SZALAFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

3/2008. (IV. 8.) SZÁMÚ RENDELETE

SZALAFŐ KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

ÉS A KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

Szalafő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§.(1) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.)kormányrendeletben foglaltak alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1.§.

(1) Jelen előírások hatálya Szalafő Község igazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani,építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani,helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (atovábbiakban: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni, azOrszágos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK) és az egyéb általánosérvényű jogszabályi és hatósági előírások, valamint jelen rendelet és szabályozásitervi rendelkezései szerint lehet.

Telekalakítás és az építés általános szabályai

2.§.

(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhet_ el.

(2) Telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánúthoz kellcsatlakoznia, méreteiknek pedig meg kell felelnie a vonatkozó övezeti előírásoknak.

(3) Ahol az építés feltételei terület-előkészítés, az e rendeletben meghatározott mértékek előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően adhatómeg.

(4) Az előírt közművek és utak létesítéséről az önkormányzat, vagy a telektulajdonosokgondoskodnak. Közforgalomnak átadott magánterület esetében a közforgalomszámára megnyitás tényét a tulajdoni lapra rá kell vezetni.

A Szabályozási Terv elemei

3.§.

(1) A Szabályozási Terv kötelez_ elemei:

a.) Beépített és beépítésre szánt terület határa.

b.) Beépítésre szánt, beépítésre nem szánt és távlati célzott területfelhasználásra

tartalékolt területrészek, építési övezetek, övezetek lehatárolása, jele, valamint telekalakítási és beépítési paraméterek.

c.) Az egyes épülettípusokhoz tartozó építészeti karakterjellemzők e rendelet 2, 3, 4, 5sz. mellékletei szerint.

d.) Szabályozási vonal.

(2) A Szabályozási Terv kötelező elemeit megváltoztatni csak az Étv.9.§ szerint a Szabályozási Terv módosításával lehet. Az egyes elemeitől – az OTÉK előírásainak keretein belül – el lehet térni a kulturális örökség és a természeti értékek védelmeérdekében.

(3) A Szabályozási Terv irányadó elemei

a.) magánút területe, illetve határa

b.) építési hely határa

c.) területegységen belül kötelezően fenntartandó zöldterület határa

d.) az 1. sz. mellékletben ábrázolt új épületcsoport építési helyen belüli elrendezése

e.) a 2, 3, 4, 5, 6, 7 sz. mellékletben javasolt épületarányok

f.) a megőrzendő fa, cserjecsoport határa

g.) a ház körüli tervezett gyümölcsös határa

(4) A magánút területét az illetékes szakhatóság állásfoglalása alapján, a továbbiirányadó elemeket elvi építési engedélyezési eljárás keretében lehet pontosítani.

Elvi építési engedélyezési eljárás

4.§.

(1) Az elvi építési engedélyezési eljárásban tisztázni kell a fellelhető régi térképekrő lmegállapítható beépítési, továbbá a településképi illeszkedéssel kapcsolatoskövetelményeket új épületcsoport építése, vagy meglévő épületcsoporton belül újépület elhelyezése valamint meglévő épület bővítése esetén

− lakóövezetben,

− különleges építési övezetben, (kivétel ez alól a Kt (temető) övezet) és

- kereskedelmi- szolgáltató gazdasági övezetben.

(2) A beépítéssel és a településképi illeszkedéssel kapcsolatos elvi építési engedélyezésitervnek tartalmaznia kell

a.) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázásához

− m= 1:1000 ma helyszínrajzon az építési hely és a kötelezően fenntartandó zöldterület pontosított határát

• a telek kötelezően fenntartandó zöldterület hányadának vázlatos kialakítását, az elhelyezni kívánt építményeket
• kilátás-rálátással érintett telken az építés hatásának értékelését
• m=1:500 ma helyszínrajzon az építési helyen belül a meglévő, és az újonnan

elhelyezendő épületek elrendezését és rendeltetését igény szerint a

megengedett legnagyobb beépítés mértékéig

• a beépítés tervezett ütemezését
• közönségforgalommal járó funkciók esetén a parkolás megoldását
• a meglévő értékes növényzetet , meglévő tóka ábrázolásával
• a telek beépíthető részén kialakítandó zöldfelület vázlatos tervét
• új tóka létesítése esetén annak helyét, méretét , kerítését

− a kerítés tervezett nyomvonalát

b.) a településképi illeszkedés előzetes tisztázásához

− új lakóépületnél az épület típusát, tervét m=1:200 ma léptékben

• egyéb funkciójú épületnél, melléképítménynél m=1:200 ma tervet,
• a jellemző falszerkezetet, a homlokzati és fedési anyaghasználatot, színezést

− a 90 m2 lakóház építési lehetőségnél az adott telken kilátási-rálátási

szempontok figyelembe vételével melléképületet lehet-e építeni, ha igen, annak

a lakóházhoz viszonyított elrendezését, valamint nagyságrendjét

Az építési engedélyezésre vonatkozó kiegészít_ rendelkezések

5.§.

(1) Helyi védelem alatt álló épület/építmény esetén e rendelet 25.§. (3) bekezdése szerintkell eljárni.

(2) Tereprendezési tervet kell készíteni minden esetben az építési hely területére ésszükség szerinti környékére, ha annak átlagos lejtése a 10%-ot meghaladja.(Értelemszerűen szintvonalas vagy szintkottás ábrázolással.)

(3) Engedélykötelesek a fedett vagy lefedés nélküli kerti tűzrakóhelyek.

