Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. (XI. 19.) önkormányzati rendelete

Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6 / 2009. (XI. 19.). számú rendelete a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2009. 11. 19- 2016. 10. 13

Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. (XI. 19.) önkormányzati rendelete

Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6 / 2009. (XI. 19.). számú rendelete a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2009.11.19.

Nagyrákos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló, módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint az önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdésében és a 16. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Nagyrákos község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési területet vagy építési telket kialakítani, továbbá – bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, valamint területnek, épületnek, vagy helyiségének rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munka) és mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak, a Rk13 munkaszámú tervdokumentáció Sz1 jelű szabályozási tervének és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen rendelet csak a Rk13 munkaszámú tervdokumentáció SZ1 jelű szabályozási tervlapjaival (1. melléklet) együtt érvényes, csak ezzel együtt módosítható.

Szabályozási elemek

2. § (1) Jelen rendelet, valamint a szabályozási terv és jelmagyarázata kötelező szabályozási elemeket tartalmaz.

(2) I. rendű szabályozási elemek:

a) beépítésre szánt terület építési övezeteinek és beépítésre nem szánt terület övezeteinek lehatárolása és a hozzájuk rendelt előírások;

b) belterületi határvonal;

c) a szabályozási vonalak;

d) a területfelhasználási egység határa, azok a szabályozási vonalak, amelyek egyben kötelező telekhatárok is (beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt terület határán húzódnak).

(3) II. rendű szabályozási elemek:

a) védőterület, védősáv határa.

(4) Kötelező elemek:

a) az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv és a HÉSZ felülvizsgálatával és módosításával lehetséges;

b) a II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása az érdekelt államigazgatási szerv(ek) vagy közműszolgáltató szervezet(ek) felmentésének birtokában a felmentés mértékéig a HÉSZ és a szabályozási terv módosítása nélkül lehetséges.

II. Fejezet

A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Elvi telekalakítási és elvi építési engedélyezési terv

3. § (1) Az elvi engedélyezési terv a helyi sajátosságokra tekintettel meghatározza:

a) a kialakítható telek alakját;

b) a környezethez és a környező beépítéshez történő illeszkedés módját;

c) az épület, építmény tömeg- és homlokzatképzését;

d) a jellemző homlokzati- és fedési anyagokat;

e) a színezést.

(2) kötelező elvi építési engedélyt kérni az alábbi esetekben:

a) védett építészeti érték átalakítása;

b) védett területen történő építési munka;

c) vízgazdálkodási területen történő építmény elhelyezés.

d) közlekedési területen történő építmény-elhelyezés;

e) zöldterületen történő építmény-elhelyezés.

Beültetési kötelezettség

4. § A szabályozási tervben beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok esetében az építési engedélyezési eljárás részét kell, hogy képezze a beültetési terv és leírás. A beültetési kötelezettség megvalósítása a jogerős használatbavételi engedély előfeltétele. Amennyiben az önkormányzat rendelkezik érvényes és közzétett kertészeti mintatervvel, az engedélyes köteles a beültetést annak alapján végrehajtani, annak hiányában három szintes zöldfelületet kell kialakítani a mellékletben szereplő növényfajták felhasználásával. Minden más esetben kertészeti terv készítendő.

III. Fejezet

A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE

Övezeti besorolások

5. § A szabályozási terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiakszerint:

Beépítésre szánt építési övezetek:

Lf-falusias lakóövezet;
Gk-kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület;
Ks-különleges sport terület – sportlétesítmények elhelyezésére szolgáló terület;
Kte-különleges terület - köztemető területe

Beépítésre nem szánt területek:

Zk-zöldterület – közpark területe
Zp-zöldterület – közpark parkoló területtel, ingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával
Zu-zöldterület – közpark ingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával
Zs-zöldterület – sportpálya területe
Ev-erdő – védelmi célú erdőterület
M-mezőgazdasági terület – általános mezőgazdasági terület
Mv-mezőgazdasági védőterület – korlátozott használatú mezőgazdasági terület
Mgy-mezőgazdasági terület – gyepterület, legeltetett, kaszáló terület
Mk-mezőgazdasági terület –.kert, gyümölcsös terület, kertészet
Vf-vízgazdálkodási terület –folyóvizek medre és partja

IV. Fejezet

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

Telekalakítás, az építési övezetek lehatárolása, beépíthetősége

6. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetők.

