5 m lehet.

(5) A falusias lakóterületen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.

(6) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség; a csatornahálózat kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztározó.

(7) Lakóterületen egy épület beépített alapterülete 400 m2-nél nagyobb nem lehet. Amennyiben az övezeti előírások ennél nagyobb beépítést tesznek lehetővé, több épület építendő. A beépítettség számításakor az 1000m2 fölötti területrész 50%-a vehető figyelembe

(8) Az övezetben, abban az esetben, ha a lakóépület mellett kiegészítő funkciójú épület is épül, azokat együtt kell engedélyeztetni. A kiegészítő használati módú épület nem lehet nagyobb sem gerinc, sem párkány vonatkozásában a lakóépületnél.

20.§.

Vegyes területek  (Vt)

(1) Településközpont vegyes terület (Vt-1)

a)   Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:

-         lakóépület max. 3 lakással,

-         igazgatási épület,

-         kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

-         egyéb közösségi szórakoztató épület,

-         egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

-         kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény az OTÉK előírásai alapján

b)   A telkek kialakítására vonatkozó méretek :

-         Kialakítható legkisebb telekterület                    kialakult, de legalább 900,0 m2

-         Kialakítható legkisebb telekszélesség              kialakult, de legalább 20,0 m

-         Beépítési mód: szabadonálló; oldalhatáron és utcavonalon álló, SZ-1 terven jelölve

-         Beépítettség legnagyobb mértéke                                                 40 %

-         Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:            19.§ (4) bek. szerint

-         Zöldfelület legkisebb mértéke                                                        35 %

c)  Építési hely:

-         - elıkert                                                                                             min 5,0 m

-         - oldalkert                                                                             OTÉK előírásai

szerint

-         - hátsókert                                                                                         min.10,0 m

(3) Igazgatási, egyházi, kulturális, egészségügyi, szociális épület esetében a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető

(4) Településközpont vegyes területen a környezetterhelési határérték:  a lakóterületen  megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettség határértékeket kell figyelembe venni.

(4) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség; a csatornahálózat kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztározó.

21.§.

Gazdasági területek (G)

(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

A gazdasági terület lehet:

a)   kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, Gksz

(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz-1)

a)    A területen elhelyezhető:

-    mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

-    ezen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 lakás, melynek alapterülete nem haladhatja meg a bruttó beépítettség 20 %-át.

-    igazgatási, egyéb irodaépület,

-    parkolóház, üzemanyagtöltő,

-    sportlétesítmény.

-    a fő funkció kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy egyidejű építése esetén tárolóépület

b)    A telkek kialakítására vonatkozó méretek :

-   Kialakítható legkisebb telekterület:                                                        1500,0 m2

-   Kialakítható legkisebb telekszélesség:                                                  30 m

-   Beépítési mód:                                                                                       szabadonálló

-   Beépítettség legnagyobb mértéke:                                                        40 %

-   Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke:                                    40%

-    Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:                    19.§ (4) bek. szerint technológiai építmény esetében:        technológia függvényében

-   Zöldfelület legkisebb mértéke:                                                       50 % Építési hely :

-   előkert:                                                                                                   min. 6,0 m

-   oldalkert:                                                                                                OTÉK 36. § (2) szerint

-   hátsókert:                                                                                               10,0 m

c)    Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség; a csatornahálózat kiépítéséig közműpótló berendezés.

(4) Gazdasági területen egy épület beépített alapterülete legfeljebb 1000 m2 lehet, e fölött az építendő épületet több – esetleg kapcsolódó – tömegre bontva kell kialakítani.

22.§

Üdülőterületek (Ü)

(1) Hétvégi házas övezet (Üh-1)

a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:

-   legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület,

-    a terület rendeltetésével összhangban álló, sportot és turizmust közvetlenül szolgáló építmények és létesítmények

-   kiegészítő, tároló funkciók, a főfunkciójú épülettel egybeépítve.

b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek :

-   Kialakítható legkisebb telekterület: Szabályozási Terven jelölve, 1200,0 m2 ill. 1500,0 m2

-   Kialakítható legkisebb telekszélesség:                                         20,0 m

-   Beépítési mód:                                                                          szabadon álló

-   Beépítettség legnagyobb mértéke:                                           10 %

-   Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:

Terep lejtése (%)        Max. építménymagasság      Lejtő felőli homlokzat max. magassága

0-3%                           4,0 m                                     4,0 m

3-6%                           4,5 m                                     5,0 m

6-10%                          5,0 m                                     5,5 m

10% fölött                    5,5 m                                     6,0 m

Az emelkedő felőli homlokzatmagasság max. 4,5 m lehet.

-   Zöldfelület legkisebb mértéke:                                                  70 %

-   Építési hely:

- előkert:            min.5,0 m

- oldalkert:        OTÉK előírásai szerint

- hátsókert:       min.6,0 m

(2) Hétvégi házas üdülőterületen egy épület beépített alapterülete 150 m2-nél nagyobb nem lehet. Amennyiben az övezeti előírások ennél nagyobb beépítést tesznek lehetővé, több épület építendő

(3) Az övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

(4) Környezetterhelési határérték: az üdülőterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértéket kell figyelembe venni.

(5) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: közüzemi villamos energia, ivóvíz-szolgáltatás, szennyvízelvezetés és tisztítás - rákötési lehetőségig közműpótlóként csak zárt szennyvíztározó használható.

23.§

Különleges területek (K)

(1) Nagy kiterjedésű sportolási célú terület: (Ksp-1)

a)    Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények egy telken:

-   az alapvető települési igényeket kielégítő sportpálya,

-    sportolást és turizmust kiszolgáló létesítmények és építmények, az ezeket kiszolgáló karban- tartó, szociális létesítmények,

-   a beépíthető terület legfeljebb 20 %-a mértékéig szállásférőhely szolgáltatás.

b)    A telkek kialakítására vonatkozó méretek:

-   Kialakítható legkisebb telekterület:                                                        3000m2

-   Beépítési mód:                                                                                       szabadonálló

-   Beépítettség legnagyobb mértéke:                                                        10 %

-   Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:                    3,5-7,5m

-   Zöldfelület legkisebb mértéke:                                                               70 %

Építési hely:                                                                                      telekhatártól mért 10 m

c)  A környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi kibocsátási, szennyezettségi határértéket kell figyelembe venni.

d) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség, a csatornahálózat kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztározó.

(2) Különleges temetői terület: (Kte-1)

a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: ravatalozó, kápolna, harangláb, fenntartó épület, sír- kert, templom, parkoló, sírkert.

b) Telek kialakítására vonatkozó méretek:

-   Telekterület: kialakult, telekalakítás nem végezhető, kivéve a telekhatár rendezés esetét

-   Beépítettség legnagyobb mértéke:                                                        5%

-    Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:                    3,0 – 4,0 m kápolna, harangláb esetében:                 3,0 - 9,0 m

-   Zöldfelület legkisebb mértéke:                                                               70 %

-   Építési hely:                                                                             telekhatártól mért 10,0 m

c)  A környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi kibocsátási, szennyezettségi határértéket kell figyelembe venni.

d) Beépítés  minimális  közművesítettségi feltételei: közüzemi villamos energia, ivóvíz-szolgáltatás,

szennyvízelvezetés és tisztítás.

(3) Különleges bányaterület: (Kb-1)

a)  Jelenlegi funkció: kavicsbánya

b)  Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:

-   a technológiához szükséges építmények,

-   a technológiát kiszolgáló iroda, szociális, karbantartó létesítmények,

-   portaépület

c)  Telkek kialakítására vonatkozó méretek:   kialakult állapot

-   Beépítési mód:         szabadonálló

-   Beépítettség legnagyobb mértéke:    30%

-   Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:       19.§ (3) bek. szerint

- technológiához szükséges építmények:                    3,0 m - a technológia függvényében

- kiszolgáló iroda, szociális, karbantartó létesítmények:           19.§ (3) bek. szerint

-   Építési hely: telekhatártól mért 10m

d) A környezetterhelési határérték: a tájrendezési terv szerinti állapot - erdő - visszaállítása céljából folyamatos rekultiváció.

e) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség; a csatornahálózat kiépítéséig közműpótló berendezés.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI

24.§

Közlekedési területek (Kö)

(1) Közlekedési terület lehet út, utca, tér (Köu); közcélú parkoló (P), közlekedési zöldfelület (pl. útszegély, körforgalom közepe) (Kz)

(2) A közlekedési területen elhelyezhető építmények: az OTÉK 26.§ (3) bekezdés 1. pontja szerint, kivéve az alábbiakat:

-   szálláshely szolgáltató épület,

-   igazgatási épület,

-    gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(2) Az utak tervezési osztályba sorolása : Külterületen:

7447, 7448, 7463 jelű orsz. mellékutak, mint a szomszédos települések összekötő útjai:  K. V. C

Kerékpárutak:                                                                                                                       K. IX. Gyalogutak:                                                                                       K. X.

Helyi gazdasági kiszolgáló közutak:                                                      K. VIII. C. (30)

Belterületen:

7447, 7448, 7463 jelű mellékutak, mint helyi gyűjtőutak:                                B. V. c. C. Kiszolgáló utak kapcsolati funkcióval (Kk.):                                                             B. VI. d. A Kiszolgáló utak a gyalogos közlekedés előnyben részesítésével (Kgy.):                B. VI. d. D. (30) Kiszolgáló utak:                         

B. VI. d. B. Kerékpárutak:                                                                                                          B. IX: Gyalogutak:                                                                                                              B. X.

(3) Szabályozási szélesség (lásd a Szabályozási Terven):

-   Országos mellékutak:

7447, 7448, 7463 jelű mellékutak:                               30m

-   Gyűjtő utak szabályozási szélessége:                         kialakult állapot

-   Kiszolgáló utak szabályozási szélessége:                   kialakult állapot

tervezett utak: a SZT-n jelölve

-   Önálló kerékpár utak:                                                   3m

-    Gyalogutak:                                                          kialakult állapot szerint, tervezett utak: a SZT-n jelölve

-   Gazdasági utak                                                     10m.

(4) Az övezet területein a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határ- értékeket kell figyelembe venni.

(5) Országos mellékutak és települési főutak külterületi szakaszán a kerítések elhelyezése az úttengelytől minimum 20-20 m, az építési vonal minimum 30-30 m.

(6) Járda építése, felújítása esetén az esővizet az épületről csak a járda alatt lehet az árokba vezetni.

(7) Közösségi létesítmények építése esetén a bejárat közelében kerékpártároló helyet, valamint a mozgásukban korlátozottak részére parkolóhelyet kell biztosítani.

(8) A szabályozási terven jelölt közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. A nagy befogadóképességű parkolókban 4 gk.-ként környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fa telepítendő.

(9) Hatályon kívül helyezve.

(10) A közlekedési területen meglévő fákat az építmények elhelyezése és a telkek megközelítésére szolgáló bejáratok kialakítása során figyelembe kell venni és meg kell őrizni.

(11) Szállítási igényű használati mód engedélyezése esetén tehergépjárművek parkolását és a rakodási területet telken belül kell biztosítani.

(12) A közműhálózatok építésekor a közlekedési pályák tervezett földműveit is ki kell építeni.

(13) Újonnan beépítésre kerülő területek esetében a közműhálózatok építése csak a jóváhagyott útépítési tervek figyelembevételével történhet. A közműhálózatok építésekor a közlekedési pályák tervezett földműveit is ki kell alakítani.

(14) Útépítés, korszerűsítés csak az 5. sz. függelékben felsorolt, a Szabályozási Terven jelölt minta- keresztszelvények szerint lehetséges.

(15) A vonatkozó egyéb jogszabályokban, szabványokban előírtnál kisebb szélességű utcák esetében az útkezelő felé ebből adódóan kártérítési igény nem érvényesíthető.

25.§.