(4) Szalafő igazgatási területén csak a helyi idegenforgalmat szolgáló reklám és hirdetéshelyezhető el. Közterületről látható (épülethomlokzaton és önállóan elhelyezett)reklám, hirdetés építési engedély köteles.

a.) A reklámfelület nagysága legfeljebb 1m2 lehet.

b.) Amennyiben a reklámtábla országos közút mellett kerül elhelyezésre, bel- és

külterületen egyaránt a közút kezelőjének hozzájárulását is be kell szerezni.

Kerítés létesítésének szabályai

6.§.

(1) Beépítésre szánt területen:

a.) Kerítés az építési helyen meglévő, vagy újonnan létesített épületcsoport körülépíthető. Anyaga sövény (gyertyán, veresgyűrű som, fagyal, orgona, boróka), vagy tömör lábazat nélküli egyszerű, függőleges osztású léckerítés lehet, melynekmegengedhető legnagyobb magassága utcafronton 120cm, egyéb helyen pedig160cm.

b.) Vízszintes osztású és fa anyagú kerítés építhető

− A tókák körül

− A lakótelkek kötelezően zöldfelületként fenntartandó részén létesített állatkifutóklehatárolására

(2) Beépítésre nem szánt területen:

A gyepeken és legelőkön a hagyományos állattartást szolgáló (1) b.) szerinti karámokés villanypásztor telepíthető.

Területfelhasználás

7.§.

(1) A szabályozási tervlap az alábbi terület-felhasználási egységeket különbözteti meg:

a.) A beépítésre szánt területen az építési használat sajátos jellege szerint:

− falusias lakóterületet,

• kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területet és

− különleges területet.

b.) A beépítésre nem szánt területen:

− közlekedési és közműterületet,

• zöldterületet,
• erdőterületet,
• mezőgazdasági területet és
• vízgazdálkodási területet.

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Falusias lakóterület általános el_írásai

8.§.

(1) A falusias lakóterületen épületet elhelyezni csak azon a telken lehet, amelyen aSzabályozási Terv építési helyet jelöl.

(2) Az építési hellyel rendelkező lakótelkek kevés kivételtől eltekintve beépíthető és kötelezően zöldfelületként fenntartandó telekrészre tagozódnak.

(3) Az építési hellyel nem rendelkező telkek égészén a területegységen belül kötelezően fenntartandó zöldfelületre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(4) A falusias lakóterületen csak az alábbi funkciójú építmények létesíthetők

− elsődlegesen lakóépület,

• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

• szálláshely szolgáltató épület,

• kézműipari építmény,

−helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, és

−mező- és erdőgazdasági építmény, lakókörnyezetet nem zavaró helyiterményfeldolgozó a lakóépület egyidejű elhelyezésével, az egyes építésiövezetek külön előírásainak figyelembevételével építhető.

(5) Falusias lakóterületen önálló garázs nem építhető.

(6) Az egyes övezetekben foglalt előírásokon túl e rendelet 25.§. Művi értékvédelem című fejezetét is figyelembe kell venni.

(7) A falusias lakóterületet részleges közművel kell ellátni.A csatornahálózatra valórákötést szorgalmazni kell, de tekintettel a sajátos településszerkezetre azokban azesetekben, ha naponta 1m3 -nél kevesebb szennyvíz keletkezik és a szennyvízvezeték legközelebbi szakasza 100m-mél messzebb van, megengedhető igazoltan zárt gyűjtő építése.

(8) A meglévő tókákat karban kell tartani. Bekeríthetők, körülötte az élőhelynek megfelelő honos növényzet ültethető. Új tóka a beépíthető és a zöldfelületként fenntartandótelekrészen egyaránt létesíthető, legnagyobb mérete (átmérője) legfeljebb 5,00 mlehet.

Falusias lakóterület építési övezete

9.§.

(1) Az övezeti előírások az építésre kijelölt telkek beépíthető területére vonatkoznak.

(2) Az<Lfv> jelű építési övezet előírásai:

a.) A telekalakítás szabályai:

−Telekalakításkor a keletkező új telkek:

- legkisebb területe 1800.0 m2

- szélessége: 22.0 m

- mélysége 60,0 m kell legyen.

b.) Építményt elhelyezni beépített és beépítetlen telken a kijelölt építési helyen belül,elvi építési engedélyben pontosított feltételek szerint lehet.

c.) Az elő-, oldalkert legkisebb mérete 2,0 m, kivételt képeznek azok az esetek, ahol akialakult beépítés ennél kisebb értéket mutat, ott azt kell figyelembe venni.

d.) A megengedett legnagyobb beépítettség 30 % lehet, azonban az összesített bruttóalapterület nem haladhatja meg a 600 m2-t.

e.) Azokon a telkeken, ahol a Szabályozási Terv épületkontúrt jelöl, csak 1 db,legfeljebb bruttó 90 m2 alapterületű lakóház építhető. Ezen felül legfeljebb ugyanekkora bruttó alapterületű gazdasági épület építéséhez elvi építési engedélynyújtandó be.

f.) A különböző épülettípusok építménymagasságát e rendelet 2, 3, 4, 5 sz. mellékletei szerint kell meghatározni.

g.) Épületek karakterére vonatkozó előírások

−Új lakó és gazdasági építmény tömegarányait, tetőformáját, anyaghasználatát,színezését e rendelet 2, 3, 4, 5 sz. mellékletének figyelembevételével.

h.) Az egyes funkciók elhelyezése

−Lakóövezetben a kiegészítő funkciókat (kereskedelem, szolgáltatás,vendéglátás, szálláshely, kézműipar, mezőgazdasági tároló és feldolgozó,gépkocsi tároló) szükség szerint csoportosítva a paraszti gazdaság hagyományos gazdasági épületeinek (pajták, istállók, színek) arányai szerint szerkesztett épületekben kell elhelyezni.

i.) A megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

j.) A zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 50% lehet.

k.) Zöldfelület kialakítása a beépíthető telekrészen belül

−A zöldfelületet honos fafajok, cserjék, gyümölcsfák ültetésével kell kialakítani.