(4) Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.

(5) Az építmények használatbavételéhez szükséges és előírt helyi közutak és közművek megépítéséről az érintett ingatlan tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni. Az építésügyi hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét – a helyi építési szabályzatnak és szabályájozási tervnek megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig – az utak és közművek létesítésére vagy létesítés költségeinek viselésére kötelezi.

(6) Az építési előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ jóváhagyása előtt, továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.5

Beépítésre szánt területek általános előírásai

7. § (1) A beépítésre szánt terület egyes építési övezeteiben épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni csak egyedi építési telken lehet.

(2) Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területérték felét.

(3) Amennyiben a telek természetes esése az átlagos 10%-os mértéket meghaladja, az építési engedélyezési terv kötelező munkrészeként a csapadékvíz kezelésére számítással alátámasztott tervet is kell készíteni.

(4) Amennyiben a telken terepszint alatti építmény is létesül, és a telek természetes esése az 15%- os mértéket meghaladja, az építési engedélyezési terv kötelező munkrészeként a csapadékvíz kezelésére, az alapozás módjának helyes megválasztása és a rétegvizek okozta terhelések felderítése érdekében talajmechanikai szakvélemény is készítendő.

A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések

8. § (1) Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet, telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következő kikötésekkel:

a) Ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető. (A tetőtér beépíthető, ezáltal a építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető). Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a HÉSZ előírásait kell alkalmazni.

b) Az elemi kár vagy baleset során megrongálódott, az előírásoknak meg nem felelő épület a káresetet követő egy éven belül az eredetivel azonos módon helyreállítható.

c) A HÉSZ hatálybalépését megelőzően kiadott érvényes építési engedély alapján megvalósuló, építés alatt lévő épületek a HÉSZ szabályai alól kivételt képeznek.

d) Ha a telek beépítési módja nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, és az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telkeken kialakult állapot miatt új épület elhelyezésénél vagy meglévő átépítésénél nem érvényesíthető, az építési hatóság az övezeti előírástól eltérő beépítési módot határozhat meg. A telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásait be kell tartani.

f) Ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak építménymagassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók. Ha a meglévő épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó övezet előírásait érvényesíteni kell.

Az építési hely

(2) Az egyes építési övezeteken belül “építési hely határa” vonallal lehatárolt ún. építési helyek lettek kijelölve. Az építési telken belül épületet elhelyezni csak ezen az építési helyen belül szabad. Az építési hely azon része, amely védőtávolságon belül helyezkedik el, csak a II. rendű korlátozás megszűnését követően vehető építési helyként figyelembe. 6

(3) Az építési hely határa az egyes építési övezetekben az SZ1 tervlap szerint rögzített. Elhelyezkedésük, méretük – hasonlóan a többi I. rendű szabályozási elemhez – csak a szabályozási terv és a HÉSZ együttes módosításával változtatható meg.

(4) Amennyiben telekosztás, telekhatár-rendezés vagy más szabályos telekalakítási eljárás folytán a telekhatár az “építési hely határa vonalra” vagy az “építési helyen” belülre kerül, sem jelen rendeletben meghatározott elő- oldal és hátsókert területe sem az OTÉK 36. §-a szerinti építmények közötti legkisebb távolsággal lehatárolt terület nem vehető építési helyként figyelembe.

(5) Az építési övezetek építési helyein kívül állandó emberi tartózkodásra nem szolgáló sport és játszóeszközök, kerti pavilonok szabadon elhelyezhetők a zöldfelületre vonatkozó előírások, valamint az OTÉK 35-36. §-ban előírtak betartása mellett. Elhelyezésük a szomszéd ingatlan rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatják, a tulajdonos jogos érdekeit nem sérthetik.

