Ispánk Községi Önkormányzat Képviselőtestületének

5/2006. (VIII.1.) számú rendelete

Ispánk Község Szabályozási Tervének valamint Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról

Ispánk Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII.2O.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §

A Képviselő Testület ezen rendeletben Ispánk Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási Tervlapját (továbbiakban: szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

2.§

(1) A rendelet hatálya Ispánk község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, használatba venni, valamint ilyen célokra hatósági engedélyt adni csak az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok, a szabályzat, valamint a szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.

3.§

A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:

(1) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) Külterületi földrészlet belterületbe vonására a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után kerülhet sor. A belterületbe vonandó telkek helyrajzi számait a 3. sz. melléklet tartalmazza, mely telkekre, vagy a részbe érintett telkeken azoknak a szabályozási tervlapon belterületbe vonandó részére az önkormányzat elővásárlási jogot terjeszt ki.

4.§

A község területének tagolása építési használati szempontból:

(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) A településszerkezeti terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

• falusias lakóterület                                                             FL     jelű
• településközpont vegyes terület                                      TV     jelű
• kereskedelmi, szolgáltató terület                               KSZG     jelű
• üdülőházas terület                                                            ÜÜ     jelű
• különleges terület                                                             KÜ     jelű

területfelhasználási egységekbe sorolja.

(3) A településszerkezeti terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

• közlekedési terület                                                            KÁ     jelű
• közműépítmények területe                                               KÉ     jelű
• közpark, közkert zöldterület                                           ZKP     jelű
• védelmi (védett és védő) célú erdőterület                   ERV     jelű
• egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdőterület  ERT     jelű
• általános mezőgazdasági terület                                   MÁ     jelű
• vízgazdálkodási terület                                                V, VK     jelű

területfelhasználási egységekbe sorolja.

5.§

(1) A szabályozási terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a telek mérete, beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, a közművesítettség mértéke, a zöldterület nagysága, a környezetterhelési határértékek, korlátozások, tilalmak, feltételek figyelembevételével építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3) A község területén az OTÉK 42.§-ban előírt számú személygépkocsi elhelyezési lehetőségét az építmény telkén kell biztosítani.

(4) Terepszint alatti személygépkocsi parkoló, vagy garázs a beépítésre szánt területen az építési övezetben megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség mértékéig, belterület beépítésre nem szánt területein az erdőterület kivételével legfeljebb 0,3 szintterület sűrűség mértékig minden övezetben létesíthető.

(5) Ahol a kialakult, ill. építési engedéllyel rendelkező állapot az előírt parkolószám biztosítását telken belül nem teszi lehetővé, az OTÉK előírásai szerint számított közterületi parkoló-használatot megszerzett jognak lehet tekinteni. Új épület építésére, átalakításra, használati mód-változásra, bővítésre engedély csak úgy adható, ha az OTÉK szerint számított megnövekedett parkolómennyiségnek a szabályozási előírásokban meghatározott százaléka saját telken biztosítható.

(6) A nagyközépnyomású gázvezeték védőterületén épület illetve építmény csak a gáz közműszolgáltató engedélyével építhető.

II. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK

ÉPÍTÉSI ÖVEZETI TAGOLÁSA,

ÉPÍTÉSI ÉS TELEKALAKÍTÁSI SZABÁLYAI

6.§

Általános előírások:

(1) Épület a beépítésre szánt területeken csak építési telken helyezhető el.

(2) Építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m (kapuelem esetében legfeljebb 3,0 m) szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett rendeltetés személy- és teherforgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, valamint saroktelek esetében, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.

(3) A területen épület akkor helyezhető el illetve építési engedély csak akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a./  a telek ellátását biztosító összes közmű, valamint az utak (legalább kopóréteg nélkül), a járdák (legalább 1,5 m szélességgel kavicsolva). Amennyiben az utak építtetője nem az önkormányzat úgy a közút kezelője a kopóréteg elkészültéig az építtető marad.

b./  a már zömében beépült területen meglevő telek esetén a telek méretére vonatkozó előírások kivételével, az övezeti előírásoknak megfelel.

c./  a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel

(4) Közművesítetlen területen az OTÉK 33.§ 2. és 3. pontjában meghatározott villamosenergia, ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetés akkor tekinthető biztosítottnak, ha az önkormányzat, vagy közműépítő társulat annak megépítését az épület használatba vételéig vállalja.

(5) A beépítésre szánt területen építési és használatbavételi engedély csak akkor adható, ha a szilárd burkolatú közúttól a telekhatárig legalább 8,0 m szélességű közterület biztosított, és abból legalább 3,0 m széles sáv a tűzoltó járművek közlekedésére alkalmas szilárd burkolattal ellátott.

(6) Korlátozások, tilalmak a szabályozási terv jelölése szerint az övezet egészére, vagy részletére vonatkozhatnak.

(7) Állattartási célú épület, vagy helyiség telken belüli elhelyezését a beépítési mintalapok jelölik.

