Kondorfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (1) bekezdés e) pontja, valamint a   helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény /a továbbiakban: Ötv 18. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - szervezeti és működési szabályzatáról /a továbbiakban: SZMSZ/ a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével  kell alkalmazni.

(2) ^[1] Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kondorfa Község Önkormányzat

(a továbbiakban: Önkormányzat)

Székhelye és pontos címe: 9943 Kondorfa, Alvég 1.

(3) A rendelet hatálya Kondorfa község közigazgatási területére terjed ki.

(4) A Képviselő-testület hivatalának neve: Csörötnek – Magyarlak – Kondorfa Körjegyzőség

Székhelye és pontos címe: Csörötnek, Vasúti út 5.

Telephelyei: Kondorfa, Alvég 1.

                     Magyarlak, Kossuth út 173.

Az önkormányzat jelképei

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, és a zászló

(2) A község címerének és zászlójának megállapítására és használatának rendjére vonatkozó szabályokat  külön rendelet  határozza meg.

3. §

(1) Az Önkormányzat és a körjegyzőség hivatalos kör alakú pecsétjén, középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig, a következő felirat olvasható:

a) Kondorfa Község Önkormányzat, Kondorfa

b) Csörötnek – Magyarlak – Kondorfa Körjegyzőség, Csörötnek

(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

II. fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az önkormányzati jogok

4. §

(1) Kondorfa Község Önkormányzatának joga, hogy a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan eljárjon, azokat önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgassa.

(2) Önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(3) Véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.

(4) E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

(5) Az Önkormányzat szabadon társulhat más helyi önkormányzattal.

(6) A Képviselő-testület döntése alapján érdekeinek képviselete és védelme céljából tagja lehet területi, országos érdekképviseleti szervezetnek, szövetségnek.

(7) Önkormányzati döntést

- a Képviselő-testület, annak felhatalmazására

- bizottsága,

- társulása,

- a polgármester,

- és helyi népszavazás hozhat.

 (8) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom-és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik Vas Megye Önkormányzatával.

(9) A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(10) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a körjegyző közreműködésével - a polgármester feladata.

III. fejezet

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

Az önkormányzat feladata, hatásköre és szervei

5. §

(1) Az Önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:

a) községfejlesztés és községrendezés,

b) az épített és természeti környezet védelme,

c) a lakásgazdálkodás,

d) a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás,

e) a köztemető fenntartása,

f) a helyi közutak és közterületek fenntartása,

g) a helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása,

h) gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatáról,

i) közreműködés az energiaszolgáltatásban,

j) közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,

k) gondoskodás az óvodai nevelésről, az alapfokú nevelésről, oktatásról,  

l) gondoskodás az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról,

m) a közösségi tér biztosítása,

n) a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása,

o) a nemzeti és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása,

p) az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése.

(2) Az Önkormányzat köteles gondoskodni

a) az egészséges ivóvízellátásról,

b) az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

c) az egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról,

d) a közvilágításról,

e) a hulladékgazdálkodásról,

f) a helyi közutak és köztemetők fenntartásáról,

g) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről,

h) a Körjegyzőség működtetéséről.

(3) A Képviselő-testület a kötelezően ellátandó feladatairól szükség szerint önkormányzati  rendeletet alkot.

(4) Az Önkormányzat akkor vállalhatja szabadon, közfeladat ellátását, ha

a) az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe

b) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását

c) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak

(5) A közfeladat önkéntes vállalása előtt meg kell vizsgálni a megvalósítás költségeit, a körülmények és a szükséges forrás elemzéséről a polgármester gondoskodik.  

(6) A Képviselő-testület önként vállalt feladatairól éves pénzügyi tervében dönt.

(7) Kondorfa Község Önkormányzata önálló jogi személy.

(8) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

6. §

(1) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az önkormányzati rendeletalkotás,

b) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének

c) meghatározása,

d) a törvények által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás,

e) a helyi népszavazás kiírása,

f) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő érmek meghatározása,

g) használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása,

h) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, módosítása és

i) végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadása,

j) a településrendezési terv jóváhagyása,

k) a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat jóváhagyása,

l) a Képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel,

m) a kötvénykibocsátás,

n) a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,

o) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez

p) való csatlakozás,

q) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi

r) önkormányzati szervezethez való csatlakozás,

s) az intézmény és gazdasági társaság alapítása, átszervezése, megszüntetése,

t) közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása,

u) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

v) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről,

w) ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést nem érinti, 

x) vélemény-nyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az önkormányzat

y) álláspontjának kikérését írja elő,

z) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés,

aa) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33. § (2) bekezdésének

bb) b.) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés, a

cc) vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,

dd) amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(2) ^[2] A Képviselő-testület egyes hatáskörének gyakorlását a polgármesterre, a bizottságra, a jegyzőre, illetve a törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) ^[3] A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A hatásköri címzettnek a következő testületi ülésen ismertetni kell átruházott hatáskörben hozott döntését.

(6) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorláshoz utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(7) A képviselő kezdeményezheti az átruházott hatáskörben hozott döntéseknek a  Képviselő-testület által történő felülvizsgálatát.

