Szatta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

12/2003 (XII.15.) önkormányzati rendelete

a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

(egységes szerkezetben)

Szatta Község Képviselő Testülete a módosított épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdésében és a 16. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. RÉSZ

Általános rendelkezések

1. §

(1) A módosított 253/1997.(XII.20.) kormányrendelettel megállapított országos településrendezési és építési követelményekkel (a továbbiakban OTÉK) összhangban készített Szatta község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) megállapítja, a község Szabályozási Tervét jóváhagyja és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

(2) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával, beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket rögzíti.

(3) A HÉSZ alkalmazásánál a fentieken túl (a tervezés, a kivitelezés, az építés, a felújítás, az átalakítás, korszerűsítés, bővítés és elbontás, mindezek engedélyezése) a telekhasználat során a közérdeket és a szomszéd jogos érdekeit is figyelembe kell venni.

2. §

(1) Jelen rendelet, valamint a szabályozási terv és jelmagyarázata a (2)-(3) bekezdésben kötelező, a (4) bekezdésben irányadó szabályozási elemeket tartalmaz.

(2)I. rendű szabályozási elemek:

a) beépítésre szánt építési övezetek és beépítésre nem szánt övezetek területének lehatárolása;

b) a szabályozási vonalak (forgalmi és gyűjtőutak, helyi utak és közforgalom előtt megnyitott magánutak szabályozási területének határai);

c) a terület felhasználási módok határa, egyben kötelező telekhatár (beépítésre szánt és – nem szánt területek határa, ha az nem szabályozási vonal);

d) az övezetek és az építési övezetek határai és a hozzájuk rendelt előírások;

e) az építési hely határa.

f) belterületi határvonal;

(3) II. rendű szabályozási elemek:

1. védőterület, védősáv határa.

(4)   Hatályon kívül helyezve.

(5) Kötelező elemek:

a. Az I. és II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv és a HÉSZ felülvizsgálatával és módosításával lehetséges.

II. RÉSZ

ÁLTALÁNOS Építési Előírások

a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területekre

3. §

(1) Szatta külterülete az Örségi Nemzeti Park területének részeként természeti védelem alatt áll. Belterületbe vonásra nem kerülhet sor. A falu lakóterületének bővítésére, ahhoz szervesen csatlakoztatva ugyanakkor falusias lakóterületi beépítésre szánt övezetek kerültek kijelölésre.

(2) A szabályozási terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiak szerint:

Beépítésre szánt építési övezetek:

Lf               falusias lakóövezet;

Gk              kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

Te               köztemető területe.

Beépítésre nem szánt övezetek:

Ku              közlekedési és közműterület;

Zk              zöldterület, közpark, sportpálya;

E, Ev          védelmi, védett erdő;

M, Mv        mezőgazdasági terület, mezőgazdasági védő terület;

Gy              mezőgazdasági gyepterület

V                vízgazdálkodási terület.

4. §

Környezetvédelem

Zöldfelületi értékvédelem

(1) Az építésre kijelölt területeken a település jellegének megfelelő hagyományos zöldfelület kialakítására kell törekedni. A meglévő őshonos növényzet egyedeit általánosan védeni kell. A védelem módját, mértékét a magasabb rendű jogszabályok és a helyi értékvédelemről szóló rendelet együttesen határozza meg.

(2)   Hatályon kívül helyezve.

(3) E rendelet hatálya alá eső területeken fa kivágása - d=50 cm átmérő felett - nem közterületen (telken belül) is csak előzetes engedély alapján történhet.

(4) A vízfolyások természetes ártéri növényállománya (puhafa és keményfa ligeterdők, láprétek, nádasok, stb.) helyi értékvédelemben részesül. A vízfolyások vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken tájidegen növényzetet (pl. örökzöldek) telepíteni tilos.

(5) A községi utak mentén, a zöldterületi sávban kialakult hagyományos gyümölcsfa-sorok (meggy, gesztenye, dió, hárs, stb.) védelmet élveznek. Új növénykiültetés vagy - pótlás esetén a védett fajták valamelyikét kell választani.