(6) Az építési hely utcához (megközelítésre szolgáló közterülethez vagy közforgalom előtt megnyitott magánúthoz) közelebb eső 1/3-nyi területén, de min. 15 méteren belül az építési övezeti előírásban egyébként megengedett, lakóházban nem elhelyezhető háziipari, kereskedelmi épület, valamint különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti fedett kialakítású - nem helyezhető el.

INFRASTRUKTÚRÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK ELŐÍRÁSAI

A közművek elhelyezésének általános előírásai

9. § (1) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról egyidejűleg gondoskodni kell.

(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák – mintakeresztszelvényben előírt - fásítási igényét is figyelembe kell venni, különös tekintettel a védett fasorokra.

(3) Mindennemű építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó közművezetékek, közműlétesítmények védelméről, az érintett építési terület helyreállításáról.

(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a hagyományos faluképre és a falusi arányrendszerhez való illeszkedésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai

10. § (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatok és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítési területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(3) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során a vonatkozó jogszabály, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(4) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítését, illetve a szükséges rekonstrukciót el kell végezni. A feleslegessé vált közműveket el kell bontani.

Ívóvízellátás

(5) Lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú és szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosíthatósága esetén engedélyezhető.

(6) Az ivóvíz hálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

Szennyvízkezelés, elhelyezés

(7) A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre, kivéve ha a szennyvíz gyűjtése, ártalmatlanítása és elhelyezése egyedi berendezéssel a rendelet hatálybalépésekor már megoldott.

(8) Ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató tevékenység során keletkező szennyvizek a közcsatornába, élővízfolyásba csak megfelelő előtisztítás után, szakhatósági engedély alapján vezethetők. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül, a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásainak betartásával kell elvégezni.

(9) A parkolók felületéről indokolt esetben, de 40 gépkocsibeállást meghaladó parkolószám felett a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni.

Árvíz-, és belvízvédelem

(10) Vízfolyások mentén mindennemű tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(11) A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.

(12) A felszíni víz védőtávolságán belül csak építménynek minősülő vízügyi létesítmények elhelyezése engedélyezhető. A terület kezeléséről köteles a tulajdonos az érintett ágazat előírásai szerint gondoskodni.

(13) A VÍZIG kezelésében lévő vízfolyások árvízvédelmi töltéseinek lábától 10-10 m, a társulati kezelésű vízfolyások partélétől 6-6 m és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, árkok partélétől 3-3 m szélességű karbantartási sáv biztosítandó.

Villamosenergia-ellátás

(14) A villamos művek biztonsági övezetét a a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. A védőtávolságot a föld feletti vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen kell mérni.

(15) Falukép védelmi szempontból a villamos közép-kisfeszültségű és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatokat - amennyiben műszaki okból az föld alá nem helyezhető – közös oszlopsorra kell elhelyezni.

(16) A község külterületén a közművezetékekek és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és 8

kisfeszültségű vezetékeket – ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják – földkábelben kell elhelyezni. 2003. évi XXVI. Tv az OtrT-ről 13. § (2). A már meglévő légvezetékek kiváltásáról azok korszerűsítéskor, bővítésekor kell gondoskodni.

(17) A község belterületén csak földi transzformátorállomás létesíthető. Köré három oldalról – a kezelhetőség megtartására ügyelve - fűzfa kiültetés telepítendő.

Templom, imaház vagy egyéb liturgiába vont hely (pl.: temetőkert, kálvária, stb.) 250 méteres körzetében nagyfeszültségű légkábel nem létesíthető.

(18) Új épület bekötése csak földkábelben engedélyezhető.

Földgáz-ellátás

(19) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény telkétől vízszintesen mért 15 m vagy az átadó borítható szerelvényeitől mért 26 m védőtávolság által kijelölt területek közül a nagyobb érték. A nagynyomású földgázvezeték biztonsági sávja a földgázvezeték tengelyétől mért 23-23 m.

(20) A középnyomású gázelosztó vezetékek védőtávolsága 5 - 5 m. A középnyomású földgázellátású területeken a nyomásszabályozókat az előkertben, lehetőleg a telekhatártól mért 1 m-en belül kell elhelyezni.

(21) Gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(22) A biztonsági sávban, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

Elektronikus hírközlés

(23) Falukép-védelmi szempontból távközlési hálózatokat lehetőleg földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok műszaki okból föld felett létesülnek, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös

oszlopsoron kell vezetni.

V. Fejezet

EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEI

Reklámfelületek kialakítása

11. § (1) A termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, becsalogató táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak. Reklám csak kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként kerülhet kialakításra. Megvilágítása hideg színhőmérsékletű fényforrással (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.

(2) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kultúrális, illetve nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.

(3) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.

(4) Amennyiben a község helyi értékvédelemről alkotott rendelete a reklám elhelyezésére is kitér, úgy a két szabályozást együttesen kell alkalmazni.

Kerítések

12. § (1) A tervezési területen kerítés a vonatkozó jogszabályok, valamint e rendelet 14. § szabályozott módon létesíthető.

(2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon, bellül kell elhelyezni, az az előkertben – az illeszkedés szabályának figyelembe vételével – bárhol elhelyezhető.

Egyéb épületek építmények

13. § Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan építhető. Oldalhatáron álló beépítés esetén a kiegészítő funkciójú épület a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

Az egyes építési övezetek egyedi előírásai táblázat

14. § Jelmagyarázat:

Lf Lakóterülett – falusias lakóterület „K“ Kialakult beépítési mód
Gk Gazdasági terület – kereskedelmi, szolgáltató terület „O“ Oldalhatáros beépítési mód
Kte Különleges – temető terület „SZ“ Szabadonálló beépítési mód
Ks Különleges – sportpálya területe „Z“ Zártsorú beépítési mód
* Minimum, maximum értékkel szabályozott előkert esetén a a kialakult telekadottságok alapján a tervező szabadon választhatja meg a sávon belül az előkert mértékét.

Szabályozási terven szereplő övezeti jel értelmezése:

Lf – 01 - 02

Építési övezeti besorolás (OTÉK)
Övezeten belüli kategóriaszám
Kategórián belüli sorszám

Lakóterületek

Övezei

Meglévő építésitelek

Új építésitelek

Beépítés szabályai

Egyéb előírások

szélessége
min.
(m)

mélysége min.
(m)

mini mális telekterület(m2)

széless ége min. (m)

mélysé ge min. (m)

minim ális telekterület(m2)

Megengedett használat

Kivételesen elhelyezhető

Nem helyezhető el

mértéke (%)

módja

előkert (m)

oldalkert (m)

hátsókert (m)

építmény magasság (m)

zöldfelület mértéke (%)

szintterüle t sürüség

Kerítés

Egyéb előírások, védelem, kikötés

Gépkocsi el

OTÉK

Rendelteté si egység

min.

max.

Lf-01

OTÉK 14. § (2)1-7, (3)

720 m2telekterüet felett max.2

OTÉK 14. § (2) 8 és a 4/1997. (I.22.) Korm. Rend. 1. sz. mellékletében felsoroltak közül az alábbi tevékenységek. 150, 215, 216, 220, 500-700 ssz-ú tevékenységek

Sz 1 tervlap építésihely határvonalon belül

3,5

4,5

0,4

max. 0,6 m lábazat, áttört mező , max. 1,6 m magasság, illetve sövénybe rejtett drótfonat,

Az övezetre vonatkzómaximális építménymagasság nem huzamos használatú épületek esetén max. 6 m lehet, a beépíthető telekterület 10%-ig.

Min. 2 db gépkocsi elhelyezés e rendeltetési
egységenként, saját telken belül. A telekhez csatlakozó
közutakról max. egy- egy közúti csatlakozás létesíthető
.

Lf-02

720

0-10*

K, új építés eseténmin.3

K, új építés esetén 6

4,0

5,0

0,4

lakóegysé

Lf-03

telekalakítás nélkül nem beépíthető

2000

max. 2 lakóegység

"SZ"

Sz 1 tervlap építésihely határvonalon belül

min. 6

4,0

5,0

0,4

Az övezetre vonatkzó maximális építménymagasság nem
huzamos használatú épületek esetén max. 6 m lehet, a beépíthető telekterület 10%-ig.
Tömbönként egységes út és telekalakítást követően beépíthető. Az
Lf03-02 és az Lf03-04 területeken a telek szélessége nem csökkenthető, min. 30m

Lf-04

Telekalakítás nem végezhető, legfeljebb két telek összevonásával .

gondnoki lakás, parókia, gépkocsi-tároló

K, új építés esetén 0-5*

K, új építés esetén 3m*

4,5

5,5

0,5

Telkenként max. egy közúticsatlakozáslétesíthető.

