Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. (XI. 19.) önkormányzati rendelete
Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6 / 2009. (XI. 19.). számú rendelete a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2016. 10. 14- 2021. 10. 07Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. (XI. 19.) önkormányzati rendelete
Nagyrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6 / 2009. (XI. 19.). számú rendelete a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Nagyrákos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló, módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint az önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdésében és a 16. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Nagyrákos község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési területet vagy építési telket kialakítani, továbbá – bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, valamint területnek, épületnek, vagy helyiségének rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munka) és mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak, a Rk13 munkaszámú tervdokumentáció Sz1 jelű szabályozási tervének és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
(3) Jelen rendelet csak a Rk13 munkaszámú tervdokumentáció SZ1 jelű szabályozási tervlapjaival (1. melléklet) együtt érvényes, csak ezzel együtt módosítható.
Szabályozási elemek
2. § (1) Jelen rendelet, valamint a szabályozási terv és jelmagyarázata kötelező szabályozási elemeket tartalmaz.
(2) I. rendű szabályozási elemek:
a) beépítésre szánt terület építési övezeteinek és beépítésre nem szánt terület övezeteinek lehatárolása és a hozzájuk rendelt előírások;
b) belterületi határvonal;
c) a szabályozási vonalak;
d) a területfelhasználási egység határa, azok a szabályozási vonalak, amelyek egyben kötelező telekhatárok is (beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt terület határán húzódnak).
(3) II. rendű szabályozási elemek:
a) védőterület, védősáv határa.
(4) Kötelező elemek:
a) az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv és a HÉSZ felülvizsgálatával és módosításával lehetséges;
b) a II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása az érdekelt államigazgatási szerv(ek) vagy közműszolgáltató szervezet(ek) felmentésének birtokában a felmentés mértékéig a HÉSZ és a szabályozási terv módosítása nélkül lehetséges.
A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS
Elvi telekalakítási és elvi építési engedélyezési terv
3. § (1) Az elvi engedélyezési terv a helyi sajátosságokra tekintettel meghatározza:
a) a kialakítható telek alakját;
b) a környezethez és a környező beépítéshez történő illeszkedés módját;
c) az épület, építmény tömeg- és homlokzatképzését;
d) a jellemző homlokzati- és fedési anyagokat;
e) a színezést.
(2) kötelező elvi építési engedélyt kérni az alábbi esetekben:
a) védett építészeti érték átalakítása;
b) védett területen történő építési munka;
c) vízgazdálkodási területen történő építmény elhelyezés.
d) közlekedési területen történő építmény-elhelyezés;
e) zöldterületen történő építmény-elhelyezés.
Beültetési kötelezettség
4. § A szabályozási tervben beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok esetében az építési engedélyezési eljárás részét kell, hogy képezze a beültetési terv és leírás. A beültetési kötelezettség megvalósítása a jogerős használatbavételi engedély előfeltétele. Amennyiben az önkormányzat rendelkezik érvényes és közzétett kertészeti mintatervvel, az engedélyes köteles a beültetést annak alapján végrehajtani, annak hiányában három szintes zöldfelületet kell kialakítani a mellékletben szereplő növényfajták felhasználásával. Minden más esetben kertészeti terv készítendő.
A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE
Övezeti besorolások
5. § A szabályozási terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiakszerint:
Gk-kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület;
Ks-különleges sport terület – sportlétesítmények elhelyezésére szolgáló terület;
Kte-különleges terület - köztemető területe
Zp-zöldterület – közpark parkoló területtel, ingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával
Zu-zöldterület – közpark ingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával
Zs-zöldterület – sportpálya területe
Ev-erdő – védelmi célú erdőterület
M-mezőgazdasági terület – általános mezőgazdasági terület
Mv-mezőgazdasági védőterület – korlátozott használatú mezőgazdasági terület
Mgy-mezőgazdasági terület – gyepterület, legeltetett, kaszáló terület
Mk-mezőgazdasági terület –.kert, gyümölcsös terület, kertészet
Vf-vízgazdálkodási terület –folyóvizek medre és partja
A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI
Telekalakítás, az építési övezetek lehatárolása, beépíthetősége
6. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.
(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.
(3) Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetők.
(4) Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.
(5) Az építmények használatbavételéhez szükséges és előírt helyi közutak és közművek megépítéséről az érintett ingatlan tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni. Az építésügyi hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét – a helyi építési szabályzatnak és szabályájozási tervnek megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig – az utak és közművek létesítésére vagy létesítés költségeinek viselésére kötelezi.
(6) Az építési előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ jóváhagyása előtt, továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.5
Beépítésre szánt területek általános előírásai
7. § (1) A beépítésre szánt terület egyes építési övezeteiben épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni csak egyedi építési telken lehet.
(2) Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területérték felét.
(3) Amennyiben a telek természetes esése az átlagos 10%-os mértéket meghaladja, az építési engedélyezési terv kötelező munkrészeként a csapadékvíz kezelésére számítással alátámasztott tervet is kell készíteni.
(4) Amennyiben a telken terepszint alatti építmény is létesül, és a telek természetes esése az 15%- os mértéket meghaladja, az építési engedélyezési terv kötelező munkrészeként a csapadékvíz kezelésére, az alapozás módjának helyes megválasztása és a rétegvizek okozta terhelések felderítése érdekében talajmechanikai szakvélemény is készítendő.
A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések
8. § (1) Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet, telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következő kikötésekkel:
INFRASTRUKTÚRÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK ELŐÍRÁSAI
A közművek elhelyezésének általános előírásai
9. § (1) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról egyidejűleg gondoskodni kell.
(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák – mintakeresztszelvényben előírt - fásítási igényét is figyelembe kell venni, különös tekintettel a védett fasorokra.
(3) Mindennemű építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó közművezetékek, közműlétesítmények védelméről, az érintett építési terület helyreállításáról.
(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a hagyományos faluképre és a falusi arányrendszerhez való illeszkedésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai
10. § (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatok és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
(2) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítési területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.
(3) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során a vonatkozó jogszabály, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.
(4) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítését, illetve a szükséges rekonstrukciót el kell végezni. A feleslegessé vált közműveket el kell bontani.
EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEI
Reklámfelületek kialakítása
11. § (1) A termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, becsalogató táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak. Reklám csak kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként kerülhet kialakításra. Megvilágítása hideg színhőmérsékletű fényforrással (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.
(2) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kultúrális, illetve nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.
(3) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.
(4) Amennyiben a község helyi értékvédelemről alkotott rendelete a reklám elhelyezésére is kitér, úgy a két szabályozást együttesen kell alkalmazni.
Kerítések
12. § (1) A tervezési területen kerítés a vonatkozó jogszabályok, valamint e rendelet 14. § szabályozott módon létesíthető.
(2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon, bellül kell elhelyezni, az az előkertben – az illeszkedés szabályának figyelembe vételével – bárhol elhelyezhető.
Egyéb épületek építmények
13. § Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan építhető. Oldalhatáron álló beépítés esetén a kiegészítő funkciójú épület a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.
Az egyes építési övezetek egyedi előírásai táblázat
14. § Jelmagyarázat:
Gk Gazdasági terület – kereskedelmi, szolgáltató terület „O“ Oldalhatáros beépítési mód
Kte Különleges – temető terület „SZ“ Szabadonálló beépítési mód
Ks Különleges – sportpálya területe „Z“ Zártsorú beépítési mód
* Minimum, maximum értékkel szabályozott előkert esetén a a kialakult telekadottságok alapján a tervező szabadon választhatja meg a sávon belül az előkert mértékét.
Övezeten belüli kategóriaszám
Kategórián belüli sorszám
Lakóterületek |
||||||||||||||||||||||
Övezei |
Meglévő építésitelek |
Új építésitelek |
Beépítés szabályai |
Egyéb előírások |
||||||||||||||||||
szélessége |
mélysége min. |
mini mális telekterület(m2) |
széless ége min. (m) |
mélysé ge min. (m) |
minim ális telekterület(m2) |
Megengedett használat |
Kivételesen elhelyezhető |
Nem helyezhető el |
mértéke (%) |
módja |
előkert (m) |
oldalkert (m) |
hátsókert (m) |
építmény magasság (m) |
zöldfelület mértéke (%) |
szintterüle t sürüség |
Kerítés |
Egyéb előírások, védelem, kikötés |
Gépkocsi el |
|||
OTÉK |
Rendelteté si egység |
min. |
max. |
|||||||||||||||||||
Lf-01 |
10 |
K |
K |
12 |
40 |
- |
OTÉK 14. § (2)1-7, (3) |
720 m2telekterüet felett max.2 |
- |
OTÉK 14. § (2) 8 és a 4/1997. (I.22.) Korm. Rend. 1. sz. mellékletében felsoroltak közül az alábbi tevékenységek. 150, 215, 216, 220, 500-700 ssz-ú tevékenységek |
30 |
K |
Sz 1 tervlap építésihely határvonalon belül |
Sz 1 tervlap építésihely határvonalon belül |
Sz 1 tervlap építésihely határvonalon belül |
3,5 |
4,5 |
50 |
0,4 |
max. 0,6 m lábazat, áttört mező , max. 1,6 m magasság, illetve sövénybe rejtett drótfonat, |
Az övezetre vonatkzómaximális építménymagasság nem huzamos használatú épületek esetén max. 6 m lehet, a beépíthető telekterület 10%-ig. |
Min. 2 db gépkocsi elhelyezés e rendeltetési |
Lf-02 |
12 |
K |
K |
16 |
- |
720 |
30 |
K |
0-10* |
K, új építés eseténmin.3 |
K, új építés esetén 6 |
4,0 |
5,0 |
50 |
0,4 |
|||||||
lakóegysé |
||||||||||||||||||||||
g |
||||||||||||||||||||||
Lf-03 |
telekalakítás nélkül nem beépíthető |
20 |
- |
2000 |
max. 2 lakóegység |
25 |
"SZ" |
Sz 1 tervlap építésihely határvonalon belül |
min. 6 |
12 |
4,0 |
5,0 |
55 |
0,4 |
Az övezetre vonatkzó maximális építménymagasság nem |
|||||||
Lf-04 |
K |
K |
K |
Telekalakítás nem végezhető, legfeljebb két telek összevonásával . |
- |
gondnoki lakás, parókia, gépkocsi-tároló |
30 |
K |
K, új építés esetén 0-5* |
K, új építés esetén 3m* |
6 |
4,5 |
5,5 |
30 |
0,5 |
Telkenként max. egy közúticsatlakozáslétesíthető. |
Különleges területek |
||||||||||||||||||||||
Övezeti jel |
Meglévő építésitelek |
Új építésitelek |
Beépítés szabályai |
Egyéb előírások |
||||||||||||||||||
szélesség e (m) |
mélysége (m) |
minimális telekterület (m2) |
szélessége (m) |
mélysége (m) |
minimális telekterület (m2) |
Megengedett használat |
Kivételesen elhelyezhető |
Nem helyezhető el |
mértéke (%) |
módja |
előkert (m) |
oldalkert (m) |
hátsókert (m) |
építmény magasság (m) |
zöldfelület mértéke (%) |
szintterület sürüség |
Kerítés |
Védelem, kikötés |
Gépkocsi |
|||
OTÉK |
Rendelteté si egység |
min. |
max. |
|||||||||||||||||||
Kte-0 1 |
K |
K |
K |
nincs korlátozás |
OTÉK 24. § (3) 7.,kizárólag köztemető |
- |
ravatalozó, kegy- és műtárgy, illemhely,raktár |
- |
K |
"SZ" |
5 |
5 |
6 |
K |
6 |
min. 40 |
0,1 |
max. 0,6 m lábazat, áttörtmező , max.1,6 mmagasság |
Kegyeletsértő tevékenység nem folytatható. |
Parkolórendelet alapján közterületen alakítandó ki a 134, |
||
Ks-01 |
K |
K |
K |
- |
- |
1500 |
OTÉK 24. §(3) 14 sport ésrekreációs célú épület, építményelhelyezésére szolgáló terület |
- |
a főtevékenységh ez illeszthetőkereskedelmi-,szolgáltató-, vendéglátó rendeltetésiegység |
- |
20 |
"SZ" |
5 |
6 |
6 |
- |
6 |
60 |
0,5 |
kapuzatok környezetének kivételével |
A patakvölgy felőli látványnak illeszkednie kell a kialakult természeti és építészeti környezethez. |
100%-ban saját telken, vagy |
Gazdasági területek |
||||||||||||||||||||||
Övezeti jel |
Meglévő építésitelek |
Új építésitelek |
Beépítés szabályai |
Egyéb előírások |
||||||||||||||||||
szélesség e (m) |
mélysége (m) |
minimális telekterület |
szélessége (m) |
mélysége (m) |
minimális telekterület(m2) |
Megengedett használat |
Kivételesen elhelyezhető |
Nem helyezhető el |
mértéke (%) |
módja |
előkert (m) |
oldalkert (m) |
hátsókert (m) |
építmény magasság (m) |
zöldfelület mértéke (%) |
szintterüle t sürüség |
Kerítés |
Védelem, kikötés |
Gépkocsi |
|||
OTÉK |
Rendelteté si egység |
min. |
max. |
|||||||||||||||||||
Gk-01 |
K |
K |
K |
- |
- |
1000 |
OTÉK 19. § (2)1,3 |
- |
OTÉK 19. § (3)2 |
OTÉK
19. §
(2)4,5, (3)1. |
40 |
"SZ" |
0-5* |
7,5 |
3 |
- |
7,5 |
25 |
1 |
max. 0,6 m lábazat, áttörtmező , max.1,6 mmagasság |
Az építési övezetben a szomszédos lakóterületet zavaró tevékenység nemengedélyezhető, A patakvölgy felőli látványnak illeszkednie kell a kialakulttermészeti és építészetikörnyezethez. |
100%-ban saját telken belül. Telkenként max. egy közúti csatlakozás létesíthető. Az árufeltöltés tehergépkocsi forgalmát telken belül kell megoldani |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
Közlekedési, közmű és egyéb beépítésre nem szánt területek előírásai
15. § Általános közlekedési és közműterület
(1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a területen áthaladó országos közutak, az önkormányzatai fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák, valamint ezek csomópontjai tartoznak.
(2) A közutakra csatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.
(3) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.
(4) Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét az SZ-1 jelű tervlap, valamint jelen rendelet mellékletét képező útminta-keresztszelvények tartalmazzák. A mintakereszt-szelvénnyel nem szabályozott utak esetében az OTÉK 26. § (2) bekezdése előírásait kell alkalmazni.
(5) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető az OTÉK 26. § (1) és (6) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/A. § (1) és annak végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21) MT rendelet 31. § (3) előírásainak megfelelően. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.
(6) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Útmenti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül építhető ha a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.
(7) A közutakat és a közforgalom előtt megnyitott magánutakat 12 m vagy nagyobb keresztmetszeti szélesség esetén jelen rendelet 17. § (1)-(6) bekezdése szerinti fásítással kell megvalósítani.
(8) Nagyrákos Község Önkormányzat tulajdonában lévő közutakra és közutat képező járdákra az alábbi esetben burkolatbontási tilalom áll fenn:
- November 15-től a következő év március 15-ig
- Új építésű vagy felújított helyi közút (útburkolat) esetén a használatbavételtől (vagy a kivitelező részéről történő átadástól) számított 60 hónapig.
Rendeltetése szerint:
- védett, illetve védő célú erdőterület: (Ev).
A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. Épületet, építményt csak az OTÉK és a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai szerint lehet elhelyezni.
Jellemzően gyümölcsös, kert művelési ágú terület. Az övezeten belül erdőt telepíteni tilos, jelen rendelet hatályba lépése előtt már beerdősült területeket a szomszédos ingatlanok benapozásának biztosítása érdekében ki kell termelni és azok helyén az övezetre előírt művelést kell folytatni. Területhasználat szerint nem feltétlenül egynemű. A terület kertként, gyümölcsösként, kaszáló, legeltetett gyümölcsösként történő használata egyidejűleg is megengedett, illetve javasolt.
Az övezetben építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály (46/1999.(III.29.)) előírásainak megfelelően, az OTÉK 30. §. (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető épület, építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át nem érheti el. Közösségi épületek megengedett legnagyobb építménymagassága: 4,5 m. Az üzemeltetéssel kapcsolatos műtárgyak magassága nem esik korlátozás alá.
A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI
Értékvédelem
16. § Az épített környezet értékvédelme
(1) Az építési övezetekben elhelyezett épületek és építménye tömege és anyaghasználata tükrözze az épület (építmény) funkcióját, illeszkedjen a kialakult épített és természeti környezethez, tartsa tiszteletben a hagyományokat.
(2) Az építmények megközelítése, a járművek telken belüli elhelyezése, kerítés építés és terepalakítás tekintetében az OTÉK 40-45. §-ban foglaltak az irányadók. Ezen belül a lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az alábbi kikötésekkel létesíthetők:
a) falusias és vegyes lakóterületen magastető esetén 35-45hajlásszögű cserép héjalással;
b) alacsony hajlásszögű tető- vagy, dongaboltozat: zöldtető vagy titán-cink, üveg és natur horganyzott acél héjalással.
(3) Lakóterületen, vegyes területen, különleges területen és azok határától számított 800 m-en belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el. Egyéb területen a létesítés feltétele (a vonatkozó jogszabályokon kívül):
- önálló építményként létesíthető,
- a közúti megközelítést biztosítani kell,
- létesítését a terepadottságok kihasználásával, tájba illesztve, növényzettel takartan kell megtervezni.
(4) Az építési övezetek zöldfelületei esetében a telekre vonatkozó zöldfelületi arányt biztosítani kell. A létesítmény használatbavételi engedélye csak akkor adható meg, ha a zöldfelület kialakítása is megtörtént.
(5) Közterület jellegű szabadtéri sportpálya építése, korszerűsítése (kerítés, felszerelés stb.) átalakítása, valamint játszótér létesítése, felszerelése csak kertépítészeti tervek alapján történhet.
- rk. templom (Borronei szent Károly) Alsószer hrsz.:140.
Műemléki környezet: 122/1,122/2,
- kovácsműhely és lakóház Alsószer 18. hrsz: 228,229.
Műemléki környezet. 108,109,110,111,112,226,227.
Védendő középület (teljes védelem): református templom
Védendő lakóépület (utcai homlokzat, épülettömeg, stb.): 1, 182, 186,198,215,335,356,359,376,406,414 hrsz.
- róm. kat. templom: 127, 137-147, 152-158 hrsz.
- Szattai elágazás járda és út:290/2, 291/4, 297-298, 085/37, 46 hrsz.
- Szattai elágazástól DK-re: 085/37, 39, 46, 49-51 hrsz.
- Belsőszer: 085/40, 83, 85 hrsz.
Környezet- és természetvédelmi követelmények
17. § Zöldfelületi értékvédelem
(1) Az építésre kijelölt területeken a település jellegének megfelelő hagyományos zöldfelület kialakítására kell törekedni. A meglévő őshonos növényzet egyedeit általánosan védeni kell. A védelem módját, mértékét a magasabb rendű jogszabályok és a helyi értékvédelemről szóló rendelet együttesen határozzák meg.
(2) A közterületek területhasználati egységek előírt zöldfelületi elemeit (gyep-pótló, gyep, cserje, facsoport, fasor, zöldtető stb.) érintő beavatkozások közül a létesítés és megszüntetés csak kertépítészeti terv alapján, a felújítás legalább kertészeti szakvélemény alapján végezhető. A völgyhíd alatti kettős fasor telepítése javasolt. A völgyhíd erős, tájban megjelenő karakterét fasor ültetésével meghatározó tájelemként egy szintén erős struktúrával lehet megfogalmazni, erre alkalmas fafaj a Quercus robus ’Fastigiata’ /oszlopos tölgy/.
(3) A vízfolyások természetes ártéri növényállománya helyi értékvédelemben részesül. A vízfolyások vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken a növénytelepítés az 1. számú melléklet figyelembe vételével végezhető, attól eltérni csak jogerős kertészeti terv alapján lehet.
(4) A közúttal határos ingatlanok közterületről látható, be nem épített területein hagyományos növénypopuláció telepítendő és gondozandó (pl.: virágoskert, szőlőlugas, zöldséges kert stb.). A telek ezen részén tájidegen örökzöldet telepíteni tilos.
(5) A beépítésre szánt területek be nem épített, művelésből ki nem vett telekrészei az eredeti művelési ág szerint művelendők. A beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról (így a művelésből kivett de be nem épített területekéről is) a tulajdonos köteles gondoskodni.
Tűzvédelem
18. § (1) Az éjjeli-nappali tűzjelzés lehetőségét nyilvános telefonállomás(ok)ról biztosítani kell.
(2) Az újonnan kijelölt belterületi lakóterületeken a tüzivíz biztosításról a beruházó köteles gondoskodni.
(3) Az épületek közötti tűztávolság és a legkisebb távolság biztosításáról az épületek építésének engedélyezésekor gondoskodni kell.
(4) Az új építési területeken biztosítani kell a tűzoltógépjárművek számára, az akadálytalan közlekedést.
(5) Jelen rendelet előírásait az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakkal (OTSZ) együtt kell alkalmazni.
VEGYES ÉSZÁRÓRENDELKEZÉSEK
19. § (1) E rendelet 2009. november 19. napján lép hatályba. Rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
3. melléklet
1a.