(6) Az közúttal határos ingatlanok közterületről látható, be nem épített területein hagyományos növénypopuláció telepítendő és gondozandó (pl.: virágoskert, szőlőlugas, zöldséges kert stb.). A telek ezen részén tájidegen örökzöldet telepíteni tilos.

(7) A beépítésre szánt területek be nem épített, művelésből ki nem vett telekrészei az eredeti művelési ág szerint művelendők. A beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról (így a művelésből kivett de be nem építetett területekéről is) a tulajdonos köteles gondoskodni.

Levegőtisztaság-védelem

(8)   Hatályon kívül helyezve.

(9)   Hatályon kívül helyezve.

Zaj- és rezgés-védelem

(10) Hatályon kívül helyezve.

(11) Zajvédelmi szempontból a község igazgatási területe védett I. kategóriájú.

Zajkibocsátási határérték:      nappal:                        50 dB

éjszaka:           40 dB,

(12) Azokban az esetekben, ahol az egyedi övezeti táblázat relatív zajvédelmi értéket határoz meg, az adott övezet zajkibocsátása a szomszédos lakó- vagy üdülő építési övezet ténylegesen mérhető zajkibocsátását akkor is csak a megengedett értékkel lépheti túl, ha egyébként a maximális zajkibocsátási értéken belül maradna.

Kommunális hulladék ártalmatlanítása

(13) A rendelet hatálya alá eső területen bármely (veszélyes, termelési és kommunális szilárd) hulladék gyűjtése, elszállítása csak szervezett keretek között történhet. Hulladék csak zárt térben, illetve gyűjtőedényben tárolható.

A gyűjtő edényzet helye olyan közlekedési vagy egyéb közterületről megközelíthető területen legyen kijelölve, ahol az állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület használatát nem gátolja. Létesítése mosható burkolatú felület kialakításával növényzettel takart módon történjen.

14. A fenti hulladéknemek csak egymástól elkülönítve gyűjthetők, tárolhatók és kezelhetők. Veszélyes hulladék kezelése csak a vonatkozó jogszabályok szerint történhet.

(15) Hatályon kívül helyezve.

Földvédelem

(16) Hulladék, útsózási és egyéb, a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes hatású anyag – az avar, kerti, növényi eredetű hulladék kivételével (amelyek utóhasznosításánál a komposztálást kell előnyben részesíteni) – csak zárt térben, illetve edényzetben tárolható, nem burkolt felületen ideiglenesen sem helyezhető el. A területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

(17) Épületek, utak, egyéb létesítmények kivitelezésekor az érintett területen lévő termőföld, humuszos termőréteg védelméről, újrahasznosításáról gondoskodni kell. Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.

(18) A terepszint alatt létesülő építmények, berendezések (pl. tartályok, vezetékek, stb.) építése esetén azokat úgy kell kialakítani, hogy azok sem az építés idején, sem a későbbi működés során ne okozzanak talaj és felszín alatti vízszennyezést.

(19) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő föld-felesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.

(20) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

Élővizek védelme

(21) Minden forrás természeti védelem alatt áll. A források 100 méteres környezete védő terület, építésre nem vehető igénybe. Kivételesen, a védőtávolságon belül is elhelyezhető a forrás használatával összefüggő kútház, esőbeálló, tájékoztatótábla, stb. építmény. Magánterületen eredő források közhasználatát a tulajdonos biztosítani köteles.

(22) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(23) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(24) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet, szennyezett csapadékvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követően egy éven belül meg kell szüntetni.

(25) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz csak zárt szennyvíztároló műtárgyban helyezhető el vagy szabványos, egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítésével kezelhető. Csatornahálózat kiépülését követően a belterületi fogyasztókat a rákötésre kötelezni kell.

Az állattartás szabályai

(26) Hatályon kívül helyezve.

(27) A település igazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a vonatkozó szabályozás szerint lehetséges, csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott.

(28) Az Mv. jelű mezőgazdasági védőterületeken telephelyengedélyhez kötött állattartás nem engedélyezhető.