Különleges területek

Övezeti jel

Meglévő építésitelek

Új építésitelek

Beépítés szabályai

Egyéb előírások

szélesség e (m)

mélysége (m)

minimális telekterület (m2)

szélessége (m)

mélysége (m)

minimális telekterület (m2)

Megengedett használat

Kivételesen elhelyezhető

Nem helyezhető el

mértéke (%)

módja

előkert (m)

oldalkert (m)

hátsókert (m)

építmény magasság (m)

zöldfelület mértéke (%)

szintterület sürüség

Kerítés

Védelem, kikötés

Gépkocsi

OTÉK

Rendelteté si egység

min.

max.

Kte-0 1

nincs korlátozás

OTÉK 24. § (3) 7.,kizárólag köztemető

ravatalozó, kegy- és műtárgy, illemhely,raktár

"SZ"

min. 40

0,1

max. 0,6 m lábazat, áttörtmező , max.1,6 mmagasság

Kegyeletsértő tevékenység nem folytatható.

Parkolórendelet alapján közterületen alakítandó ki a 134,
136 hrsz-ú terület igénybevételével.

Ks-01

1500

OTÉK 24. §(3) 14 sport ésrekreációs célú épület, építményelhelyezésére szolgáló terület

a főtevékenységh ez illeszthetőkereskedelmi-,szolgáltató-, vendéglátó rendeltetésiegység

"SZ"

0,5

kapuzatok környezetének kivételével
növényzetbe
rejtett drótfonat, max. 0,6 m
lábazat

A patakvölgy felőli látványnak illeszkednie kell a kialakult természeti és építészeti környezethez.

100%-ban saját telken, vagy
csatlakozó közút területen
közforgalomnak megfelelő műszaki paraméterekkel
mnak megfelelő

Gazdasági területek

Övezeti jel

Meglévő építésitelek

Új építésitelek

Beépítés szabályai

Egyéb előírások

szélesség e (m)

mélysége (m)

minimális telekterület
(m2)

szélessége (m)

mélysége (m)

minimális telekterület(m2)

Megengedett használat

Kivételesen elhelyezhető

Nem helyezhető el

mértéke (%)

módja

előkert (m)

oldalkert (m)

hátsókert (m)

építmény magasság (m)

zöldfelület mértéke (%)

szintterüle t sürüség

Kerítés

Védelem, kikötés

Gépkocsi

OTÉK

Rendelteté si egység

min.

max.

Gk-01

1000

OTÉK 19. § (2)1,3

OTÉK 19. § (3)2

OTÉK 19. § (2)4,5, (3)1.
4/1997. (I.22.)
Korm.rend. 1. sz. mellékletében
felsoroltak közül az alábbi tevékenységek. 530 ssz-ú tevékenység közül az üzemanyag. PB-gáz, fűtőolaj és petróleum nagykereskedelem, valamint az 531 ssz-ú tevékenységek
közül az alábbi tevékenysége
k. 530 ssz-ú
tevékenység közül az üzemanyag,
PB-gáz,
fűtóolaj és

"SZ"

0-5*

7,5

max. 0,6 m lábazat, áttörtmező , max.1,6 mmagasság

Az építési övezetben a szomszédos lakóterületet zavaró tevékenység nemengedélyezhető, A patakvölgy felőli látványnak illeszkednie kell a kialakulttermészeti és építészetikörnyezethez.