−Lejtős telkeken az épületek elhelyezését feltöltések, rézsűk, mesterséges terepalakulatok nélkül kell megoldani.

−A gépkocsi telken belüli közlekedését kavicsolt keréknyommal vagy úttal kell biztosítani. Ugyanígy kell kialakítani a gyalogösvényeket is.

(3) A település és a táj kapcsolatát elsőrendűen meghatározó kötelezően fenntartandózöldfelületek előírásai:

a.) Megőrzendő tájalkotó elemek:

−a rétek és

−az épületcsoportok körüli kaszált gyümölcsösök.

b.) A Szabályozási Terven ábrázolt, az övezetet érintő meglévő cserjefoltok megőrzendők, az új épületcsoportok körüli tervezettek kötelezően telepítendők. Ameglévő és a tervezett határvonala az elvi építési engedélyben pontosítandó.Tájidegen örökzölddel beültetett díszkert nem létesíthető.

c.) Az övezetben csak legfeljebb 100 m2 alapterületű és 4,0 m építménymagaságú szénatároló és karám építhető. Szénatároló elhelyezésénél a kilátás és rálátás aSzabályozási Terven jelölt helyeken nem sérülhet.

Gazdasági területek

10.§.

Szalafő területén sajátos építési használata szerint a Szabályozási Terv kereskedelmi szolgáltató célú gazdasági területet határol körül.

Kereskedelmi, szolgáltató terület és általános el_írásai

11.§.

(1) A kereskedelmi, szolgáltató területen az egyes övezetekben meghatározott funkciók

helyezhetők el.

(2) Meglévő épület bővítésének, új épület vagy épületcsoport elhelyezésének feltételeit

elvi építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni.

(3) A kereskedelmi szolgáltató terület övezeteit részleges közművel kell ellátni.

(4) Az épületek megjelenésére vonatkozó előírások:

− Az épületek tömege, anyaghasználata, színezése a kialakult településképhez

kell illeszkedjen.

(5) A létesítmények működéséhez szükséges számú gépkocsiparkolót telken belül kell

elhelyezni.

A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetei

12.§.

(1) A <Gksz1>jelű építési övezet előírásai:

a.) Az övezet területén elhelyezhetők:

− idegenforgalmi szálláshelyek

− szociális létesítmények

− vendéglátó-, és

− kereskedelmi egységek.

b.) Kiegészítő építési előírások

− Az építményeket a Szabályozási Terven jelölt építési helyen belül, a

lakóterületen alkalmazott hagyományos épületcsoport – elrendezéshez és

épületkarakterhez igazodva kell elhelyezni.

(2) A jel <Gksz2> építési övezet előírásai.

a.) Az övezet területén tejfeldolgozó és szükséges kiegészítő létesítményei

helyezhetők el.

b.) Az építményeket a Szabályozási Terven jelölt építési helyen belül kell elhelyezni. A beépítettség a jelenlegi alapterület 3%-val növelhető.

(3) A jel <Gksz3> építési övezet a volt fűrészüzem területére terjed ki.

a.) Az övezet területén elhelyezhetők:

− idegenforgalmi szálláshelyek

− vendéglátó- és

− kereskedelmi egységek.

b.) A fűrészüzem meglévő, helyi védelem alatt álló épülete nem bővíthető, külső megjelenési formája megőrzendő. Az építési heléyen belül, a meglévő épülettől különállóan 1 db, a hagyományos pajtaépület arányai szerint szerkesztett melléképület helyezhető el legfeljebb 120 m2 bruttó alapterülettel.

(4) A jel<Gksz4>  építési övezet a volt TSZ major területére terjed ki.

a.) Az övezet területén a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó raktározási, tárolási és termék – feldolgozásra szolgáló épületek helyezhetők el.

b.) Kiegészítő előírások:

− előkert legkisebb mérete 10,0 m

− oldal és hátsókert legkisebb mérete 6,0 m lehet.

c.) Az övezeben az új épületek a hagyományos pajtaépület tömegarányai és anyaghasználata szerint alakítandók ki

K = kialakult

A = jelenlegi bruttó épületterület

(5) A <TGksz1>jelű tartalék kereskedelmi szolgáltató terület a tejfeldolgozás későbbi bővítésére tartandó fenn. Felhasználásáig belterületi mezőgazdasági területként művelendő.

(6) Felhasználásakor alkalmazandó előírások:

− Legfeljebb 2500m2 nagyságú telek alakítható ki.

− Építményt elhelyezni, a teleknagyságra vonatkozó előírás kivételével a Gksz-2

övezetben foglaltak szerint lehet.

Különleges terület általános el_írásai

13.§.

(1) Az övezetben csak a célzott területfelhasználásnak megfelel_ alaprendeltetések,

valamint az azt kiegészítő funkciók helyezhetők el.

(2) Az épületek külső megjelenésének illeszkedni kell a hagyományosan kialakult védett településképhez.

(3) A létesítmények működéséhez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.

Különleges terület építési övezetei

14.§.

(1) A <Kr> jelű építési övezet a református templom telkére terjed ki, amely elsősorban egyházi, szakrális funkciót szolgál. Az épület és környezete jelenlegi megjelenési formájában tartandó fenn, új építmény az övezetben nem építhető.

(2) A <Kt> jelű terület a temető területe, amelyen a temetkezési funkciót kiszolgáló és a terület fenntartása érdekében szükséges építmény építhető.

(3) A <Ksp> jelű építési övezet a községi sportpálya (092/36,37hrsz) Szabályozási Terven ábrázolt területére terjed ki, amelyen csak az alaprendeltetést, szabadidő eltöltését, idegenforgalmat és a helyi községi rendezvényeket kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(4) A <Kh> jelű építési övezetben őrségi Látogató Központ létesülhet, amely művelődési, oktatási, kulturális és idegenforgalmi információs feladatokat lát el, valamint korlátozott számban szálláshelyet is biztosíthat. Az övezetre vonatkozó kiegészítő építési előírások:

−Telekalakításhoz elvi telekalakítási engedély nyújtandó be.

−A Szabályozási Terven ábrázolt építési helyen belül több épület is elhelyezhető legfeljebb 1500,0m2 összesített bruttó alapterülettel.

(5) A <Kh>  jelű építési övezet a volt határőrlaktanya területére terjed ki. Az övezetben idegenforgalmi funkciók helyezhetőek el.

(6) A <Kfm> jelű építési övezet a Pityerszeri Falumúzeum területe, amelyen csak az alaprendeltetésének megfelelő és azt kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(7) Az egyes övezetek telekalakítási, építési előírásai:

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési területek

15.§.

(1) A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet elŐírásai szerint szabad.

(2) A közutak és a közterületek számára a szabályozási terven meghatározott területet biztosítani kell.

(3) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4) Közúthálózat elemeinek kategorizálása, építési szélességek

Egyéb utak

(5) Az egynyomú külterületi mezőgazdasági önkormányzati utaknál 200-300m-ként akitérési, kerülési lehetőséget biztosítani kell.

(6) A szerek megközelítését, belső kiszolgálását célzó egynyomú kiszolgáló utaknál 200-300m-ként a kitérési, kerülési lehetőséget biztosítani kell.

Közműterületek és létesítmények

16.§.

(1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózataiés létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteikszámára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben– ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági vezetükhelyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(2) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezeténbelül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása eseténengedélyezhető.

(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építményépület,műtárgy-építés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezeték nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél ameglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványoskeresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve ameglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

a.) A napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3m3-t, a közcsatornahálózathoz csatlakozni 100m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatornahálózatának kiépítéséig a szennyvizeket szigorúan – ellenőrzötten – zártszennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt

ürítőhelyre szállítani. Ha a közcsatorna kiépítése a beépítésre nem szánt területet100m távolságra megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell aközcsatornára való rákötésre.

b.) A napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3m3-t, a közcsatornahálózathoz csatlakozni 200m-en belül nem tud, a befogadó rendelkezésre áll, ésegyéb előírások nem tiltják, az illetékes hatóságok hozzájárulásával a keletkez szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyi szennyvíztisztító kisberendezés. Akisberendezés véd_távolsága nem nyúlhat túl az engedélyezés ingatlanán.(Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3m3-t, de aszennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell építeni aközcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható!)

(6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképimegjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(7) A telken belül tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nemhelyezhetők el. A berendezés a telkek előterében, udvarán, vagy az épületalárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(8) A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezésselszabad kivitelezni (épület homlokfalára földgázvezeték nem szerelhető.)

(9) Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási lehetőségének a biztosításáraa villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közösegyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejekis elhelyezhetőek.

(10) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciójasorán csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(11) Közszolgálati hírközlési antennák Szalafő igazgatási területén nem helyezhetők el.

(12) Új közműlétesítmények elhelyezésénél és meglévők rekonbstrukciójakor a

Zöldterületek

17.§.

(1) A Szabályozási Terv sajátos funkciója alapján közparkot és kegyeleti parkotkülönböztet meg.

(2) Közpark (Zkp)

a.) A község északi részéhez kapcsolódóan a 092/25 hrsz. északi sarkában létrehozott Milleniumi Emlékparkban csak a rendeltetésének megfelelő szobrok,objektumok. pihenőhelyek helyezhetők el, épület nem építhető.

b.) A 64 hrsz. Szabályozási Terven közpark céljára lehatárolt részén a volt jégveremés környéke rendezett zöldfelületként tartandó fenn. A jégvermen kívül a telkenépítmény nem építhető.

(3) Kegyeleti Park (Zkpe)A 092/3hrsz.-on fekvő, bezárt temető területén a községben valaha élt, itt tevékenykedő és itt nyugvó emberek tiszteletére kegyeleti park létesítendő. Csak a közösségi emlékezetet szolgáló szobrok, síremlékek, objektumok, pihenőhelyek helyezhetők el a területen, épület nem építhető.

(4) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezésijogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

Erdőterületek

18.§.

(1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott,valamint a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben erdőként körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

(2) A közigazgatási területen található erdőterületek rendeltetésük szerint védelmi erdők. A védelmi erdő lehet védő és védett.

(3) Az (Ev1) jelű véderdők a természeti környezet, a létesítmények védelmét vagy egyébvédelmi célokat szolgálnak. Sajátos funkciójuk szerint lehetnek:

−Ev1-b a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló mező védő

−Ev1-h a majort védő településvédelmi

−Ev1-i tájvédelmi erdő (0100 hrsz erdőben lévő kavicsbánya, 526, 092/20, 037/8és a 064/17 hrsz agyagbánya területén).

(4) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdő övezetként szabályozott területen többszintes növényállomány telepítendő legalább 15,0m szélességben.

(5) Az övezetben épületek nem építhetők, az OTÉK 32.§.-a szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett erdőrészt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(6) A szabályozási terven (Ev2) jellel jelölt erd_k országos természeti védelem alattállnak, egyrészt az Őrségi Nemzeti Park, másrészt a 037/10 hrsz kivételével Natura2000 európai hálózat részei.

a.) A védett erdők kezelésénél elsőbbséget élvez a fenntartható területhasználatvalamint a biológiai sokféleség védelme és másodlagosak a gazdaságiszempontok.

b.) Az övezetben új építmény 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken csak indokoltesetben, a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül létesíthető.

−Az épület bruttó alapterülete legfeljebb 30,0 m2

−Legnagyobb homlokzatmagassága 3,5 m lehet.

−A beépítési mód szabadonálló

(7) Épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezéséhezelvi építési engedélyt kell benyújtani, amelynek keretében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és a Természetvédelmi Hatóság,valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakvéleményét figyelembe kell venni.

(8) Az <Ee> jelű erdőterület 092/25. hrsz Milleniumi közparkon kívül eső része tervezett

turisztikai pihenőerdő.  Az övezetben padok, tűzrakó helyek, esőbeálló helyezhető el.Kialakítása tájtervező által készített tervek alapján lehetséges.

(9) Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény az erdőterületeken még átmenetileg sem helyezhető el.

(10) Erdőtelepítés, erdőfelújítás során az erdőterületeken a termőhelyi adottságoknak megfelelő lehetőleg honos fafajok telepítendők.

Mezőgazdasági terület általános előírásai

19.§.

(1) Szalafő mezőgazdasági területei az Őrségi Nemzeti park részeként országos természeti védelem alatt állnak, egyidejűleg beletartoznak a Natura 2000 európai hálózatba is.

(2) A mezőgazdasági terület a település növénytermesztés és állattenyésztés céljáraszolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyeditájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(3) Az övezetbe eső területeken művelési ág megváltoztatása a Nemzeti Park Igazgatóság és a Természetvédelmi Hatóság engedélyével, míg épületek,építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Nemzeti Park Igazgatóság és a Természetvédelmi Hatóság, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakvéleményének figyelembe vételével engedélyezhető.

(4) Az övezetben csak turisztikai vagy tudományos kutatási rendeltetésű, 10 métert megnem haladó magasságú kilátótorony helyezhető el. Egyéb magas építmény (pl.:távközlési, energetikai) létesítése nem engedélyezhető.Az övezet területén külszíni bánya nem nyitható, potenciálisan környezetszennyező

létesítmény nem telepíthető.

(6) Az övezetek telkein az övezeti előírásokban meghatározott funkciójú építmények csak az esetben helyezhetők el, ha a telek már meglévő, kialakított útról, vagy aszabályozási tervben rögzített, tervezett útról közvetlenül megközelíthető, és az útkialakítása az építmény építése megkezdésének idejére befejeződött.

(7) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók(amennyiben a vonatkozó összes szakhatósági előírásoknak maradéktalanul megfelelnek), illetve – ha jelen el_írásokban foglaltak és a megengedett beépítésiszázalék azt lehetővé teszi – az érintett telken új épület is létesíthető.

(8) A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség sajátosságaszerint a következő övezetekbe tartozik:

a.) Az általános mezőgazdasági <Máv>övezetbe az árutermelő, zömében szántó

földrészletek.

b.) A gyepes <M0> övezetbe a földhivatali művelési ág szerint jelenleg gyepgazdálkodással hasznosított területek.

Általános mezőgazdasági terület övezetei

20.§.

(1) Általános, túlnyomóan szántó művelésű (Máv) jelű mezőgazdasági területen csak hagyományos állattartást szolgáló építmények (pajta, szárnyék, géptároló) létesíthető.

(2) A<Máv> jelű övezetben építmények elhelyezése az alábbi előírások szerint

lehetséges:

A beépíthető telkek

−legkisebb területe: 1,0 ha

−szélessége: 50,0 m

−mélysége: 80,0 m

−az elő, oldal- és hátsókert mérete min. 15,0 m

−a beépítettség legnagyob mértéke 2,5 %, de max. bruttó 300 m2

−a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m

−a beépítési mód: szabadonálló

(3) Az épület tömegformálása, anyaghasználata a helyben kialakult hagyományos gazdasági épülettípusokhoz kell igazodjon.

(4) A Szabályozási Terven rálátás és kilátásvédelmi okokból nem beépíthetőnek jelölt telkeken vagy telekrészeken építmény nem helyezhető el.

(5) A mezőgazdasági hasznosítás előírásai:

−az istállótrágyázást, tápanyag-utánpótlást, vegyszerek használatát időben és

mennyiségben korlátozni szükséges az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett megengedett mértékre;

−a gazdálkodóknak területük 20%-án el kell tűrni a belvizes foltokat;

(6) A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl, az árkok, csatornák, a köz- és dűlőutak, a birtokhatárok mentén új, az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat kell telepíteni.

Gyepművelésű mezőgazdasági terület övezete

21.§.

(1) Az <M0> jelű övezetbe tartozó védett területek kialakult gyepművelési águk alapján korlátozott használatú mezőgazdasági területek.

a.) Mezőgazdasági hasznosítás előírásai:

−a gyepek területe nem csökkenthető, - a meglevő gyepek fenntartásán túl kívánatos egyéb, ökológiailag kevésbé értékes területek gyepesítése,

−a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes tábla szegélyeit meg kell őrizni.

−A gyepterületeken meglévő faállomány védendő, pótlásuk őshonos fafajokkal szükséges;

−A keletkező vizek megőrzendők, a felszíni vizek elvezetése, a talajvíz csökkenését eredményező tevékenységek nem végezhetők;

−Műtrágyázás, vegyszerezés, intenzív gépi művelési technológiák végzése a rét és legelő területeken nem megengedett.

b.) Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások

−Az övezet területén csak a gyepművelést szolgáló építmények (szénapajta) helyezhetők el.

