Nagyrákos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit, kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

1.            a.) Az Önkormányzat Képviselő-testületére
2.            b.) A Képviselő-testület bizottságára
3.            c.) Az Önkormányzata Hivatalára
4.            d.) Az önkormányzati vagyont használó önállóan működő költségvetési szervekre

      (2)   A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő – tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül – az alábbi vagyontárgyakra, vagyon elemekre:

•            a.) ingatlanok

1.            b.) ingó vagyontárgyak
2.            c.) vagyoni értékű jogok
3.            d.) értékpapírok, pénzügyi eszközök
4.            e.) társasági részesedések
5.       (3)   E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és helyiségek bérletére, az elővásárlási joggal érintett bérlakások értékesítésére, melyre a vonatkozó külön önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
6.       (4)   E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására. Ezek használatának engedélyezésére és közterületek használatba adására a tárgyat szabályozó külön önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
7.       (5)   Az Önkormányzat tulajdonában levő, az állami fenntartású köznevelési intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon esetében, amely a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KIK) ingyenes használatába került, a rendelet szabályait csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben a KIK-kel kötött szerződés megengedi.
8.       (6)   E rendelet hatálya nem terjed ki a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó

közbeszerzésekre.

II. Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

      (2)  A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.

      (3)  Forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, valamint törvény vagy rendelet által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyoni elemek. A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak.

      (4)  A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos Önkormányzat csak a Nvtv.-ben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.

      (5)  Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezik – a 2. számú melléklet szerint - a Nvtv.-ben ekként meghatározott vagyonelemek,kiemelten  az alábbi vagyonelemek:

•                  a.) helyi védelem alatt álló épületek, építmények

1.                  b.) sporttelep
2.                  c.) kultúrház
3.                  d.) tűzoltószertár
4.                  e.) köztemető
5.                   f.) közművek
   
6.       (6)  Az önkormányzati döntés alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, gazdasági társaságban apportálni csak a Képviselő-testület által meghatározott funkciók, feltételek biztosítása mellett lehet.
   
7.       (7)  Az önkormányzati döntés alapján korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlan az adott ingatlannal kapcsolatos pályázati támogatás támogatási szerződésben megkívánt biztosítására jelzálogjoggal megterhelhető.
   
8.       (8)  A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítésére, megterhelésére, hasznosítására törvény, és törvényben meghatározott keretek között a rendelet rendelkezései irányadóak.
   
9.       (9)  Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát elidegeníteni és megterhelni csak a Képviselő-testület döntésével lehet.
   
10.       (10)       A 3. számú melléklet szerinti forgalomképes üzleti vagyon a vonatkozó törvények és a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint elidegeníthetők.
    
11.       (11)       Az üzleti vagyon elidegeníthető, hasznosítható, koncesszióba adható, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.
    
12. 
    
13. 3. § (1)  A képviselő-testület által forgalomképes kategóriába történő átminősítésre azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, illetve közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, illetve közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon esetén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervben foglaltakkal.
    
14.       (2)  Önkormányzati vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy 2. §-ban foglaltak szerinti besorolásáról e rendelet mellékletének módosítására, kiegészítésére vonatkozó előterjesztéssel és rendelet-tervezettel.

III. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

4. § (1)  Az Önkormányzatot, mint tulajdonost - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti – jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

       (2)   Tulajdonosi jog gyakorlása különösen:

1.            a.) az elidegenítés, csere
2.            b.) a vagyon gazdasági társaságokba, alapítványokba, közalapítványokba történő bevitele,
3.            c.) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérletbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba, kezelésbe, üzemeltetésbe adását, osztott tulajdon létesítését, megszüntetését,
4.            d.) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, jelzálog ranghelyéről történő rendelkezést, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésre bocsátáshoz való hozzájárulást,
5.            e.) az önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,
6.             f.) üzletrésszel, részvénnyel való rendelkezés, gazdasági és közhasznú társaságokban üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető jog gyakorlása
7.            g.) a c) és d) pontokban meghatározott, az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal, illetve azok alapján való rendelkezés,
8.            h.) a vagyon kezelésbe- és üzemeltetésbe adása, illetve onnan való kivonása
9.            i.) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás
10.            j.) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogok gyakorlása
11.           k.) közérdekű célra kötelezettségvállalásként vagyon felajánlása
12.            l.) öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló, vagy önkéntesen felajánlott, térítés nélküli átadás, átvétele
13.           m.) behajthatatlan követelés törlése.

      (3)   A tulajdonosi jogokat az önkormányzat képviselő-testülete, átruházott hatáskörben az e rendeletben foglaltak szerint – a polgármester gyakorolja.

5. § (1)  A Képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő biztosítása céljából, az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

      (2)   A vagyongazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és az önkormányzati feladatellátás érdekében felesleges vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására vonatkozó javaslatot.

      (3)   A Képviselő-testület a költségvetési koncepció részeként állást foglal vagyongazdálkodási terv költségvetési évre vonatkozó megvalósításáról.

IV. A vagyoni érték meghatározása

6. § (1) Az önkormányzat vagyonának értékesítése esetén a vagyontárgy értékét:

1. a.) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén a jogszabályok szerint jogosultsággal rendelkező szakértő által készített, három évnél nem régebbi értékbecslés alapján lehet dönteni.
2. b.) Ingó vagyon esetében a könyv szerinti nyilvántartási érték
3. c.) Tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

névértéken, vagy egyéb jogszabályokban meghatározott értékelési szempontok szerint

(2)   Vagyontárgyak egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi, ennél rövidebb hasznosítása esetén 12 hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni./ ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott érték

(3)   Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(2)   A képviselő-testület a polgármester javaslata alapján jogosult a vagyontárgy értékét az értékbecsléstől eltérően megállapítani.

V. A versenyeztetési eljárás szabályai

7. § (1)  Önkormányzat vagyonát elidegeníteni – ha törvény kivételt nem tesz – 2 millió forintos értékhatár felett csak nyilvános értékesítéssel – versenytárgyalással, árveréssel vagy pályázat útján - a legjobb árajánlatot tevő részére lehet.

(2)   2 millió forintos értékhatár felett, versenytárgyalás vagy pályázati eljárás ismételt megtartása nélkül is elidegeníthető az önkormányzat vagyona –amennyiben az elidegenítést megelőző 4 hónapon belül megtartott nyilvános értékersítési felhívásra ajánlat tevő nem jelentkezett.

8. § (1)  A versenytárgyalási felhívást a versenytárgyalás, a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontot megelőzően legalább 15 nappal az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni és ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján. A képviselő-testület döntése alapján megyei napilapban meghirdetni.

(2)   A nyilvános értékesítési eljárásban azon természetes személyek vagy átlátható szervezetek vehetnek részt, akiknek:

1. a.) nincs az önkormányzat felé adó- és egyéb (pl. bérleti díj, közterület-használati díj) tartozásuk.
2. b.) ha a versenytárgyalási felhívásban ez feltételként szerepelhet, ebben az esetben a versenytárgyalási biztosítékot legkésőbb a versenytárgyalás megkezdéséig a felhívásban megjelölt módon megfizetik, és ezt a versenytárgyalás megkezdésekor igazolják.

(3)   A nyilvános értékesítési felhívásnak tartalmaznia kell:

1. a.) a versenytárgyalás tárgyának pontos megjelölését
2. b.) a versenytárgyalás helyét és idejét
3. c.) az esetleges versenytárgyalási dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit
4. d.) tájékoztatást arról, hogy csak az vehet részt a versenytárgyaláson, aki a (2) bekezdésben leírt feltételeknek megfelel
5. e.) a versenytárgyalás nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

1. a.) a pályázat tárgyának pontos megjelölését
2. b.) az esetleges pályázati dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit,
3. c.) a pályázat elbírálásánál alkalmazott elveket, bírálati szempontokat,
4. d.) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat, így különösen azt, hogy a pályázatokat írásban, hány példányban kell benyújtania, pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét
5. e.) tájékoztatást a csatolandó mellékletekről, igazolásokról (így különösen arról, hogy a pályázónak önkormányzatunk felé adó- és egyéb – pl. bérleti díj, közterület-használati díj – tartozása nincs, illetve ha a pályázatban bánatpénz letétét feltételül szabták, a bánatpénz letétéről szóló igazolást
6. f.) a pályázatbontás szabályait, az eredményhirdetés helyét és idejét
7. g.) a pályázat nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.

(5)   A versenytárgyalás és a pályázati eljárás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik. A versenytárgyalásról szóló felhívás a versenytárgyalás időpontjáig, a pályázati felhívás a pályázat benyújtására nyitva álló határidőig visszavonható, a visszavonást a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

(6)   A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak másolatát a versenytárgyalás valamennyi résztvevőjének át kell adni.

VI. Önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmények használatában lévő vagyonnal kapcsolatos szabályok

9. § Az önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenysége sérelme nélkül önállóan dönt az intézmény tulajdonában és használatában lévő

1. a.) ingatlanok és ingóságok hasznosításáról
2. b.) számviteli törvény által egyedi nyilvántartásra nem kötelezett bruttó értékű ingó vagyontárgyak értékesítéséről

VII. Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása

10. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon ingyenesen csak közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon tulajdonának ingyenes átruházása esetén a Nvtv. rendelkezései szerint kell eljárni.

VIII. Felajánlott vagyon elfogadása

11. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.

(2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét.

IX. Önkormányzati követelésekről való lemondás, követelések elengedése

12. § (1)         Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

1. a.) csődegyezségi megállapodásban
2. b.) bírói egyezség keretében
3. c.) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg
4. d.) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető
5. e.) ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani
6. f.) a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel
7. g.) Az Önkormányzat Képviselő-testülete jogszabályban meghatározott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja
8. h.) Ha a kötelezett kötelezettségének teljesítése a község foglalkoztatási helyzetét oly módon befolyásolná, hogy várhatóan munkahelyek szűnnének meg.

(2) A követelés elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni (így különösen: jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítsa stb.). A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás kérdésében dönteni.

(3) Az önkormányzat követeléseiről-mint az önkormányzati vagyon részéről- való lemondás jogát a képviselő-testület gyakorolja. A követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében.

(4) A követelés behajtása érdekében köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító részletfizetési vagy más polgári jog szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés stb.). Ezen szerződélsek megkötzésére átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.

X. Záró rendelkezések

13. § (1)     Jelen rendelet a kihirdetés napját követő nap lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépés után indult ügyekben kell alkalmazni.

(2)         A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagyrákos Község Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló  5/1995.(V.18.) önkormányzati rendelete.