100%-ban saját telken belül. Telkenként max. egy közúti csatlakozás létesíthető. Az árufeltöltés tehergépkocsi forgalmát telken belül kell megoldani

VI. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

Közlekedési, közmű és egyéb beépítésre nem szánt területek előírásai

15. § Általános közlekedési és közműterület

(1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a területen áthaladó országos közutak, az önkormányzatai fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák, valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A közutakra csatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(3) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(4) Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét az SZ-1 jelű tervlap, valamint jelen rendelet mellékletét képező útminta-keresztszelvények tartalmazzák. A mintakereszt-szelvénnyel nem szabályozott utak esetében az OTÉK 26. § (2) bekezdése előírásait kell alkalmazni.

(5) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető az OTÉK 26. § (1) és (6) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/A. § (1) és annak végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21) MT rendelet 31. § (3) előírásainak megfelelően. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.

(6) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Útmenti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül építhető ha a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

(7) A közutakat és a közforgalom előtt megnyitott magánutakat 12 m vagy nagyobb keresztmetszeti szélesség esetén jelen rendelet 17. § (1)-(6) bekezdése szerinti fásítással kell megvalósítani.

(8) Nagyrákos Község Önkormányzat tulajdonában lévő közutakra és közutat képező járdákra az alábbi esetben burkolatbontási tilalom áll fenn:

- November 15-től a következő év március 15-ig

- Új építésű vagy felújított helyi közút (útburkolat) esetén a használatbavételtől (vagy a kivitelező részéről történő átadástól) számított 60 hónapig.

Vasútterület

(9) A Hodos-Zalaegerszeg-Ukk-Boba 25 számú vasúti fővonal építési területére a vonatkozó hatályos szakági előírásokon túl az alábbi helyi szabályozás vonatkozik:

a) A völgyhíd alatti terület az út és közmű területek kivételével az SZ1 tervlap szerinti eredeti művelési ágnak megfelelően tartandó fenn. Ezek jellemzően gyep, rét, vízgazdálkodási-, és erdő területek.

b) A vasúti alagút feletti termőfölddel fedett terület az eredeti művelési ágnak megfelelően véderdőként művelendő.

A zöldterület

(10) A zöldterületen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterületének 2%-át, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg

(11) A közpark területen emlékmű, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK 27. § (4) a) és (4) c) pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos. A közpark területként kialakított, közlekedési célokra is igénybe vehető területek olyan közterületek, ahol az általános közlekedési és közmű területhez képest alapvetően a zöldfelületi jelleg dominál.

Az erdőterület

(12) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Felhasználása a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint történhet.
Rendeltetése szerint:
- védett, illetve védő célú erdőterület: (Ev).

Mezőgazdasági terület

(13) Általános mezőgazdasági terület (M)
A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. Épületet, építményt csak az OTÉK és a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai szerint lehet elhelyezni.

(14) Mezőgazdasági - kert, gyümölcsös terület, kertészeti terület (Mk)
Jellemzően gyümölcsös, kert művelési ágú terület. Az övezeten belül erdőt telepíteni tilos, jelen rendelet hatályba lépése előtt már beerdősült területeket a szomszédos ingatlanok benapozásának biztosítása érdekében ki kell termelni és azok helyén az övezetre előírt művelést kell folytatni. Területhasználat szerint nem feltétlenül egynemű. A terület kertként, gyümölcsösként, kaszáló, legeltetett gyümölcsösként történő használata egyidejűleg is megengedett, illetve javasolt.

(15) Mezőgazdasági gyepterület (Mgy) A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely takarmányozási, legeltetési célt szolgál. Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.

(16) Mezőgazdasági védőterület (Mv) A mezőgazdasági védőterület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás céljára szolgáló olyan terület, amely a közeli beépítésre szánt területek védelme érdekében korlátozás alatt áll: a védőterületen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükséges épület, építmény nem létesíthető. Az övezetben egyéb épület, építmény is csak akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre.Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.

Egyéb terület

(17) Vízgazdálkodási terület (V)
Az övezetben építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály (46/1999.(III.29.)) előírásainak megfelelően, az OTÉK 30. §. (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető épület, építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át nem érheti el. Közösségi épületek megengedett legnagyobb építménymagassága: 4,5 m. Az üzemeltetéssel kapcsolatos műtárgyak magassága nem esik korlátozás alá.

(18) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhető.