(8) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzat intézményt, gazdasági társaságot alapíthat, kinevezi vezetőiket, az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó jogszabályi rendelkezések, továbbá a vezetői megbízással kapcsolatos eljárási szabályok betartásával jár el.

(9) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(10) A képviseleti jog ellátására a Képviselő-testület határozatával települési képviselőt, bizottságának tagját, illetve a Körjegyzőség köztisztviselőjét, szükség esetén külső szakértőt  is felruházhatja.

7. §

(1) Kondorfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete támogathatja a községben működő e rendelet 1. számú függelékében szereplő önszerveződő közösségek tevékenységét.

(2) A Képviselő-testület az éves pénzügyi tervében támogatásukra meghatározott összeget biztosít, melyről köteles a támogatott elszámolni.

(3) Az adott önszerveződő közösség tevékenységét érintő napirend tárgyalására a közösség vezetőjét meg kell hívni a Képviselő-testület ülésére, ahol őt tanácskozási jog illeti meg.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület összehívása

8. §

(1) ^[4] A Képviselő-testület tagjainak létszáma 5 fő.

              Ebből: polgármester                        1 fő

                         települési képviselő              4 fő

a) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha ülésén a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele (3 fő) jelen van.

b) Határozatképtelen testületi ülést 15 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újból össze kell hívni.

c) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni.

(2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(4) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül kell összehívni.

(5) Az alakuló ülés összehívásról a megválasztott polgármester köteles gondoskodni.

(6) Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig.

(7) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.

(8) Az alakuló ülésen kell megállapítani a polgármester illetményét.

(9) A Képviselő-testület már az alakuló ülésen dönthet az alpolgármester megválasztásáról, tiszteletdíjáról.

9. §

(1) A Képviselő- testület szükség szerint, általában havonta ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.

(2) A Képviselő-testület július 10.és augusztus 20. között csak rendkívüli esetben ülésezik.

(3) A Képviselő-testületi ülések helye: a Kultúrház (Kondorfa, Alvég 1.).tanácskozó terme, illetve a Körjegyzőség (Csörötnek, Vasúti út 5.)  tanácskozó terme, az együttes ülések esetében Kultúrház tanácskozó terme (Csörötnek, Vasúti út 7.) ettől a Képviselő-testület csak indokolt esetben térhet el.

(4) A Képviselő-testület üléseit a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze.

(5) ^[5] A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű tartós akadályoztatása, illetve betöltetlensége, esetén az ülés összehívására a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.

(6) A Képviselő-testület rendes ülését össze kell hívni:

a) a munkatervben meghatározott esetekben,

b) a települési képviselők egynegyedének,

c) a képviselő-testület bizottságának indítványára

d) a népi kezdeményezés megtárgyalására, amelyet a képviselő-testület által meghatározott számú választópolgár indítványozott,

e) ^[6] a megyei kormányhivatal a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

(7) A polgármester a Képviselő-testület ülését rendszerint írásban hívja össze, de sürgős esetben az ülés összehívása más módon (telefonon, stb) is történhet.

(8) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érintettek a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülés esetén, pedig legalább 24 órával, különös elbírálást igénylő ügyben 8 órával korábban kézhez kapják.

(9) A meghívó tartalmazza: az ülés helyét és időpontját,  a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét.

(10) A meghívóhoz mellékelni a rendelet-tervezetét, az írásos előterjesztéseket, de legalább a határozati javaslatot.

(11) Azt az írásos előterjesztést, amely a meghívásához kapcsolódik, meg kell küldeni az előterjesztőnek, az intézményvezetőnek, a napirend tárgya szerint illetékesnek.

(12) A Képviselő-testület ülésének meghívóját ki kell függeszteni a Körjegyzőség Kondorfai hivatalának hirdetőtábláján.

(13) A nyilvánosság biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy az érdeklődő állampolgárok a testületi ülések anyagába (kivételt képeznek a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések) előzetesen betekinthessenek a Körjegyzőség Kondorfai és Csörötneki Hivatalában ügyfélfogadási időben.

(14) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát hirdetmény útján kell tájékoztatni, melyet a Körjegyzőség Kondorfai hivatalának hirdetőtábláján kell közzétenni.

(15) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(16) A közmeghallgatást igénylő napirendet tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt hirdetmény útján kell nyilvánosságra hozni a Körjegyzőség Kondorfai  hivatalának hirdetőtábláján.

(17) A rendkívüli ülés összehívásának kezdeményezésében, indítványában meg kell jelölni az ülés napirendjét, helyét és idejét, amely a kezdeményezés, indítvány előterjesztésétől számított 5  napon belüli időpontra vonatkozhat.

(18) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(19) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

a) a jegyzőt,

b) a napirend előterjesztőjét,

c) a napirend tárgya szerinti illetékeseket,

d) az intézmények vezetőit,

e) ^[7] az 1. számú függelékben meghatározott civil szervezetek, önszerveződő                   közösségek  vezetőit a tevékenységüket érintő napirend tárgyalására,

(20) A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási jog illeti meg azokat, akik az ülésre meghívót kaptak.

(21) A képviselő-testületi ülésen állandó meghívottként tanácskozási joggal rendelkeznek az 1. számú függelékben felsorolt szervezetek vezetői.

A Képviselő-testület munkaprogramja, munkaterve

10. §

(1) A polgármester programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely – a testület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület működésének alapja a munkaterv.