−A beépíthető földrészlet legkisebb területe 3,0ha, amelyen legfeljebb 120m2 alapterületű, 4,0 m építménymagasságú, fa anyagú, égetett cserép fedésű szénatároló építhető.

−A Szabályozási Terven rálátás és kilátásvédelmi okokból nem beépíthetőnek jelölt telkeken vagy telekrészeken építmény nem helyezhető el.

Vízgazdálkodási területek

22.§.

(1) Szalafő területén a következő vízgazdálkodással összefüggő területek találhatók:

a.) a folyóvizek árkok medre és parti sávja, <V1>

b.) A vízgazdálkodási műszaki létesítmények övezete,<V2>

(2) A természetes vízfolyások új, vagy más mederbe terelése nem engedhető meg. A természetes vagy természetközeli élővízfolyás partjától számított 50 m-en belül új épület nem helyezhető el.

(3) Az övezetben levő vízgazdálkodási területeken a természetes és természetközeli vízmedrekre vonatkozó kezelési - fenntartási irányelveknek megfelelően kell biztosítani a vízi- és vízközeli élőhelyek védelmét, a vízháztartásba történő művi beavatkozások az övezet területén kerülendők.

(4) A <V1> jelű övezetben a patakok medrében és partján a jelenlegi állapotot megváltoztató tevékenység a meder kezelője és az illetékes szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(5) A <V2> jelű vízgazdálkodási műszaki létesítmények övezetében (víztorony, az önálló hrsz nélküli szennyvíztisztítók) csak a rendeltetésszerű működéshez szükséges építmények és szerkezetek helyezhetők el.

IV. EGYÉB ELőÍRÁSOK

Környezetvédelem

23.§.

(1) Levegőtisztaság védelem Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, rekreációs célú területet (sportterület, zöldterület) vagy természeti területet nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl. oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. A védőövezet területén levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthető.

(2) Zaj és rezgés elleni védelem

Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban és a Környezetvédelmi Felügyelőség által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.

(3) Az üzemi létesítményekből származó környezeti zajszint

−Lakóterületen nappal (6.00-22.00) az 50dB, éjjel (22.00-6.00) a 40dB,

−Gazdasági területen nappal a 60dB, éjjel az 50dB zajterhelési értékeket nem

haladhatja meg.

(4) Új épület építése, meglévő épület átépítése, valamint új közlekedési zajforrás

létesítése esetén a közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében

a.) Lakóterületen:

−Főutak, gyűjtőutak mentén nappal a 60dB, éjjel az 50dB,

−Átmenő forgalom nélküli utak mentén nappal az 55dB, éjjel a 45dB

b.) Vegyes területen

−Nappal a 65dB, éjjel az 55dB

c.) Gazdasági területen

−Nappal a 65dB, éjjel az 55dB zajterhelési értékeket nem haladhatja meg.

(5) Olyan közlekedési útvonalak mellett, ahol a gépkocsiforgalomból eredő zajhatás hosszú távon valószínűleg más módon nem csökkenthető az érintett övezetben egyébként érvényes zajhatárértéknek megfelelően, az épületeken alkalmazott passzív akusztikai védelem (falburkolás, speciális nyílászárók beépítése) eszközeivel kell elérni, hogy a különböző helyiségeken belül érvényes megengedett „A” hangnyomásszintek ne kerüljenek túllépésre.

(6) Hulladékgazdálkodás

a.) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A gyűjtő edényzetbe bomló szerves anyag nem kerülhet. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

b.) Veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek a lakóterületen kizárólag a lakosság alapfokú ellátásához kapcsolódó tevékenységek (pl. fogászat, fotólabor, kozmetika, gyógyszertár, javítószolgáltatások, stb.) folytatása esetén engedélyezhetők.

c.) A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulldékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

d.) Szalafő területén kívül keletkezett bárminemű hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

(7) Földvédelem

a.) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb.) záró aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

b.) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület el_készítése során a beruházónak a term_föld védelmér_l, _sszegy_jtésér_l, megfelel_ kezelésér_l és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

c.) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból min_sített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

d.) A mezőgazdasági területeken a defláció elleni védelem érdekében mezővédő erdősávokat kell telepíteni.

e.) A vízerózió által veszélyeztetett területeken az eróziót gátló művelési módot kell bevezetni, vagy állandó növényzetet kell telepíteni.

(8) Vízvédelem

Szalafő község igazgatási területe a felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területének övezetéhez tartozik.

(9) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen

−Állattartás a vízfolyások legalább 200m-es körzetén belül nem folytatható,

−Növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 20-500m-en belül nem folytatható.

(10) A felszíni vizekbe csak a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértékeket kell betartani.

(11) Szalafő a 49/2001.(IV.3.)Korm.rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján a nitrát szennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. Ebből következően a település teljes területén be kell tartani a rendeletben a trágya tárolásra, trágyakezelésre és a mezőgazdasági területek trágyázására, továbbá az erózióvédelemre és az öntözésekre vonatkozó előírásokat.

(12) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli gyep és ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(13) A hidrogeológiai védőövezetben és a vízbázis előzetesen lehatárolt hidrogeológiai védőterületén csak olyan tevékenység folytatható, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz mennyiségét, minőségét és a kitermelési folyamatot nem veszélyezteti.

(14) A vízbázis védőterület által érintett ingatlanok területhasználataira vonatkozóan a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet 5.sz. mellékletében foglaltak az irányadók.

(15) A beépítésre szánt terület szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával.

(16) Szalafő igazgatási területén a szennyvizek szikkasztása tilos.

−A szennyvízcsatornával el nem látható terület szennyvízkezelésének módját és az állattartó telepek működésének szabályait a felszín alatti víz védelme érdekében elvi építési engedélyezési eljárás során kell minden egyes esetben megállapítani.

(17) Nem burkolt felületen hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(18) Települési környezet átfogó védelme

A lakóterület védelme érdekében az alábbi ipari tevékenységek végzése lakóterületen nem engedélyezhető:

−Bőrfestő

−Fényező és mázoló

−Galvanizáló

−Mészégető

−Ónozó, ólmozó, ólómöntő, mártó

−Tímár

−Zománcozó

−Beton- és műkőkészítő

−Bútor- és épületasztalos

−Mészáros

−Kovács

−Műanyagfeldolgozó

−Műanyaghulladék darálás, darabolás

−Vegyi anyag készítő és előállító

Ez alól csak indokolt esetben, nagyságrendtől függően egyedi elbírálás alapján a szakhatóságok bevonásával adható felmentés, kivétel ez alól az egészségügyi, sport és oktatási intézmények 100m-es körzete, amelyen belüli felmentés nem adható meg.

Táj- és természetvédelem

24.§.

(1) Szalafő teljes igazgatási területe az Őrségi Nemzeti Park és a 037/10 hrsz kivételévelaz európai NATURA 2000 hálózat része, amelyen belül cél a biológiai sokféleség, a természetközeli állapot megőrzése, környezetkímélő gazdálkodás bevezetése.Területén mindennemű, a jelenlegi állapotot megváltoztató tevékenység engedélyezésénél a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakhatóságként közreműködik.

(2) A település és a környező irtványok kapcsolata, a Szalafőre különösen jellemző tájértéket képező szerek közötti átlátások és rálátások legalább jelenlegi

minőségükben megőrzendők.

(3) Az igazgatási terület a belterület kivételével kiemelten fontos érzékeny természeti terület és tájképvédelmi terület övezetébe tartozik.

(4) A (3) pontban meghatározott területeken nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(5) Az igazgatási területen fellelhető még nem kataszterezett források országos természeti védelem alatt állnak. Szennyezésük, feltöltésük, eltömésük nem engedhető meg. A forrásokat és 50m-es körzetüket érintő mindennemű beavatkozás esetén a Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hatósági jogkörrel rendelkezik.

(6) Szalafő egyedi tájértékeinek jegyzékét e rendelet 8. sz. melléklete tartalmazza.

a.) Épület, építmény, vallási és termeléssel kapcsolatos egyedi tájértékeket meg kell őrizni, esetükben a helyi építészeti értékvédelem előírásait kell alkalmazni.

b.) Az egyéb besorolású tájértékek fennmaradásáról gondoskodni kell. A 092/3 hrsz-on található régi temető előírásairól e rendelet 16.§. (3) bek. rendelkezik.

−A temetkezési tájértékekhez tartozó, a nyilvántartott régészeti területeken található halomsírok esetében e rendelet 24.§. (2) bek. szerint kell eljárni. A nyílvántartott régészeti területeken kívül található halomsírok területén és az őket kerülvevő 5m-es sávban talajbolygatással járó és erdőgazdálkodási tevékenység megkezdése előtt az illetékes örökségvédelmi hivatalt és a természetvédelmi hatóságot értesíteni kell.

−A Történelmi eseményekkel kapcsolatos egyedi tájértékekhez sorolt lövészárkok területén és a szomszédos 5m széles sávban tervezett földmunka és erdészeti gazdasági tevékenység megkezdése előtt az illetékes természetvédelmi hatóságot értesíteni kell.

−A kutakat betömni, vizüket szennyezni nem lehet. A kutakra épített kútházak életveszélyessé válás esetén elbonthatók, de az eredeti állapot szerint visszaépítendők.

−A tájértékké nyilvánított facsoportok, nevezetes idős fák környezetében életkörülményeiket rontó tevékenység nem végezhető és csak abban az esetben vághatók ki, ha életveszélyességüket szakvélemény igazolja.

(7) Szélturbinák, átjátszó állomás, óriásplakátok Szalafő igazgatási területén nem helyezhetőek el. Kilátótornyok csak az egyes övezetekben meghatározott célra és feltételek szerint építhetők. Új energia és hírközlő vezetékek, ha más nyomvonal nem jelölhető ki, lehet_őség szerint a terepszint alatt vezetendők. A meglévők rekonstrukciója során vizsgálandó a föld alá helyezés lehetősége.

Régészet

25.§.

(1) Szalafőn nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

−032/2; 037/8-9; 077/1.

−037/8.

−037/8, 10; 077/1.

−037/8; 041/7; 077/1.

−092/19, 22.

−064/26-27.

Régészeti lelőhelyeken minden -30cm-t meghaladó mélységű talajbolygatással járó tevékenységet csak a KÖH szakhatósági állásfoglalása alapján, megelőző régészeti feltárások után lehet végezni.

(2) Régészeti érdekű területek az alábbiak:

Az ismert szalafői lelőhelyek a Zala völgyéből kiemelkedő magaslatokon, illetve a Pityerszeri-patak fölé emelkedő dombvonulaton helyezkednek el. Ezért ezek a jelenleg ismert lelőhelyeken kívül fekvő részeken is — a bel- és külterületen egyaránt — teljes egészükben régészeti érdekű területnek tekintendők. Ugyanez vonatkozik a jelenleg lelőhelymentes Felsőszeri-, Gyöngyösszeri- és Siskaszeri-patak mellékére is. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében még a tervezés fázisában az illetékes hivatalt véleményező szervként be kell vonni.

(3) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és az illetékes hivatalt értesíteni kell.

(4) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

(5) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadóak.

Művi értékvédelem

26.§.