VII. Fejezet

A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

Értékvédelem

16. § Az épített környezet értékvédelme

(1) Az építési övezetekben elhelyezett épületek és építménye tömege és anyaghasználata tükrözze az épület (építmény) funkcióját, illeszkedjen a kialakult épített és természeti környezethez, tartsa tiszteletben a hagyományokat.

(2) Az építmények megközelítése, a járművek telken belüli elhelyezése, kerítés építés és terepalakítás tekintetében az OTÉK 40-45. §-ban foglaltak az irányadók. Ezen belül a lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az alábbi kikötésekkel létesíthetők:

a) falusias és vegyes lakóterületen magastető esetén 35-45hajlásszögű cserép héjalással;

b) alacsony hajlásszögű tető- vagy, dongaboltozat: zöldtető vagy titán-cink, üveg és natur horganyzott acél héjalással.

(3) Lakóterületen, vegyes területen, különleges területen és azok határától számított 800 m-en belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el. Egyéb területen a létesítés feltétele (a vonatkozó jogszabályokon kívül):

- önálló építményként létesíthető,

- a közúti megközelítést biztosítani kell,

- létesítését a terepadottságok kihasználásával, tájba illesztve, növényzettel takartan kell megtervezni.

(4) Az építési övezetek zöldfelületei esetében a telekre vonatkozó zöldfelületi arányt biztosítani kell. A létesítmény használatbavételi engedélye csak akkor adható meg, ha a zöldfelület kialakítása is megtörtént.

(5) Közterület jellegű szabadtéri sportpálya építése, korszerűsítése (kerítés, felszerelés stb.) átalakítása, valamint játszótér létesítése, felszerelése csak kertépítészeti tervek alapján történhet.

Országos objektum és területi védelem

(6) A település közigazgatási területén országosan kiemelt védelemben részesülő épület, építmény:
- rk. templom (Borronei szent Károly) Alsószer hrsz.:140.
Műemléki környezet: 122/1,122/2,
- kovácsműhely és lakóház Alsószer 18. hrsz: 228,229.
Műemléki környezet. 108,109,110,111,112,226,227.

Helyi objektum és területi védelem

(7) A település igazgatási területén helyi jelentőségű védelemben részesülő építmények:
Védendő középület (teljes védelem): református templom
Védendő lakóépület (utcai homlokzat, épülettömeg, stb.): 1, 182, 186,198,215,335,356,359,376,406,414 hrsz.

(8) A község területén előkerülő régészeti emlékek védelemével kapcsolatban “A kulturális örökségvédelméről” szóló 2001. évi LXIV. tv. előírásait kell alkalmazni.
- róm. kat. templom: 127, 137-147, 152-158 hrsz.
- Szattai elágazás járda és út:290/2, 291/4, 297-298, 085/37, 46 hrsz.
- Szattai elágazástól DK-re: 085/37, 39, 46, 49-51 hrsz.
- Belsőszer: 085/40, 83, 85 hrsz.

(9) nyílásosztás: az eredetivel megegyező nagyságú és osztású, vagy arányú nyílászárók megengedettek, amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól

(10) díszek: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelő legyen

(11) az eredeti tetőhajlásszög és tetőfedőanyag alkalmazandó

(12) a homlokzatokon nem helyezhető el az eredeti homlokzati motívumokon kívüli erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak

(13) az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell kialakítani, szinezésnél csak pasztell színeket lehet alkalmazni.

(14) fa szerkezetű nyílászárók alkalmazandóak

(15) Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, vagy akár részleges felújítása esetén részletes felmérési tervdokumentáció készítendő, amely tartalmazza a részletes homlokzatfelmérést, a tetőszerkezet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az eredeti állapotot a felmérés mellett fotókon is dokumentálni kell.

(16) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el.

Környezet- és természetvédelmi követelmények

17. § Zöldfelületi értékvédelem

(1) Az építésre kijelölt területeken a település jellegének megfelelő hagyományos zöldfelület kialakítására kell törekedni. A meglévő őshonos növényzet egyedeit általánosan védeni kell. A védelem módját, mértékét a magasabb rendű jogszabályok és a helyi értékvédelemről szóló rendelet együttesen határozzák meg.