5. §

A közművek elhelyezésének általános előírásai

(1) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, különös tekintettel a védett fasorokra.

(3) Mindennemű építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó közművezetékek, közműlétesítmények védelméről, az érintett építési terület helyreállításáról.

(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a hagyományos faluképre és a falusi arányrendszerhez való illeszkedésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

6. §

Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai

Ívóvízellátás

(1)   Hatályon kívül helyezve.

(2) A felszíni víz védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető. A terület kezeléséről köteles a tulajdonos az érintett ágazat előírásai szerinti gondoskodni.

Szennyvízkezelés, elhelyezés

(3) A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre, kivéve, ha a szennyvíz gyűjtése, ártalmatlanítása elhelyezése a rendelet hatálybalépésekor már megoldott.

(4)   Hatályon kívül helyezve.

(5)   Hatályon kívül helyezve.

(6) A parkolók felületéről indokolt esetben, de 40 gépkocsibeállást meghaladó parkolószám felett mindenképpen, a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni.

(7)   Hatályon kívül helyezve.

(8)   Hatályon kívül helyezve.

Árvíz-, és belvízvédelem

(9) Vízfolyások mentén mindennemű tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(10) A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.

(11) A vízfolyások árvízvédelmi töltéseinek lábától 10-10 m, a társulati kezelésű vízfolyások partélétől 6-6 m és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, árkok partélétől 3-3 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1,0 m sáv biztosítandó karbantartási célra.

Villamosenergia-ellátás

(12) A villamos művek biztonsági övezetét a 11/1984. (VIII.22.) IpM számú rendelet szerint kell biztosítani. A védőtávolságot a föld feletti vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen kell mérni. Azokon  a helyeken ahol a belterület felett nagyfeszültségű légvezeték helyezkedik el, azok áthelyezéséről gondoskodni kell.

(13) Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság:

- 20 kV-ig:                                                            20 -20 m;

- 20 kV felett, beépítésre szánt területen:             1-1 m/minden megkezdett kW;

- 20 kV felett, beépítésre nem szánt területen:     30-30 m.

Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén:               6-6 m.

(14) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon

- 35 kV-ig                                                             1-1 m;

- 35 kV-120 kV között                                         1,5-1,5 m.

A szabadtéri villamos alállomások biztonsági övezetét 120-400 kV-ig, a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 20 m-es sáv.

Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethető, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra.

(15) Falukép védelmi szempontból:

a villamos közép-kisfeszültségű és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatokat -  amennyiben az föld alá nem helyezhető - közös oszlopsorra kell elhelyezni.

(16) A köztemető (Te) valamint a falusias lakóterületek (Lf) építési övezeteinek 100 méteres körzetében trafóállomás csak mészhabarcsba rakott tégla építményben elhelyezve létesíthető. Köré három oldalról - a kezelhetőség megtartására ügyelve - fűzfa kiültetés telepítendő.

Templom, imaház vagy más kegyhely (pl.: temetőkert, kálvária, harangláb, stb.) 250 méteres körzetében nagyfeszültségű légkábel nem létesíthető, illetve a meglévő műtárgy áthelyezéséről a szolgáltató gondoskodni köteles.

Földgáz-ellátás

(17) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény telkétől vízszintesen mért 15 m vagy az átadó borítható szerelvényeitől mért 26 m védőtávolság által kijelölt területek közül a nagyobb érték. A nagynyomású földgázvezeték biztonsági sávja a földgázvezeték tengelyétől mért 23-23 m.

(18) A középnyomású gázelosztó vezetékek védőtávolsága  D110 és e felett 5+5 m, D90 és ez alatt 4-4 m.

A középnyomású földgázellátású területeken a nyomásszabályozókat az előkertben, lehetőleg a telekhatártól mért 1 m-en belül kell elhelyezni.

(19) A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

Hírközlés

(20) Falukép-védelmi szempontból a távközlési hálózatokat földkábellel kell tervezni és kialakítani. A már meglévő légvezetékek kiváltásáról azok korszerűsítésekor, bővítésekor kell gondoskodni.

(21) Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett létesülnek, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.

7. §

Reklámfelületek kialakítása

(1) Szatta község területén kereskedelmi célú reklám elhelyezése csak a helyi termelés, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységének segítése céljából lehetséges.

(2) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztetheti.

(3) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, becsalogató táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak.

Reklám csak:

-kerítés,

-kapuzat,

-épület/építmény

homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként kerülhet kialakításra. Megvilágítása hideg színhőmérsékletű fényforrással (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.

(4) Amennyiben a község helyi értékvédelemről alkotott rendelete a reklám elhelyezésére is kitér, úgy a két szabályozást együttesen kell alkalmazni.

8. §

Tűzvédelem

(1) A tűzoltási és a műszaki mentési feladatok ellátását a működési körzet szerinti hivatásos önkormányzati tűzoltóság látja el.

(2) Az éjjeli-nappali tűzjelzés lehetősége a nyilvános telefonállomásokról biztosított.

(3) Az újonnan kijelölt belterületi lakóterületeken a tűzivíz biztosításról az önkormányzat köteles gondoskodni.

(4)   Hatályon kívül helyezve.

(5) Az új építési területeken biztosítani kell a tűzoltógépjárművek számára, az akadálytalan közlekedést.

III. RÉSZ

A beépítésre szánt területek építési előírásai

9. §

Általános előírások

A beépítésre szánt területek építési övezeteinek lehatárolása, beépíthetősége

(1) Szatta község beépítésre szánt területe az ingatlannyilvántartás szerint a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas egyedi telkekre oszlik. A beépítésre szánt terület egyes építési övezeteiben épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni csak egyedi építési telken lehet.

(2)   Hatályon kívül helyezve.

(3) Az építési övezetek lehatárolása a beépítésre szánt területeken “szabályozási vonallal”, “beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal” (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és építési övezeteket elválasztó határvonallal (építési övezetek egymástól való lehatárolása) valósul meg. Az SZT-1 szabályozási terven az építési övezeteket ezen határvonalakon túl az egyes területrészek jelkulcs szerinti sraffozása és színe/árnyalata, valamint az “építési övezet jele” hivatkozó tábla is megkülönbözteti.

A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.

(4)   Hatályon kívül helyezve.

(5) Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területérték felét.

Az építési hely

(6)   Hatályon kívül helyezve.

(7) Az építési hely határa az egyes építési övezetekben az SZT-1 tervlap szerint rögzített. Elhelyezkedésük, méretük – hasonlóan a többi I. rendű szabályozási eleméhez – csak a szabályozási terv és a HÉSZ együttes módosításával változtatható meg.

(8) Az építési hely feltáró úttal (egyéb közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal) határos homlokvonala azokban az építési övezetekben, ahol ezt jelen rendelet 10. §-ának egyedi előírásai rögzítik, egyben kötelező építési vonal is. Amennyiben a rendelet kötelező építési vonalat ír elő, a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület az építési helyen belül csak az így definiált építési vonalra kerülhet. Az egyéb rendeltetésű épületek, építmények az illeszkedés szabályát is figyelembe véve az építési hely egyéb részein is létesülhetnek a HÉSZ és más vonatkozó jogszabályok egyidejű betartásával.

(9)   Hatályon kívül helyezve.

(10) Hatályon kívül helyezve.

(11) Az építési hely utcához (megközelítésre szolgáló közterülethez vagy közforgalom előtt megnyitott magánúthoz) közelebb eső 1/3-nyi területén, de min. 15 méteren belül az építési övezeti előírásban egyébként megengedett különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.

(12) Hatályon kívül helyezve.