(3) A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző december31-ig - a polgármester irányításával - a körjegyző állítja össze, s a  polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.

A Képviselő-testület ülése

11. §

(1) A Képviselő-testület ülése – a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(3) Zárt ülést rendelhet el a Képviselő-testület a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a Képviselő-testület a zárt ülést

a) a polgármester,

b) bármely képviselő,

c) a bizottság,

d) a körjegyző 

javaslatára minősített szótöbbségű szavazattal rendelheti el.

(5) Zárt ülésen a Képviselő-testület tagjain kívül a körjegyző, továbbá meghívása esetén  az  érintett és a szakértő vesz részt, illetőleg az, akit törvény alapján kötelező jelleggel meg  kell hívni.

A képviselő-testület ülésének vezetése

12. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester – vezeti.

(2) ^[8] A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülés vezetésére a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.

(3) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti  az ülést,

b) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról

c) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok

végrehajtásáról, és lehetőséget biztosít a napirend előtti felszólalásokhoz.

d.) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetve lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, és a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot,

e)  indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

f)  figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától,

g)  szünetet rendelhet el,

h) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

i) a képviselőkön és a meghívottakon kívül más személy részére is hozzászólási jogot biztosíthat a napirendhez kapcsolódóan. 

A napirend megállapítása

13. §

(1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján  a napirendet a Testület állapítja meg.

(2) A sürgősségi indítvány napirendre történő felvételére, napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő, a bizottságok, és bármely képviselő  javaslatot tehet. A javaslatot indokolni kell.

(3) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

Az előterjesztés

14. §

(1) Az előterjesztés két fő részből áll: bevezető részből és határozati javaslatból.

(2) Előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) bármely képviselő,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a körjegyző.

(3) A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban történik.

(4) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

Sürgősségi indítvány

15. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel, de az Önkormányzat gazdasági érdekeire tekintettel halasztást nem tűrő tárgyalást igényel.

(2) A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

- a polgármester

- az alpolgármester

- a bizottság elnöke

- a képviselők

- a körjegyző

(3) A sürgősségi indítványt - rövid indoklással - legkésőbb az ülést megelőző nap 12 órájáig kell a polgármesternek, távollétében a körjegyzőnek írásban benyújtani.

(4) A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

(5) A sürgősség elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

A tanácskozás rendje, szavazás

16. §

(1) A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve a napirendről történő levételét.

(2) Ha az előterjesztő úgy határoz, hogy a napirendet visszavonja, javaslatára a testület ebben az esetben is egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg, amelynek az írásbeli előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.

(5) A kérdésekre az előadó köteles választ adni.

(6) A válaszadás után a hozzászólások következnek. A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(7) A hozzászólás időtartama legfeljebb  5 perc lehet.

(8) Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponthoz másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólás idejét korlátozhatja.

(9) Időtúllépés miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(10) A polgármester kivételes esetben az ülésen jelenlévő állampolgárnak csak a napirendhez kapcsolódóan, maximum 2 perces időtartamban engedélyezhet felszólalást.

(11) A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.

(12) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem  jelentkezik, vagy a Testület a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(13) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(14) A napirendi pont vitáját az ülésvezető foglalja össze.

(15) A határozathozatal előtt a körjegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(16) A szavazás megkezdéséig bármelyik képviselő, illetve. a napirend előadója javasolhatja a téma napirendről történő levételét.

(17) A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(18) A levezető elnök elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(19) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(20) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(21) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

(22) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(23) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(24) ^[9] A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges:

a) az Ötv-ben meghatározott esetekben:

- önkormányzati rendeletalkotáshoz,

- az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,

- a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

- önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,

- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködés megkötéséhez

- nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

- intézmény alapításához, átszervezéshez, megszüntetéshez,

- a képviselő kizárásához,

- zárt ülés elrendeléséhez,

- a Képviselő-testület megbizatásának lejárta előtti feloszlatásához,

- a polgármester ellen kereset benyújtásához,

b) továbbá

- kitűntetés adományozásához,

- a Képviselő-testület munkaprogramjának, gazdasági programjának elfogadásához,

- az önkormányzati vagyon értékesítéséhez,

- hitelfelvételhez,

- testületi hatáskörök átruházásához, a hatáskör visszavonásához,

- helyi népszavazás kiírásához.

- vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljáráshoz,

- összeférhetetlenség megállapításához.

17. §

(1) A Képviselő-testület döntéseit – a 18. §-ban meghatározott esetet kivéve - nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.

(3) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő, a levezető elnök még ugyanazon az ülésen elrendelheti a szavazás egy ízben történő megismétlését.

(4) Ha a szavazásra bocsátott kérdés - a szavazástól tartózkodó képviselők magas száma miatt - nem kapja meg sem a többségi igent, sem a többségi nemet, érvényes döntés nem jön létre. Ez esetben a szavazás egy esetben megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

(5) A (3), (4) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazása esetén, ha a javaslat nem kapta meg a jelenlévő települési képviselők több mint felének a támogatását (igen szavazatát) akkor azt a javaslatot a Testület nem fogadta el, az nem emelkedett rendeletté, határozattá.