(1) Országos területi védelem:

Szalafő igazgatási területe műemléki jelentőségű terület.

a.) Műemléki jelentőségű területen mindennemű építés engedélyezésénél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként közreműködik.

b.) A műemlékvédelmi követelmények érvényesülése érdekében az örökségvédelmi hatóság egyedi kikötéseket tehet.

(2) Országos egyedi védelem

a.) Szalafő nyílvántartott műemlékei a következők:

−Lakóház és gazdasági épületek

9245, Vas, Szalafő, Alsószer 5. hrsz.: 125/2

−Lakóház

8068, Vas, Szalafő, Alsószer 11. hrsz.: 140

−Lakóház és gazdasági épületek

9246, Vas, Szalafő, Alsószer 23. hrsz.: 217

−Lakóház

9063, Vas, Szalafő, Alsószer 33. hrsz.: 89/2

−Lakóház és gazdasági épületek

9247, Vas, Szalafő, Csörgőszer 8 -10. hrsz.: 338

−Lakóház és gazdasági épületek

9248, Vas, Szalafő, Csörgőszer 15. hrsz.: 313

−Lakóház és gazdasági épületek

9249, Vas, Szalafő, Csörgőszer 16. hrsz.: 309/1

−Lakóház és melléképülete

10158, Vas, Szalafő, Felsőszer 1. hrsz.: 612

−Lakóház

9250, Vas, Szalafő, Felsőszer 5. hrsz.: 599

−Lakóház

8069, Vas, Szalafő, Felsőszer 14. hrsz.: 565

−Lakóház

9251, Vas, Szalafő, Gyöngyösszer 3. hrsz.: 286

−Lakóház és gazdasági épületek

9252, Vas, Szalafő, Papszer 1-1/a. hrsz.: 717, 718, 723

−Lakóház

8886, Vas, Szalafő, Papszer 2. hrsz.: 721

Múzum, Visontai-féle lakóház és emeletes kástu

8071, Vas, Szalafő, Pityerszer 1-2. hrsz.: 524

−Múzeum, Zsoldos-féle kerített ház

8072, Vas, Szalafő, Pityerszer 3. hrsz.: 524

−Lakóház és gazdasági épületek

8160, Vas, Szalafő, Pityerszer 13. hrsz.: 485

−Lakóház

8073, Vas, Szalafő, Templomszer 11. hrsz.: 37

−Lakóház és gazdasági épületek

9253, Vas, Szalafő, Templomszer 12. hrsz.: 36/1

b.) Műemlék épület építési engedélyezési eljárásában a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az illetékes hatóság.

(3) Helyi egyedi védelem

a.) Az alábbi épületek, építmények, vallási emlékek és termeléssel kapcsolatos létesítmények helyi védelem alatt állnak:

b.) A védett épület a gazdaságossági megfontolásokból nem, csak szakértői vélemény alapján életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható el. Bontás előtt épületfelmérési rajz készítendő, amely alapján az épületet vissza kell építeni.

c.) A helyi védelem alatt álló épületek felújítása, átalakítása esetén karakterük előnytelen megváltozását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményező korábbi beavatkozások kijavítását a szakhatóságok előírhatják.

d.) Kódisállásos és boronafalas lakóház külső arányrendszere, méretei vakolatdíszei felújítás, újraépítés esetén is megőrzendők. Tetőtere térdfal nélkül építhető be. A tetőtér bevilágításához síkban fekvő tetőablak alkalmazható, az oromfalon legfeljebb 90/60-as álló négyzetes ablak nyitható.

e.) Az előbbiekhez típusosan nem sorolható lakóházak elvi építési engedélyezési

eljárás során a szakhatóságok véleményének figyelembe vételével bővíthetők. A gazdasági épületekben a falusi turizmust kiszolgáló funkciók elhelyezhet_k, szükség esetén bővíthetők. Kivételt képeznek a boronafalú gazdasági épületek, amelyek jelenlegi megjelenési formájukban tartandók fenn.

f.) További előírások:

−klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

−csak látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység telepíthető.

−a homlokzaton elhelyezendő mindenféle reklám engedélyköteles.

Különleges jogintézmények

27.§.

Közérdekű környezetalakítás (környezet, táj és településkép védelem) céljából a Szabályozási Terven körülhatárolt telekrészek esetében beültetési kötelezettség áll fenn. Az így lehatárolt területen ültetési terv alapján a Szerkezeti Terven jelöltek szerint zárt, vagy ligetes növényállomány alakuljon ki.

Védőterületek, védősávok

28.§.

(1) A vízfolyások partélétől számított 6 m-es sávot mederkarbantartás céljára szabadon kell hagyni, ezen túl a külterületen a partéltől számított 50,0-50,0 m-en építmény nem helyezhető el, valamint környezetkímélő mezőgazdasági termelést kell folytatni.

(2) Föld feletti szigetelt nagy- és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete minden irányban a vezeték szélső pontjától mért 0,5 m távolság. A biztonsági övezeten belül a 11/1984.(VIII.22.) IpM számú rendeletében előírtakat be kell tartani.

(3) Az országos mellékutak védőtávolsága külterületen 50-50m.

(4) Szalafő község sérülékeny üzemelő ivóvízbázisának védőterülete által érintett területekre vonatkozóan a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást sszolgáló vizilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben

Záró rendelkezések

29.§.

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba és az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8. és 9 sz. melléklettel és a 942-TR/2004 törzsszámú dokumentáció Szabályozási Terv 4.2, 4.3, 4.4, 4.5, 4.6, 4.7, 4.8 és 4.9 számú lapjaival együtt érvényes.

Szalafő, 2008. IV.8.

……………………                                       ………………………..

Lugosi Arnold                                             Gaál Zsuzsanna

polgármester                                               jegyző