Az épített környezet értékvédelme

(13) Az építési övezetekben elhelyezett épületek és építménye tömege és anyaghasználata tükrözze az épület (építmény) funkcióját, illeszkedjen a kialakult épített és természeti környezethez, tartsa tiszteletben a hagyományokat

(14) Ezen belül a lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az alábbi kikötésekkel létesíthetők:

a)    magastető esetén 35°-45° hajlásszögű kerámiacserép héjalással;

b)    alacsony hajlásszögű tető- vagy, dongaboltozat: zöldtető vagy titán-cink héjalás. Amennyiben vagyonvédelmi szempontból kerítés építése válik szükségessé, annak létesítése az alábbi “A” vagy “B” változat szerint lehetséges:

“A” jelű ÁTTÖRT kerítés – (általában belterületen javasolt):

• tégla vagy fa oszlopokkal, fa léc vagy deszkamezővel 50 % áttörtséggel létesített kerítés. Honos növényzettel (nem tuja!) takart kerítés esetén rejtett drótfonat megengedett. Amennyiben a terepadottság vagy a csapadékvíz-elvezetés  biztosítása igényli, a rendezett tereptől mért, legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető. Maximális összmagasság: 1,80 m (a rendezett tereptől).
• A kerítés vagy a telekhatáron vagy az “építési hely határa” vonalán, illetve azon belül létesíthető.

“B” jelű ÁTTÖRT kerítés – (általában külterületen javasolt):

• gömbfa vagy heveder fakerítés, karám. Növényzettel takart kerítés esetén rejtett drótfonat mezővel, egyébként fa lécezéssel vagy deszkázattal megengedett. A növénytakarás csak őshonos, lehetőleg vegyes növényzettel alakítandó ki (nem tuja). A kerítésvonal jellegzetes súlypontjai (gyalogos bejárat, gazdasági kapuzat, sarkok) tégla vagy kőépítmények is lehetnek.
• A kerítés csak az “építési hely határa” vonalán vagy azon belül létesíthető. A telekhatáron a feltáró utak 5-5 méteres sávjában a fentiekkel megegyező anyaghasználatú kapuzat építése megengedhető.

(16) Falusias lakóterületen (Lf), településközponti vegyes területen (Vt), központi vegyes területen, temető (Te) területén és azok határától számított 800 m-en belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el.

Egyéb területen a létesítés feltétele (a vonatkozó jogszabályokon kívül):

-    önálló építményként létesíthető,

-    a közúti megközelítést biztosítani kell,

-    létesítését a terepadottságok kihasználásával, tájba illesztve, növényzettel takartan kell megtervezni.

10. §

Az egyes építési övezetek egyedi előírásai

IV. RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

11. §

Az építési övezetek lehatárolása, beépíthetősége

(1) Az övezetek lehatárolása a beépítésre nem szánt területeken szabályozási vonallal, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és övezeteket elválasztó határvonallal (az övezetek egymástól való lehatárolása) történt. Az SZT-1 szabályozási terven az övezeteket ezen határvonalakon túl az övezet jelkulcs szerinti sraffozása és színe /árnyalata, valamint az övezet jele hivatkozó tábla is megkülönbözteti.

 A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.

Általános közlekedési és közműterület

(2)   Az általános közlekedési és közműterület a vasúti és a légi közlekedés kivételével közlekedési célú, valamint közművek elhelyezésére szolgál.

(3) A közlekedési területek rendeltetésére, kialakítására vonatkozó szabályokat a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az OTÉK előírásaitól eltérő keresztmetszetű utak (Ku3 övezet) esetén kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.

(5) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, magassága az út menti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Út menti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül építhető, ha a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

(6) A közutakat és a közforgalom előtt megnyitott magánutakat 12 m vagy nagyobb keresztmetszeti szélesség esetén jelen rendelet szerinti fásítással kell megvalósítani.

A zöldterület

(7) Szatta zöldterületi övezetei – közkert, közpark és sportpálya rendeltetési területek. A zöldterületen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterületének 2%-át, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

(8) A közpark (Zk-1) területen emlékmű, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK előírásai szerinti épület vagy építmény helyezhető el. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos.

(9) A sportpálya (Zk-2) területen az OTÉK előírásai szerinti épület vagy építmény helyezhető el.

Az erdőterület

(10) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Felhasználása az OTÉK előírásai szerint történhet.