(8) A telekre előírt zöldterület kialakítása, növényzet telepítése, véderdő telepítése, lakóépület kivételével a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(9) Azokon az építési telkeken, amelyeken az építési hely lejtése a 10 %-ot meghaladja, az építési engedély kérelemhez talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni, mely magába foglalja a csúszásveszély vizsgálatát is.

7.§

Telekalakítás szabályai:

(1) Telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez, vagy magánúthoz kell csatlakozni, valamint a telkek méreteinek meg kell felelni az övezeti előírásoknak.

(2) Beépítésre szánt területen az épületek használatbavételéhez előírt közművek és utak létesítéséről az önkormányzat, vagy a telektulajdonosok külön települési önkormányzati rendelet szerint gondoskodnak.

(3) Építésre kijelölt terület övezetén belül magánutak, és közforgalomnak átadott magánterületek, a csatlakozó közút vagy magánút kezelőjének hozzájárulásával, a közúti hatóság engedélyével alakíthatók ki.

(4) Telekalakítás során nyeles telek nem létesíthető.

(5) A történelmileg kialakult szeres településszerkezet és településkép védelme érdekében a község területén a 62 helyrajzi számú (jelenleg Nyugati) és a 105 és 147 helyrajzi számú (jelenleg Keleti) utcák mentén a szabályozási vonaltól számított 50 m-en belül telekosztás csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával engedélyezhető.

8.§

Kerítés létesítés szabályai:

(1) Kerítést ott kötelező építeni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, jogszabály előírja, vagy a vonatkozó jogszabályok alapján az építési hatóság elrendeli.

(2) Az építési telek határvonalán kerítés építhető, ahol azt az övezeti előírás, illetve a vonatkozó jogszabályok alapján az építési hatóság nem tiltja.

(3) A telek közterületi vonalán kerítés legfeljebb 1,20 m magassággal létesíthető.

(4) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5) A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telkekkel határos vonalán), ahol az övezeti előírás megengedi, vagy előírja, tömör illetve áttört kerítés 1,20 m közötti magassággal létesíthető.

(7) Telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonos társak hozzájárulásával, max. 1,2 m magassággal.

(8) Tömör kerítés csak fa anyagú lehet. Áttört kerítés csak fából, drótfonatból, élő sövényből (őshonos fajokból) vagy ezek kombinációjából készülhet. Ezalól kivétel a legfeljebb 30 cm magasságú lábazat, melynek végső felülete színezett vakolat vagy vályog, faburkolat vagy tégla lehet.

(9) Kerítés létesítéséhez minden esetben a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség előzetes hozzájárulása szükséges.

9.§

Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) A telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg, az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos elméleti vonalat építési vonalnak kell tekinteni. Több utcával határolt telek esetén, az előző mondatban meghatározott vonalat egy utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális előkert méretnek kell tekinteni.

(2) A telken az elsődleges célt szolgáló épületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni.

(3) Ahol az övezeti előírás az előkertre minimum méretet határoz meg, az nem építési vonal.

(4) Abban az övezetben ahol az 1 sz. melléklet az előkert méretére alsó és felső értéket jelöl, annak méretét az utcában kialakult értékkel az építési hatóság elvi építési engedélyben határozza meg.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató egységek bejáratát az utcai szabályozási vonal mögött min. 2,0 m távolságra kell elhelyezni.

(6) Az elsődleges célt szolgáló és további épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerinti, építésre kijelölt helyen kell elhelyezni.

(7) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Gazdasági területen minimum mérettel meghatározott előkertben az előzőeken túl az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. az épület fő funkcióját kiszolgáló mellékhelyiségek elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(8) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felőli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(9) Oldalkert mérete nem lehet kisebb, oldalhatáron álló beépítésnél mint az övezetre előírt építménymagasság, de legalább 4,5 m, szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítésnél mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől. Amennyiben a szomszédos építmények közül valamelyik A – C tűzveszélyességi osztályba tartozik, vagy az építmény tűzállósága III – V kategória, az építmények egymástól való távolságát az OTÉK 36.§ (1) – (2) alapján kell meghatározni.

(10) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méreténél az építési hatóság elvi építési engedélyben a (9) pontban meghatározottnál nagyobb értéket írhat elő.

(11) Az övezetre megengedett legmagasabb szintterület sűrűségi érték építési telkekre is vonatkozik.

(12) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.

(13) A község területén a lakóterületeken csak magastetős épület építhető. Az épület fő tetőidomának hajlásszöge 35-50⁰ közötti lehet. Ez a korlátozás toronyszerű építményekre, épületrészekre és műemléki környezetben elhelyezett épületekre nem vonatkozik.

(14) A kialakult utcakép védelme érdekében a község területén a 62. helyrajzi számú (jelenleg Nyugati) valamint a 105. és 147. helyrajzi számú (jelenleg Keleti) utcák mentén a szabályozási vonaltól számított 50 m-en belül a megengedett homlokzatszélesség, amennyiben az épület fő tömege merőleges az utcafrontra legfeljebb 10 m, amennyiben az épület fő tömege párhuzamos az utcafrontra legfeljebb 25 m lehet. Ezen előírás alól felmentést csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adhat.

(15) Telekhatáron álló, már meglévő épület falazatának utólagos hőszigetelése max. 8 cm. mértékig a szomszédos telekre átnyúlhat, későbbiekben a szomszédos telken csatlakozó épületrész építése esetén a tulajdonos köteles azt a szükséges mértékben lebontani.

(16) Ahol a terv telken belül növényültetési kötelezettséget, véderdő telepítését írja elő, azt a beépítési szabályok alkalmazásánál a telekhez nem tartozó területnek kell tekinteni. A növényültetést a használatbavételi engedély benyújtásáig el kell végezni.

(17) Terepszint alatti fedett parkoló, vagy pince az övezetre előírt szintterület sűrűség mértékéig, a telek zöldterülete kivételével az építési telken bárhol építhető.

(18) Minden közhasználatú építmény akadálymentes megközelítését és használatát biztosítani kell.

(19) Több övezet területére eső telek esetében az építési hely lehatárolásánál, a telek beépítettségének és szintterület sűrűségének meghatározásánál csak az övezet területére eső teleknagyság vehető figyelembe. Gépkocsi parkoló és zöldterület a telek szomszédos övezetbe eső részén is biztosítható.

(20) A település teljes külterülete tájképvédelmi terület övezetbe tartozik. A település tájképének a megóvása érdekében az alábbi korlátozások szükségesek:

• A település területén távközlési és energetikai célú magasépítmény elhelyezése csak indokolt esetben, és csak az Őrségi Nemzeti Park előzetes engedélyével lehetséges. Óriás plakát és egyéb toronyszerű építmény elhelyezése tilos.
• A település külterületén gabona siló elhelyezése tilos. Kilátó torony legfeljebb 10 m magasságig, és csak turisztikai vagy tudományos kutatási célból építhető.
• A külterületi építmények esetében az építési engedélyezési dokumentációhoz az építmény és környezetének kapcsolatát bemutató látványtervek csatolása, az építési engedélyhez pedig az Őrségi Nemzeti Park hozzájárulása kötelező. Az új vagy átépítésre kerülő külterületi építmények esetén az Őrségi Nemzeti Park a telken belül legalább 30 m széles, fásított védőterület létesítését írhatja elő.
• A település területén szélerőmű és szélkerék építése csak az Őrségi Nemzeti Park hozzájárulásával engedélyezhető.

FL jelű FALUSIAS LAKÓTERÜLET ÉS ÖVEZETEI

10.§

Általános előírások:

(1) Elsődlegesen laza beépítésű, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

• lakóépület
• a terület rendeltetését nem zavaró hatású mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemi létesítmények
• kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
• szálláshely szolgáltató épület
• a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület
• igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
• sportlétesítmény

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

11.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a FL-001 - FL-007 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet 1. sz. táblázata tartalmazza.

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok együttes alkalmazásával helyezhetők el.

TV jelű TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET ÉS ÖVEZETEI

12.§

Általános előírások:

(1) Elsődlegesen tömör beépítésű, lakóépület, településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális és sportolási célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

• lakóépület
• igazgatási épület
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
• sportlétesítmény
• a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági egység az OTÉK 31.§ (2) betartásával

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.

(4) Az övezet területén új épület esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m, ahol azonban a domborzati viszonyok, vagy a létesítendő funkció vagy technológia igényli, 6,0 m.

13.§

Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a TV-001 jelű építési övezetbe sorolja.

(2) Az övezetre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet 2. sz. táblázata tartalmazza.

(3) Az övezet területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok együttes alkalmazásával helyezhetők el.

KSZG jelű KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET ÉS ÖVEZETEI

14.§

Általános előírások

(1) Elsődlegesen alacsony környezetterheléssel járó gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

• minden, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület
• gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
• igazgatási, egyéb irodaépület
• sportlétesítmény
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység az OTÉK 31.§ (2) betartásával
• közösségi szórakoztató, kulturális egység az OTÉK 31.§ (2) betartásával

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

(4) Az övezet területén új épület esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m, ahol azonban a domborzati viszonyok, vagy a létesítendő funkció vagy technológia igényli, 6,0 m.

15.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet az KSZG-001 jelű építési övezetbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet 3. sz. táblázata tartalmazza.

(3) Az övezet területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok együttes alkalmazásával helyezhetők el.

ÜÜ jelű ÜDÜLŐHÁZAS ÜDÜLŐTERÜLET ÉS ÖVEZETEI

16.§

Általános előírások:

(1) Elsődlegesen változó üdülői kört kiszolgáló, hosszabb tartózkodásra szolgáló üdülő-épületek, üdülőtáborok, kempingek elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

• kereskedelmi szállás jellegű üdülő egységek
• korlátozott vendégkört kiszolgáló üdülő egységek
• üdülő táborok
• oktatási, kulturális és művészeti tevékenység rendeltetési egységek
• kempingek
• a telken elhelyezett üdülő férőhely vendégkörét kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató egység
• a telken elhelyezett üdülő férőhely vendégkörét kiszolgáló vendéglátó egység
• a telken elhelyezett üdülő férőhely vendégkörét kiszolgáló sportlétesítmény

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

(4) A „B” hidrogeológiai védőterületen belül új üdülőterület kialakítása csak az illetékes környezetvédelmi hatósághoz benyújtott környezeti hatásvizsgálat, illetve ennek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedhető meg.

17.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet az ÜÜ-001 jelű építési övezetbe sorolja.

(2) Övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet 4. sz. táblázata tartalmazza.

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési minta-lapok együttes alkalmazásával helyezhetők el.

KÜ jelű KÜLÖNLEGES TERÜLET ÉS ÖVEZETEI

18.§

Általános előírások:

(1) Rendeltetésük, védelmük, vagy az elhelyezhető építmények alapján különleges szabályozást igénylő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni.

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

19.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet tervezett, vagy meglevő hasznosítás figyelembevételével a KÜ 001 – KÜ 002 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet 5. sz. táblázata tartalmazza.

(3) Az övezetek telkein építmények szabadonálló beépítési móddal, a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

20.§

A különleges területfelhasználási egység övezeteinek rendeltetése:

(1) A KÜ-001 jelű övezet temető területének övezete. Az övezetben csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A KÜ-002 jelű övezet szennyvíztisztító céljára kijelölt terület. Az övezet területén szennyvizek tisztításához, kezeléséhez, a berendezések működtetéséhez kapcsolódó építmények helyezhetők el, az ÁNTSZ szakhatósági véleménye alapján. Az övezet területén új épület esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m, amennyiben a létesítendő technológia igényli, 6,0 m.

III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI TAGOLÁSA, ÉPÍTÉSI ÉS TELEKALAKÍTÁSI SZABÁLYAI

21.§

Általános előírások:

(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékéig, akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a./  az építmény rendeltetése, az építési terület, vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak megfelel

b./  épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított

c./  a szilárd burkolatú közúttól az épület telekhatáráig min. 12,0 m szélességű közterület biztosított, és abból legalább 3,0 m széles sáv a tűzoltó járművek közlekedésére alkalmas szilárd burkolattal ellátott

d./  a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a kialakított telkek mindegyike jármű-közlekedésre alkalmas közterülethez csatlakozik, a már beépített telek nagysága, beépítettsége telekalakítás után is megfelel az övezeti előírásoknak.

(4) Beépítésre nem szánt területen az épület üzemeléséhez szükséges közművek kiépítéséről az épület tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni.

(5) Közterületen építmény a 22.§ és a 25.§ előírásai szerint helyezhető el.

K jelű KÖZLEKEDÉSI, KÖZMŰ TERÜLETEK ÉS ÖVEZETEIK

22.§.

Általános előírások:

(1) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(2) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, vasúti közlekedés, kerékpár közlekedés közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, köztárgyak és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(3) A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint KÁ-001 – KÁ-003 és KÉ-001 jelű övezetekbe sorolja.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉK 26.§ (3) bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez és telekalakításhoz az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen helyezhetők el.

(6) Pince csak épület alatt létesíthető.

(7) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(8) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni.

23.§

Közlekedési területek rendeltetés szerinti övezeti besorolása:

(1) A KÁ-001 jelű övezet az országos közúthálózatba tartozó összekötő utak (az OTÉK besorolás szerint országos mellékutak) elhelyezésére kijelölt területek bel- és külterületen. Új út építésénél, vagy meglevő út átépítésénél elválasztott pályás kerékpárút számára területet kell biztosítani. Az övezetbe tartoznak:

(2) A KÁ-002 jelű övezet a helyi közúthálózatba tartozó mellékutak (lakóutak, kiszolgáló utak), terek elhelyezésére kijelölt terület. Új út szakaszos megvalósítása esetén a zsákutca végén 30x30 m kocsifordulót kell ideiglenesen kialakítani.

(3) A KÁ-003. jelű övezet mezőgazdasági utak elhelyezésére kijelölt terület.

(4) A KÉ-001 jelű övezet a gáz közmű építmények elhelyezésére kijelölt terület.

24.§

(1) Telekalakítás során az egyes közlekedési területekhez legalább az alábbi szabályozási szélességet kell biztosítani:

• országos közutak összekötő, bekötő útjai 11-30 m    mintaszelvény 3. sz. melléklet
• lakó és egyéb mellékutak                     11-12 m       mintaszelvény 3. sz. melléklet
• mezei utak kétoldali vízárokkal                 10 m       mintaszelvény 3. sz. melléklet

(2) Az OTÉK 26.§ (2) – ben előírt szabályozási szélességektől való eltérésekből eredő károkért az út kezelője felé kártérítési igény nem érvényesíthető.

Z jelű ZÖLDTERÜLET ÉS ÖVEZETEI

25.§.

Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a szabályozási terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A területek elsődlegesen a pihenés, testedzés célját szolgáló, növényzettel borított zöldfelületek.

(3) A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint ZKP-001 – ZKP-002 jelű övezetekbe sorolja.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetését szolgáló

• sportolási, testedzési célú
• pihenést szolgáló
• vendéglátó
• a terület fenntartását szolgáló
• köztárgy célú (fedett közlekedők, fedett, nyitott pavilonok)
• vallási célú

építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2%-os beépítésével.

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen helyezhetők el.

(6) Pince 0,3 szintterület sűrűség határig létesíthető.

(7) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 6 m.

(8) Az OTÉK előírásai szerint számított parkolómennyiséget terepszint alatti parkolóban vagy közterületen kell biztosítani.

26.§

Zöldterületek rendeltetés szerinti övezeti besorolása:

(1) A ZKP-001 jelű övezetek játszótér, sport, szabadidő eltöltés céljára kijelölt területek.

(2) A ZKP-002 jelű övezetek pihenőpark, díszpark céljára kijelölt területek.

ER jelű ERDŐTERÜLETEK ÉS ÖVEZETEIK

27.§

Általános előírások:

(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek.

(2) Az erdőterületeket a szabályozási terv elsődleges rendeltetésük szerint ERV-001 - ERV-002 jelű védelmi (védett illetve védő) célú és ERT-001 jelű egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdőterület övezetekbe sorolja.

(3) Erdőterület elsődleges rendeltetésének megváltoztatásához, más célú igénybevételéhez, építmény elhelyezéséhez az Erdészeti Hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.

(4) Épületek a telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, az építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

(5) Pince csak épület alatt létesíthető.

28.§

Védelmi rendeltetésű erdőterületek övezeti besorolása:

(1) Az ERV-001 jelű övezet az országos ökológiai hálózat területén lévő erdők területe. Az övezetben engedélyköteles tevékenység engedélyezési eljárásába az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(2) Az ERV-002 jelű övezet a tervezett gazdasági területen keletkező zaj- és porhatástól védi a környező lakóterületeket. Az övezetek területén épület építése tilos. Véderdő a szabályozási terven megadott méretekkel, kizárólag az Erdészeti Hatóság által jóváhagyott kiviteli tervek alapján telepíthető és újítható fel.

(3) A véderdők telepítésére és fenntartására kötelezettek:

ERV-002 jelű övezet          az erdőterületek tulajdonosai

ERV-001 jelű övezet          az ipari övezetek tulajdonosai tulajdoni hányaduk arányában

29.§

Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületek övezeti besorolása:

(1) Az ERT-001 jelű övezet sport, turisztika, pihenés, üdülés céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt erdőfelületek, parkerdők. Az övezetben

• sportolás
• vendéglátás
• kereskedelmi szállás
• üdülés
• védelem
• erdő fenntartás

rendeltetési egységek építményei helyezhetők el, legfeljebb a terület 2%-ának beépítésével.

M jelű MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ÉS ÖVEZETEIK

30.§

Általános előírások

(1) E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági területek a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt területek és telkek.

(2) Mezőgazdasági területek elsődlegesen növénytermesztés, állattenyésztés, termékfeldolgozás és tárolás, valamint ezt a célt szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

(3) A szabályozási terv a mezőgazdasági területeket azok használata és a területükön elhelyezhető építmények alapján MÁ-001 – MÁ-002 jelű általános mezőgazdasági övezetekbe sorolja.

(4) Természeti területen fekvő mezőgazdasági területek övezeteiben gazdasági tevékenység illetve építmények elhelyezése csak a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

(5) Mezőgazdasági termőterületen építmény elhelyezéséhez a Talajvédelmi Szakhatóság előzetes hozzájárulását, valamint az illetékes Földhivatal engedélyét is meg kell szerezni.

(6) Épületek szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el.

(7) Különálló pince beépített területnek számítandó.

(8) Építménymagasság a tárolótornyok és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m lehet.

31.§

Mezőgazdasági területek övezeti besorolása:

(1) Az MÁ-001 jelű övezet természeti területen fekvő mezőgazdasági növénytermesztés és állattenyésztés céljára kijelölt terület. Az övezet területén, amennyiben a telek területe a 10.000 m²-t meghaladja

• mezőgazdasági tároló
• mezőgazdasági termékfeldolgozó
• mezőgazdasági gépjavító
• állattartó
• telkenként egy lakásegység vagy két pihenőszoba

rendeltetési egységek építményei helyezhetők el, a terület 1%-os beépítettségéig.

(2) Az MÁ-002 jelű övezet természeti területen fekvő gyepterület. Az övezetben a területfelhasználás megváltoztatására, valamint épület és építmény elhelyezésére nem adható engedély.

V jelű VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET ÉS ÖVEZETEI

32.§

Általános előírások:

(1) Az övezetbe a folyóvizek medre és partja, a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a védett vízbázisok és kijelölt védőterületeik tartoznak.

(2) A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint, V-001 – V-002, VK-001 – VK-002 jelű övezetekbe sorolja.

(3) Az övezetek területén kizárólag a rendeltetést szolgáló, a vízgazdálkodással, vízkár elhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, az övezetek kialakítását, használatát rendelet szabályozza.

33.§

Területfelhasználási egység övezeti tagolása:

(1) A V-001 jelű övezet a folyók, mellékágak, partjuk, árvízvédő töltésrendszerek céljára kijelölt területek.

(2) A V-002 jelű övezet a közcélú vízárkok céljára kijelölt területek.

(3) A VK-001 jelű övezet zárt, zajszigetelt szennyvíz átemelő céljára kijelölt terület

(4) A VK-002 jelű övezet ivóvíz kút, víztározó és vízmű területe, a vízbázis belső védőterülete céljára kijelölt terület.

IV. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK

34.§

A föld védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) A településen új külszíni művelésű bánya nem létesíthető. Egyéb bányászati tevékenységet csak az Őrségi Nemzeti Park előzetes hozzájárulásával szabad engedélyezni.

(2) A beépítésre nem szánt területeken az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni.

(3) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termő-rétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

(4) A vízerózióra érzékeny területen elsősorban olyan mezőgazdasági tevékenységek végezhetők, amelyek a vízerózió hatásait csökkentik (pl. bakhátas művelés).

35.§

A vizek védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szilárd és folyékony trágya, veszélyes hulladék jogszabályok és hatósági előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező átvevőhelyre szállításáról.

(2) A község területén szennyvizek elszikkasztása tilos, a szennyvizek elszikkasztását szolgáló építményeket a csatornahálózatra csatlakozást követő 1 éven belül fel kell számolni. Zárt szennyvízgyűjtő a község belterületén nem létesíthető. Külterületen - a hidrológiai védőidommal érintett területek kivételével - a szennyvizek tisztítására helyben létesített kisberendezés is alkalmazható, amennyiben a műtárgy gépjárművel történő megközelítése egész évben át biztosítható és az a környezetvédelmi és vízügyi hatóság engedélyével rendelkezik.

(3) Használaton kívüli ásott kutat a víznyerés megszüntetésekor az ingatlan tulajdonosa köteles a szennyeződéstől való megóvása érdekében lezárni.

(4) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos.

(5) Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.

(6) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(7) A település területén a szennyvízcsatorna csatlakozással nem rendelkező, beépített ingatlanok tulajdonosait kötelezni kell a kommunális szennyvízcsatorna rendszerre történő csatlakozásra. Ezzel párhuzamosan a meglévő zárt gyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat fel kell számolni.

(8) A jelenleg érvényes jogszabályok szerint a község a nitrát szennyezéssel szembeni védelemre kötelezett, az ezzel kapcsolatos előírások a település teljes területére érvényesek.

(9) Felszíni vizeket veszélyeztető környezetből érkező vizeket a veszélyeztetés fokának megfelelően kezelni kell. Csak olyan felszíni vizeket szabad továbbvezetni, amivel a környezet veszélyeztetése kizárt.

(10) A vízgyűjtők vízminőség védelme érdekében az élővízbe vezetés előtt (ahol szükséges) az önkormányzat hordalékfogó műtárgyak elhelyezését írhatja elő.

(11) A község egész területe felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő övezetbe tartozik. Ispánk község a Zala-Balaton vízgyűjtő területén fekszik, melynek vízgyűjtőterületén a települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos követelményeket és határértékeket külön jogszabályok határozzák meg.

(12) A település jelentős része kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi övezetbe tartozik. A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos, valamint a hidrogeológiai védőterületre vonatkozó előírásokat a szakmai jogszabályok tartalmazzák.

36.§

A levegőtisztaság védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) A település közigazgatási területén új létesítmények esetében a levegőtisztaságról szóló rendeletben közzétett határértékeket nem szabad túllépni. A meglévő létesítményeknél a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A levegőtisztaságvédelmi rendeletekben meghatározott, védelmi övezet kialakítását igénylő új tevékenységek a település területén csak a rendezési terv módosításával telepíthetők.

37.§

Az élővilág védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) A község területén az erdőfelület csökkentése csak az Erdészeti Hatóság és az illetékes nemzeti park előzetes hozzájárulása alapján engedélyezhető.

(2) A beépítésre szánt területeken előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani és folyamatosan fenntartani.

38.§

A táj védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) A település teljes külterülete az országos ökológiai hálózat része, védett természeti terület. Külterületen bármely tevékenység csak a vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével végezhető.

(2) A településkép megóvása érdekében új (elektromos, távközlési stb.) légvezeték létesítése nem engedélyezhető. A meglévő légvezetékek felújítása, korszerűsítése során törekedni kell azok földkábeles átalakítására.

(3) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon a közlekedést nem zavaró mértékű fasorokat kell telepíteni.

(4) A tájkép védelme érdekében a külterületi tervezett utak mentén kétoldali fásítás kialakítása kötelező.

(5) Új zöldfelületek kialakításakor vagy meglévő zöldfelület karbantartása, felújítása esetén csak őshonos, a tájra jellemző növények telepítése engedélyezhető.

(6) A községben az erdőterületeken kívül meglévő értékes fa és növényállomány kivágására engedély alapján csak akkor kerülhet sor, ha az a környezetére veszélyt jelent.

(7) A gyepterületek fásítása tilos.

39.§

A települési környezet védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) A vonatkozó rendeletekben megállapított zaj és rezgésvédelmi határérték szempontjából a beépítésre szánt területek besorolása:

          1. sorszámú területhez tartozik:    a község területén fekvő:

                                                                     - üdülőterület

                                                                     - különleges terület (temető)

          2. sorszámú területhez tartoznak:           a község területén fekvő:

                                                                     - falusias lakóterületek

          3. sorszámú területhez tartoznak:           a község területén fekvő:

                                                                     - településközpont vegyes területek

          4. sorszámú területhez tartoznak:           a község területén fekvő:

                                                                     - kereskedelmi, szolgáltatási terület

                                                                     - különleges terület (szennyvíztisztító)

(2) A község területén állattartás kizárólag a vonatkozó jogszabályi, hatósági előírásoknak, a helyi állattartási rendeletnek és a jelen rendelet szabályainak együttes figyelembe vételével engedélyezhető.

40.§

Épített környezet védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1) A településen található műemlék:

Műemléki ingatlan területén az építéshatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyakorolja.

(2) Védett műemléki környezet (az érintett telkek helyrajzi számai):

A védett műemléki környezet területén engedélyköteles építési munkák engedélyezéséhez Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulása szükséges.

(3) Az önkormányzatnak el kell készíteni az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletet. A védett épületeken funkcióváltás és felújítás esetén lehetőség szerint az épület eredeti építészeti elemeit (párkány, tetőszerkezet, nyílászáró stb.) meg kell őrizni, ezek hiánya esetén azokat a fellelhető adatok alapján vissza kell állítani. Emellett építési munkával elsősorban az eredeti állapot visszaállítását, a toldalékok elbontását, valamint az épület környezetének kertészeti felújítását kell biztosítani. A helyi védelmi rendelet hatályba lépéséig a fent említettektől eltérő átalakítás illetve bontás esetén az építési engedélyhez és a használatbavételhez a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulása szükséges. A helyi védelemre javasolt épületek jelenlegi helyrajzi számai: 143, 133, 38/2, 157, 40, 148, 185, 190, 192, 80, 192, 42, 72, 154, 154, 76, 116/2.

(4) Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága által felmért egyedi tájértékek:

Az egyedi tájértékek érintettsége esetén az építési engedélyezési eljárásban a vonatkozó jogszabályok alapján az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség tájvédelmi szakhatóságként működik közre.

(5) A településkép védelme érdekében az új épületek és építmények építése valamint a meglévők bővítése illetve felújítása esetén csak a következő, hagyományos építőanyagok kerülhetnek felhasználásra:

• falszerkezet: égetett agyagtermékek, vályog, tartószerkezeti okokból beton, vasbeton, burkolva
• tetőszerkezet: fa
• tetőfedés: égetett agyag cserép, fazsindely, természetes pala
• homlokzati nyílászárók: fa külső felülettel
• homlokzatburkolat: vakolat, fa- és téglaburkolat

Az ettől eltérő anyaghasználat esetén az építési engedélyhez és a használatbavételhez a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni.

V. Fejezet

VÉDŐTÁVOLSÁGOK

41.§

(1) Országos közutak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. A korlátozással érintett utak:

• 7451 jelű Magyarszombatfa-Csákánydoroszló összekötő út
• 74174 jelű Ispánki bekötőút

(2) A település külterületén a belterületi határtól mért 100 m-en belül az állattartás tilos. Üzemi szintű állattartása (jelentős állatlétszámra) országos szintű jogszabály ír elő védőövezeti korlátozásokat.

(3) A települést ellátó Szentgotthárd - Őriszentpéter 20 kV-os távvezeték védőtávolsága 5-5 m a szélső vezetékektől mérve. A védőtávolságon belül épület elhelyezése nem engedélyezhető.

(4) A településen nyilvántartott vízbázis védelmét biztosító védőterületeken csak olyan építmények létesíthetők, illetve üzemeltethetők, továbbá kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek megfelelnek a vízbázisok védelmére vonatkozó jogszabályoknak.

(5) A természetes vízfolyások partján annak meder karbantartására a 6 m sávot szabadon kell hagyni. A település külterülete védett természeti területnek minősül, ezért a természetes vízfolyások partjától számított 50 m-en belül valamint védőtöltések lábától 6 m-en belül új épület, mesterséges építmény létesítése tilos.

(6) A gázvezetékek védőtávolságait a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. Egyéb csökkentő tényező hiányában a nagyközépnyomású vezeték 5, a középnyomású vezetékek 4 m távolságán belül a vezeték műszaki állapotát veszélyeztető, ellenőrzését akadályozó tevékenységet (pl. földmunkát) végezni, illetve ilyen létesítményt (pl. épületet, oszlopot stb.) elhelyezni nem szabad.

(7) Földbe fektetett vízvezeték védősávjának határa a vezeték felett a föld felszínéig, alatta 1 m mélységig, kétoldalt 2-2 m távolságig terjed. A védőtávolságra vonatkozó korlátozásokat a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.

(8) A települési szennyvíztisztító védőtávolsága 25 m. A védőtávolságon belül csak a szennyvízkezelés rendeltetési egységeinek építményei helyezhetők el a területileg illetékes ÁNTSZ hozzájárulásával.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

42.§

E rendelet vonatkozásában:

(1) Elsődleges célt szolgáló épület: a telek fekvése szerinti építési övezet és övezet sajátos építési használatának meghatározásánál elsődlegesen megjelölt célt szolgáló rendeltetési egységek elhelyezésére szolgáló legnagyobb beépített térfogatú épület.

(2) További épületek: építési telken, az elsődleges célt szolgáló épületen túl megvalósuló minden más épület.

(3) Telek zöldfelülete: A teleknek növénnyel beültetett felülete. Lakótelken az előírt zöld-felület 60%-a “aktív zöldfelület” (lásd OTÉK 1. sz. melléklet 73. pont) legyen.

(4) Telek burkolt felülete: Az utak, járdák, teraszok, térburkolatok, medencék, stb. ténylegesen burkolt teljes felülete, a burkolat anyagától függetlenül Mindenképpen burkoltnak kell tekinteni a közterülettől a főépület és melléképületek valamennyi bejáratához vezető 1,0 m széles gyalogjárdát, az előírt számú gépkocsi-parkoló felületét kocsinként 2,4 x 4,8 m mérettel, a parkolóhely megközelítésére szolgáló utat 2,5 m szélességgel, a parkolóhelyre beálláshoz és megforduláshoz szükséges területet.

(5) Lakásegység: a telken elhelyezendő gépkocsi-mennyiség meghatározásánál minden lakás céljára szolgáló rendeltetési egység legfeljebb 4 szobával és 1 fürdőszobával, minden további fürdőszoba és szoba együtt vendégszoba egységnek tekintendő.

(6) Nem zavaró hatású kézműipari egység: minden olyan termék előállító és bérmunka tevékenység végzésére szolgáló helyiségcsoport, amelyben egyszerű szerszámokkal, egyedi eljárásokkal történik a munkavégzés és annak következményeként zavaró, vagy veszélyes sugárzás nem keletkezik. Bűzös vagy veszélyes anyagot csak olyan mennyiségben használnak, illetve olyan technológiát alkalmaznak, hogy a légszennyezés illetve a tevékenységből származó zaj és rezgésterhelés a vonatkozó szabványokban és rendeletekben előírt határérték alatt marad. Egy kézműipari egység alapterülete a 150 m²-t nem haladhatja meg.

(7) Nem jelentős zavaró hatású gazdasági egység: minden termelő, vagy szolgáltató egység, amelyben a tevékenységből származó veszélyes sugárzás az épületen kívül nem keletkezik, bűzös vagy veszélyes anyag a környezetbe nem kerül, szabadtéri anyag tárolás és feldolgozás nincs, a tevékenységből eredő zajterhelés a szomszédos telkeken nappal 60, éjjel 50 dB értéket nem haladja meg, a tevékenységből eredő egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulás a szomszédos épületekben a 40 x 10^-3 m/s² értéket nem haladja meg, légszennyező anyagok kibocsátása a területre megengedett értéken belül marad.

(8) Jellegzetes területhasználat: a terep, növényzet, beépítési mód és rendeltetés értékes együttese.

(9) Kereskedelmi szálláshely: minden üdülés céljára szolgáló épület, vagy épületrész, amely 6, vagy több lakó + vendégszoba egységet tartalmaz.

(10) Vendéglátó egység főhelyisége: a vendéglátó egység összes alapterületének legalább 50%-a.

A SZABÁLYZAT ÉS A SZABÁLYOZÁSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA

43.§

(1) A szabályzat és a szabályozási tervek alább felsorolt elemei csak a településszerkezeti terv módosításával és az 1997. évi LXXVIII. törvényben előírt egyeztetési eljárással változtathatók meg:

a./   bel- és külterület lehatárolása

b./   területfelhasználás

c./   védett és védő területek, építmények

d./   alátámasztó munkarészek koncepcionális rendszere

(2) A szabályzat és a szabályozási tervek alább felsorolt elemei a településszerkezeti terv módosítása nélkül, a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosításával, és az 1997. évi LXXVIII. törvényben előírt egyeztetési eljárással változtathatók meg:

a./   közterület lehatárolása (szabályozási vonal)

b./   övezetek, építési övezetek jellemzői, határvonala

c./   jogintézménnyel érintett terület határa

(3) A szabályzat és szabályozási tervek előírásait az alább felsorolt esetekben elvi építési engedélyben az Építési Hatóság módosíthatja, vagy meghatározhatja a szabályzat és a szabályozási tervek módosítása nélkül:

a./   saroktelek, vagy tagolt telek beépítési módja, építés helye, megengedett legnagyobb beépítettsége

b./   előkert mérete az előírt mérethatárok között

c./   oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert helye

d./   utcavonalon a tömör kerítés magassága

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44.§

(1) Ispánk Község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat az Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:

a./ Belterület Szabályozási Tervlapja, 2006. július,

b./ Külterület Szabályozási Tervlapja, 2006. július,

(2) E rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet: Beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai

2. sz. melléklet: Belterületbe vonandó telkek helyrajzi számai

3. sz. melléklet: Telek beépítési mintalapok

4. sz. melléklet: Közutak mintaszelvényei

(3) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Ispánk, 2006. július 31.

                 ........................……...................               ...............……............................

                   Tamaskó Gábor Tamás sk.                         Gaál Zsuzsanna sk.

                               polgármester                                                 jegyző