Kondorfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az önkormányzatra,

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, használóira,

c) az önkormányzat szerveire.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

2. §

E rendelet alkalmazásában vagyon

a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltak.

2. Az önkormányzati vagyon köre

3. §

(1) Az önkormányzati vagyon

a) törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

b) forgalomképes üzleti vagyonból

áll.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati

a) vagyont nem lehet elidegeníteni,

b) vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),

c) vagyonon dologi jog nem létesíthető,

d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.

(3) A forgalomképtelen vagyontárgyra a rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(5) A forgalomképes önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

4. §

Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonból áll.

5. §

(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból

áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 5. § (3) bekezdése szerinti vagyon.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon az Nvt. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyon. A képviselő-testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elemet nem határoz meg.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.

6. §

(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint

b) a képviselő-testület által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdés b) pontja alapján e vagyoni körbe sorolja az önkormányzati tulajdonú alábbi vagyonelemeket:

a) középületek közül:

aa) Művelődési Ház

ab) sporttelep

ad) óvoda

ae) iskola

af) orvosi rendelő

b) köztemető,

c) közművek,

d) védett természeti területek,

e) erdők,

f) helyi közutak és tartozékai.

7. §

(1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.

(2) A 6. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni.

8. §

Az önkormányzat üzleti vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

3. A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

Tulajdonjog átruházás

9. §

(1) Vagyon tulajdonjogát átruházni a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) az Nvt. szerinti átlátható szervezet részére lehet.

10. §

(1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

(3) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni

a) a képviselő-testület 5-25 millió Ft értékhatár közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban és a helyben szokásos módon való hirdetéssel, 5 millió Ft értékhatár alatti vagyon értékesítéséről csak a helyben szokásos módon hirdeti meg a vételi ajánlattétel jogát. A képviselő-testület a hirdetést követően a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. § (1) és a 10. § (3) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.

Ingyenes vagyonátruházás

11. §

(1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvt. 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

A vagyon megterhelése

12. §

(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján terhelhető meg.

(4) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(5) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga.

A vagyon vállalkozásba vitele

13. §

(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyona vállalkozásba vihető, azzal a feltétellel, hogy a vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(4) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvt. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(5) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (4) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.

Vagyonkezelői jog átengedése

14. §

(1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

(3) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(4) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

15. §

Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.

16. §

(1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(3) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást

ír elő.

17. §

A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

18. §

(1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás

b) alapfokú nevelés, oktatás

c) szociális ellátás,

19. §

(1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat belső ellenőre az éves ellenőrzési tervében köteles szerepeltetni.

A haszonélvezeti jog

20. §

(1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.

(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani.

Hasznosítási jog, használatba adás

21. §

(1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat, illetve a haszonkölcsöne adást.

(3) A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

(4) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

(5) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

22. §

(1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket az önkormányzat haszonbérletként hasznosítja.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületek legalább 1 és legfeljebb 5 évig adhatók haszonbérbe.

(3) A haszonbérlőt a haszonbérelt területre elővásárlási jog illeti meg.

23. §

(1) A fizetendő haszonbérleti díjat a képviselő-testület évenként állapítja meg.

(2) A haszonbérlő a haszonbért utólag, szeptember 30-ig köteles egy összegben az önkormányzat számlájára befizetni.

(3) A haszonbérlő a haszonbérelt földet, illetve a mellett lévő árkokat köteles a jó gazda gondosságával művelni, művelési és kártevő mentesítési kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a haszonbérlő a kötelezettségeit nem teljesíti, a vele kötött szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(4) A haszonbérlő a haszonbérelt földet másnak még ideiglenes használatra sem engedheti át.

(5) A haszonbérlő a haszonbérelt föld művelési ágát csak a haszonbérbe adó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg.

(6) A haszonbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. A szerződést 6 hónapi felmondással a gazdasági év végére (szeptember 30.) lehet felbontani.

(7) A haszonbérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti.

24. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok elidegenítéséről értékhatár nélkül a képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítés során az önkormányzat hosszú távú érdekeit figyelembe kell venni.

A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

25. §

A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát az Nvt. alapján engedi át, és gondoskodik az önkormányzat a törzsvagyonában lévő vízi közművek létrehozásáról és működtetéséről.

A pénzeszközök feletti joggyakorlás

26. §

(1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosítására, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

27. §

(1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az önkormányzat követeléseiről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(2) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.

(3) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

Hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

28. §

(1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

29. §

(1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

4. Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv

30. §

(1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

(3) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll

a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,

b) II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt eszköz és forráscsoportokat.

(5) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat.

31. §

(1) Az önkormányzat

a) 3 évre szóló középtávú és

b) 6 évre szóló hosszú távú

vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(3) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.

(4) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.

5. Eljárási szabályok

32. §

A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.

33. §

(1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor, a vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.

(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik, a piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

6. Záró rendelkezések

34. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

35. §

Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 1/2003. (I. 21.) önkormányzati rendelet és az önkormányzati vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását célzó eljárások helyi szabályairól szóló 2/2003. (I. 21.) önkormányzati rendelet.