Rendeltetésük szerint:

- védett erdőterület:          (Ev);

(11) Az övezetben a fatermesztő parcellákat természetes erdősülést elősegítő üzemterv alapján szálalásos művelésű, vegyes kor- és fajta összetételű erdőkre kell kiváltani (Pro Silva-módszer). A teljes gyep-, cserje- és koronaszint helyreállítása mellett az állatvilág igényeire is tekintettel kell lenni. A vadállomány létszámvizsgálatának függvényében vadvédelmi kerítést kell létesíteni a lékekben feljövő csemeték védelmére.

(12) A területen épület nem helyezhető el. A védelmi célú erdő területen épületet elhelyezni tilos. A rendeltetésszerű erdőhasználat érdekében emelt építmény magassága - a kilátótorony kivételével - a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Anyaghasználatában a környezetbe illeszkedő, természetes anyagokat és a hagyományos szerkezeti megoldásokat kell előnyben részesíteni.

Mezőgazdasági terület

(13) Általános mezőgazdasági terület (M)

(14) Mezőgazdasági védőterület (Mv)

(15) Mezőgazdasági gyepterület (GY)

Egyéb terület

(16) Folyóvizek medre és partja (V)

Az övezetben csak az OTÉK előírásai szerinti építmények helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető épület, építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át nem érheti el. Közösségi épületek megengedett legnagyobb építménymagassága: 4,5 m. Az üzemeltetéssel kapcsolatos műtárgyak magassága nem esik korlátozás alá.

V. RÉSZ

A települési értékvédelem Előírásai

12.. §

Országos objektum védelem

1. Szatta község közigazgatási területén belül nyilvántartott régészeti lelőhely nincs.

2. A település közigazgatási területén országosan kiemelt védelemben részesülő épület egy található:

• Fő utca: 22. sz. (85 hrsz.) “városképi” jelentőségű épület

(2) Műemléki jelentőségű környezet: 82, 85, 86, 87 hrsz-ú telkek területe.

Helyi objektum védelem

(3) A település igazgatási területén helyi jelentőségű védelemben részesülő építmények, illetve épületek a védelem mértékének megjelölésével:

Védendő középület (teljes védelem):

Fő utca:      38. sz. (37 hrsz.) ökomenikus imaház (egykori tűzoltó szertár);

Védendő lakóépület (utcai homlokzat és épülettömeg):

Fő utca :     7, 8, 9, 21, 38, 47, 49, 50 számú lakóházak.

(4) A helyi védelem területére, illetve objektumaira vonatkozó általános és részletes előírásokat a község helyi értékvédelemről szóló rendelete határozza meg.

13. §

Országos táj- és természetvédelem

(1) Szatta külterületet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény felhatalmazása alapján alkotott 4/2002. (II.27.) KöM rendelet alapján védett, az Őrségi Nemzeti Park része. Helyi védelemben részesülő természeti érték

(2) Az természeti értékek védelme érdekében a község helyi táj- és természet védelméről szóló rendeletét kell alkalmazni.

VI. RÉSZ

A kialakult állapotra vonatkozó előírások

14. §

(1) Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet, telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg, a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. Kialakultnak kell tekinteni a fentieken kívül minden olyan épületet, építményt vagy helyzetet, amely helyi védelem alatt áll.

A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következő kikötésekkel:

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető.

(A tetőtér beépíthető, ezáltal az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető). Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a HÉSZ előírásait kell alkalmazni.

(3)   Hatályon kívül helyezve.

(4) Ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak építménymagassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók. Ha a meglévő épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó övezet előírásait érvényesíteni kell.

(5)   Hatályon kívül helyezve.

(6)   Hatályon kívül helyezve.

(7) A HÉSZ hatálybalépését megelőzően kiadott érvényes építési engedély alapján megvalósuló, építés alatt lévő épületek a HÉSZ szabályai alól kivételt képeznek.

VII. RÉSZ

15. §

Vegyes és záró rendelkezések

(1) E rendelet, a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Szatta, 2003. december 15.

jegyző                                                                               polgármester

Melléklet

1. melléklet a 12/2003. (XII.15.) önkormányzati rendelethez

A közlekedési területek rendeltetése, kialakítása