(2) A közterületek területhasználati egységek előírt zöldfelületi elemeit (gyep-pótló, gyep, cserje, facsoport, fasor, zöldtető stb.) érintő beavatkozások közül a létesítés és megszüntetés csak kertépítészeti terv alapján, a felújítás legalább kertészeti szakvélemény alapján végezhető. A völgyhíd alatti kettős fasor telepítése javasolt. A völgyhíd erős, tájban megjelenő karakterét fasor ültetésével meghatározó tájelemként egy szintén erős struktúrával lehet megfogalmazni, erre alkalmas fafaj a Quercus robus ’Fastigiata’ /oszlopos tölgy/.

(3) A vízfolyások természetes ártéri növényállománya helyi értékvédelemben részesül. A vízfolyások vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken a növénytelepítés az 1. számú melléklet figyelembe vételével végezhető, attól eltérni csak jogerős kertészeti terv alapján lehet.

(4) A közúttal határos ingatlanok közterületről látható, be nem épített területein hagyományos növénypopuláció telepítendő és gondozandó (pl.: virágoskert, szőlőlugas, zöldséges kert stb.). A telek ezen részén tájidegen örökzöldet telepíteni tilos.

(5) A beépítésre szánt területek be nem épített, művelésből ki nem vett telekrészei az eredeti művelési ág szerint művelendők. A beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról (így a művelésből kivett de be nem épített területekéről is) a tulajdonos köteles gondoskodni.

Földvédelem

(6) Hulladék, útsózási és egyéb, a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes hatású anyag – az avar, kerti, növényi eredetű hulladék kivételével (amelyek utóhasznosításánál a komposztálást kell előnyben részesíteni) – csak zárt térben, illetve edényzetben tárolható, nem burkolt felületen ideiglenesen sem helyezhető el. A területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

(7) Épületek, utak, egyéb létesítmények kivitelezésekor az érintett területen lévő termőföld, humuszos termőréteg védelméről, újrahasznosításáról gondoskodni kell. Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.

(8) A terepszint alatt létesülő építmények, berendezések (pl. tartályok, vezetékek, stb.) építése esetén azokat úgy kell kialakítani, hogy azok sem az építés idején, sem a későbbi működés során ne okozzanak talaj és felszín alatti vízszennyezést.

(9) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő föld-felesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.

(10) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

Élővizek védelme

(11) Minden forrás természeti védelem alatt áll. A források 100 méteres környezete védő terület, építésre nem vehető igénybe. Kivételesen, a védőtávolságon belül is elhelyezhető a forrás használatával összefüggő kútház, esőbeálló, tájékoztatótábla, stb. építmény.

(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(13) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagotcsak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(14) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyottkutakba bármely hulladékot, szennyvizet, szennyezett csapadékvizet vezetnitilos.

(15) A talaj- és talajvíz védelme érdekében a szennyvízcsatornahalózat kiépítése után a kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztárolóműtárgyban helyezhető el vagy szabványos, egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítésével kezelendő.

Tűzvédelem

18. § (1) Az éjjeli-nappali tűzjelzés lehetőségét nyilvános telefonállomás(ok)ról biztosítani kell.

(2) Az újonnan kijelölt belterületi lakóterületeken a tüzivíz biztosításról a beruházó köteles gondoskodni.

(3) Az épületek közötti tűztávolság és a legkisebb távolság biztosításáról az épületek építésének engedélyezésekor gondoskodni kell.

(4) Az új építési területeken biztosítani kell a tűzoltógépjárművek számára, az akadálytalan közlekedést.

(5) Jelen rendelet előírásait az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakkal (OTSZ) együtt kell alkalmazni.

VIII. Fejezet

VEGYES ÉSZÁRÓRENDELKEZÉSEK

19. § (1) E rendelet 2009. november 19. napján lép hatályba. Rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Nagyrákos, 2009. november 18.

Gaál Zsuzsanna Németh Istvánné

1. melléklet a 6/2009. (IX. 19.) önkormányzati rendelethez a 6/2009. (XI. 19.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet