Kondorfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében, és

a 2. § tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében

eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) A helyi környezet védelemről szóló 13/2007. (XI. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Kvr.) 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Fás szárú növény legkisebb telepítési távolsága falusias lakóterület építési övezetben fekvő telekkel szomszédos telken a közös telekhatártól számított legalább

a) 1 méter 2 méternél magasabbra nem növő fás szárú növény esetén,

b) 2 méter 5 méternél magasabbra nem növő fás szárú növény esetén,

c) 5 méter 5 méternél magasabbra növő fás szárú növény esetén.“

(2) A Kvr. 2. § (1) bekezdése a következő h)-m) ponttal egészül ki:

„h) cserjeszint: a földfelszín feletti 0,5 - 2 méter magasság közötti tér.

i) facsoport: fás szárú növények legalább 3 egyedből álló összessége, ide nem értve a fa- és cserjesort.

j) fás szárú növény: a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti növény.

k) önerdősülés: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 5. § 18. pontja szerinti folyamat.

l) telek: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 21. pontjában meghatározott földterület.

m) tulajdonos: a dolog tulajdonosa, a dolgon fennálló vagyoni értékű jog jogosultja, vagy ezek hiányában a dolog tényleges használója.”

(3) A Kvr. 18. §-a következő (4)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fás szárú növény magassága nem haladhatja meg a más tulajdonában lévő épülettől vagy az önkormányzati közút határától számított telepítési távolságát.

(5) Fás szárú növény telepítése esetén a (3) bekezdés szerinti telepítési távolság mellett figyelemmel kell lenni az adott faj tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, gyökérzetének és lombkoronájának várható méretére.

(6) Kúszó, kapaszkodó növény úgy telepíthető, hogy az kizárólag saját tulajdonban álló dologra futtatható fel.

(7) A szomszédos telkek tulajdonosai a növény telepítésekor a (3)-(6) bekezdés rendelkezéseitől eltérően is megállapodhatnak.

(8) Falusias lakóterület építési övezetben fekvő telekkel vagy közúttal szomszédos telken nem telepíthető

a) facsoport,

b) zárt cserjeszintet eredményező fa- és cserjeállomány,

c) a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 3. számú melléklete szerinti idegenhonos, valamint intenzíven terjedő fa- és cserjefaj,

d) többsorosan ciprus, álciprus, cédrus, tiszafa, fenyő-félék, tuja-félék vagy boróka-félék egyede.

(9) Falusias lakóterület építési övezetben fekvő telekkel szomszédos telek tulajdonosa köteles

a) az önerdősülést megakadályozni, az önerdősüléssel létrejött faállományt – amennyiben az Evt. másként nem rendelkezik – megszüntetni,

b) zárt cserjeszintet eredményező fa- és cserjeállományt megszüntetni, vagy egyedeit a földfelszíntől számított 2 méter magasság alatt legallyazni, ágait a fás szárú növény száráig visszanyesni,

c) a növényi eredetű hulladékot összegyűjteni, és elsősorban komposztálással hasznosítani. Növényi eredetű hulladék égetéssel a 19. § szerint semmisíthető meg.

d) a megdőlt fát kivágni,

e) e rendeletnek a fás szárú növények telepítésére vonatkozó rendelkezéseit betartani.

(10) Falusias lakóterület építési övezetben fekvő telken és annak telekhatárától számított 100 méteres távolságon belül csemetés – erdészeti csemetekert kivételével – nem létesíthető. A telek tulajdonosa a csemetést köteles bekeríteni.”

2. §

(1) A közösségi együttélés alapvető helyi szabályairól szóló 9/2014. (IX. 1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetője

a) természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, amely ismételhető,

b) megfelelő határidő megállapításával a jogellenes magatartás megszüntetésére vagy a jogszerű állapot helyreállítására kötelezhető.”

(2) Az Ör. 2. § (1) bekezdése a következő 29. ponttal egészül ki:

„29. a helyi környezet védelemről szóló 13/2007. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 18. § (9) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi.”

(3) Az Ör. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az elkövető az (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a jogszerű állapot helyreállításához szükséges cselekményt az Önkormányzat a kötelezett költségére és veszélyére elvégezteti.”

3. §

Ez a rendelet 2017. október 1-jén lép hatályba.