Ispánk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2018. 05. 31- 2019. 12. 02Ispánk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
2018-05-31-tól 2019-12-02-ig
Ispánk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. §
Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Ispánk Község Önkormányzata. Az Önkormányzat székhelye: 9941 Ispánk Keleti út 28.
2. §
A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza
a) a Képviselő-testület munkatervére,
b) a képviselő-testületi ülés összehívására,
c) a Képviselő-testület ülésére,
d) a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére,
e) a közmeghallgatásra, lakossági fórumra
f) a Képviselő-testület bizottságaira,
g) az önkormányzati rendeletre és határozatra,
h) a vagyonnyilatkozat kezelésére,
i) a képviselői kötelezettségszegés következményeire,
vonatkozó szabályokat.
2. A Képviselő-testület munkaterve
3. §
(1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik (a továbbiakban: munkaterv). A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit.
(3) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
3. A képviselő-testületi ülés összehívása
4. §
(1) A polgármester a Képviselő-testület ülését általában írásban, levélben hívja össze. Sürgős esetekben az ülés összehívása telefonon is történhet.
(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, amennyiben azok a meghívó kiküldésekor rendelkezésre állnak.
(3) Írásban kell megküldeni
a) a rendelettervezetet,
b) a költségvetést,
c) a zárszámadást és
d) az átfogó programterveket.
(4) A meghívót lehetőség szerint úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább három nappal az ülés időpontja előtt kézhez kapják. Sürgős ügy tárgyalása esetén az ülés három napon belüli időpontra is összehívható.
(5) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.
(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.
4. A Képviselő-testület ülése
5. §
(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök vezeti.
(2) Az ülésvezető
a) megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét,
b) megnyitja az ülést,
c) előterjeszti a napirendi javaslatot,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelettervezeteket,
f) biztosítja a képviselők kérdezési és bejelentési jogának gyakorlását,
g) az ülést berekeszti.
(3) A Képviselő-testület első napirendi pontban a polgármester előterjesztése alapján alakszerű határozat nélkül dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló és a polgármester két ülés között végzett tevékenységről, a legfontosabb eseményekről szóló tájékoztató elfogadásáról.
6. §
(1) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a hozzászólásra kapott időintervallumot túllépte, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt az ülésen, közmeghallgatáson jelenlévő választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
d) az ülés elhagyására kötelezheti azt a választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
(2) A ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
(3) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a mulasztó képviselő személyes érintettségét bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.
7. §
(1) A Képviselő-testület ülésén a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek van hozzászólási joga.
(2) A Képviselő-testület ülésén a Ispánk székhellyel működő társadalmi szervezetek a tevékenységüket érintő kérdésekben tanácskozási joggal vesznek részt.
(3) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódóan a polgármester engedélyével kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak.
(4) Közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok kérdezési és hozzászólási joga nem korlátozható.
(5) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama négy perc. Ugyanazon napirend esetén két alkalommal van lehetőség hozzászólásra, az ismételt hozzászólás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg.
(6) A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(7) A Képviselő-testület ülésének időtartama alkalmanként a négy órát nem haladhatja meg.
8. §
(1) A Képviselő-testület tagjai nyílt szavazásnál szavazatukat kézfelemeléssel adják le.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak.
9. §
(1) A titkos szavazáshoz a Képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára szavazatszámláló bizottságot választ.
(2) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazatszámláló bizottság tagjainak jelenlétében történik, oly módon, hogy a bizottság tagjai a leadott szavazatokat nem láthatják.
(3) A titkos szavazás szavazólapján fel kell tüntetni a határozati javaslatot, továbbá az „igen” a „nem” és a „tartózkodom” feliratot. A szavazás a feliratok valamelyikének aláhúzásával történik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen egyik felirat sincs aláhúzva, vagy amelyiken kettő vagy annál több felirat van aláhúzva.
(4) A képviselő a szavazólapot urnában helyezi el.
(5) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazás eredményét, és tájékoztatja arról a polgármestert. A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.
10. §
(1) A napirendi pontok megtárgyalása után a képviselők bejelentést tehetnek, kérdést intézhetnek a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz.
(2) A bejelentésre, kérdésre a választ lehetőleg a Képviselő-testület ülésén azonnal, ha ez nem lehetséges, nyolc napon belül írásban kell megadni.
(3) A képviselő köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni, képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani.
(4) A képviselő távollétét - indokaival együtt - az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.
5. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
11. §
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a jelenléti ívet, az ülés meghívóját, az írásos előterjesztések egy példányát.
(3) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet ügyfélfogadási időben a jegyzőnél bárki megtekintheti.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell tárolni és megőrizni.
6. Közmeghallgatás, lakossági fórum
12.§
(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot a meghívónak az Önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell;
c) a közmeghallgatásra a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
(3) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő ügyekben lakossági fórumot tarthat, amennyiben arról a Képviselő-testület dönt.
(4) A lakossági fórum időpontjáról és tárgyáról a lakosságot a meghívónak az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell.
7. A Képviselő-testület bizottságai
13. §
A Képviselő-testület állandó bizottsága a Pénzügyi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottság, melynek létszáma 3 fő,
14. §
(1) A Bizottság
a) közreműködik az Önkormányzat gazdasági programja és költségvetése kidolgozásában,
b) véleményt nyilvánít a helyi adók bevezetéséről, mértékéről eltörléséről,
c) javaslatot tesz a polgármester és az alpolgármester illetményének emelésére,
d) figyelemmel kíséri az Önkormányzat fejlesztési feladatainak végrehajtását,
e) közreműködik a községfejlesztési koncepciók, programok, kialakításában,
f) véleményezi a rendezési tervek tervezeteit,
g) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, a képviselők valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait,
h) kivizsgálja a polgármester és képviselők ellen kezdeményezett összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos bejelentéseket, döntési javaslatát a Képviselő-testület elé terjeszti.
15. §
(1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
(2) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt,
(3) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.
8. A polgármester, az alpolgármester és a jegyző
16. §
(1) A polgármester és az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
(2) A polgármesteri tisztség megszűnése esetén a polgármester munkakörét új polgármester és alpolgármester hiányában a korelnöknek adja át.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási osztályvezető látja el.
9. A közös önkormányzati hivatal
17. §
A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 9941 Őriszentpéter Városszer 106.
Kirendeltségei: Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal
Bajánsenyei Kirendeltsége
9944 Bajánsenye, Vörösmarty u. 13/A.
Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal
Hegyhátszentjakabi Kirendeltsége
9934 Hegyhátszentjakab, Kossuth út 39.
10. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
18. §
(1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköreit
a) pályázat benyújtása közfoglalkoztatási támogatás igénylésére, közfoglalkoztatási szerződés megkötése, közfoglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása,
b) a szabad pénzeszközök terhére értékpapír vásárlása, eladása,
c) az önkormányzati segély, a köztemetés, a méltányossági közgyógyellátás és a szociálisan rászoruló személy részére biztosítandó étkeztetés megállapítása.
(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert két ülés között rövid határidővel megjelenő pályázat benyújtására, amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges önerő a költségvetésben rendelkezésre áll. A polgármester által benyújtott pályázat alapján kötött támogatási szerződés érvényességéhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.
11. Az Önkormányzat kormányzati funkciói
19. §
Az Önkormányzat kormányzati funkcióit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
12. Az önkormányzati rendelet és határozat
20. §
(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a képviselő,
b) a bizottság,
c) a polgármester vagy
d) a jegyző.
(2) A képviselő a Képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével illetőleg a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével kezdeményezheti rendelet megalkotását. A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző lehetőség szerint a Képviselő-testület ülésén állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(3) Az önkormányzati rendeletek előkészítése a jegyző feladata.
(4) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítéséhez elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendelettervezetet a polgármester az érdemi vita előtt hirdetőtáblán vagy az Önkormányzat honlapján közszemlére teheti.
(5) Az önkormányzati rendeleteket a Polgármesteri Hivatal Ispánk hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(6) A rendeletekről a jegyző minden évben 1-gyel kezdődő sorszámozással nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet számát és címét.
21. §
(1) A határozatokat évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben az ülés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni
(2) A határozat első részében tartalmazza a Képviselő-testület döntését, második részében végrehajtás felelősét, valamint a végrehajtás határidejét. Nem kell külön határidőt megjelölni azon határozatok esetében, amelyeknél a Képviselő-testület valamilyen tény, esemény tudomásul vételéről döntött, és további intézkedést nem igényel.
(3) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyet minden évben 1-től kezdődő sorszámozással kell ellátni.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti határozat elfogadását. A kezdeményezés ismertetni kell a határozat meghozatalának indokát, célját és a határozati javaslat pontos szövegét. A határozati javaslat törvényességéről a jegyző véleményt nyilvánít. A határozati javaslat szavazásra bocsátásáról az ülésvezető dönt.
13. A vagyonnyilatkozatok kezelése
22. §
(1) A vagyonnyilatkozatokat egy példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani a Pénzügyi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottság elnöke részére. A Bizottság elnöke a leadott vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozat őrzésének technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(2) A polgármester illetve a képviselők vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben az Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal helyiségében tekinthető meg.
(3) A betekintési szándékot írásban a polgármesterhez kell bejelenteni, aki ezt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül továbbítja a Bizottság elnökéhez. A Bizottság elnöke a betekintőt három munkanapon belül írásban értesíti a vagyonnyilatkozat megtekintésének időpontjáról. Az értesítést úgy kell kézbesíteni, hogy azt a betekintő a betekintés időpontja előtt legalább nyolc nappal megkapja.
(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül a Bizottság legalább két tagjának is jelen kell lennie.
14. A képviselői kötelezettségszegés következményei
23. §
(1) Ha a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 25 %-al, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(2) Kötelezettségszegésnek minősül különösen a kétszeri igazolatlan távollét a képviselő-testületi, bizottsági ülésről, a testületi megbízás nem teljesítése, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazás, figyelmeztetés utáni ismételt rendzavarás.
(3) A képviselő-testület a tiszteletdíj-csökkentés mértékének és időtartamának megállapításakor mérlegeli a kötelezettségszegés súlyát, következményeit és ismétlődő jellegét.
15. Záró rendelkezések
24. §
(1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ispánk Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV.25.) önkormányzati rendelete.
Tamaskó Gábor Tamás Tóth Jenő
polgármester jegyző
Kihirdetve: Ispánk, 2014. november 27.
Tóth Jenő
jegyző
1. számú melléklet a 12/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelethez
Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
013320 Köztemető-fenntartás és –működtetése
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos
feladatok
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
064010 Közvilágítás
066020 Város-, községgazdálkodási és egyéb szolgáltatások
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés
107052 Házi segítségnyújtás
107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás