A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. A rendeletmódosítással a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben meghatározásra kerülnek az önként vállalt feladatok.

A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben tart vagy tarthat zárt ülést. Önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén a zárt ülés tartása kötelező [a) pont]; választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor a zárt ülés tartása az érintett kifejezett kérése esetén kötelező [b) pont]; míg a zárt ülés elrendelése csupán a törvény által biztosított lehetősége a képviselő-testületnek a vagyonával való rendelkezés esetén és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat, vagy más érintett üzleti érdekét sértené [c) pont]. A rendeletmódosítással a zárt ülés tartásával összefüggő, az Mötv.-ben nem szabályozott kérdések kerülnek a szervezeti és működési szabályzatba.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 45. §-a alapján a képviselő-testület ülésének összehívása és vezetése a polgármester jogkörébe tartozik. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja. Az Mötv. kimondja, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról. A hatályos SZMSZ szerint ilyen esetben az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult erre. Különösen az alakuló ülés speciális körülményei (nincs megválasztott alpolgármester és bizottsági elnök) miatt, a polgármester akadályoztatása esetére az alakuló ülés összehívására nem lenne jogszerű lehetőség. Ezért a tervezet alapján ilyen esetben a legidősebb települési önkormányzati képviselő, mint korelnök lesz jogosult.

A képviselő-testület döntései a határozat és a rendelet. A határozat lehet normatív határozat és egyedi határozat. A képviselő-testületnek az ülése során ugyanakkor a tanácskozás rendjével összefüggő döntéseket is kell hoznia. Ezeket a szervezeti és működési szabályzat a továbbiakban ügyrendi kérdésben hozott döntésként határozza meg, amikre az általánostól eltérő döntéshozatali és jegyzőkönyvezési szabályok vonatkoznak. A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a meghozott hatósági döntések indokolását nem rögzíti.

A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. Az érintettség bejelentésének kötelezettsége és a kizárás nem áll fenn, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul. A tervezet az Mötv.-vel összhangban rögzíti a bejelentési kötelezettséget, azzal, hogy azt nem az ülés kezdetén, a napirend elfogadásakor vagy az adott ügy tárgyalásának megkezdésekor, hanem (legkésőbb) a döntéshozatalt megelőzően kell megtenni. A személyesen érintett képviselőnek így lehetősége nyílik, hogy a napirendi pont tárgyalása során véleményét, érveit a testülettel ismertethesse. A tanácskozási jog biztosítása azért is indokolt, mert a kizárás csupán lehetőségként áll a testület rendelkezésére.

A tervezettel rögzítésre kerül, hogy 1 alpolgármester kerül megválasztásra. Az Mötv. 74. § (1) bekezdésére figyelemmel ez azt is jelenti egyúttal, hogy az alpolgármestert a képviselő-testületnek az önkormányzati képviselők közül kell megválasztania.

Önkormányzatunk jelenleg négy önkormányzati társulás tagja. Az önkormányzati társulás döntéshozó szerve a társulási tanács. Az Mötv. 94. § (2) bekezdése szerint a társulási tanácsot a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok alkotják. Az Mötv. 41. § (1) bekezdése ugyan rögzíti, hogy a képviselő-testületet a polgármester képviseli, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a társulási tanácsban is a polgármesternek kell ezt a jogkört gyakorolnia. Hiszen míg a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás, az Őriszentpéteri Katica Egységes Óvoda-bölcsőde Intézményfenntartó Társulás és a Zalamenti és Őrségi Önkormányzatok Szociális és Gyermekjóléti Társulás társulási tanácsának munkájában a kialakult gyakorlat szerint a mindenkori polgármester vesz részt, addig a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás esetében – a társulási megállapodásnak megfelelően – a társulási tanács 9 tagból áll, akiket a 9 körzetbe sorolt települések önkormányzatai együttesen delegálnak. A delegálásról ebben az esetben a Képviselő-testület határozat hoz. A tervezet ezért az SZMSZ kiegészítésével meghatározza a delegált személyeket.

A tervezet alapján kiegészítésre kerül az átruházott hatáskörök felsorolását tartalmazó melléklet.

Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése alapján az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi ügyeleti ellátás megszervezése már nem tartozik a települési önkormányzatok kötelező feladatai közé, ezért a szervezeti és működési szabályzat vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezésére kerül sor.

A § a rendelet hatályba lépéséről rendelkezik. Mivel a képviselő-testület működésében a korábbi gyakorlattól lényegesen eltérő szabályozás nem került megállapításra, a rendelet alkalmazásához való felkészülésre elegendő időtartam biztosított.