Zöldfelületek (Z)

1. Közparkok: (Zkp)

1. A zöldterületen elhelyezhető építmények: az OTÉK előírásai szerint.
2.  A beépítés szabályai :

-   Beépítési mód:                                                                                       szabadonálló

-   Beépítettség legnagyobb mértéke:                                                        2 %

-   Megengedett legnagyobb építménymagasság:                                     3,0 m

-   Az építési hely határai:                                     telekhatártól mért 10,0 m.

c)  A beépítés közművesítettségi feltételei az OTÉK 27.§ (4) b-c pont szerinti építmények esetében: közüzemi villamos energia, tartályos gáz, ivóvíz-szolgáltatás, szennyvízelvezetés és tisztítás - a csatornázás kiépüléséig zárt szennyvíztároló, nyílt árokkal történő csapadékvíz elvezetés, út kialakítása.

d) Épület csak a min. 1000 m2 nagyságú zöldterületeken helyezhető el.

(2) Közparkok kialakítása csak engedélyezett kertészeti tervek alapján lehetséges.

(3) Meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról, hiányos növényzet esetén kiegészítéséről gondoskodni kell.

(4) A zöldterületek művelése, a területhasználat kialakítása során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.

(5) Új zöldterületek kialakítása, illetve meglévők felújítása során olyan tájba illő (a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke VI. pontjában felsorolt) , honos fajok többszintű telepítése szükséges, melyek megőrzik, illetve megteremtik a terület megfelelő diverzitását, élőhelyet nyújtanak a vadon élő állat- és növényfajoknak.

(6) Közparkban csak az érvényes szabványoknak megfelelő, minőségi tanúsítvánnyal rendelkező játszó- szerek helyezhetők el

(7) Fák kivágása (a lakótelkek gyümölcsfáit kivéve) fakivágási engedély alapján végezhető. A fakivágási engedély kérelemnek favédelmi terv keretében tartalmaznia kell a fapótlás számítását és a pótlásra kerülő fák elhelyezésének helyszínrajzon történő bemutatását.

(8) Az utcák fásításának egységes megjelenése érdekében a teljes belterületre kiterjedő közterület fásítási programot kell kidolgozni

26.§.

Erdőterületek  (E)

(1) A község külterületén erdőterületekhez azt Állami Erdészeti Szolgálat nyilvántartásában ekként     szereplő földrészletek tartoznak:

-   védő, védett erdők:                (Ev)

(2) Az (Ev) jelű védelmi erdőkben csak máshol és másként nem létesíthető nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak helyezhetők el, épület nem helyezhető el. A természetvédelmi területeken lévő védett erdők a szakhatóságokkal egyeztetett erdőtervnek megfelelő módon használhatók, ennek megfelelően helyezhetők el az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló létesítmények, valamint az erdei turizmust szolgáló létesítmények

(3) Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok, az érvényes erdészeti ütemtervek alapján, az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben történhet.

(4) Erdő és a védelmi célú zöldsávok telepítése esetén őshonos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fa és cserjefajokból elegyes erdő alakítandó ki. Védelmi rendeltetésű erdősávok minimális szélessége: 10m.

(5) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány védelme indokolja. Ez esetben a körülkerítés engedélyezhető, az engedélykérelemben és az engedélyben a körülkerítés időtartamát meg kell jelölni.

(6) Az erdőnek nem minősülő honos fajokból álló facsoportok megtartásáról – függetlenül a terület földhivatali nyilvántartás szerinti művelési ágától - gondoskodni kell mind kül-, mind belterületen.

(7) A természetes, illetve a természetvédelem alá tartozó területeket összekötő ökológiai elemeket fenn kell tartani ökológiai folyosóként természetközeli állapotukban.

(8) Védelmi rendeltetésű erdőterületen a hatásos zajcsökkentés érdekében a fa és cserjesorokat váltakozva, örökzöldekkel vegyesen kell telepíteni.

(9)  Erdőterületen csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók.

27.§.

Mezőgazdasági terület (M)

(1) Általános mezőgazdasági terület: (Má)

a) Beépítési mód:    szabadonálló

b) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:

-           különálló lakóépület: 3,0-4,5 m

-           gazdasági épület, terményszárító, silótorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető

c)    Építési hely

-   elő-, oldal-, és hátsókert: a telekhatártól min. 10 m

-   gazdasági utaktól min. 30 m

-   országos közutaktól: a 16.§ (1) szerint

(2) Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület: (Mák)

a) Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület a gyepterületek, a rétek, legelők, extenzív szántók, valamint a 3. sz. függelék I. pontjában leírt, országos védelem alatt álló területekre eső

mezőgazdasági területek.

b) A gyep művelési ágban nyilvántartott területen fenntartást, a bemutatást, az ismeretterjesztést szolgáló állattenyésztés építményei alakíthatók ki, ha a terület eléri a 20 ha-t. Egyéb művelési ágban nyilvántartott területen építmény nem helyezhető el.

c)  Beépítési mód:    szabadonálló d) Építési hely

-   elő-, oldal-, és hátsókert: a telekhatártól min. 10 m

-   gazdasági utaktól min. 30 m

-   országos közutaktól: a 16.§ (1) szerint

e) Korlátozott funkciójú területeken 10 ha-nál kisebb telek nem létesíthető.

(3) Kertes mezőgazdasági terület: (Mk)

a) Beépítési mód:    oldalhatáron álló

b) Építési hely

-   elő-, oldal-, és hátsókert: OTÉK szerint

-   gazdasági utaktól min. 10 m

-   országos közutaktól: a 16.§ (1) szerint

c)  Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:               3,0-4,5 m

d)    A telkek kialakítására vonatkozó méretek :

-   Kialakítható legkisebb telekterület:                                           OTÉK szerint

-   Kialakítható legkisebb telekszélesség:                                       10,0 m

(4) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: nyílt árokkal történő csapadékvíz elvezetés, út kialakítása, továbbá lakóépület és az OTÉK vonatkozó rendelkezéseiben nem szereplő gazdasági épület esetében: közmőves villamos energia, tartályos gáz, vezetékes ivóvíz, zárt szennyvíztároló.

(5) Az általános és korlátozott funkciójú mezőgazdasági  övezetben a telkek szélessége nem lehet 20 méternél kisebb.

(6) Mezőgazdasági rendeltetésű területeket más célra felhasználni nem lehet. Átminősítés, kivonás csak az érintett szakhatóságok engedélyével lehetséges.

(7) Távlatban belterületbe vonandó mezőgazdasági  területen a jelenlegi rendeltetésnek megfelelő  célú létesítmények is csak ideiglenesen helyezhetőek el.

(8) Hatályon kívül helyezve.

(9) Az állattartó telepeken keletkező hígtrágyát és almos trágyát zárt, szigetelt falú tárolóban kell tartani.

(10) A felszíni- és felszínalatti vizek védelme érdekében vízfolyások és tavak környezetében bármilyen növényvédelmi tevékenységet tilos folytatni:

-   vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes növényvédő szerrel 200 m-en belül,

-   vízi szervezetekre közepesen veszélyes növényvédő szerrel 50 m-en belül,

-   vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes növényvédő szerrel 20 m-en belül,

-   vízi szervezetekre nem veszélyes növényvédő szerrel 5 m-en belül.

28.§.

Vízgazdálkodási területek (V)

(1) A közigazgatási határon belül található ezen területek:

a.) folyók, patakok, tavak medre, parti sávja (V)

b.) közcélú nyílt csatornák, árkok medre, parti sávja, vízjárta területek (Vm)

(2) A vízgazdálkodási (V) területen elhelyezhető létesítmények:

a.) vízkár elhárítási építmények

b.) sporthorgászás célját szolgáló létesítmények

(3) A gyep, a nádas, a vízállásos területeken a művelési ágak, továbbá a vízfolyások, a tavak és azok partjait kísérő természetes, illetve természetszerű növénysávok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók.

(4) Vízfolyások, tavak rendezése, karbantartása kizárólag a táji-, természeti értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerű kialakítással történhet.

(5) A karbantartási munkák elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályokban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni.

VI. FEJEZET ÉRTÉKVÉDELEM

29.§

Művi értékvédelem

(1) Az országos védelem alatt álló műemlékek a jelen HÉSZ 2 sz. függeléke I. pontjában felsorolt építmények

a) A műemléki környezet besorolású területek a jelen HÉSZ 2. sz. függeléke II. pontjában felsorolt ingatlanokra terjednek ki.

(2) A település területén jelenleg nyilvántartott régészeti lelőhelyek által érintett ingatlanokat a jelen HÉSZ 2. sz. függeléke III. pontja tartalmazza. Környezetüket 50 méteres sávban régészeti érdekű területként kell kezelni.

a) Feltételezhető lelőhelyek, melyeket régészeti érdekű területként kell kezelni:

Belterületen: Hrsz. 143-148; 160-173; 176-184; 187/1; 188-192; 194-195; 196/1-2; 197-201; 205/1;

209/1-2; 210-11; 213-219; 377/2; 405-406; 535.

Külterületen: a patakok melletti dombhátak — a már ismert régészeti lelőhelyeken kívül eső szakaszokon is — a patakok mellett 500 m széles sávban

b) A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az adott ügy típusától függően hatóság vagy szakhatóság.

c)  Hatályon kívül helyezve.

d) Hatályon kívül helyezve.

e) Hatályon kívül helyezve.

f)   A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített Örökségvédelmi Hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

(3) Helyi védelem alá eső építmények a jelen HÉSZ 2. sz. függeléke IV. pontjában felsorolt építmények.

a) A helyi védelem alatt álló építményeket nem szabad elbontani, felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartását illetve visszaállítását kell előírni.

Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:

- utcavonalra merőleges, oldalhatáron álló beépítés,

- ún. hosszú ház típus

- tornácok, kódisállások lopottornácok,

- kémények, homlokzati párkányok és vakolatdíszek, nyíláskeretezések, vakolt, festett falfelületek,

- függőleges tengelyű (álló), kismérető ablakok,

- kőlábazatok, kerítések

Az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani; a tornácbejárók nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítását elő kell írni.

Funkcióváltás engedélyezhető.

Az utcai homlokzattól számított, annak szélessége kétszeresénél nagyobb mélységben az épület keresztszárnnyal bővíthető, melynek párkánymagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülettel azonosan képzendő ki, a keresztszárny gerincmagassága nem lehet nagyobb a védett épületénél.

b) Az állékonyságukban veszélyeztetett, vagy – számítással igazoltan – gazdaságosan fel nem újítható épületek felmérési dokumentáció készítése után bonthatók, de új épület építése esetében az utcai homlokzat, az épületrészek magassági kialakítása és a beépítési körvonal - kivéve a hátsókert felé történő változtatást - nem térhet el az eredeti épülettől.

c)  A helyi védelem alatt álló építmények homlokzati falainak színe fehér, vagy halvány árnyalatú sárga, narancssárga, okker lehet.

(4) Az utcaképi védelem alá eső területeken a hagyományos utcaképet meg kell őrizni, a foghíjak esetében a beépítéssel ahhoz kell alkalmazkodni.

30.§.

A település  természeti,  táji értékei

(1) Országos jelentőségő védelem alá eső területek a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke I. pontjában felsorolt területek.

(2) Országos jelentőségő, védelemre tervezett természeti területek a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke II. pontjában felsorolt területek.

(3) Tájképi értékek a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke III. pontjában felsorolt területek.

(4) Helyi védelem alá eső területek a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke IV. pontjában felsorolt területek.

(5) Az (1) és (4) bekezdés hatálya alá eső területeken a védetté nyilvánításig az őshonos növényzetet meg kell tartani, pótlást, új telepítést az itt élő fajokkal kell megoldani. Őshonos növényzet alatt a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke VI. pontjában felsorolt fajok értendők.

(6) A (3) és (4) bekezdés hatálya alá eső természeti és táji értékek esetében meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és jellegét meg- határozó természeti értékek és természeti rendszerek fenntartásáról.

(7) Az (1), (2), (3) és (4) bekezdésben felsorolt területeken gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények elhelyezése során a természeti értékek és mesterséges környezet funkcionális, esztétikai összehangolásával történő tájba illesztésről.

(8) A védett területeken csak magastetős, a tájba illő, természetes anyaghasználatú és egyszerű tömegű épületek építhetők.

-   Természetes anyaghasználat: égetett agyag, kő, fa, nád, üveg, vakolat. Egyéb anyagok csak takartan használhatók.

-   Egyszerű tömeg: alaprajzában két téglalappal körülírható, nyereg- vagy kontytetőkkel fedett épület.

(9) A (3) és (4) bekezdés szerinti területeken a vízfolyások partvonalától számított 50 méteren, a (4) be- kezdés szerinti tavak partjától számított 100 méteren belül új építmény elhelyezése nem engedélyezhető.  Vizekre és vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok tárolása, kijuttatása a partvonaltól

1000m-en belül tilos.

(10) Vizes élőhelyek mentén építési telek kialakítását, annak feltöltését, burkolását meg kell akadályozni.

VII. FEJEZET

EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK  JÖVETELMÉNYRENDSZERE

31.§

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

(1) Településrendezési eszközök használata:

a) Jelen Helyi Építési Szabályzatot és Szabályozási Tervet Őrimagyarósd egységes Szabályzatának kell tekinteni, a későbbiekben bármely önálló területre készülő szabályzatot jelen HÉSZ módosításával kell kidolgozni.

b) A Településszerkezeti Tervtől eltérő területfelhasználás-igény esetén a Településszerkezeti Tervet módosítani kell.

(3) Változtatási tilalom:

a) Változtatási tilalom alá esnek a jelen HÉSZ  4.sz. függelékében felsorolt, a Szabályozási Terveken ábrázolt fejlesztési területek, az új építési telkek kialakításáig.

(4) Útépítési és közműépítési hozzájárulás:

a) Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére lehet kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanait érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít

b) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

VIII. FEJEZET

ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32.§

Alkalmazási és záró rendelkezések

(1) Amennyiben más súlyosabb szankció nem érinti, szabálysértést követ el és az önkormányzat által megállapítható mindenkori legmagasabb értékű, a rendelet hatálybalépésekor 30.000.-Ft-ig terjedő bírsággal sújtható az, aki a Szabályzat alábbi rendelkezéseit megszegi:

5.§. Föld védelme

6.§. Levegő védelme

7.§. Felszíni és felszín alatti vizek védelme

8.§. Zaj és rezgésvédelem

9.§. Táj és természetvédelem

10.§. Hulladékgazdálkodás, -ártalmatlanítás

29.§. Művi értékvédelem

30.§. A település természeti, táji értékei.

(2) Őrimagyarósd község Helyi Építési Szabályzatával együtt kell alkalmazni a jelen rendelet alábbi mellékleteit:

1. sz. melléklet: Őrimagyarósd község - Szabályozási Terv - Belterület  m = 1:2000;

munkaszám: ŐM-04-05 rajzszám: SZ-1 készítés dátuma: 2005. 12.

2. sz. melléklet: Őrimagyarósd község - Szabályozási Terv – Üdülőterület-1 m= 1:2000 munkaszám: ŐM-04-05 rajzszám: SZ-2 készítés dátuma: 2005. 12.

3. sz. melléklet: Őrimagyarósd község - Szabályozási Terv - Üdülőterület-2 m = 1:2000;

munkaszám: ŐM-04-05 rajzszám: SZ-3 készítés dátuma: 2005. 12.

4. sz. melléklet: Őrimagyarósd község - Külterületi Szabályozási Terv m= 1:10000 munkaszám:ŐM-04-05 rajzszám: Z-4 készítés dátuma: 2005. 12.

(3) A rendelet az alábbi függelékeket tartalmazza:

1. sz. függelék: a HÉSZ hátterét képező jogszabályok

2. sz. függelék: Művi értékvédelem

3. sz. függelék: Természeti, táji értékek

4. sz. függelék: Változtatási tilalom alá eső területek

5. sz. függelék: Utak minta-keresztszelvényei

(4) Őrimagyarósd község Helyi Építési Szabályzata a kihirdetés napján lép hatályba.

(5) Jelen Helyi Építési Szabályzatot a hatályba lépést követően indított építési ügyekben kell alkalmazni. (6) A Szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Kelt: 2006. év november hó 16. nap