18. §

(1) A Képviselő-testület titkos szavazással választja meg az alpolgármestert.

(2) Titkos szavazással dönthet a Képviselő-testület mindazokban az ügyekben, amelyekben:

a) zárt ülést köteles tartani

b) zárt ülést tarthat

(3) A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti.

(4) A titkos szavazás elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének "igen" szavazata szükséges.

(5) ^[10] A titkos szavazás lebonyolítását az a Jogi, Ügyrendi Bizottság tagjai látják el.

19. §

(1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő kezdeményezhet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) El kell rendelni a név szerinti szavazást:

- ha törvény írja elő,

- ha a polgármester kéri,

- ha 3 képviselő indítványozza.

(3) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(4) A név szerinti szavazás alkalmával a körjegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(4) Név szerinti szavazás és minősített többségű döntés szükséges a Képviselő-testületnek az Ötv. 18. §. (3) bekezdésében meghatározott feloszlatásához.

(5) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) Az ülésen a szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök köteles azt megismételni.

(7) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő és a jegyző bármikor 2  percre szót kérhet, és javaslatot tehet.

(8) Az ügyrendi javaslat elhangzása után legfeljebb 2 perces hozzászólás engedélyezhető, egyébként a javaslat felett a Testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

Az önkormányzat döntései

20. §

(1) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, annak felhatalmazására bizottsága, a polgármester, illetőleg helyi népszavazás hozhat.

(2) A Képviselő-testület döntésével

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz.

(3) A Képviselő-testület határozatban szabályozza az általa irányított szervek feladatait, saját működését és állapítja meg a feladatkörébe tartozó terveket.

(4) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

- a napirend meghatározásáról,

- az ügyrendi kérdésekről.

(5) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(6) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(7) A Képviselő-testület határozatainak jelölése:

 "… (a határozat száma arab számmal) /200 (..). (a határozathozatal dátuma a hónap római számmal. a nap arab számmal) Kt. határozat".

(8) A határozatokról a körjegyző folyamatos, határidős és tárgymutatós nyilvántartást vezet.

(9) A határozatok jegyzőkönyvi kivonatos másolatát az érintetteknek a határozatban foglalt határidőn belül ki kell adni, illetve meg kell küldeni.

(9a) ^[11] A Képviselő-testületnek a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését megállapító normatív határozatát a jegyző a (16) bekezdés szerinti módon, az elfogadását követő napon közzéteszi.

 (10) A Képviselő-testület - az Ötv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(11) A Képviselő-testület rendeletet alkot az Ötv. által meghatározott ügyekben.

(12) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők

b) az önkormányzati bizottság elnöke

c) a polgármester, az alpolgármester, a körjegyző

d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői

e) önkormányzati társulás tagjai

f) a lakosság

g) központi szervek, amelyeknek az Ötv. értelmében a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.

(13) A rendelettervezet és a rendelet hiteles végleges szövegét a körjegyző készíti el.

(14)  ^[12] A megalkotott rendelet jelölése:

„Kondorfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének …(sorszám arab számmal) / 200.. (…) (a kihirdetés dátuma a hónap római számmal, a nap arab számmal) önkormányzati rendelete a …………. (tárgy megjelölése) ről."

(15) A megalkotott rendelet kihirdetéséről, a rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a körjegyző gondoskodik.

Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(16) A rendelet kihirdetése a Körjegyzőség Kondorfai hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

A kérdésfeltétel

21. §

(1) A kérdezés joga a képviselőket minden testületi ülésen megilleti, amelyet az Egyebek napirendi pontban tehetnek fel.

(2) Kérdésnek minősül minden, az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(3) A kérdést röviden, tömören kell megfogalmazni, egy kérdező legfeljebb 3 percet vehet igénybe.

(4) Kérdést kehet intézni a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a körjegyzőhöz, a Körjegyzőség köztisztviselőjéhez.

(5) A kérdésre az érintett a kérdésfeltétel után azonnal válaszol, amennyiben a válaszadáshoz a szükséges információk nem állnak rendelkezésre, úgy az érintett 15 napon belül a kérdezőnek írásos választ ad., vagy a soron következő testületi ülésen szóban válaszol.

(6) A kérdésre adott válasz elfogadásáról csak akkor dönt a képviselőtestület, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

A tanácskozás rendjének fenntartása

22. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

Ennek során:

- figyelmezteti a tárgytól eltérő vagy a tanácskozáshoz nem illő módon hozzászólót,

- rendre utasítja a méltatlan magatartást tanúsító képviselőt,

- szünetet rendelhet el,

- felfüggeszti az ülést,

- elnapolja az ülést,

- berekeszti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja, a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén, az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal a polgármester, vagy bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünet rendelhető el. A szünet időtartama legfeljebb fél óra lehet.

Ezzel a jogával minden képviselő ülésnaponként egy esetben élhet. A szünet elrendeléséről a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A Képviselő-testület dokumentumai

23. §

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés jellegét /alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás/,

b) az ülés helyét, időpontját,

c) az ülésen megjelent, távolmaradásukat előzőleg bejelentő és az azt elmulasztó képviselők nevét,

d) az ülésen megjelent meghívottak nevét,

e) az elfogadott napirendet, napirendi pontonként az előadó nevét,

f) a szóbeli kiegészítés rövid tartalmát,

g) a felszólalók nevét, hozzászólásuk rövid tartalmát,

h) a határozatképességre, a szavazás eredményére utaló adatokat,

i) név szerinti szavazásnál annak lefolyását,

j) a hozott döntések szó szerinti szövegét,

k) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket, azokra adott válaszokat,

l) a polgármester és a jegyző aláírását.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az előterjesztések,

d) a jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet,

f) egyéb írásos indítvány,

g) a képviselő kérelmére írásban benyújtott hozzászólása.

