Kondorfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyei  önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-a, és a környezet védelemnek általános szabályairól szóló 1995. évi LII. törvény  5. §-ában, a 46. § (1) bekezdés c, pontjában foglalt felhatalmazás alapján a helyi környezet védelemről az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

(1) A rendelet célja, hogy a Kondorfa község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, és az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket, illetve tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya, Kondorfa község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató egyéb szervezetre egyaránt kiterjed.

(3) A köztisztaság és a települési élhető környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg megtartástól tartózkodni.

(4) A település egész területén a szervezett szemétszállítás megszervezéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(5) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

2. §

(1) Alapfogalmak:

a) települési szilárd hulladék: háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék,

b) háztartási hulladék (szemét): lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget),a kertiés gazdasági hulladék ,falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 15 liter,

c) nem háztartási szemét: az emberi ürülék az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes ( részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem;

d) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét,háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a b, pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék;

e) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése;

f) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése;

g) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása;

h) ^[1] cserjeszint: a földfelszín feletti 0,5 - 2 méter magasság közötti tér.

i) ^[2] facsoport: fás szárú növények legalább 3 egyedből álló összessége, ide nem értve a fa- és cserjesort.

j) ^[3] fás szárú növény: a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti növény.

k) ^[4] önerdősülés: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 5. § 18. pontja szerinti folyamat.

l) ^[5] telek: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 21. pontjában meghatározott földterület.

m) ^[6] tulajdonos: a dolog tulajdonosa, a dolgon fennálló vagyoni értékű jog jogosultja, vagy ezek hiányában a dolog tényleges használója.

II. Fejezet

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. §

(1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hagy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól, megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat az önkormányzati dolgozók útján gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátói- ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell  tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e.

(6) A járda tisztításának kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszűntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(7) A tényleges használó kötelesség a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(8) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni a felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyaggal (homok, fűrészpor, kőporliszt).

(9) A járda síkosságának megakadályozására a tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.

(10) A szóróanyag beszereléséről a tisztántartására kötelezettnek kell gondoskodni.

(11) A járda és a közút síkosság – mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása- az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó szinten karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

(4) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

5. §

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkáltatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervek vagy személynek el kell szállítani engedéllyel rendelkező lerakóba, és közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(5) Közterületen építési, bontási anyagot a Körjegyzőség által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.

(6) Magánterületen az építési, bontási anyagok tárolására engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot , építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni!

(8) Szigorúan tilos a községben magán- és közterületen egyaránt – veszélyes anyagokat felhalmozni, tárolni, valamint veszélyes anyagokat is tartalmazó bontási tevékenységet végezni.

(1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt a lehető legrövidebb időn belül eltávolítani, és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. §

(1) a Község közterületén tilos a járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

(2) A lakóházhoz tartozó udvarban a gépjármű mosását elsősorban környezetbarát tisztítószerrel úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(3) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármilyen módon károsítani tilos!

8. §

(1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni.

(2) Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni.

(3) A közszemérmet és a közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(4) Épületen (kapun,ablakon stb) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

9. §

(1) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóban lehet elhelyezni.

(2) Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(4) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul az Önkormányzattal szerződésben álló szolgáltató által üzemeltetett ártalmatlanító helyre szállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a Körjegyzőségnél azonnal be kell jelenteni.

10. §

(1) Vállalkozói tevékenyég ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos, kivéve az engedéllyel rendelkezőket, amelyet a Körjegyzőségre benyújtott kérelem alapján a polgármester ad meg.

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

(3) Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

11. §

(1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén  lévő tavakba, élő vízfolyásokban, belvízelvezető árkokban tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

12. §

(1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

- a gyalogos közlekedési útvonalon,

- az útkereszteződésben,

- az úttorkolatban,

- a kapubejárat elé, annak szélességében,

- a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

- a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

(3) a járdáról a havat hóesés után a lehető legrövidebb időn belül el kell takarítani.

III FEJEZET

A települési szilárd hulladék kezelése, a köztisztasági szolgáltatás

13. §

(1) A szilárd hulladék gyűjtését és elszállítását, a lomtalanítást az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(2) A Képviselő-testület a szelektív hulladékgyűjtést a településen megszervezi.

Zajvédelmi szabályok

14. §

(1) A község területén engedély nélkül tilos 20.00 óra és 7.00 óra között engedély nélkül minden olyan tevékenységet folytatni ( például: hangos zene, fűnyíró, zajos gép működtetése, magas zajszintű ipari tevékenység folytatása), amely a község lakóinak nyugalmát zavarja.

(2) A zenés, szórakoztató rendezvények tartására engedélyt kell kérni, amelyet a körjegyzőségre kell benyújtani.

(3) Az engedély megadására a polgármester jogosult.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, pontos címét, telefonszámát, a tevékenység megnevezését, pontos helyét, idejét, tartalmát.

A víz védelme

15. §

(1) Tilos a meglévő élőfolyásokat ( a Lugos – patakot, a vízelvezető árkokat) eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni, és azok partjain bármilyen mesterséges készített építményt ( stég, stb.) elhelyezni, a partjait megbontani tilos.

(2) A károkozó köteles az eredeti állapotot visszaállítani a saját költségére, és a keletkezett károkat megtéríteni.

(3) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlana előtti nyílt árok valamint a hozzá tartozó műtárgyak tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(4) a Lugos – patak és egyéb élővizek mentén lévő ingatlantulajdonosok, földhasználók a vízek természetes lefolyását nem akadályozhatják, a kapcsolódó műtárgyak állapotát, üzemeltetését nem veszélyeztetik.

(5) Tilos a vizek fertőzése, szennyezése, különösen tilos a vízelvezető rendszerekben veszélyes hulladékoknak, vegyszereknek, illetve azok csomagolóanyagainak, mérgező anyagoknak, motorolaj, származékoknak az elhelyezése.

(1) A szennyvizet zárt, vízzáróan kialakított szennyvíztárolóban kell gyűjteni, szennyvizet a fogadására kialakított és hatóságok által engedélyezett telepen lehet elhelyezni, a szállatást a szennyvízszállításra jogosult szolgáltatóval kell végeztetni.

(2) A szennyvíz szabályos gyűjtését és elhelyezését a képviselő- testület a Körjegyzőség útján ellenőrzi.

A zöldterületek védelme

17. §

(1) A községben zöldterületnek minősül minden közpark. játszótér, közutat, járdát szegélyező részben vagy egészben növényzettel borított közterület.

(2) A zöldterületeken rendeltetésszerűen, állaguk sérelme nélkül mindenki használhatja.

(3) A közpark, játszótér gondozása az önkormányzat feladata, a belterületi közutak és a járdák mentén lévő fák, élősövények gondozása az ingatlan tulajdonosának feladata.

(4) Tilos a közterületen fák, bokrok csonkítása, a virágok szedése, a madarak természetes élőhelyeinek pusztítása, rongálása, és az épített környezet műtrágyáinak rongálása.

18. §

(1) A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, amely a szomszéd építményének és kerítésének karbantartását nem akadályozza, annak állagát nem rontja.

(2) Köteles minden tulajdonos és használó a tulajdonában, kezelésében lévő területen a közlekedést akadályozó, járda, illetve úttest fölé nyúló ágak, bokrok gondozását, nyesését elvégezni.

(3) ^[7] Fás szárú növény legkisebb telepítési távolsága falusias lakóterület építési övezetben fekvő telekkel szomszédos telken a közös telekhatártól számított legalább

a) 1 méter 2 méternél magasabbra nem növő fás szárú növény esetén,

b) 2 méter 5 méternél magasabbra nem növő fás szárú növény esetén,

c) 5 méter 5 méternél magasabbra növő fás szárú növény esetén.

(4) ^[8] A fás szárú növény magassága nem haladhatja meg a más tulajdonában lévő épülettől vagy az önkormányzati közút határától számított telepítési távolságát.

(5) ^[9] Fás szárú növény telepítése esetén a (3) bekezdés szerinti telepítési távolság mellett figyelemmel kell lenni az adott faj tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, gyökérzetének és lombkoronájának várható méretére.

(6) ^[10] Kúszó, kapaszkodó növény úgy telepíthető, hogy az kizárólag saját tulajdonban álló dologra futtatható fel.

(7) ^[11] A szomszédos telkek tulajdonosai a növény telepítésekor a (3)-(6) bekezdés rendelkezéseitől eltérően is megállapodhatnak.

(8) ^[12] Falusias lakóterület építési övezetben fekvő telekkel vagy közúttal szomszédos telken nem telepíthető

a) facsoport,

b) zárt cserjeszintet eredményező fa- és cserjeállomány,

c) a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 3. számú melléklete szerinti idegenhonos, valamint intenzíven terjedő fa- és cserjefaj,

d) többsorosan ciprus, álciprus, cédrus, tiszafa, fenyő-félék, tuja-félék vagy boróka-félék egyede.

(9) ^[13] Falusias lakóterület építési övezetben fekvő telekkel szomszédos telek tulajdonosa köteles

a) az önerdősülést megakadályozni, az önerdősüléssel létrejött faállományt – amennyiben az Evt. másként nem rendelkezik – megszüntetni,

b) zárt cserjeszintet eredményező fa- és cserjeállományt megszüntetni, vagy egyedeit a földfelszíntől számított 2 méter magasság alatt legallyazni, ágait a fás szárú növény száráig visszanyesni,

c) a növényi eredetű hulladékot összegyűjteni, és elsősorban komposztálással hasznosítani. Növényi eredetű hulladék égetéssel a 19. § szerint semmisíthető meg.

d) a megdőlt fát kivágni,

e) e rendeletnek a fás szárú növények telepítésére vonatkozó rendelkezéseit betartani.

(10) ^[14] Falusias lakóterület építési övezetben fekvő telken és annak telekhatárától számított 100 méteres távolságon belül csemetés – erdészeti csemetekert kivételével – nem létesíthető. A telek tulajdonosa a csemetést köteles bekeríteni.

IV Fejezet

Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése

19. §

(1) Az avar, tarló és a kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet, tarló égetése tilos, az kizárólag a hatályos jogszabályok betartásával végezhető.

(2) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakóhelyen szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(3) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (pl: műanyag, veszélyes hulladék, gumi, vegyszer, festék).

(4) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(5) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, az tüzet azonnal el kell oltani.

(6) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(7) A kerti hulladék elszállítása a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(8) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

(9) Tűzgyújtás és égetés a község területén hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön 8-18 óra között, szélmentes időben megengedett.

(10) Az égestést a lehető leghamarabb be kell fejezni, a tartós füstölés nem megengedett.

20. §

A közösséggazdálkodás körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.

V Fejezet

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

21. § ^[15]

VI Fejezet

Záró rendelkezések

22. §

(1) E Rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A Rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.