(5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát a körjegyző őrzi.

(6) ^[13] A nyílt ülésről készült jegyzőkönyv egy másolati példányát 15 napon belül – mellékleteivel együtt – meg kell küldeni a kormány általános hatáskörű illetékes területi államigazgatási szervének.

(7) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a Körjegyzőség Kondorfai és Csörötneki Hivatalában, hivatali időben  a képviselők és az állampolgárok megtekinthetik.

(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a körjegyző őrzi.

(9) ^[14]

(10) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselők és az érintettek hivatali időben a Körjegyzőségen betekinthetnek.

Együttes képviselő-testületi ülés

23/A. § ^[15]

(1) Az együttes képviselő-testületi ülést bármely polgármester kezdeményezésére össze kell hívni.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés működésére a 8-23. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az együttes képviselő-testületi ülést Csörötnek község polgármestere vezeti. Akadályoztatása esetén bármely képviselő javaslatára a képviselő-testületek - testületenként - a jelenlévő képviselők többségének egybehangzó szavazatával választanak ülésvezetőt.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv másolatát a Körjegyzőség valamennyi hivatali helyiségében a körjegyző őrzi.

V. fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

A képviselők jogállása

24. §

(1) A képviselőt megilletik az önkormányzati törvényben és a szabályzatban foglalt jogok, és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(3) A képviselő

a) köteles részt venni a testület munkájában,

b) a testület ülésén a polgármestertől, a bizottság elnökétől, a jegyzőtől felvilágosítást kérhet,

c) kérésére írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni, szóbeli véleményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell,

d) tanácskozási joggal részt vehet a bizottsági ülésén,

e) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó bármely ügy megtárgyalását,

f) kezdeményezheti, hogy a testület vizsgálja felül a bizottságnak, a polgármesternek, a testület által átruházott hatáskörében, önkormányzati ügyben hozott  döntését,

g) megbízás alapján képviselheti a testületet,

h) képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet a körjegyzőségtől

i) köteles a testületi ülésről való távolmaradását előzetesen bejelenteni

j) köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, a titoktartási kötelezettsége a képviselői mandátumának lejárta után is fennáll,

VI. fejezet

A Képviselő-testület bizottsága

25. §

(1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A Képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező,  javaslattevő ellenőrzési feladatokat ellátó - a Képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(3) A bizottságok működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(4) ^[16] A képviselő-testület állandó bizottságként a Jogi, Ügyrendi Bizottságot hozza létre. A bizottság tagjainak száma 3 fő, a tagok névsorát a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(5) A képviselőtestület meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat étre, amely a meghatározott idő letelte, illetve a feladat elvégzése vagy feladat elvégzésének lehetetlenné válása után automatikusan megszűnik.

(6) Bizottság elnökének, tagjának a polgármester, az alpolgármester, a Körjegyzőség dolgozója nem választható meg.

(7) A bizottságok tagjainak több mint fele települési képviselő. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelességei a bizottság működésével összefüggésben azonosak.

(8) A bizottságot a Képviselő-testület által választott elnök vezeti.

(9) Az elnök helyettesítésére a bizottság tagjai alelnököt választhatnak.

A bizottsági működés főbb szabályai

26. §

(1) A bizottság általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A Képviselő-testület bármely bizottsági ügyet magához vonhat, illetve a bizottsági döntést módosíthatja,

b) a képviselő-testületi döntések előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal, javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó ügyekben,

c) előkészíti a Képviselő-testület munkatervében meghatározott és a tevékenységi köréhez tartozó előterjesztéseket,

d) javaslatot tehet a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(2) ^[17] A Jogi, Ügyrendi Bizottság részletes feladatai:

a) hatáskörében dönt a Képviselő-testület által részére átruházott ügyekben,

b) ^[18] javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére,

c) ^[19]

d) javaslatot tesz a polgármester bérezésére, jutalmazására, a képviselői tiszteletdíjak megállapítására,

e) ellátja a Képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat, lebonyolítja a  titkos szavazásokat,

f) előkészíti a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket,

g) figyelemmel kíséri és elősegíti a Képviselő-testület tagjai jogainak érvényesülését és kötelezettségeit teljesítését, a polgármester felkérésére kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,

h) nyilvántartja a Képviselő-testület tagjainak, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát, s azokkal kapcsolatban ellátja a vonatkozó jogszabályok szerinti ellenőrzési feladatokat.

i) az Ötv. 33/A. § (4) bek. szerinti polgármesteri összeférhetetlenségre vonatkozó javaslat elkészítésében a bizottság 3 képviselő tagja vehet részt,

(3) ^[20]

(4) Az ülést a bizottság elnöke a rendelet 9. § (8), (9) bekezdésében meghatározottak szerint hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén 24 órával korábban kézhez kapják.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására.

(6) A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(7) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

(8) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottsági tagok több mint fele jelen van.

(9) A bizottság tagja a bizottsági üléseken köteles részt venni.

(10) A bizottsági ülések időpontjáról, napirendjéről a polgármestert, alpolgármestert és a körjegyzőt az ülést megelőzően 3 nappal korábban értesíteni kell.

(11) A bizottsági üléseken, lehetőség szerint részt vesz a polgármester vagy az alpolgármester, valamint a jegyző.

(12) A bizottság ülése nyilvános.

(13) A bizottság zárt ülést tart azokban az esetekben, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé  teszi, vagy megengedi. A zárt ülésen hozott döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(14) A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(15) A bizottsági döntések végrehajtásáról, a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a körjegyző - a Körjegyzőség útján - gondoskodik.

(16) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely a hozzászólások lényegét és a határozatokat tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(17) A bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.

(17a) ^[21] A bizottság határozataira a 20. § (4)-(9) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.

(18) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.

VII. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző

27. §

(1) Kondorfa község polgármestere megbízását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a határozatképesség, a döntéshozatal, a működés

szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester tiszteletdíját a Képviselő-testület a jogszabály keretei között határozza meg.

(4) A polgármester havonta egy alkalommal fogadóórát tart.

(5) ^[22] A polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) A polgármester feladatai különösen:

a) A testület működésével kapcsolatosan:

- segíti a települési képviselők munkáját,

- összehívja és vezeti a testület üléseit,

- képviseli az önkormányzatot,

- az önkormányzati rendeleteket, valamint a testület üléséről készült jegyzőkönyveket a jegyzővel aláírja.

b) A bizottságok működésével összefüggő feladatai:

- kötelező jelleggel indítványozza a bizottság összehívását,

- felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását ha az ellentétes a testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésen határoz.

c) Egyéb feladatai:

- a körjegyző javaslatára meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

- a körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

- hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a körjegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

- dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben,

- egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.

(7) ^[23] A polgármester tisztségének megszűnése esetén az 1994. évi LXIV. törvény szerint átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnökének.

(8) ^[24] A Képviselő-testület a társadalmi megbízatású polgármester munkarendjét a következők szerint határozza meg: heti egy munkanapon 9-12 óra közötti időtartamban illetve szükség szerint, kötetlen munkaidő beosztásban látja el feladatait.

28. §

(1) Kondorfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Helyettesítő jogkörében az alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

(3) ^[25] Az alpolgármester alpolgármesteri feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

29. §

(1) A Képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő körjegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

(2) ^[26] A körjegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. Ennek keretében

- gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

- előkészíti a testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

- ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat

- tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,

- a testület ülésén a napirendi pont vitájában – ha szükséges – a szavazás előtt törvényességi észrevételt tesz,

- gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, őrzéséről és megküldéséről

- választási ciklusonként egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról és az ügyintézésről

- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

- ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket,

- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

- gyakorolja a munkáltatói jogokat a Körjegyzőség köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges,

- havonta egy alkalommal fogadóórát tart.

(3) ^[27] A körjegyzőt tartós akadályoztatása esetén a Körjegyzőség köztisztviselője helyettesíti külön helyettesítési intézkedés alapján.

(4) ^[28] A körjegyző, vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testületi ülésen részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.

VIII. fejezet

A Körjegyzőség

30. §

(1) ^[29] A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására „Csörötnek-Magyarlak-Kondorfa Körjegyzőség” elnevezéssel egységes hivatalt tart fenn a Körjegyzőségben részt vevő, alapítói jogokkal felruházott irányító szervekkel  - Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületével és Kondorfa Község Önkormányzat Képviselő-testületével – közösen.

(2) ^[30] A Körjegyzőség székhelye: 9962 Csörötnek, Vasúti út 5.

      Telephelyei: 9963 Magyarlak, Kossuth Lajos út 173.

                           9943 Kondorfa, Alvég 1.

(3) ^[31] A Körjegyzőség önállóan működő és gazdálkodó, közhatalmi költségvetési szerv. A Körjegyzőség működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket költségvetés határozza meg.

(4) A Körjegyzőség jogi személy.

(5) A Körjegyzőséget a képviselő-testületek döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében a polgármesterek irányítják, a körjegyző vezeti.

(6) A Körjegyzőség belső szervezeti egységei a következők:

Pénzügyi csoport

Igazgatási csoport

(7) ^[32] A Körjegyzőség ügyfélfogadási rendje a következő:

Hétfő                     8.30-12.00, 12.30-16.00

Kedd                     8.30-12.00, 12.30-16.00

Szerda                   nincs ügyfélfogadás

Csütörtök              8.30-12.00, 12.30-16.00

Péntek                   8.30-13.30 óráig

(8) ^[33] A körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

a) a körjegyző kinevezéséről, munkaviszonyának megszüntetéséről, a körjegyzővel szembeni fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítéséről,

b) a körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról,

c) a körjegyzőség költségvetéséről, zárszámadásáról.

X. fejezet

Az önkormányzat társulásai

31. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Kondorfa Község Önkormányzata Csörötnek és Magyarlak községek Önkormányzatával közösen tartja fenn és működteti Csörötnek – Magyarlak – Kondorfa Körjegyzőséget.

(3) Kondorfa Község Önkormányzata alapító tagja az Őrségi Többcélú Kistérség Társulásának.

(4) ^[34] Kondorfa Község Önkormányzata az őrségi és a zalaegerszegi térség településeivel együttműködve egyes szociális feladatait (gyermekjóléti szolgálat, családsegítés, étkeztetés, nappali ellátás, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Támasz Alapszolgáltatási Intézmény segítségével látja el.

(5) Kondorfa Község Önkormányzata az oktatási, nevelési feladatait az Őriszentpéteri és a környező települések önkormányzataival közösen fenntartott intézményfenntartó társulás keretein belül látja el.

(6) A Képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során az Ötv. 41-44. §. és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXIV. törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

Falugondnoki Szolgálat

31/A. § ^[35]

(1) A szolgáltatás alapadatai:

A szolgáltatás neve: Kondorfa Község Önkormányzat Falugondnoki Szolgálata

a) A szolgáltatás székhelye és az ellátottak számára nyitva álló helyiség címe: 9943 Kondorfa, Alvég 1.

b) Fenntartó: Kondorfa Község Önkormányzat

c) Működési területe: Kondorfa község közigazgatási területe

d) Jogállása: szakfeladat keretében ellátott szociális szolgáltatás, egyszemélyes falugondnoki szolgálat

e) Alaptevékenysége: 8532 falugondnoki szolgálat

(2) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó feladatok körét, azok igénybevételének rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(3) A falugondnoki szolgálat tevékenységét a külön szervezeti és működési szabályzatában, a falugondnoki szolgálatról szóló helyi rendeletben, szakmai programjában és a falugondnok munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően végzi.

(4) A falugondnok a szolgálat tevékenységéről minden év december 31-ig köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

(5) A szolgáltatást igénybe vevő, érvényes megállapodással rendelkezőkről készült nyilvántartást a körjegyzőség vezeti a falugondnok adatszolgáltatása alapján.”

X. fejezet

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok

32. §

(1) A Képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

33. §

(1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezéséről, helyéről, időpontjáról és témájáról munkatervében, illetve szükség szerint dönt.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.

34. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, ill.  a jelentősebb döntések előkészítése érdekében  - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(3) A falugyűlésre meg kell hívni a képviselőket, a körjegyzőt, a Körjegyzőség köztisztviselőit.

(4) A falugyűlésről emlékeztető készül, melynek elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

XI. fejezet

Az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárás

A polgármesterrel, illetve az alpolgármesterrel szemben fennálló összeférhetetlenségre vonatkozó eljárás

35. §

(1) A polgármester, továbbá az alpolgármester a megválasztásuktól, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § /1/-/2/ bekezdéseiben meghatározott összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül kötelesek az összeférhetetlenségi okot megszüntetni.

(2) ^[36] A polgármester, illetve az alpolgármester összeférhetetlensége ügyében a Jogi, Ügyrendi Bizottság képviselő tagjai tisztázzák a tényállást, és ennek alapján alapos ok fennállása esetén kezdeményezik a  Képviselő-testület összehívását, ahol ismertetik az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülményeket.

(3) ^[37] Ha a polgármester, illetve az alpolgármester az /1/ bekezdésben foglalt kötelezettségüknek nem tesznek eleget, bármely képviselő indítványára – a Jogi, Ügyrendi Bizottság javaslata alapján – a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb azonban az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha ezt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény lehetővé teszi. A Képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek, illetve az alpolgármesternek kézbesíteni kell.

(4) ^[38] A polgármester, továbbá az alpolgármester az összeférhetetlenségüket, illetőleg  a megbízatás megszűnését megállapító Képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérhetik – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a Szombathelyi Törvényszéktől.

A képviselőkkel szemben fennálló összeférhetetlenségre vonatkozó eljárás

36. §

(1) A képviselő a vele szemben – a helyi önkormányzati képviselők jogállásának  egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5. §-a alapján – fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) A képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet  keletkezését, vagy annak a képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az  összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.

37. §

(1) A képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merül fel: mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az  összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.

(3) ^[39] A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Jogi, Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(4) ^[40] A Jogi, Ügyrendi Bizottság  a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a 37. § /2/ bekezdésében megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.

(5) ^[41] Hiányos bejelentés esetén a Jogi Ügyrendi és Jogi Bizottság egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, az Ügyrendi és Jogi Bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

(6) ^[42] A Jogi Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás  során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve írásban jelentse be a polgármesternek  az összeférhetetlen tisztségről való lemondását. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti az Ügyrendi és Jogi Bizottságnak, akkor az megállapítja az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás befejezését, és erről a tényről tájékoztatja a polgármestert.

(7) ^[43] Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik az összeférhetetlenség megszüntetéséről, a Jogi, Ügyrendi Bizottság haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.

38. §

(1) ^[44] A Jogi, Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen tárgyalja.

(2) ^[45] A Jogi, Ügyrendi Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

(3) ^[46] A Jogi, Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről, és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.

(4) ^[47] Ha a Jogi, Ügyrendi Bizottság a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.

(5) ^[48] A Jogi, Ügyrendi Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a  polgármestert, és javaslatot tesz a polgármesternek a Képviselő-testület (6) bekezdésében foglaltak szerinti megfelelő határidőben történő összehívására.

(6) ^[49] A Jogi, Ügyrendi Bizottság előterjesztése, ennek hiányában a polgármester előterjesztése  alapján a képviselőtestület a következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

39. §

(1) Az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet tenni, arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

(2) Ha a Képviselő-testület nem mondja ki az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben ugyanezen tények alapján újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni nem lehet.

40. § ^[50]

Az érintett képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését a 2000. évi XCVI. törvény 2. §. c./ pontja alapján kimondó Képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a Szombathelyi Törvényszéktől.

Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

41. §

(1) A polgármester, illetve az alpolgármester megválasztásukkor, majd ezt követően évente vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(2) ^[51] A polgármester, illetve az alpolgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége  szándékos elmulasztása, vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén  a Képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester, illetve az alpolgármester ellen a Szombathelyi Törvényszékhez a polgármester, illetve az alpolgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek, illetve az alpolgármesternek e tisztségből történő felfüggesztését is.

42. §

(1) A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1. napjától számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a fenti törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az  önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

(3) ^[52] A vagyonnyilatkozatot a Jogi,  Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Jogi, Ügyrendi Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

43. §

(1) ^[53] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Jogi,  Ügyrendi Bizottságnál bárki kezde­ményezheti.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(3) ^[54] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, illetve a bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezést nem jelöli meg konkrétan vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Jogi, Ügyrendi Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Jogi, Ügyrendi Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt az eljárás lefolytatásáról, vagy további vizsgálat nélkül ezen tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(4) ^[55] A Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében felhívja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás befejezéséről haladéktalanul tájékoztatja a képviselőtestületet.

(5) ^[56] Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Jogi, Ügyrendi Bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, melynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében a Jogi, Ügyrendi Bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.

(6) ^[57] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Jogi, Ügyrendi Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

44. §

(1) ^[58] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke a soron következő ülésén tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(2) ^[59] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a Jogi, Ügyrendi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

45. §

(1) ^[60] A vagyonnyilatkozatokat a Körjegyzőség csörötneki székhelyén a biztonsági követelményeknek megfelelő páncélszekrényben zártan, elkülönítve kell őrizni.

(2) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során az adatvédelmi törvény rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani.

(3) ^[61] A képviselők vagyonnyilatkozatába – a Jogi, Ügyrendi Bizottság által kijelölt időpontban – havonta legalább egy alkalommal a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnökének  vagy arra kijelölt tagjának jelenlétében bári betekinthet.

XII. fejezet ^[62]

Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása, vagyona

A költségvetés

45/A. §

(1) Az önkormányzat az Ötv. alapján kötelező és önként vállalt feladatok ellátásáról gondoskodik, közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

45/B. §

(1) A képviselő-testület költségvetését évente rendeletben állapítja meg.

(2) ^[63] A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az állami hozzájárulás mértékét és a finanszírozás rendjét a központi költségvetés határozza meg.

(3) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a képviselő-testület elé.

(4) A költségvetés tervezetében először a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósításának módozatait kell kimunkálni, majd ezt követi az önként vállalt feladatok számbevétele.

(5) A költségvetési koncepciót, a költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetet a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

Az önkormányzat gazdálkodása

45/C. §

(1) A képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az előidéző okokat és szükség esetén haladéktalanul megteszi a kellő intézkedéseket a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítására.

(2) ^[64] Az önkormányzat tevékenységéhez tartozó szakfeladatokat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület saját gazdálkodása és intézményei pénzügyi ellenőrzéséről az alábbiak szerint gondoskodik:

a) éves ellenőrzési terve alapján végzett vizsgálataival,

b) esetenként külső szakértő bevonásával.

Az önkormányzat vagyona

45/D. §

Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását célozzák. A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.

XIII. fejezet

Záró rendelkezések

46. §

(1) E Rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg a többször módosított Kondorfa Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2003. (IV. 30.) Ök. rendelet hatályát veszti.

(2) A Rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

1. melléklet a 9/2007. (VII. 30.) önkormányzati rendelethez ^[65]

1.   A polgármesterre átruházott hatáskörök:

a)   ^[66] Önkormányzati segélyt, étkezést illetve szállást biztosít az arra rászorulónak, ha ennek hiánya az életét, testi épségét veszélyezteti – hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül.

b)   ^[67]

c)   Munkaszerződést köt közcélú és közhasznú foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókkal.

d)   Dönt a közfoglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott közfoglalkoztatóval, közfoglalkoztatás tárgyában kötendő együttműködési megállapodás megkötéséről, ha az az önkormányzat számára anyagi kötelezettséget nem jelent.

e)   Dönt a szociális étkeztetésre való jogosultság, a térítési díj és a kedvezmények meg­állapítása tárgyában.

2.   ^[68]

3.   ^[69] A jegyzőre átruházott hatáskörök:

a)   Dönt a méltányossági jogcímen igényelt közgyógyellátás megállapításáról.

b)   ^[70] Dönt az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély iránti kérelem elbírálásáról.

2. melléklet a 9/2007. (VII. 30.) önkormányzati rendelethez ^[71]

Kondorfa Község Önkormányzatának szakfeladatai